bezárás

Díszdoktorok

Zielinski, Siegfried (1951-) média-teoretikus
A berlini művészeti egyetem (UdK) Idő alapú média intézetének professzora, média-archeológia variantológia fókusszal, az European Graduate School, Saas Fee Michael Foucault professzora (techno-kultúra és média archeológia), a berlini UdK nemzetközi Vilém Flusser Archívum igazgatója, a karlsruhei művészeti egyezem (HfG) rektora. Választott tagja a berlini Művészeti Akadémiának és a düsseldorfi Észak-rajna-vesztfáliai Művészeti és Tudományos Akadémiának. Siegfried Zielinski számos alkalommal járt Magyarországon, kapcsolata a magyarországi művészeti élettel igen intenzív. Előadásokat tartott, konferenciákon vett részt, 2000-ben, még a Kunsthochschule für Neue Medien alapító rektoraként az MKE öt hallgatója számára szervezett kiállítást a kölni intézményben, az MKE Doktori Iskolájában több alaklommal volt vendégelőadója. Magyar nyelven 2009-ben könyve jelent meg AudióvíziókA mozi és a televízió mint a történelem közjátékai címmel, melyet több intézmény, így az MKE Intermédia Tanszéke is tananyagként használ. 2016-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktora.

Kriston László (1942-) kutató fizikus
Tanulmányait az ELTE TTK fizikus szakán végezte. 1965-2004 között az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozik, kutató fizikusként, 1996-tól mint a Kriminalisztikai Osztály osztályvezető helyettese. Kutatási tevékenysége számos, anyagvizsgálattal kapcsolatos területre terjed ki: iratszakértői technikai anyagvizsgálatok, kriminalisztikai talajtérkép készítése, műtárgyak anyagvizsgálatai és azok jelentősége a műtárgyhamisítások felderítésében, komplex műtárgyvizsgálati protokoll kidolgozása, stb. A legnagyobb magyarországi múzeumok számára végzett anyagvizsgálatai során olyan jelentős műtárgyak nagyműszeres, mikroszkópos és fototechnikai vizsgálatait végzi mint MS Mester Vizitáció képe vagy a Corvina kódexek. Kutatásai eredményéről számos cikke jelent meg a hazai és külföldi szakirodalomban. 1972-től tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén. Kutató fizikusként szerzett tapasztalatait és széles körű szakirodalmi tájékozottságának ismereteit beépíti oktatási programjába. 2003-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktora.

Baselitz, Georg (1938-) festő, grafikus, szobrász
A drezdai Hochschule für Bildende Künsteben kezdte el tanulmányait, majd 1957-64 között Berlinben folytatta. 1977-78 között a karlsruhei Képzőművészeti Egyetem tanára, majd 1978-83 között professzora. Ezt követően a berlini Képzőművészeti Egyetemen tanít. Az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején készült művei az expresszív figurativitás jegyében készültek, melyek az art brutban és a pszichotikus művészetben gyökereznek. 1969-től kezdte el képein az alakokat fejjel lefelé ábrázolni 1979-ben kezdett el monumentális faszobrokat készíteni. Kiállítása volt - többek között - Bonnban, New Yorkban, Vancoverben, a Velencei Biennálén, Amszterdamban. 1998-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktori oklevelet adományozott a művésznek.

Mojzer Miklós (1931-): művészettörténész
Tanulmányait 1950-55 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem múzeológia szakán végezte. 1955-57 -ben az esztergomi Keresztény Múzeum, majd ezt követően a budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának munkatársa. 1974-77 között a Magyar Nemzeti Galéria múzeológusa. 1989-től a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A magyar barokk építészettörténet, építészetikonológia, valamint az európai és hazai későgótikus és barokk festészet szakértője. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának. Főbb művei: A Keresztény Múzeum Képtára (társszerző, 1964), Torony, kupola, kolonnád (1971), M.S. mester passióképei (1976), A Magyar Nemzeti Galéria Régi Gyűjteményének szerkesztő-társszerzője (1984). 1998-tól díszdoktora a Magyar Képzőművészeti Egyetemenek.

Supka Magdolna (1914 - 2005): művészettörténész
A Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1971-től a művészettörténet-tudományok kandidátusa. 1994-ben Széchenyi-díjat kapott. Főbb művei: A magyar úrihimzés (1938), Zichy Mihály (1953), Aba-Novák Vilmos (1966), Életképek a Nemzeti Galériában (1974), Szabó Vladimir (1974), Rékássy Csaba (1982), Csohány Kálmán (1985), Birk János (1988), Tóth Menyhért (1991). Tanulmányokat írt a magyar grafika és rajzművészet témában, valamint Kohán György és Szalay Lajos életművéről. 1998-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszkoktora.

