|
HAZAI KRÓNIKA
SZINYEI MERSE PÁL MÜNCHENI KIÁLLÍTÁSA. A müncheni Piloty-kiállításon, melyet 1909 tavaszán a Heinemann cég rendezett, nagy feltűnést keltett Szinnyei Merse Pál néhány, még a Piloty-iskolában vagy legalább ezidőben festett vázlata. A német kritikát meglepték a mester ifjúkorának ezek az eredeti, színekben gazdag alkotásai. Nem tudtak betelni szépségükkel és sehogy sem tudták megérteni, hogy teremhetett ily önálló színlátó művész ilyen környezetben? (A német kritikák, melyek Szinyeivel foglalkoztak, megjelentek azóta egybegyűjtve Malonyai Dezsőnek, Szinyei Merse Pál-ról írt művében. Művészeti Könyvtár, szerk. K. Lippich Elek p. 106—109.). Pleinair törekvéseket láttak 1869-ből és kifejlett pleinairt 1875-ből való vázlatain. Mi ennek a nyílja? Erre a kérdésre akarván felelni, e sorok írója a müncheni IX. nemzetközi művészettörténeti kongresszuson előadást tartolt (1. Művészet, VIII. 402.) a mester művészi fejlődéséről, még 1909 szeptemberében, amely alkalommal a Heinemann-céggel abban is megállapodott, hogy az idei tavaszon bemutatja a magyar mester egész művészi fejlődését. Időközben Meiler Simon a berlini Secessio-ban rendezett magyar kiállításon külön termet szentelt a mester 20 művének- amelyek Berlinben is méltó feltűnést keltettek és szerető méltánylásra találtak. (Művészet IX.) Ezen előzmények után könnyen megérthető, hogy a müncheni művészkörök nagy érdeklődéssel fogadták Szinyei nagy, 31 művét magában foglaló külön kiállítását, mely április 3-án, vasárnap délelőtt nyílt meg a Lenbach-téri Heinemann-galeriában.
Ennek a beszámolónak az a feladata, hogy a kiállítás intimitásait sorolja fel hisz a külsőségeivel eleget foglalkoztak a napilapok.
Szinyei Merse Pál 1864-tól 1870-ig, aztán 1872-lől 1873 végéig élt Münchenben, ahol az akadémiát végezte. Társai közé tartozott többek közt Leibl, Gábriel Max, Makart, Benczúr, Liezenmayer, Defregger, Grützner, Gysis - - tanárai közé Wagner Sándor és Piloty — s mikor a német-francia háború után visszajött újra Münchenbe, műteremszomszédság révén jó barátságba lépett Boecklin-nel is. Ezt a korszakát részletesebben ösmerhetik olvasóink azon közleményből, melyben Münchenből keltezett ifjúkori leveleit ismertettük. (Művészet, VIII. 122.)
Most kiállítása alkalmából, együtt lehettem a mesterrel Münchenben s belekerültem régi barátainak körébe. Mindjárt a megnyitás napján megjelentek régi barátai, köztük Wopfner, Toby Rosenthal, Otto Seilz, akik mindnyájan meghatottan gondoltak vissza a régi szép időkre. Gabriel Max-ot csúzos bántalmai szobájához kötik s így őt Szinyei kereste fel. De volt tanára, a napokban nyugalomba vonult, de még mindig daliás tartású Wagner Sándor maga jött el a kiállításra és örvendezett volt tanítványa sikerén. Müncheni követünk Velics Lajos a megnyitás napján ebédett adott melyen az ősz Defregger is megjelent s azonkívül Wagner Sándor, Leo Putz, a kire saját elbeszélése szerint az 1901. nemzetközi kiállításon látott Majális feledhetetlen benyomást gyakorolt, ott volt még Strobentz, a fiatal Ferenczy Valér s a mester barátai. Wagner Sándor sokat beszélt a regi Münchenről, amikor a Piloty iskola oly nagy szerepet játszott életükben, megemlítette az 1868-iki nagy kivándorlás históriáját. Természetesen - - mint Szinyei életírója - - érdeklődtem a história iránt. Wagner Sándor meghívott magához, hogy a történetet ne csak elbeszélje, de hogy megmutassa e kiszállás rajzbéli emlékét is, melyet volt tanítványa, a későbbi jeles dekorációfestő, a görög származású Gysis rajzolt.
Wagner Sándor tudvalevőleg 1866-ban segéd-tanár lett a müncheni akadémián; az Anschülz-iskólában, zsúfoltsága miatt már nem dolgozhattak a növendékek, Piloty pedig csak a legjobb növendékeket vette fel, oda bejutni igen nehéz volt. Átmeneti iskolának állították fel Wagner katedráját. Hozzá már április havában került Gysis, utána később Szinyei — s természetesen mindenik lelkében az a vágy lappangott, vaj ha bejuthatna ő is a szentélyek szentélyébe, Piloty iskolájába.
Gysis naplója (1. Montandon életrajzában, Künstler-Monographien p. 33.), valamint Szinyei levelei ékes tanúbizonyságai ennek a lappangó sóvárgás-nak, míg végre 1868-ban mindnyájoknak sikerül bekerülni a Piloty-iskolába, mert mások viszont onnét eltávoztak. Ez nagy esemény volt az Akadémián. Gysis ekkor megrajzolta ezt a históriát és a rajzot kedves mesterének, Wagner Sándornak ajánlotta fel, akinek szívességéből itt közöljük. Szinyei Merse nagy érdeklődéssel nézte ifjúkorának e kedves emlékeztetőjét s nem tudjuk Gysis karak-terizáló erejének vagy Szinyei bámulatos forma-emlékezetének tulajdonítsuk e, de tény, hogy minden egyes alakot azonnal felösmcrt s így abban a helyzetben vagyunk, hogy a jellemző karikatúrákat nevekkel láthattuk el. A legérdekesebb alakok egyike (a 18. sz.) Leibl, hátulról látszik, amint festékesdobozát és vásznát maga cipeli, — a nagy, sarkos, nehézkes mozgású parasztfi - - aztán a nagyszakállas, staffeleiját balvállára kapó Deffregger (a 16. sz.), a nyurga Hermann Kaulbach, ki nemrég halt meg (a 21. sz.). Fönn, az emeleten a Piloty-iskolában, olt állnak az ajtóban az iskola régi emberei, Szinyei magyarsujtásos ruhában (az 5. sz.), a kis Benczúr (a 3. sz.), mellettük Liezen-mayer (a 6. sz-.) megy le a lépcsőn, egy másik csoport, köztük a rövidlábú Gabriel Max (a 8. sz.) fogadni az érkezőket, kik közt, török sapkában ott lohol Gysis is (a 13. sz.). Egytől-egyig érdekes alakja a művészettörténetnek! De mennyi érdekes emléket juttathatott eszébe a két öreg mesternek, Szinyeinek és Wagnernek, amint ott ültek a nagy szalonban s visszagondoltak arra, ami elmúlt és immáron vissza nem jő...
A következő napokon megkezdődött az udvar felvonulása a Szinyei-kiállításba, a régenshcrceg kezdte és az udvar minden tagja követte. A hét közepén, 9-én udvari ebédre is hivatalos volt a mester, amikor a régensherceg, az ebéd utáni meghitt beszélgetésben, maga mellé ültetve őt a kerevetre, nagy melegséggel nyilatkozott azokról a szenzációkról, melyeket benne főleg a Majális s a parkrészletek keltettek. A nápolyi királyné, Lipót és Sigfried királyi hercegek, Gizella főhercegnő, Klára hercegnő mind siettek elragadtatásuknak kifejezést adni, Lajos bajor herceg pedig egyenesen magyar nyelven fejezte ki köszönetét a nyújtott élvezetért. A kiállítást igen sokan látogatták, maga Tschudi tanácsos a bajor képtárak igazgatója, többször is elment, hogy gyönyörködjék a Majális szépségében, melynek — mint e sorok írójának mondta — csendéletrészletre felülmúl mindent, mit e nemben alkottak.
