HAZAI KRÓNIKA

De akarja-e? Semmi kétség, nyugodt lelkiismerettel válaszoljuk: akarja. Ki így, ki amolyan módon, a cél azonban az egész kar előtt szent. Most már csak az a kérdés, vajjon mi itt a legokosabb, a legtöbb eredménynyel biztató út és mód.

Bizonyára a rajztanítás. Hisz éppen a rajztanulmányok révén jut mindenki közelebb a művészet benső megértéséhez. Bátran feltételezhetjük, hogy aki maga is kedvvel és szeretettel foglalkozik rajztanulmányokkal, az megérti nemcsak a műremekek szépségeit, hanem elnéző szeretettel fog viselkedni a művészi tehetség szerényebb megnyilvánulásaival szemben is, hisz a maga gyakorlatából tudja, mily nehéz dolog a rajz, minden művészetek alapja. Egy bizonyos fokú dilettantizmust kell nevelni már az iskolában is. A zene sohasem fejlődhetett volna s nem lett volna népszerűvé, ha megértése dilettánsok híjján lehetetlen volna. Persze, itt dilettantizmus alatt az őszinte érdeklődést s nem a személyes hiúság kenegetését kell értenünk.

A rajztanárnak jut a feladat, hogy iskolájában ezeket az így értelmezett dilettánsokat nevelje. Talán nem is kell ezt bővebben fejtegetnünk, mivel Ruskin és Lichtwark könyvei könnyen hozzáférhetők. Ámde az ily örömteljes, nemes dilettantizmus fejlesztése el sem képzelhető az iskolákban eddig divatozott rajztanítási mód alkalmazásával. A híg geometrikus vonalzás, a palmetta és tojásfüzér megértés nélkül való utánzása legfeljebb elriasztja a tanulót a rajztól. Pedig a rajzoktatás gyümölcsözővé csak úgy válik, ha a tanulók nem muszájból rajzolnak, hanem vágygyal és szeretettel. A modern rajzoktatás, amely sok fővárosi iskolában már teljesen otthonos, megadja az utóbbira a módot. Ennek fejlesztésével s az összes iskolákra való kiterjesztésével véljük elérhetni azt a célt, hogy műértő és műélvező, egészséges szemű nemzedéket neveljen az iskola.

Már akkor, amidőn a modern rajzoktatással néhány fővárosi iskolában kísérleteztek: temérdek ellenfele támadt a kezdeményezésnek. Ezek száma azonban az elért eredmények láttára rohamosan apadt Budapesten. Nem úgy a vidéken. Ott a rajztanárok egy része még mindig idegenkedve tekint a reformra s nem véli célhoz vezetőnek. Őket másként, -mint az eredmények felmutatásával aligha fogjuk meggyőzhetni: kívánatos volna tehát, hogy alkalom adassék nekik erre.

Ezt a kívánságot fejezte ki a rajztanároknak egy csoportja a kultuszminiszter előtt. E kívánság helyes, jól megokolt s óhajtandó volna az egész magyar művészet érdekében, hogy méltánylásra találjon. A rajztanárok e csoportjának memoranduma fején találja a szöget: ha programmjuk keresztülvitelében nem akadnak gátra, úgy azt hiszszük, hogy messze kiható üdvös cselekedetnek a kezdeményezői. A kérdés minket e pillanatban nem pedagógiai szempontból érdekel. Mi ezen a helyen az akciónak éppen azt a várható eredményét szeretnők hangsúlyozni, hogy az új módon nevelt nemzedék felnövekedve, nemcsak szokásból, divatból, társadalmi formából vagy noblesse oblige-ből fordul a művészet felé, hanem beléneveit, vele nőtt benső érdeklődésből, benső szükségességből, vágyból.

Többször fejtegettük már, hogy bizonyos korok művészetén igen gyakran megcsillan, lecsapódik a közönség, a mecénások ízlése is. Ily eleven lévén a kölcsönhatás: fontos dolog - - még pedig éppen nem a művészek megélhetésének szempontjából -hogy a jövendő közönség, a jövendő mecénások a maguk egészséges, jól nevelt ízlésével álljanak a művészetek termékei elé. Széleskörű művészeti politika csak ezen az alapon képzelhető.

A Magyar Iparművészeti Társulat Trefort- plakettpályázatán a bíráló bizottság Berán Lajos művét fogadta el kivitelre.

A berlini nemzetközi művészeti kiállításon Poll Hugó festőművész a kis aranyérmet kapta "Hazatérés a búcsúról" című pasztellképére.

A pozsonyi Petőfi-szobor pályázatára 41 pályamű érkezett be. A zsűri az első díjjal Radnai Béla szobrászt tüntette ki s megbízta őt egyúttal a szobormű kivitelével. Radnainak építésztársai voltak a kitüntetett pályamunkában Fischer és Scheer építészek. A második díjat Ligeti Miklósnak, a harmadikat Füredi Rikárdnak, a negyedik díjat pedig Vass Jánosnak ítélte oda a bizottság, azonkívül megvételre ajánlotta Szász Gyula, Margó Ede, Weil, Boray, Riegele és Lukácsi műveit.

A kolozsvári tudományegyetem könyvtárépületének tervezésére kiírt tervpályázaton az első díjat Orth Ambrus és Somló Emil, a második díjat Korb Flóris és Giergl Kálmán, a harmadik díjat Sebestyén Artúr kapta. Megvették Villányi János és Hajós Alfréd, továbbá Láng Adolf tervét 1000— 1000 koronával.

A vízaknai gyógyfürdő épületeinek tervpályázatán beérkezett 11 terv egyike sem felelt meg a pályázati feltételeknek, amennyiben valamennyi túllépte az 510,000 korona előirányzatot. Ennek folytán az első díj nem volt kiadható. Viszonylagosan legjobbnak ítélték a "Vízakna" jeligéjű pályatervet, melynek szerzői Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek, akik a második díjat kapják és pályatervüknek a miniszter utasításainak megfelelő átdolgozása után reflektálhatnak az első díjra. A harmadik díj nyertese Vas József.

TANULMÁNY
KARLOVSZKY BERTALAN FESTMÉNYE

STROBENTZ FRIGYES "Fiatal pár" című képét reprodukáljuk második mellékletünkön. Eredetije olajfestmény.

FIATAL PÁR. 1896
STROBENTZ FRIGYES FESTMÉNYE

ÁCS LIPÓT rajzolta a 292-ik oldal fejlécét.

MYSKOVSZKY ERNŐ rajzolta a 295-ik oldal záró díszét.

BORÚTH ANDOR "Krisztus" című képét közöljük a 305-ik oldalon. Eredetije tollrajz.

KRISZTUS
BORÚTH ANDOR TOLLRAJZA

SIMAY IMRE képeinek és tanulmányrajzainak egy sorozatát közöljük a 306—317. oldalakon.

PSZICHOLÓGUSOK SIMAY IMRE KRÉTARAJZA

PÁVIÁNPÁR SIMAY IMRE KRÉTARAJZA

TANULMÁNY SIMAY IMRE KRÉTARAJZA

HATTYUPÁR SIMAY IMRE OLAJFESTMÉNYE

DULAKODÓK
SIMAY IMRE KRÉTARAJZA

BITTLINGMAYER JÁNOS rajzolta a 307-ik oldal fejlécét.

BOTH MENYHÉRT "Arcképtanulmány" című szénrajzát közöljük a 312-ik oldalon.

ARCKÉPTANULMÁNY BOTH MENYHÉRT RAJZA

SZENTGYÖRGYI BÉLA rajzolta a 314-ik oldal fejlécét.

HEMBACH GYULA rajzolta a 281-ik és 315-ik oldal záródíszét.

VESZTRÓCZY MANÓ rajzolta a 31ti-ik oldal fejlécét.

LIGETI PÁL "Arcképtanulmányát" közöljük a 320-ik oldalon. Eredetije szénrajz.

ARCKÉPTANULMÁNY
LIGETI PÁL RAJZA

FALUS ELEK rajzolta a 296-ik és 322-ik oldal fejlécét.

HAZAY ALADÁR rajzolta a 290-ik és 330-ik oldal fejlécét.

MIKLÓSI ÖDÖN rajzolta a 335-ik oldal fejlécét.