Tápies Puig, Antoni (1923 - 2012): festő, grafikus, szobrász
Autodidakta módon tanult meg rajzolni és festeni. A Menéndez Pelayo Főiskolára, majd 1944-től a Barceloniai Egyetemre járt. Kezdetben figurális és absztrakt képeket készített. Műveiben grattázs technikát alkalmaz, így a karcolt felület létrehozásával, a bemélyedő és a kiemelkedő felületek között plasztikus különbségek jönnek létre. Korai absztrakt képei kollázsok. Az 1950-es években az Informel és a Matter Painting jelentős képviselője. A 60-as években készült művein pop artos hatás érezhető. Az 1970-80-as években spray festékkel készíti munkáinak nagy részét. Szobrokat és monumentális reliefeket is készít. 1950-ben a francia kormány ösztöndíjasa, 1958-ban megkapta a Velencei Biennálé díját. Művei - többek között - Barcelonában, New Yorkban, Berlinben, Rómában, Londonban szerepeltek különböző kiállításokon. 1998-tól díszdoktora a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek.

Melocco Miklós (1935-): szobrász
Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították. 1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt csinálta itt). 1970-től a Kecskeméti Művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta is itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

Hajnal János (1913-2010): grafikus
Művészeti tanulmányait 1939-44 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte, Aba-Novák Vilmos és Szőnyi István, szobrászati tanulmányait Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendékeként. Aba-Novák halála után ő fejezete be a pannonhalmi Szt. István kápolna és a székesfehérvári Szt. István mauzóleum freskóit. 1949-ben Rómában telepedett le, ahol a Valletri Szent Ágoston és San Leonia de Mango templomokban készített murális munkákat. 1953-ban a Sao Pauloi katedrális színes ablakit tervezte és kivitelezte, valamint a milanói dóm homlokzatára készített három nagy színes ablaktervet. Mozaiktervezéssel és illusztrációkészítéssel is foglakozik. 1994-től díszdoktora a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek.

Victor Vasarely (1908 - 1997): magyar származású francia festő
Orvosnak készült, majd 1922-ben beiratkozott Podolini-Volkmann Artúr magániskolájába. 1928-29-ben Bortnyik Sándor tanítványa volt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 1930-ban Párizsba ment, ahol évekig alkalmazott grafikával foglalkozott. 1937-ben Belle-Ile-ben járt, ahol a természet alkotta formák: kagylók, kövek, kavicsok hatottak a művészetére. Képeire a geometrikus formaelemek jellemzőek. Magyarországon a Vasarely, a Kiscelli, valamint a Kortárs Művészeti Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban, külföldön - többek között - Franciaországban (Musee d'Art Moderne; Musee de Nantes), az USA-ban (Museum of Modern Art, Guggenheim Museum, New York; Art Institute of Chichago; Londonban (Tate Gallery), Svájcban, Finnországban, Németországban találhatóak művei. 1990-től díszdoktora a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek.

Szalay Lajos (1909-1995): grafikus
1927-35 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait. 1946-tól Párizsban, majd Argentínában élt, ahol 1949-55 között a tucumani Universidad Nacionalon, majd 1958-tól a Buenos Airesben található Képzőművészeti Egyetemen tanított. 1961-től az USA-ban élt, itt jelentette meg főművét, a Genezis sorozatot. Műveit szimbolikus tartalom, expresszív forma, mesteri rajz jellemzi. Illusztrátorként is jelentős volt (pl.: Szabó Lőrinc, Shakespeare). Műveinek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, ahol 1972-ben nyílt retrospektív kiállítása. Rajzaiból 1984 októberében tárlatot rendeztek a Vigadóban, majd több alkalommal a Miskolci Galériában és a Budapest Galériában.

Ludwig, Peter (1925 - 1996): művészettörténész, műgyűjtő
A negyvenes években művészettörténetet tanult a maintzi egyetemen. 1951-ben megnősült, s belépett apósa aacheni csokoládégyárába. Mindkét család nagy hagyományal rendelkezett a műgyűjtés terén. 1957-ben az aacheni múzeumi egyesület elnökévé választották. Ettől kezdve megkezdődött a Ludwig-letétek és- adományok vándorlása a különböző közgyűjtemények között. A 60-as évek második felében kezdi el gyűjteni az amerikai pop art alkotásokat. 1975-ben megnyílik az első Ludwig Múzeum, amely mára valóságos múzeumi hálózattá fejlődött. A nyolcvanas évek elején kezdenek el kelet felé terjeszkedni. Budapesten először 1983-ban a Műcsarnokban kerültek bemutatásra a bécsi múzeumból áthozott alkotások. 1989-ben a Ludwig-házaspár 70 műtárgyat tartós letétbe átadott és 95 alkotást ajándékozott Magyarországnak. 1991-ben Magyarországon megnyílt a Ludwig Múzeum a Budavári Palotában. 1988-ban avatták a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktorává.