ARCKÉPTANULMÁNYOK HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI
 
   Ötödik évfolyam, 1906    |   Első szám    |    p. 51-57.   |   Facsimile
 

 


HALMI ARTÚR

A magyar művészet örök tragikomikuma: a végtelen birodalom helyett adának néki egy kis ketrecet. Aki Halmi Artúr karrierjének magyarázatába kezd és eközben a sikerekben gazdag festőművész esélyeit, kvalitásait, eredményeit elfogulatlanul mérlegeli, nem hangsúlyozhatja eléggé, hogy e pálya csak külföldi milieuben lehetett ilyen egyenes, gyors és fáradság nélkül való. A képzőművészetek szerencsére nemzetköziek. Aligha akad manapság művelőjük, aki hosszabb-rövidebb időre ne látogatna el a gazdagabb kultúrákba, aki ne hozna magával egy hónapra, egy évre, itt ott egy életre való impressziót. (Ami természetesen mit sem változtat az egyéniség vagy akár a faj jellemvonásain.) Halmi Artúrt a jóakaró véletlen ifjúkorában sodorta ki a külföldre és megadatott néki, hogy művészi fejlődésének legjelentősebb éveit mindmáig: Münchenben, Parisban, Berlinben töltse el. Hogy ez utóbbi helyen e sorok írójával is megismerkedett, nem szabad elhallgatnom ; a személyes vonatkozás értteti meg e méltatásnak szokatlanul szigorú — vagy legalább is tartózkodó - hangját.

BISMARCK HERBERT HERCEG HALMI ARTÚR FESTMÉNYE
BISMARCK HERBERT HERCEG
HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

Halmi Artúr életének külső eseményeiről a Pallas Nagy Lexicona többet tud, mint én. Az 1894-ben megjelent H-betűs kötet ezeket írja róla : "Halmi Artúr Lajos genre- és arcképfestő született Budapesten, 1866 december 8-ikán. Eleinte zenész akart lenni, de amikor 1881-ben Munkácsy "Krisztus Pilátus előtt" című nagyszabású képét megismerte s látta azt az ünnepeltetést, melyben a mester országszerte részesült, más elhatározás támadt az ifjúban s beíratta magát a mintarajztanoda növendékei közé. Egy évet töltött itt, azután állami ösztöndíjjal Bécsbe ment, hol Griepenkerl, Eisenmenger és L'Allemand vezetése alatt kezdte meg komolyabb tanulmányait. Közben mellékesen még mindig foglalkozott a zenével s műveléséről csakis akkor mondott le egészen, midőn Benczúr Gyula tanácsára 1887-ben Münchenbe utazott s az ottani Akadémián a híres Löfftznek tett tanítványává Még mint akadémikus festette meg "Vizsgálat után" című genreképét, mely nevét szélesebb körökben is jóhangzásúvá tette. A jól festett karakterisztikus képet Munkácsy Mihály díjával tüntették ki s egyúttal megvásárolták a Nemzeti Múzeum gyűjteménye számára. Halmi a Munkácsy-díjjal utazott Parisba, hol nagy tevékenységet fejtett ki s a mesternek a "Honfoglalás" megfestésénél is munkatársa volt. A fiatal művész rövid pályája alatt is több kitüntetésben részesült: Parisban egyik műve mention honorablet, Bécsben pedig aranyérmet kapott. Nagyobb festményei közül a "Titkos esküvő" a budai várpalota képtárában látható". Időközben, 1894 óta, a "fiatal művész" is öregebb lett egy évtizeddel és a lexicon pótkötetének fáradhatatlanul gyűjtötte az anyagot: párisi bronz-érem, antwerpeni nagy első érem, budapesti milléniumi nagy érem... És, hogy az utolsó diadaláról is beszámoljak, Bismarck hercegéknél átvette Lenbach Ferenc — a családi festő - - örökét.

Művészi biográfiája három fejezetből áll: a genre-festő ; a rajzoló ; a portraitista.

MAUSI HALMI ARTÚR FESTMÉNYE
MAUSI
HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

Sehol sem bírta az irodalom annyira függővé tenni, annyira befolyásolni és önnön céljaitól elterelni a képzőművészetet, mint éppen a genreképben. Ezek az akvarell-elbeszélések, ezek a novellák olajban lemondanak a vonalak és a színek festői hatásairól: az ecsettel előadott történet emberi vonatkozásait hangsúlyozzák. Különösen a drámai felvonásvégeket kedvelik ; a hatásos és tetszetős jeleneteket, amelyeknél a nagyérdemű publikum meghatottan találgatja a szereplők érdekes múltját, titokzatos jövőjét. Csodálatos, de úgy van : e genre-képekben, a melyek teljes színpadi felszereléssel dolgoznak, a melyekhez az emberi fogalmak és ítéletek, az emberi agy okot és okozatot tisztelő törvényei oly közel esnek, ritkábban nyilvánul meg egy festőművész világfelfogása, mint a tájképben vagy akar a portrait-ben. Halmi ízlését dicséri, hogy a Sturm- ésDrang-periodus-ban is elkerülte az u. n. nagy összeütközéseket, hogy genreképeibe sem a léha bohózat, sem a könyfacsaró Rührstück elemeit nem vitte bele. Apró, köznapi esetek érdekelték, kis tragédiáknak kis megoldásai. Ozsonna a cukrászboltban a jól sikerült vizsga után; az első zongoralecke, amelynek borzalmas gyönyöreitől egyaránt retteg tanítónő és tanítvány; esküvő egy csendes kápolnában, amelynél közönség nincs jelen. Kiváló íróművész legyen, akinek mondanak még valamit e témák, aki tud még e témák kapcsán valamit mondani nekünk. Halmi megtalálta a nehéz helyzet egyszerű megoldását: mialatt az apró-cseprő életmozzanatokat előadta, elhalványította - - szinte munka közben — az anekdota-szerű alapot és észrevette, megragadta a mindennapi történet ezerféle fény- és szín-problémáit. A cukrászbolt levegője e perctől kezdve jobban érdekelte, mint a vizsga, a siker, a kitüntetés; a gyermeklélek kiesiny hullámzásainál a gyermek ruhájának színe erősebben izgatta. A mi jól volt, okosan volt így.