TIRPÁK SÁNDOR rajzolta a 338-ik oldal fejlécét.

ELHALT MŰVÉSZEK.

Bac, Dániel, rajzoló, akinek Louvet Emilé volt a valódi neve, (szül. 1831-ben) meghalt Angersben.
Bartholdi, Frédéric, Auguste, francia szobrász, aki 1834 április 2-ikán az elszászi Kolmár-ban született, Parisban meghalt. Bartholdi eleinte festőnek készült s csak később tért át a szobrászatra, amelyben jelentékeny sikereket ért el. Első müve, mely nevét ismertté tette, Schongauer Martin kol-mári szobra volt. Ezt követték : A géniusz a nyomorúság karmai közt, A Halál géniusza, Vercingetorix lovasszobra, majd az 1870—71-iki háború u'án, amelyben Garibaldi törzskarában szolgált: Elsai átka, A keresztény élet 4 stációja, Brisat tengernagy és Rapp tábornok szobra, Rouget de Lisle, Columbia szobra a beforti vonalon és legnagyobb műve a new-yorki szabadságszobor. Bartholdi az utóbbi években két ízben is járt Budapesten, ahol a néhai Erzsébet királyné emlékszobrára kiírt pályázat zsűrijében vett részt.
Becker, Péter, festő és tanár (szül. 1828-ban) Majna-Frankfurtban meghalt.
Blanc, Joseph festő (szül. 1846-ban) meghalt Parisban.
Brausewetter, Ottó, tanár és festő (szül. 1835-ben) meghalt Berlinben.
Breitbach, Kari, táj-, arckép- és életképfestő (szül. 1833-ban) meghalt Kasselben.
Chiattone, Antonio szobrász, aki Rudolf trónörökös korfui és Erzsébet királyné territeti szobrát csinálta, Bernben meghalt.
Claude, Jean Maximé festő (szül. 1824-ben) meghalt Parisban.
De Cock, César belga tájfestő (szül. 1827-ben) meghalt Gandban.
Darasse, Paul Vincent tájfestő (szül. 1861-ben) meghalt Mentoneban.
Dietrich, Anton történelmi festő (szül. 1833-ban) Lipcsében meghalt.
Dinger, Fritz rézkarcoló (szül. 1827-ben) meghalt Düsseldorfban.
Fantin-Latour, Ignace Henri Jean Théodore francia festő meghalt Parisban. Fantin-Latour 1836-ban Grenoble-ban született s Parisban Lecoq de Bois-baudran és Courbet mellett kezdte művészeti tanulmányait. Festményeit az igazság elementáris ereje hatja át s az magyarázza meg nagy sikereit is, melyek őt egész életén át kisérték. A festészeten kívül a művészi kőnyomat terén is nagy munkásságot fejtett ki és szép eredményt ért el. Nevét a külföldön, különösen Németországban is nagyon becsülték.
Försterling, Ottó tájfestő (szül. 1843-ban) meghalt Lipcsében.
Geyling, Rudolf tanár és történeti festő (szül. 1838-ban) Ybbsben meghalt.
Goodall, Frederick festő, aki 1822 szept. 17-ikén született Londonban, ugyanott meghalt. Az apja vezetése mellett kezdte művészi tanulmányait, majd 1838-ban Normandiába utazott, ahol tömérdek vázlatot festett. 1839-ben lépett fel első festményével a "Kártyázó francia katonák "-kal, amelyet gyors egymásutánban követett egy sereg életkép. Később Veneziában és Egyptomban tett nagyobb utazást, mely alkalommal látóköre rendkívül tágult, s utazásából a keleti tárgyú képek egész sorozatát hozta magával. 1864-ben a londoni akadémia tagjává választották.
Griesebach, Hans műépítő Berlinben meghalt.
Hasselhorst, Heinrich festő és tanár (szül. 1825-ben) meghalt Majna-Frankfurtban.
Kanoldt, Edmund tanár és festő (szül. 1845-ben) meghalt Nauheimben.
Laporte, Alexandre szobrász (szül. 1851-ben) meghalt Toulouseban.
Landry, Théophile műépítő Parisban meghalt.
Löher, Alois német szobrász (szül. 1850-ben) meghalt Silver Springsben, Amerikában.
Meyer, Alfréd festő és zománcozó (szül. 1832-ben) meghalt Parisban.
Mita, Georges tájfestő (szül. 1871-ben) meghalt Bouaflesben.
Müller, C. W. tájfestő (szül. 1839-ben) meghalt Drezdában.
Nathusius, Thomas festő meghalt Bethaniában, Berlin mellett.
Novotny, Adolf szobrász (szül. 1854-ben) Münchenben meghalt.
Schmidt, Gustav festő és képrestaurator (szül. 1828-ban) Dezdában meghalt.
Segantini, Alberto festő, a nagy Segantini idősebb fia (szül. 1884-ben), Domodossolában öngyilkosságot követett el és meghalt.
Seidl, August tájíestő (szül. 1820-ban) Münchenben meghalt.
Talrich, Jules Victor Jacques szobrász meghalt Parisban.
Thévenin, A. műépítő (szül. 1825-ben) meghalt Parisban.
Trugard, írancia szobrász (szül. 1848-ban) meghalt Oinvilleben.
Vierge, Dániel rajzoló és rézkarcoló (szül. 1851-ben) meghalt Parisban.
Villodas, Ricardo történelmi festő (szül. 1846-ban) Soriában meghalt
Watts, George Frederick festő, aki 1817 február 23-ikán Londonban született, 1904 július 1-én London közelében lévő birtokán meghalt. Watts egyike volt az angol művészet legnagyobb büszkeségeinek. 1842-ben "Caractus diadala" című festményével díjat nyert és Firenzében képezte magát tovább, ahol 1847-ben egy második nagy díjat nyert. A történelmi tárgyaktól csakhamar elfordult, az arcképfestészetre adta magát, allegorikus képeket festett és nagy hírnévre tett szert. 1890-ben olyan anyagi helyzetbe jutott, hogy nem szorult rá többé festményeinek értékesítésére és azóta nem is adott el képet soha. 1884/85-ben New-Yorkban, 1893-ban pedig Münchenben rendezett nagyszabású kiállítást, amelyekben, mint az angol mesterek egyik legkiválóbbja mutatkozott be a külföld előtt. Ken-singtoni palotájában egész múzeuma volt a saját műveiből, amelyeknek jórésze a National Portrait Galery és a londoni National Galery tulajdonába ment át. A festészeten kívül szobrászattal és litho-graphiával is foglalkozott. Művészete révén tömérdek kitüntetésben részesült s a londoni akadémiának is tagja volt.
Weidmann, Konrád festő és író (szül. 1847-ben) meghalt Lübeckben.

DÓSA GÉZA FESTŐ. E nálunk kevéssé ismert festő fiatalon fejezte be pályafutását. 1871-ben huszonnégy esztendős korában a maga kezével vetett véget életének. Érzékeny lelke, amely pedig semmi gyengeséget nem árult el az élettel való küzdésben, nem tudott megbirkózni egy apró mindennapos szerelmi kalanddal s Marosvásárhelyen, ahol éppen látogatóban volt, a szülői házban szíven lőtte magát Előkelő erdélyi nemes családból született 1847-ben Nagyenyeden, ahol atyja Dósa György akkor ügyvédkedett. Anyja Gyarmathy Róza, a Belsőszolnok megyében nagy szerepet vivő Gyarmathy-családnak a sarja. Atyjának meglehetős változatos volt az élete. A 48-as események a harctérre szólították s mint honvédhadbíró szolgálta végig a szabadságharcot. A szabadságharc lezajlása után, nehogy fölfedezzék, álnéven szappangyárat nyitott Kolozsvárt az egykori gavallér nagy-enyedi fiskális, de már -1853. évben fölcserélte ezt a pályáját is és Marosvásárhelyre költözött állatorvosnak s ott is halt meg, mint Marosszék hivatalos állatorvosa. Valami fényes jövedelmet az állatorvosi prakszis nem nyújtott s így Dósa Géza is, amikor a marosvásárhelyi év. ref. kollégiumból kikerült, csaknem teljesen önerejére volt utalva. Már kis diák korában minden szabad idejét rajzolással és festegetéssel töltötte s a festészetért való rajongása bírta őt arra is, hogy 1864 nyarán odahagyja Marosvásárhelyt s feljöjjön Budapestre, ahol az év ref. főgimnázium nyolcadik osztályába iratkozott be, egyúttal azonban közelebb jutott élete céljához, mert Székely Bertalan tanítványai közé fogadta. Eötvös József báró akkori kultuszminiszter 1865-ben pályázatot hirdetett történeti festményre. Erre a pályázatra küldötte be az akkori nyolcadik iskolás diák a "Bethlen Gábor tudósai körében" című festményét. A pályadíjat ugyan mestere: Székely Bertalan vitte el, de Dósa festménye is oly feltűnést keltett, hogy a második helyen való dicséreten kívül Eötvös br. ösztöndíjat adott a "Bethlen Gábor" festőjének, akit ennek segítségével 1865-ben már Bécsben találunk a festészeti akadémián. Itt hozta össze sorsa Munkácsy Mihálylyal, aki alig egy esztendővel hamarább került föl állami ösztöndíjjal Bécsbe.