A sajtó pedig érdeklődéssel fogadia a kiállítást. Már a katalógusban Fritz von Ostini, a "Münch. Neueste Nachrichten" műbírálója nagyterjedelmű tanulmányt írt, mely e sorok írója fordításában, "Az Újság" ápr. 3. számában magyarul is megjelen. De ezenkívül beható kritikát írt Ostini lapjában is. "Die Szinyei-Aus.-,tellung bei Heinemann" címmel (ápr. 7-cn), ahol a mester legjobban festett művéről, a "Fehér fáról" szólván megjegyzi, hogy ez a mű — melyet szerzője 65 éves korában festett - - azt bizonyítja, hogy felfogásában és alakító erejében Szinyei irigylésre méltó fiatalságot tudott megőrizni.
Úgynevezett sajtósikeréről hadd számoljon be ez a kimutatás:
Tárcákat írlak: a müncheni "Allgemeine Zeitung" ápr. 23. (Dr. Otto Fischer), a berlini "Der Tag" máj. 4. (Georg Hirschfeld), a "Pester Lloyd" (A. Latzkó), a "Wiener Abendpost" ápr. 21. (Erich Felder), a "Bayerischer Kurír" ápr. 6. (Contc Sca-pinclli), a "Münchener Post" ápr. 6. (Goswein). az "Augsburger Postzeitung" ápr. 8. (l)r. A. W.).
Beható méltatást írt a "Cicerone" (8. füzet), a "Kunst für Alle" (16 füzet) s rövidebb közleményeket a "Frankfurter Zeitung" ápr. 7., a berlini "Norddeutsche Allgemeine Zeitung" ápr. 7., a "Münchener Zeitung" ápr. 10., az "Augsburger Abend-Zeitung" ápr. 25., a "Münchener Woche" ápr. 16., a lipcsei "Kunstchronik" ápr. 20 , a "Kölnische Zeitung" ápr. 10.
Mindezen közlemények megegyeznek abban, hogy a mester jelentőségét elösmerik és méltányolják s csattanós bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy a "Jugend" megszerezte a mester hat művének színes reprodukálás} jogát, a "Kunst für Alle" pedig ez alkalommal adta ki (14. füzet) magyar számát, melyben e sorok írójának kommentárja mellett a magyar moderneket gazdagon illusztrálva mutata be.
A müncheni kiállításból a mester néhány műve a dr. Térey Gábor által rendezett berlini nagy kiállításra ment, amely alkalommal a berlini sajtónak újra alkalma nyílott megemlékezni a mesterről. S tette ezt ismét a legnagyobb szeretettel. A "Kreuzzeitung"-tói a "Berliner Tageblatt"-ig minden árnyalatú újság hódolattal emlékezik meg a Seccessio-kiállításról ösmert művekről, főleg a Majálisról, melyről csak egy a vélemény: "ein wahrhaft köstliches Bild von unvergänglicher Schönheit" (Reichsanzeiger, máj. 10.). Ilykép a berlini kiállításnak a Majális az egyik középpontja lett, mint a lipcsei "Künstlcrchronik" mondja: "das Bild bildet einen Clou der Ausstellung" (máj. 13.). Nem tanulságos-e, hogy egy 1873-ban festett magyar kép az 1910. berlini kiállítás clou-ja lett? Ez már négyszer állotta ki a kilenc év próbáját. Nyugodtak lehetünk, ki fogja állani az elkövetkező kilencévek hosszú sorát is.