MISS GERALDINE FARRAR HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI
MISS GERALDINE FARRAR
HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

FRIEDL HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI
FRIEDL
HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

DR. GEORG HIRTH ARCKEPE HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

DR. GEORG HIRTH ARCKEPE
HALMI ARTÚR FESTMÉNYE

A világot már most csak színekben látja.. Egy bizonyos, majdnem tudatos egyoldalúságfó - az erős temperamentumoknak és a mértéktelenül önfejű embereknek e közös tulajdonsága -- irányítja további palvajat. A kolorit iránt való uralkodó érzés teszi illusztrátori működését is érdekessé. Évekig volt a müncheni "Jugend" egyik legszorgalmasabb munkatársa. Aki e művészi folyóirat régebbi köteteiben lapoz: rögtön észreveszi, hogy Halmit a puszta rajz szemmellathatóan untatja. Még ahol nincs egyéb szín a rendelkezésére, mint a fekete és fehér, még ott is ez ellentét fény-sajátosságait kutatja, mint pl. "Ein hübsches Dutzend" című rajzában. A báli hangulat visszaadásához nem nélkülözheti - - mily jellemző tünet ! - - a vörös frakkot, és igazán elemében csak ott van, ahol megdöntheti a rajz természetes korlátait, ahol tobzódhat a müncheni karnevál zajos szín-szimfóniáiban. "Freut Euch des Lebens - - so lange noch die Jugend blüht!": ez a mottó áll legsajátosabb rajza alatt. ("Jugend", 1897, 8. sz.) A milieu-teória általánosságban bármenynyire is... teória csak, vagyis következetes és szűkkeblű hangsúlyozása egyetlen szempontnak a millió egyéb lehetőség rovására: Halmi Artúrról bizonyos, hogy e törvény uralma alól nem tud szabadulni. A környezet domináló hatását nem holmi elvontságok alapján állítom ilyen határozottan, hanem visszaemlékezem — még pedig valami furcsa meghatottsággal emlékezem vissza - - a Hamburgban együtt töltött napokra, a mikor Halmi, aki a Bismarck-családdal való összeköttetése révén sokat időzött e helyen, megmutatta nekem, idegennek, a kikötővárost. Nemcsak az előkelő Jungfernstieg-et, nemcsak a gazdag villanegyedet, hanem főleg és elsősorban a régi Hamburg rejtett szépségeit. Elhagyott utcák ócska házaiba kalauzolt; negyedórákig eljárt alacsony, keskeny folyosókon keresztül-kasul, hogy egy festői párkányt vagy ablakot újra megtaláljon. És minden szavában, minden mozdulatában benne volt: miket lehetne produkálni itt!

BISMARCK OTTÓ HERCEG - - FRIEDL - - HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI
BISMARCK OTTÓ HERCEG - - FRIEDL
HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI

A berlini milieu kevésbbé szerencsés. A nagyságával, a méreteivel imponál, nem a stílusával. A kisebb német városok a múlt művészetéről regélnek, - - a főváros a jövő művészietlen forgalma felé jelöli az utat. Hamburgban a Rathaus a legszebb épület, Nürnbergben egy templom : Berlinben a Wertheim-féle árúház. E túlságosan józan környezethez járult még az is, hogy Halmi áttért az arcképfestésre. Ez a műfaj, úgy érzem, nem az igazi terrénuma. A sikereket, amelyeket ezen a téren is elért, nagyrészt annak tulajdonítom, hogy mestere a festés technikájának, meg hogy fogyatkozásait is érdemnek tekintik sokan. .A portrait-nál azonban a színproblémák egyeduralma végzetes lehet. Halminak az emberi szem - hogy banalitással érttessem meg magam - nem a lélek tükre, hanem egy érdekes színfolt. Nem pszichologizál sokat, nem akar emberi karaktereket a vásznon megrögzíteni : az emberben is elsősorban a színeket látja. Az ő témája a külső megjelenés, --és így nem csoda, hogy több szép asszonyt festett meg, mint jelentős férfit, hogy a színgazdag női toilettet jobban szereti, mint az unalmas fekete kabátot.

A fejlődése ilymód kétféle lehet. Vagy eltolódik az érdeklődése, elmélyed a színfoltokból álló ember igazibb stúdiumába (és hogy ez csak rajta múlik, az atelier-jében tucatszámra heverő vázlatok, tanulmányok eléggé igazolják). Vagy megmarad a maga pompázó színeinél és megkeresi hozzájuk az alkalmas, az igazi témákat.

RÓBERT JENŐ

ZONGORA-ÓRA HALMI ARTÚR OLAJFESTMÉNYE
ZONGORA-ÓRA
HALMI ARTÚR OLAJFESTMÉNYE


ARCKÉPTANULMÁNYOK HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI
ARCKÉPTANULMÁNYOK
HALMI ARTÚR FESTMÉNYEI


 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003