Megismerkedésük első pillanatától szoros barátság fűzte össze a két fiatal művészt s úgy itt, mint Münchenben állandóan együtt voltak, csak akkor váltak el, amikor Munkácsy 1870-ben Parisba ment, Dósának ellenben az volt a terve, hogy Firenzében folytatja tanulmányait. 1868-ig maradt Bécsben, ahol festészeti tanulmányai neki évről-évre újabb állami ösztöndíjat s több kitüntetést is szereztek, így festette meg Karagyorgyevics Sándor herceg, a jelenlegi szerb király atyjának megrendelésére Rubens "Szoptató tigris "-ének mását is. Honoráriumul száz darab körmöci magyar aranyban alkudtak meg. Azonban a kép nem jutott el Karagyorgyevics Sándor tulajdonába, mert időközben őt Obrenovics Mihály meggyilkoltatásában való részesség miatt a szerb és a pesti törvényszék pörbe fogta s mire Sándor herceg sok bajából kimenekedett, Dósa Géza már halott volt. Ez a kép Dósa Géza határozott kívánsága folytán halála után, legjobb barátjának, Soos Kálmán dr.-nak jutott, aki Dósát egy ízben száz körmöci aranynyal, több ízben apróbb összegekkel támogatta pályáján. Jelenleg Vaisz Sándor dr. tulajdonában van. Bécsben kötötte meg azt a nevezetes szerződést is szabójával, meg egy bécsi suszterrel, hogy lefesti arcképüket s a kép ellenértéke gyanánt őt a szabó ruházattal, a suszter cipővel látja el egész életére. Meg is festette mind a kettőnek az arcképét s a két majsztram is pontosan beváltotta szerződéses kötelezettségét, mert még Münchenbe is azok küldözték utána a ruhát, meg a lábbelit, sajnos azonban, Dósa Géza nem soká élvezhette ennek a nevezetes szerződésnek előnyeit. 1868-ban már Münchenbe tette át székhelyét s 1870-ig hol itt, hol Drezdában folytatta tanulmányait. 1870-ben Münchenben műtermet is nyitott, itt festette meg az "Ónodi országgyűlés" című képét, nemkülönben több történeti képet Erdély XVII. századbeli történetéből, ezeken kívül igen sok arcképet festett megrendelésre. Legutolsó festménye a szép Wittich-lányok, Wittich József marosvásárhelyi könyvkereskedő leányainak együttes arcképe volt, akik közül az egyik jelenleg Kovács János táblabiró özvegye, a másik pedig Szőcs Ákos kúriai biró felesége. Ezt a képet utolsó marosvásárhelyi látogatása alkalmával festette, azonban a közbejött katasztrófa miatt teljesen be sem fejezhette s a család azután más festővel fejeztette be. Dósa Géza leginkább történelmi tárgyú képeket festett, de festett azonkívül nagy számban és sok sikerrel arcképeket is.

Néhány kisebb méretű tájképet is festett, ezeknek egyike jelenleg is Soos Kálmán dr. tulajdonában van. Ritka tökéletességgel végezte az olasz mesterek másolását. Képei közül azonban Magyarországra alig jutott el egynéhány, mert müncheni műtermét nyomban halála után egyik modelljének atyja: egy bajor puska-műves kártérítés fejében lefoglaltatta s a sok magyar vonatkozású képet olcsó áron elkótyavetyélte. A "Bethlen Gábor tudósai körében" című képe ugyancsak Soos Kálmán ajándékából a Nemzeti Múzeumnak jutott. Dósa Géza a marosvásárhelyi temetőben nyugszik. Sírját is lassanként puha zöld szőnyeggel növi be a feledés moha s néhány esztendő múlva még a marosvásárhelyiek sem fogják tudni, hogy hol takarja be a föld annak az embernek álmát, aki közülök indult el, hogy egy-két követ hengerítsen a magyar művészet épülő templomához.

-131. d. b.

Kb.

De ezúttal az a célunk, hogy beszámoljunk ama festőkről, kik hazánkban, idegen származásuk dacára, letelepedtek és a XVIII. században úgyszólván egyedül szolgálták Eger és vidékének festészeti, művészeti szükségleteit.

Van e festők között több olyan is, kikről egyedül a képeiken található jelzések nyomán tudunk valamit, így Sigrist nevű festőtől 'megvan még ma is az egri lyceum vitatermében az a freskó, mely allegorikus csoportozatban mutatja be a tudomány különböző szakait. Eleven, ékes színezetű kép, melynek közvetlenségéből még nem rombolt le semmit a rajta átsiklott két század nyoma. Az egri irgalmasok is őriznek rendházukban egy 1753-ból való festményt, melyet Tobencz György festett. Ez az utolsó vacsorát ábrázolja. Jeles munka, melyről azt találjuk feljegyezve a rend naplójegyzetei közt, hogy e képért, mit Androvics Miklós festetett, annakidején 100 forintot kapott a festő.

Sőt működött ez időben itt egy papfestő is Ez Huetter Lukács, ki az irgalmasok rendjének volt szerzetese. Éveken át ott lakott Egerben és cellájában egész kis festőtermet rögtönzött. Egerben az irgalmasok rendházában tőle van mintegy 50 festmény, melyeknek tárgya mind a bibliából van merítve és általa deszkára festve. Van azonban néhány vászonfestménye is, ezek közül kettő nagyobb-szabású és külön megemlítésre érdemes. Ezeknek egyike az étteremben van, fali freskó és azt a jelenetet ábrázolja, mikor Krisztus az apostolok lábait mossa. E képen nevét így jegyezte fel: "Fr. Lucas Huetter. S. O. S. Joannis Dei Profess. Pinxit die 10 Maii. Anno 1760". A borsodmegyei Kacs község templomában volt egy Madonna-képe is, ez oly fenséges volt, coloritja any-nyira meglepő, hogy a nagy műbarát: Ipolyi Arnold magához váltotta és cserébe új képet festetett. E kép ma Ipolyi Arnold hagyatékában, a biharmegyei múzeumban őriztetik.

De még e papfestőnél is nagyobb eredménynyel működött Egerben és vidékén a XVIII. században Kracker János Lukács. Hol működött e kiváló festő, mielőtt Egerre jött, arra is vannak adataink és azt is kell hinnünk, hogy épp a besztercebányai működése alapján kapott meghívást Jelszóra és Egerbe. Mert műveinek zömét e két helyen találjuk. Jászóra Sauberer András, a jászóvári premontrei-rend prelátusa hívatta és 1758 körül már ott tartózkodott. Jászón 14 képe van e festőnek, címleg a következők : A Herodestól búcsúzó és Jézust imádó bölcsek. — A szent család futása. - - Kér. János a pusztában. - - Kér. János lefejeztetése. - - Angyalok kara. - - Jézus keresztel-tetése. - - Szent Anna. — A szeplőtlenül fogantatott Szűz. - - Szent Ágoston. - - Szent Norbert. -Szent András és Nepomuk János. Szent Borbála. A pásztorok Jézus bölcsőjénél. A napkeleti bölcsek. Ezenkívül ugyancsak egyházi tárgyú festményeivel találkozunk az egri érseki bazilikában, az ottani minorita-rend templomában, az egri kispréposti lakás ebédlőjében, a fiúnövelde kápolnájában, továbbá Tisza Püspöki, Szihalom, Mező-Tárkány, Szent-István, Eger-Szalók, Fel-Debrő, Bokra, Sátán kápolna-templomaiban.