DR. LÁZÁR BÉLA
1. A modell, Frauenreiter. — 2. Adamo Max, festő, szül. 1837. — 3. Benczúr Gyula, szül. 1844. — 4. Grützner Eduárd, festő, szül. 1846. — 5. Szinyei-Merse Pál, szül. 1845. — 6. Liezen-Mayer Sándor, 1839-1900. — 7. Id. Herterich Lajos, festő, szül. 1856. — 8. Max Gabriel, festő, szül. 1840. — 9 Berres, ezredes, festő. — 10. Makart Tlans, festő, 1840-1884. — 11. Bolonachi Konstantin, festő. -12. Schneider Hermann, festő, a Flieg. Blätter tulajd. fia. — 13. Gysis Miklós, festő, 1842—1901. - 14. Schütz, festő. — lő. Berger, festő. — 16. Defregger Ferenc, festő, szül. 1835. — 17. Meisel, festő. - 18 Leibl Vilmos, festő, 1844- 1UOO. - 19. Kurzbauer Ede, festő, 1840-1879 — 20. Barth, festő. - 21. Kaulbach Hermann, festő, 1846 1907.— 22. Egy hordár. -23. Kraus, festő. - 24. Wag-müller, festő. — 25. Wopfner József, festő, szül. 1843. -26. Rosenhal Toby, festő, szül. 1843. — 27. Jung, festő — 28. Seitz Ottó, festő, szül. 1844. — 29. Munthe Gerhard, festő, 1849-1899. — 30. Gussow, festő. — 31. Knab, festő. — 32-33. Alte Schule (a kirepülő régi tanítványok, Wagner Sándor, szül. 1838., Lenbach, 1836-1900. stb.).
KIVONULÁS A PILOTY-ISKOLÁBÓL GYSIS RAJZA
A MŰVÉSZET SZERKESZTŐSÉGE KNER IZIDOR NYOMDATULAJDONOS megbízásából pályázatot hirdett nyomdai és kiadói jelre. A beérkezett temérdek pályamű általában kedvező képet adott grafikus tervelőink igyekvéséről és tudásáról s ha mégsem járhattunk el a pályázatot hirdető cég azon intenciója szerint, hogy mentül több érdemes művet ajánljunk a megszerzésre, úgy ennek oka nem annyira a pályaművek művészi színvonalának elégtelenségében, mint inkább abban keresendő, hogy a pályázók legtöbbször szem elől tévesztették a célt s a terv tulajdonképpeni jelentőségét, így például a kiadói jelvény már magában véve megkívánja, hogy feltűnő, jellegzetes, könnyen emlékezetbe véshető legyen. Mindenütt, ahol jó kiadói jelvényt látunk, biztosak lehetünk arról is, hogy annak formája átmegy a könyvolvasók tudatába: messziről megismerik róla a céget. A mi tervelőinknek olyan jellegzetes rajzot nem juttatlak a pályázatra, amely e tekintetben egyenrangú volna a külföldi jelesebb kiadói jelekkel. - - A nyomdajel-rajzok legtöbbje viszont alig alkalmas a kisméretű reprodukcióra vagy betűi nem olvashatók jól és világosan.
A két pályadíjnyertes és egy megvásárolt pályaművön kívül a következő jeligéjű tervek érdemelték ki a közelebbi érdeklődést:
"Semmi" és "Suvick" - a legművészibbek közé tartozik. De az írás alig olvasható.
"5 1/2"' - a kétbetűs monogramra egyszerűségével érdemli meg a dicséretet. A másik rajzon a Gyo-ma szó elválasztása helytelen. A "könyv gyertyával" nem bírja cl a kisebbítést.
"Garabonciás" — a rajzötlet jó (szárnyas könyv), de nincs rajta írás.
"Eridanus" - - ízléses, bár kissé idegenszerű, a betűk nem sikerültek.
"Jupiter" - ügyes rajta az egyszerű ornamentum, de a felső rész esetlen.
"Izidor" egyike a legjobbaknak, a stilizált alak rajza azonban kifogásolható.
"Művészet'' - - szép, de a betűk nem olvadnak szervesen össze a dísszel.
"Corvina" — ízléses, bár idegenszerű. De nincs rajta betű.
"Irodalom" - jótékonyan egyszerű. De az impressziumon a cég egész nevének ki kell írva lennie (a törvény kívánja).
"Dante" - - elég jó ornamentális ötlet, a kivitel gondatlan.
"Nyomdászat" - szép, egyszerű, de majdnem geometrikusan hideg.
"A jó pap holtig tanul" - - csak az a hibája, hogy a betűk aránytalanok az ábrázoláshoz képest.
"Bagoly" - - a monogrammok ízlésesek, de a betű nehezen olvasható, annyi dísz veszi körül.
"Vesszők" - - a legtöbbön a betűk esnek kifogás alá, az egyiken, ahol a betűk a legszebbek, a kép oly kicsiny, hogy arányosan nem kisebbíthető. Nagyon jó a stilizált bagoly, de körzete esetlen.