Mint e sorozatból láthatjuk. Kracker János Lukács nagy tevékenységet fejtett ki az egyházi festés terén. Főművének tekinthetjük a trienti zsinatról festett ama képét, mely az egri érseki lyceum könyvtári termét díszíti. Itt 132 életnagyságú alakot találunk, mindenik oly természetességgel ábrázolva, hogy a kiváló festő: Maulpertsch, az elragadtatás hangján szólott ezekről. - E művénél még egy magyarországi kevésbbé ismert festő is segédkezett, kinek Zách József volt a neve. Ő festette a zsinat színhelyét : a trienti gót ízlésű dóm belsejét, amint ezt fel is jegyezte a kép egy sarkában: Anno 1778. E festőtől még van ott több jelentéktelen kép is. Kracker művei közül talán épp az a legjelenték-telenebb, mit a Nemzeti Múzeum őriz képtárában, Pyrker egri érsek hagyatékában. Ez a kép, mely legkevésbbé tünteti fel Kracker művészi sajátságait, egy töpörödött öreg anyókát ábrázol. Részben kidolgozatlan. Kracker Egerben halt meg 1779 december 1-én. -133.

1. Történeti kép.
2. Endre ütközete Béla herceggel. Mathaei után.
3. Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. Mind a három metszetet 1. Gebhardi ; Geschichte des Reiches Ungarn. Pest. 1802. 8r. I. II. III. Bd.)
4. Regényjelenet. Schubert rajza után. (1. Farkas Ferenc. Az éjnek diadalma. Pest. 1808. 8r.)
5. Családi Jelenet. (8r.)
6. A hárfás leány. Loder rajza után. (Kis 8r.)
7. Seyd ihr doch in euch gegangen ihr Natter-gezücht. Maillard rajza után. (8r.)
8. Im Namen dieses unglücklichen Weibes,wiedersetze ich mich der Verbindung des Grafen ! (Kis 8r.)
9. Az apja kis fiát taligán tolja. Tokay rajza után. (Kis 8r.)
10. Az anya és leánya a sírnál. (Kis 8r.)
11. Folgen Sie mir, ich rette Sie aus dem Handen ihrer Mörder ! (Perger rajza után. Kis 8r.)
12. Regényjelenet három alakkal, esti kép. (Kis 8r.)
13. Sírbolti jelenet három alakkal. (Kis 8r.)
14. Dessalines auf der Insel Hayti. (Kis 8r.)
15. Ermordung des Grafen Fersen im Volksaufruhr zu Stockholm. (Kis 8r.)
16. Die Schreckenstage von Paris 1814. (Kis 8r.)
17. A szerelmesek és az atya. (Kis 8r.)
18. Ludwigs XVIII. Abreise von Paris d. 20. Márz 1815. (Kis 8r.)
19. Egmont páncélban (8r.)
20. A hölgy a temetőben (8r.)
21. Havasi tájkép. Maillard rajza után. (Kis 8r.)
22. Mária Schnee bei Peterwardein. (Kis 8r.)
23. ,A magyar király és trónörökös. Küninger után. (8r.)
24. Krönung Karls des Grossen. (8r.)
25. Der Papst setzt Kari dem Grossen die goldene Kaiser-Krone auf. (8r.)
26. Történelmi jelenetek a török nemzet történetéből. 3 kép. (1. Türk. Gesch. I. III. IV. Th. 8r.)
27. József fhg nádor képe. A Nemzeti Múzeumban levő kép után. (8r.)
28. Krisztus Szt. Péternek átadja a kulcsokat és Szin hegyére mutat. Latin felírással. Máthé XVI. 18. Schwarz képe után. (8r.)
29. Rafael szent családja. Die Ruhe in Egypten felírással. Perger képe után.
30. Károly főherceg arcképe.
31. Joachim Murát arcképe. (Mindkettő 1. Genér Joachim Franciaország Történetét. Pest. 1811. 8r.)
32. Regényjelenet. (1. Almadék erdélyi herceg regéi. Pest. 1813. 8r.)
33. Több regényjelenet. (1. Kisfaludy Sándor regéi. Buda. 1807—1818. kiadásokban. 8r.)
34. Történelmi kép. (1. Deáky Filep Sámuel. Az ifjú Anacharsis utazása. Kolozsvár. 1820. VII. köt.)
35. Bibliai kép. János evang. II. 9. Weinrauch rajza után. (8r.)
36. Mátyás király. Az Ambrais-Gyűjtemény után. (1. Igaz Sámuel: Hébe 1821. évf. 12r.)
37. Hébe, Villiger képe után. (1. Igaz Sámuel: Hébe. Zsebkönyv. 1823. évf. 12r.)
38. Klára Visegrádon. Schnur Lajos képe után. (1. u. o. 12r.)
39. A megboszult hitszegő. Clorot S. képe után. (1. Kisfaludy Károly: Aurora. 1824. évf. 12r.)
40. Budulat hatalma. Clorot S. képe után. (1. u. o. 12r.)
41. A szép Eszter. Clorot S. után. (1. u. o. 12r.)
42. Rozgonyi Cecília. Schoeft képe után. (1. u. o. 12r.)
43. A megváltó, Caracci Hannibál után. (1. Igaz Sámuel: Hébe. 1825. évf. 12r.)
44. Kazinczy Ferenc emléke. Rieder után. (1. u. o. 12r.)
45. Koháry István. Wiedemann után. (1. Igaz Sámuel. Hébe. 1826. 12r.)
46. Léva vára. (1. u. o. 12r.)
47. Ganymed elragadtatása. Corregio után. (1. u. o. 12r.) -137.

1. Latium (1. Dugonits András: Római Történetek mellett. Pozsony. 1800.).
2. Zoltán kastélya, Sólyom vára (1. Dugonits András: Jolánka. I. köt. 1803. Pest.).
3. Horatius mellképe (1. Virág Benedek: Poétikája. Pest. 1801.).
4. Gyürky István sirhalma (1808.).
5. Mária Therézia arcképe (Schiller Biographiák. Ford. Tanárky Mihály. Pest. 1810. II. köt.).
6. Cseh Szombathy József dr. arcképe (1815.).
7. Szent István, Szent László és Kálmán királyok. Kárgling festő után (Fessler. Három királyok. Pest. 1815.).
8. Magyar nemtő. A Tudományos Gyűjtemény 1817. évi VII—XII. kötetek címlapjain.

Ezenkívül számos oklevél rézmetszését is neki köszönhetjük :

1. 1305-ik évből a Székesfejérvári káptalan oklevele (Tudományos Gyűjtemény. 1833. II. köt.).
2. 1263-ik évből Farkas alkancellár okmánya (U. o. 1833. III. köt.).
3. 1198.Imre király okmánya. (U.o. 1834.III. k.)
4. 1369. Lajos király oklevele. (U. o. 1834. V. köt.)
5. 1307. Károly király oklevele. (U. o. 1834.
VII. köt.)
6. 1363. Győri káptalan oklevele. (U. o. 1834.
VIII. köt.)
7. 1315. Károly király oklevele. (U. o. 1834.
IX. köt.)
8. A legrégibb magyar halotti beszéd. (U. o. 1835. I. köt.)

Legnagyobb sikert ért el azonban a térképmetszés terén. Pontos, lelkiismeretes munkás volt. Első e nemű munkája 18l3-ban jelent meg 4 nagy táblán Magyarországot feltüntetve. Kisebb táblái: l. Magyarország. 2. Erdély. 3. Galícia. 4. Német szövetség. 5. Törökország. 6. Ázsia. 1830-ban bocsátotta közre Európa atlasát 24 nagy íven.

Ezeken kívül még a következők ismeretesek Karácstól :

1. Mappa Jazigiae ét utriusque Cumaniae (1. Petri Horváth Commentatio historica de Infiis et Majo-ribus Jazigum et Cumanorum Pest. 1802.) egy íven.
2. Tabula Geographica Comitatus Zempliniensis aeri incisa Pesthini 1804. (Szirmay Antal. Notitia TopographicaPolitica C. Zempleniensis.Budae 1803.)
3. Mappa exhibens urundationes Chrisii velocis per Kutas, Begyer et Czikér causatas. 1817. (1. Tud. Gyűjtemény. 1817. IV. köt. 149. 1.)
4. Tabula exhibens loca in Provincia Albensi terrae motu anno 1810. die 14. Jannarii maximé adflicta.
5. Rézbányai geognosticai tábla 1818. (Bib-liotheca Musei nationalis. Hung. Budáé 1825. 44.)

Ezenkívül kiadott Karács Ferenc írásmintákat is.

-139.

1. Jelenet a Peleskei Nótárius-ból. (1. Gvadányi József: Falusi Nótárius Elmélkedései. Pozsony. 1796. 8r.)
2. Nagy Constantin tábora. (1. Gvadányi József: Világ história Pest, 1797. IV. köt. 8r.)
3. Fabricius és Pyrrhus. (1. u. o. Pozsony, 1796. II. köt. 8r.)
4. Nagy Károly a zsinaton. (1. u. o. Pozsony, 1798. V. köt.)
5. Az ereklye csókolása.
6. Tabula Geographica ad Históriám Anonymi. (1. Cornides W. Vindiciae Anonymi Belae Regis Notarii. Buda, 1802. 4r.)
7. Durch Minervas Leitung der Nachwelt aufbewahrt. (Gebhardi L. Geschichte d. R. Hungarn. Pesth, 1802. II. Bd. 8r.)
8. Bacsinszky András, munkácsi püspök arcképe. (1. Basilovits T. Notitia Fundationis Th. Koriatovich. Cassoviae. 1804. 4r) -141.

NAMÉNYI LAJOS

A KASSAI SZENT MIHÁLY-KÁPOLNA, írta Mihalik József. Kassa, 1904. Vitéz A. kiadása. 69 1. Ezt a kis könyvet Mihalik József épp oly gonddal írta meg, mint a kassai ötvösökről szóló monumentális művét. A kassai szent Mihály-kápolna, e város legrégibb műemléke, a kassai püspöki egyházmegye százéves múltjának emlékünnepén került ki a restaurátorok kezéből. Szükséges volt tehát számot adni arról, hogy milyen az így átalakult kápolna szerkezete és külső képe, milyen a belső kiképzése, mik a művészeti érdekességei. Ehhez szervesen illeszkedik a kápolna történetének elmondása és egyben feljegyzése annak, hogy miképpen történt a restaurálás. Minderről pontosan beszámol a kis könyv, amelyet mindenkinek figyelmébe ajánlunk, akik Kassának ez ős-nevezetességét megnézhetik. E kalauznak épp oly hasznát veheti a szakember, mint a turista "Méreteiben kicsiny, kivitelében egyszerű ugyan a kassai szent Mihály-kápolna, a művészetek történetében azonban európai hírű — írja a szerző. — Hogy azzá lett, azt régisége mellett zseniális szerkezetének s szerkezete egy olyatén sajátosságának köszönheti, ami páratlan a maga nemében s unikummá avatja a XIII. századbeli csúcsíves műemlék e bájos alkotását, városunk s hazánk eme méltó büszkeségét". Mihalik elemzi a kápolna építészeti szerkezetét s elmondja aztán, hogy mi e mű főnevezetessége, amelynél fogva valósággal páratlan a maga nemében: "A homlokzat az alsó részén két erősen kiugró támasztó-fallal határolt csúcsíves mélyedéssel bír, amelynek hatalmas és erőteljes mesterívére a homlokfalból kiszökő kétemeletes toronynak mellső fala ránehezedik. A toronynak hátsó fala a kápolna boltozatának első hevederívén nyugodván, érthetővé válik, hogy a toronynak, mint másutt lenni szokott, itt nincs a földig lenyúló teste, nincs alapzata, hanem valósággal úgy lebeg az a magasban, ami az építés történetében példátlan jelenség, valóságos unikum, minélfogva kápolnánk az építőművészetnek egy minden sablontól eltérő, egészen eredeti alkotása s így valósággal megbecsülhetetlen kincse". Ezt a merész szerkezetet az építőművész megismételte a régi lépcsőházon, amiből nyilvánvaló, hogy ez a szerkezet nem ötletszerű próbálkozás volt, hanem jól megfontolt szerkezeti számítás munkája.

A kápolna falaiba illesztett sírkövek egyike szintén unikum a maga nemében. Archeológiái érdekessége az, hogy magyar feliratú (Kalmár György gyermekeinek síremléke). A kápolna belsőjének leírásánál Mihalik az ablakok arányaiból arra következtet, hogy építőművésze nem francia, de német lehetett. A régi freskó-dísznek már csak sovány nyomai maradtak. Egészen modernek az ablakok üvegfestményei is. A kápolna felépítésének idejét szerzőnk 1260 tájára teszi s megokolja ezt a következő érveléssel: "Az első parokiális templom közelében, annak temető-kápolnája gyanánt épült fel a szent Mihály-kápolna, ha magával a parokiális templommal nem is egyidőben, mindenesetre annak befejezése után azonnal, aminek klasszikus tanuságtétele először az a körülmény, hogy a szent Mihály-kápolna ugyanabból a szkárosi kőből épült, amelyből a régi Erzsébet paro-kiális templom lábazati párkánya, míg a későbbi dóm felépítéséhez a puhább komlósi trahit-tufát használták; másodszor, hogy a szent Mihály-kápolna lábazati párkányának formái a régi parokiális templom lábazati párkányzatának idomaival megegyezők s végül, hogy a lábazati párkány megmunkálásának a módja mindkét templomnál teljesen ugyanaz, ami mind a közös eredet feltűnő, csattanó, s igen nevezetes bizonyítéka."

E becses és értékes felvilágosítások után Mihalik elmondja a kápolna történetét, felsorolja kriptájának ősi lakóit, elmondja a mű toldás-foldásának szomorú történetét és röviden ismerteti a restaurálás munkálatait is. Minket a kicsiny terjedelmű, de műtörténeti szempontból fontos monográfiában természetszerűen épp azok a nevezetes adalékok érdekeltek, amelyeket ez ismertetés során felemlítettünk s amelyek kiválóan becsessé teszik e könyvecskét.

A templom külső képe már első tekintetre gazdag tagozottságot mutat. Fölül rézsút lecsapott, lefelé menedékesen vastagodó támok, lizénák, arkaturák, párkányok, övek, gazdag bélletekkel ellátott egyes, kettős és közös ívvel egybefoglalt hármas ablakok, trifóriumok s két kis kúpfödeles lépcsőtorony fokozzák a tagozás esztétikai hatását.

A két hatalmas négyszögű torony - - mint általában a honunkbeli román templomoknál - szerves összefüggésben áll a templomépülettel, s három emeletre tagozódik. Külső képzése a templomépületéhez hasonló gazdagságot mutat: változatosan képzett övek, vakárkádok és oszlopnyaiábokon nyugvó, gazdag béllettel ellátott hatalmas ikerablakok adják meg dekorációját. A toronysisak, melyet rézlemezek födnek, 12-szögű piramis, háromszögű oromfalakkal. Érdekes és eredeti motívum, hogy a toronysisak alatt a falazat szögletei le vannak metszve és a metszetek apró féltornyocskákkal vannak dekorálva.

A portálénak risalitszerű homlokzata van, melynek párkányát fogrovatosan elhelyezett levéldíszes konzolok tartják. Bolthajlása félkörív. Bélletét mindkét oldalon három-három faragott kőoszlop képezi, levéldíszes pár-kányzatot hordva, melyen változatosan képzett három félkörív nyugszik. A timpanont dombomul ékesíti, mely a Boldogságos Szüzet ábrázolja szent József és keresztelő szent János társaságában, amint előtte szent István és szent László királyok hódolnak.

A portálén át a kórus alatti előcsarnokba jutunk, ahol figyelmünket legelőbb is az a pilis-szántói kőből faragott két hatalmas oszlop ragadja meg, melyeken a kórus boltívei nyugosznak Alacsony, de vaskos, nagytömegű oszlopok kockafejezettel. A kórus világosságát a főhomlokzat sima falmezőjének közepén elhelyezett rózsaablak szolgáltatja, üvegfestménynyel A főhajó hatalmas perspektívát tár szemeink elé. Szélessége 8.50 m., magassága l3.76 m. Tagozott s lizénákkal díszített pillérei hat kisebb és a keresztezési négyszög fölött egy nagyobb mezőből álló bordás keresztboltozatot hordanak. A boltozat alapját derékszögű négyszög képezi s a nyomott csúcsív alakú boltövek nyomását átvitelt támasztó falak közvetítik a mellékhajók falához épített tárnokkal. A íő-hajónak öt-öt közös ívvel összefoglalt hármas ablak ad világosságot, diszkréten megtört, de bő világosságot, mely geometriai idomokkal és szőnyegszerű motívumokkal ékített, festett üvegtáblákon szűrődik keresztül. Díszítése a templom külsejéhez hasonló változatosságot mutat. Az alsó boltövek fölött egy dekoratív párkány, e fölött tetszetős trifóriumok változatos alakú oszlopfejezetekkel s végül a pillérek lizcnáinak kapiteljeivel egyenlő magasságban ornamentális párkány fut körül mindkét oldalon. A kereszthajón túl még egy boltmezővel meghosszabbítva, a főhajó kifejezett szentélylyel bír, mely poligonális apszisban végződik. Az apszis hét, faragott kőalapon álló, bélletekkel ellátott, félköríves ablakon nyer világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templom mecénását, a szent család előtt térdelő érseket ábrázolja, s mint az előbbi, szintén Róth Miksa műve.

A mellékhajók, melyek félszer oly magasak és szélesek, mint a főhajó, a keresztezésig négy-négy boltmezőből állanak, s a keresztezésen túl még egy boltmezővel vannak megtoldva. Szintén direkt nyerik a megvilágítást három-három félköríves ablakon, míg a negyedik boltmező alatt úgy az északi, mint a déli oldalon kőoszlopokon nyugvó párkányzattal ellátott bejárók nyílnak.

A templomnak piéce-je azonban kétségkívül az impozáns kereszthajó, mely az egésznek rendkívül monumentális jelleget ad. Hossza 28 m., szélessége 8'50 m., magassága a keresztezésnél 14'30 m. Mindkét vége poligonális apszissal záródik, hajlított mezőkből és zárdaszerű bordákból képzett boltozattal. Az apszisok diadalívei kockafejezetű 3/4 oszlopokon nyugosznak, éleiken a románkori ornamentika változatos figuráival, melyek között még a hajdan oly nagy szerepet játszott fantasztikus elem is képviselve van négy sárkány alakjában.

És most lássuk a templom belső felszerelését, melyből a román stilű templomoknál rendszerint három tárgy szokott stilszerűségi szempontból különös figyelmet érdemelni : a főoltár, a szószék és a keresztelőkút.

A Samassa-templomban ez a három fölszerelési tárgy nemcsak teljesen stílszerü, de a motívumok, formák s különösen az ékítményes figurák alkalmazásában nagyfokú eredetiséget is mutat.

Különös mértékben áll ez a főoltárról, mely Nagy Virgil és Kommer József tervei szerint Majböhm és fia budapesti műhelyében készült, s mely a sablontól annyira eltérő, hogy művészi kivitelű szobrait nem is számítva, már formai érdekességével leköti az ember figyelmét. Maga az oltártörzs puciscei márványból készült, míg fölépítménye szlavóniai tölgyből van faragva. Az oltárasztal 4 kehelyfejű oszlopon nyugszik. A szentségház fölött, melynek gyönyörűen dekorált ajtaja köti le a figyelmet, ékítményes oromzatú fülke látható, e fölött pedig páros oszlopokon nyugvó kisded kupola; még fölebb szintén páros oszlopokon nyugvó diadalív, melyből az oltárképet helyettesítő feszület emelkedik ki.

A főoltár szentjeit Kopits János véste kőbe, a mellékoltárok Kopitsnak szobrain kívül Stein János Gábor festőművész mahagóni deszkára lestett képeivel vannak dekorálva. — Az összes fölszerelési tárgyak megérdemelnék a figyelmet. A nagyszabású emlékművet augusztus 15-én szentelte föl Samassa érsek.

A NYÍREGYHÁZI SAMASSA-TEMPLOM
A FŐHOMLOKZAT

A NYÍREGYHÁZI SAMASSA-TEMPLOM
A TEMPLOM BELSŐ KÉPE
NAGY VIRGIL ÉS KOMMER JÓZSEF MŰVE

A NYÍREGYHÁZI SAMASSA-TEMPLOM
AZ OLDALHOMLOKZAT

A NYÍREGYHÁZI SAMASSA-TEMPLOM
ALAPRAJZA

A NYÍREGYHÁZI SAMASSA-TEMPLOM SZÓSZÉKE

A szerző e dolgozatban annak tárgyánál fogva csak a szemléltető oktatásra terjeszkedik ki. Ennek alapot és zamatot csak a helyes, modern rajztanítás adhat, amire tehát az iskolában a fősúly helyezendő.

Szolnoker- Künstler. írta Max Rothauser. Pester Lloyd, okt. 1.
Művészet, írta M. S. Budapesti Szemle, okt.
Műremekek élvezete, írta Vetési József dr. Magyar Szemle, okt. 9.
A szolnoki műkiállítás. írta y-n. Az Újság, szept. 27.
A karoling művészetről, írta Díner-Dénes József. Huszadik Század, V. 10.
A Nemzeti Szalon őszi kiállítását ismertették a napilapok okt. 9-iki számai.
Párisi szalonok, írta (ae) Budapesti Hírlap, júl. 2.
Műkincsek alkonya, írta Myrea. A Hét, júl. 24.
Nemzeti művészet, írta L. A. Egyetértés, aug. 2.
Látogatás a római magyar művészházban, írta Lcndvai Károly. Pesti Hírlap, aug. 2.
Drei ungarische Künstler (Alexander Nagy, Aladár Kriesch, Eduárd Wigand). írta Lyka Károly. Deutsche Kunst und Dekoration (Darmstadt), VII. 12.
A Szent István bazilika. Budapesti Hírlap, aug. 7.
A berlini «Secession.» II írta Kovács Jenő. Pesti Napló, aug. 13.
A müncheni szecesszió, írta Surányi József. Pesti Napló, aug. 25.
A haldokló antik, írta Diner-Dénes József. Pesti Napló, szept. 14.
Glück Frigyes gyűjteménye, írta Meller Simon. Magyar Iparművészet, VII. 4.
Művészeti politika, írta 1. k. Új Idők, aug. 7.
Az 1849-iki aradi honvédfoglyok művészete, írta Szegedy-Maszák Hugó. Új Idők, aug. 14.
A hódmezővásárhelyi kiállítás, írta Tornyai János. Új Idők, aug. 21.

Magyar képek Berlinben, írta Róbert Jenő. Az Újság, július 10.
A művész vágya (Verescsaginról). Az Újság, júl. 21.
Szoldatits bácsi, írta Palombo. Alkotmány, júl. 26.
Munkácsy ifjúkori szerelme, írta Bányai Károly. Az Újság, júl. 29.
Madarász Viktornak a Nemzeti Szalonban megnyílt különkiállítását ismertették a napilapok szeptember 4 iki, a hetilapok szept. 11-iki számai.

Schweidel József tábornok emlékszobra (Mátrai Lajos György műve), írta dr. K. D. Vasárnapi Újság, okt 2.
Dunaiszky László életrajzát közölték a napilapok júl. 5-iki számai.
Professor Max Klein - - Berlin, írta dr. Adolf Kohut. Deutsche Kunst und Dekoration (Darmstadt) VII. 12.
A Kossuth-szobor pályázata, írta Pogány Mór. Budapesti Hírlap, aug. 12.
Szilágyi Dezső emlékezete. Pesti Napló, aug. 9.

A jaáki templom restaurálása. Vasárnapi Újság, szeptember 25.
A kaposvári törvénykező épület és fogház pályatervei. (Marton, Károlyi és Riemer; Wagner Gyula; Kármán és Ullmann; Balázs Ernő; Sebestyén Artúr; ifj. Császár Ferenc és Lechner Jenő tervei). Magyar Pályázatok, II. 4.
IV. Béla temploma. Az Újság, szept. 24.
Tervpályázataink, írta Fischer Gyula. Vállalkozók Lapja, szept. 28.
A szabadkai tanyai templomok pályatervei. (Ligeti Ferenc, Károlyi Emil, Lechner Jenő, Bánszky Mihály és Szautner Félix, ifj. Opaterny és Bohn, Moravetz Zsigmond pályaművei). Magyar Pályázatok, II. 7.
A MÉSZ Wellisch-féle 1904. évi pályázatai (Vágó József, Schweiger István, Leimdörfer Ármin, Kaszab Miklós pályaművei). U. ott.
A jáki templom. Budapesti Hírlap, szept. 21.
A nyíregyházai Samassa-templom. Vállalkozók Közlönye, aug. 24.
A szegedi fogadalmi templom, írta Metopa. U. ott, aug. 17.
A kolozsvári egyetemi könyvtár. U. ott, aug. 10.
A kolozsvári egyetemi könyvtár tervpályázata. Budapesti Építészeti Szemle, XIII. 15 és 16.
Az utcák stílusa. Irta Marco U. ott.
A nagyváradi Berettyó-vízszabályzó és ármentesítő társulat székházának pályatervei. (Fejér és Ritter, Sebestyén Artúr, Benes Imre, ifj. Rimanóczy Kálmán, Baranyai Aladár, Schöntheil Rikárd, Czoczek Alajos, Lechner Jenő, Kiss és Németh pályatervei). Magyar Pályázatok, II. 6.
A jaáki templom, írta —1. Alkotmány, szept. 18.
A visegrádi vár restaurálása. Pesti Napló, szept. 9.
A Kálvin-tér és az új Nemzeti Színház, Pesti Napló, szept. 8.
A kassai szt. Mihály-kápolna, írta Pap Illés. Új Idők, szept. 18.

Stílusok a nyomdászatban, írta Propper Ernő. Grafikai Szemle, XIV. 9.
A keramikai művészet, írta Márkus Jenő. Magyarország, okt. 6.
Magyarok kiállítása St. Louisban. írta Székely Sámuel. Budapesti Hírlap, aug. 1.
Az iparművésznők. Irta Dömötör István. Magyar Iparművészet, VII. 4.
Valami a st.-louisi kiállításról. U. ott.
A szépség iskolája, írta Lyka Károly. Új Idők, szept. 11.
Művészi nevelés és a műipar fejlesztése, írta Kiss Lajos. A Borsod-Miskolci közművelődési és Múzeum-Egyesület Évkönyve 1903/4. évről.
A rajz fontossága, az iparos életében. Irta Lyka Károly. A székesfővárosi községi ipariskola 1903 — 4. iskolaévi értesítője.

VÁSÁRLÁSOK A NEMZETI SZALON GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSÁN.

Zichy István: Pitvar. Megvette gr. Pejacsevich Katinka Budapest.
Vadász Miklós: Feketeruhás nő. Megvette a kormány.
Nagy Vilmos: Hárman. Megv. a Nemz. Szál. Budapest.
Kezdi Kovács László : Tavaszi est. Megvette Havas Ágostonné Zirc.
Kézdi Kovács L.: Éjszaka. Megv. Havas Ágostonné Zirc.
Pravotinszky Lajos : Hangulatos táj. Megvette ifj. Kintzing Jánosné Arad.
Glatz Oszkár: Apa fiúval. Megv. Kintzing Jánosné Arad.
Edvi Illés Aladár: Tavasz Dalmáciában. Megvette Kintzing Jánosné Arad.
Kezdi Kovács László : Őszi reggel. Megvette Farkas Ödön Tápió-Sajó.
Kezdi Kovács László : Tavaszi gondolatok. Megvette Farkas Ödön Tápió-Sajó.
Zichy Istv.: Magányos nyírfa. Megv. br. Bochus Zsigm.
Vajda Zsigm.: Magyar paraszt. Megv. Hirsch J. Budapest.
Glatz Oszkár: Öreg házaspár. Megv. a Nemz. Szál.
Kubinyi Sándor : Chic. Megv. Münich dr.
Radnai Béla: Első lépés. Megv. Jászai M.
Major Jenő : Szadai utca. Megv. a Nemz. Szál.
Helbing Fer. : Naplemente. Megv. Redlich Arthur
Honti Nándor: Címlapok. Megvette a kormány.
Pravotinszky Lajos : Dachaui tájrész. Megv. "
Helbing Ferenc : Hazafelé. Megvette "
Vadász Miklós: Tanulmány. Megvette "
Olgyai Victor : Noveda. Megvette "
Húszak Bertalan : Tanulmány. Megvette "
Edvi Illés Aladár : Temető. Megvette "
Konyha. Megvette "
Tájkép. Megvette "
Pravotinszky Lajos: Hangulatos táj. Tanulmány. Megvette a kormány.
Chabada Béla: Rézkarcok. Megvette a kormány.
Kriesch Aladár : Erdő széle. Megv. a kormány.
" " Naplemente. Megv. " "
" " A hét vakparabolája. Megv. " "
Szenes Fülöp : Önarckép. Megv. " "
Vajda Zsigmond: A zene. Megv. " "
Zichy István : Kapáló leány. Megv. " "
Révész Imre : Petőfi-illusztráció. Megv. " "
Pörge Gergely: Piacon. Megv. " "
" " Tanulmány. Megv.
Faragó József: Rézkarcok. Megv. " "
" " Szénrajz. Megv. " "
Glatz Oszkár: Deres reggel. Megv. " "
Kezdi Kovács L.: Hervadás. Megv. N. N. Budapest.
Markó E.: Tanulmány. Megv. Fekete József "
Madarász V.: Önarckép. Megv. az Orsz. Képt. "
Munkácsy Mihály: Kolpachi tájkép. Megvette a királyi várpalota Budapest.
Kiss György: Csoresz. Megv. Vida Marci Ungvár.

Bihari Sándor: Aratás, olajfestmény, megvette dr. Dalnoky Béláné, Budapest.
Csók István : Patrona Hungáriae, olajfest., megv. dr. Gyarmaty Vidor, Budapest.
Edvi Illés Aladár : Alföldi táj, olf., megv. Erdős Géza, Budapest.
Garay Ákos: Malom alatt, rajz, megv. dr. Váradi Ödön, N.-Várad.
Gergely Imre: Az igazmondó planéta, olf., megv. dr. Ajkay Zoltán, Budapest.
Gergely I.: Margit, olf. megv. dr. Egger Leó, Budapest.
Glatz Oszkár: Tájkép, olf., megv. Révai Ödön, Budapest.
Greguss Imre: Szegedi veressipkás, olf., megv. dr. Szohner Lajos, Budapest.
Greguss Imre: Szalonaki vár, olf., megv. dr. Berényi Sándor, Budapest.
Grümvald Béla: Interieur, olf., megv. Sebestyén Arthur, Budapest
Grünwald Béla: Téli tájkép, olf., megv. Révai Mór, Budapest.
Innocent Ferenc: Fcrfihűség, olf., megv. Schwarc Lajos, Budapest.
Innocent Ferenc: Vasárnap reggel, olf., megv. Székely Mihály, Budapest.
Innocent Ferenc: Szent vér, olf., megv. Lövenstein Béla, Budapest.
Keményffi Jenő: Tornác, olf., megv. dr. Rajner Béla, Budapest.
Kezdi Kovács László: Őszi est, olf., megv. Weil Gyula, Budapest.
Kezdi Kovács László: Tavaszi fuvalom, olf, megv. dr. Hutyra Ferenc, Budapest.
Kezdi Kovács László: Levélhullás, olf., megv. Székely Mihály, Budapest.
Kezdi Kovács László: Tó partján, olf., megv. Imrédy Kálmán, Budapest.
Kezdi Kovács László: Őszi szellő, olf., megv. Leder-mayer Valéria, Budapest.
Kezdi Kovács László: Karácsonyest, olf., megv. dr. Dalnoky Béláné, Budapest.
Margitay Tihamér: Parasztember, olf., megv. dr. Roh-ringer Henrik, Budapest.
Margitay Tihamér: Kis madarász, olf., megv dr. Fischer Mihály, Budapest.
Margitay Tihamér: Színház után, olf., megv. dr. Egger Leó, Budapest.
Margitay Tihamér: Fürdés elölt, olf. megv. Bakonyi Arthur, Budapest.
Margitay Tihamér: Fürdés után, olf., megv. dr. Faludy, Budapest.
Margitay Tihamér: Helyszerzőnél, olf., megv. Khüne Károly, Budapest.
Margitay Tihamér: A duzzogó huszár, olf., megv. Székely Mihály, Budapest.
Markó Ernő: Kertekalja, olf., megv. dr. Benedict Ottó, Budapest.
Br. Mednyanszky László: Tájkép, olf., megv. Révai Ödön, Budapest
Br. Mednyanszky László: Tájkép, olf.,megv. Sebestyén Arthur, Budapest.
Br. Mednyanszky László: Tájkép,olf., megv. dr. Bleuer Samu, Budapest.
Br. Mednyanszky László: Tájkép, olf., megv dr. Poór Ferenc, Budapest.
Br. Mednyanszky László: Tájkép, olf., megv. Kohner Jenő, Budapest.
Nagy Zsigmond: Vándorló muzsikusok, olf., megv. Ágoston Lajos, Budapest.
Németh Lajos: Tájkép, pastell, megv. Kubinyi Sándor, Budapest.
Peske Géza: Ismét otthon, olf., megv. Ágoston Lajos, Budapest.
Poll Hugó : Balatoni esthangulat, aqu., megv. dr. Váradi Ödön, Nagyvárad.
Poll Hugó: Salgótarjáni állomás, pastell, megv. Re-schofsky Viktor, Budapest,
Rippl Rónai József: Mosónők, pásté]!, megv Kirnstein, Lipcse.
Skuteczky Döme: Modern Paris, olf., megv. Székely Ferenc, Budapest.
Szenes Fülöp: Szilvaszedés, olf., megv. dr. Trajtler István, Budapest.
Telepy Károly: Tisza árjából, olf., megv. Kurlánder Győző, Budapest.
Telepy Károly: Szélmalom Dömsöd közelében, olf., megv. Kurlánder Győző, Budapest.
Telepy Károly: Kőpatak a Lomnici csúcsról, olf., megv. Kurlánder Győző, Budapest.
Tolnay Ákos: Tessa, pást, megv. Khüne K., Budapest.
Tolnay Ákos: Tájkép, olf., megvette Grósz Sándor, Uzsok.
Túli Ödön: Voloskai út, .olf, megv. dr. Lichtenstein, Budapest.
Vaszary János: Tájkép a Balatonról,olf., megv. Kohner Jenő, Budapest.
Zilzer Antal: Öreg asszony, olf. megv. Tömöry János, Kovaszincz.

1904 október 80-án lejár a Könyvnyomdászok Szakköre által tagsági jegy szedésérc és nyomására saját tagjai körében kiírt pályázat. Első díj 40 korona, második díj elismerő oklevél. Bővebb felvilágosítás a kör irodájában (Budapest, V. Hold-utca 7.) kapható.

1904 október 30-ikán lejár a "Blanco y Negro" Don Quijote-pályázata. Bővebbet 1. "Művészet" III. évf. 1-ső szám, 72. old.

1904 október 31-én lejár a Magyar Iparművészeti Társulat által szálloda-szoba berendezésére kiírt pályázata. Első díj 300 korona, második díj 200 korona. Bővebb felvilágosítást a Társulat titkári hivatala ad, Budapesten, IX. Üllői-út 33.

1904 november 21-ikén lejár a Pozsonyi Első Takarékpénztár által esetleg építendő új intézeti épület tervrajzvázlataira kiírt pályázat. Első díj 1000, második 600, harmadik 400 korona. A pályázat föltételei és az építkezési tervezet a Pozsonyi Első Takarékpénztárnál szerezhetők meg. A pályázatban csakis oly építészek vehetnek részt, kik állandóan Magyarországon laknak, vagy pozsonyi születésűek.

1904 november 30-án lejár a dán királyi koppenhágai palota felépítésére (költségelőirányzat 8.250.000 frank) a dán közmunkaügyi minisztérium által kitűzött pályázat. Hat díj van kitűzve 13,000 korona értékben, melyek 4000—1000 korona összegekben kerülnek kiosztásra. Bővebb felvilágosítást a dán közmunkaügyi kormány ad Koppenhágában.

1904 december 28-án délben lejár az Iparművészeti Társulatnak következő pályázata: Terveztessék egy polgári lakás keretébe illő egyszerű csempe- (cserép-) kályha. Nem cifra, nagyszabású és költséges kályha tervét kívánja a Társulat, hanem olyant, amelynek megvalósítása nem kerül több munkába és költségbe, mint amennyibe a bérházakban általánosan használt közönséges kályhák kerülnek. A Társulat a kályha anyagához és annak megmunkálásának módjához alkalmazott helyes formai megoldásra és díszítésének diszkrét voltára veti a fősúlyt; általában pedig kívánja, hogy a terv eredeti és ötletes legyen. Utánzatok és sablonos munkák ennélfogva a pályadíjat nem kaphatják. A tervet a természetes nagyság egyötöd arányában kell készíteni, ezenkívül szükséges, hogy a párkányok profilja és a díszítések részletei természetes nagyságban kontúrban is meglegyenek, hogy a tervrajz alapján bármely kályhás a kályhát jól el is készíthesse. A rajz kidolgozásának módja a tervezőtől függ. Első díj 200 korona, második díj 100 korona. A pályázaton csak magyar állampolgár vehet részt. Pályázni lehet névvel, vagy jeligés levéllel. A pályaművek a Magyar Iparművészeti Társulat titkári hivatalába (Budapest, IX., Üllői út 33—37) küldendők.

1905 január 9-ikén lejár a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1904—5-ik évi nagypályázata. Tervezendő egy, a főváros közterén teljesen szabadon álló építészettörténeti múzeum. Bővebbet 1. "Művészet" III. évf. 3-ik szám, 216-ik old.

1905 május 31-ikén lejár a Budapest székesfőváros közönsége által egy Kossuth-szobor és egy Szabadságszobor vázlatos tervére hirdetett pályázat, amely eredetileg 1904 szeptember 30-ikára, illetve 1904 október 31-cre volt kitűzve. Bővebbet 1. "Művészet" Ill-ik évf. 1. szám, 71. és 72-ik old. és a melléklet hirdetését.

1904 október 23-ikán záródik a düsseldorfi nagy nemzetközi kiállítás.

1904 október 25-ikén jár le az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállításának a beküldési határideje.

1904 október 31-ikén záródik a müncheni Secessio kiállítása.

1904 október 31-ikén záródik a müncheni Glaspalast kiállítása.

1904 október 31-ikén záródik Münchenben a Deutscher Künstlerbund kiállítása.

1904 október 31-ikén záródik a veneziai Vl-ik nemzetközi kiállítás.

1904 október 31-ikén záródik a drezdai nemzetközi kiállítás.

1904 november 1-én nyílik meg Bécsben a Genossen-schaft dér Bildenden Künstler Wien's őszi kiállítása.

1904 november 15-ik én nyílik meg az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállítása.

1904 november 15-én lejár a debreceni téli műtár-latra szánt művek beküldésének határideje.

1904 december 26 ikán záródik a bécsi Genossen-schaft dér bildenden Künstler Wien's őszi kiállítása.

1905 január 15-ikén záródik az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállítása.

1905 február 1-én jár le azoknak a magyar művészektől való műveknek a beküldési határideje, amelyek a jövő évi két párisi Sálon és a veneziai nagy nemzetközi kiállításra vannak szánva. A művek a nevezett határidőig a városligeti műcsarnokba küldendők be. Megjegyzendő, hogy a kormány csak azoknak a műveknek a Budapestről Parisba, illetve Veneziába és vissza való szállítási költségét vállalta el, amelyek az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat művészeti szakbizottságának az előzetes elfogadása alapján a műcsarnokból küldetnek el rendeltetési helyükre. A műcsarnokba akár Budapestről, akár vidékről vagy külföldről való beszállítás költségei az illető művészeket terhelik.

1905 ápril 22-én nyílik meg a veneziai nagy nemzetközi kiállítás.

1905 június 1-én nyílik meg a müncheni nagy nemzetközi kiállítás.