A 100 — 100 koronás első díjak nyertesei: Gabiik Antal (jelige "Uhu") és ifj. Aigner Antal (jelige "Vázlat"). 50 koronáért megvásárolta a bizottság Greff Lajos "Achilles" jeligéjű rajzát.
KNER IZIDOR GYOMAI KÖNYVNYOMDÁSZNYOMDAJEL ÉS KIADÓI JELVÉNY PÁLYÁZATA
1. Ifj. Aigner Antal. 2. Gabiik Antal. 3. Greff Lajos.4. Pogány R. Imre. 5. Spiegel Imre. 6. Pogány R. Imre. 7. Szilasi József. 8. Gáliász Nándor. 9. Schwalm Richárd. 10. és 11. Szirontai Lhotka István. 12. Pogány R. Imre. 13. 14. Kovács Pál. 15. 16. Szirontai Lhotka István. 17. Schwalm Richárd. 18. Szirontai Lhotka István. 19. Somogyi Miklós. 20. és 21. Schwalm Richárd.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM gyűjteménye rövid idő óta tizenöt nagyjelentőségű képpel gazdagabb Nemes Marcel kir. tan. és dr. Stern Ármin áldozatkészsége gondoskodott ezúttal arról, hogy képtárunk szaporodása folytonossági hiányt ne szenvedjen. Az ajándék a legjobb időben érkezett. Mindenki tudhatja ugyanis, hogy az intézet a múlt évek nagy kiadásai után, a mostani nehéz viszonyok között, az állam részéről újabb áldozatra nem számíthat.
A Nemes Marcel részéről felajánlott művek a következők: Kupeczky Jánostól a művész és családja képe, valamint Huldenberg Dániel báró képmása, két tájkép Orient Józseftől, egy Bogdány Jakab féle csendélet (dr. Térey Gábor szerint a művész legkorábbi festménye az eddig ismertek közül) és egy kacsákat ábrázoló olajfestmény ugyanattól a művésztől, Munkácsynak egy falusi vizsgát ábrázoló vázlatosan feldolgozott, de igen nagy erővel festett kompozíciója, Francesco Sforza-Pallavicini, a Martinuzzi meggyilkoltatásában részes erdélyi királyi megbízott képmása, egy ismeretlen Tiziano-tanítványtól, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének arcképe egy ismeretlen németalföldi művészről a (XVI. sz. első feléből) és végül a legkiválóbb, egy Karéi du Jardin-féle Tóbiást és az angyalt ábrázoló kompozíció.
Nemes Marcel ezeknek a műveknek a megszerzésével is bizonyságát adta annak, hogy a nagyszabású mecénások közül való, kik bizonyos kon-genialitástól vezettetve, a műkincsek igazi jelentőségét azonnal fel tudják fedezni. Fáradhatatlan, lelkes, sőt szenvedélyes gyűjtő s amellett határozott egyéniség, kit szemfényvesztéssel, mesterséges hangulatkeltéssel félrevezetni nem lehet. Különös lelkiismereti kérdést csinál egyébiránt évek óta régi képtárunk magyar gyűjteményének kiegészítéséből. Mostani ajándékozásából is látszik, mennyire szívén viseli e reánk nézve nagyon fontos kollekció sorsát.
Dr. Sfern Ármin öt képe is a képtár legszebb darabjai közé tartozik. A múzeum a következőket köszönheti neki: Thomas de Keysertől egy családi csoportképet, egy kiváló Jan de Heem-féle csendéletet. Emanuel de Witte templominterieurjeinek egyik legjobbikát Joos van Craesbecktől egy ivó társaságot és egy a XVI. század elejéről való német festményt, mely Krisztus levételét a keresztről ábrázolja. Ez utóbbi képen főleg a sváb festészet ismertető jelei fedezhetők fel.
E két elismerésre méltó ajándékozás alkalmat nyújt annak a megállapítására is, hogy Szépművészeti Múzeumunk végre csakugyan népszerű kultur-tényezőink közé számítható. Társadalmunk, amint látszik, tudatában van már annak, hogy a művészeti gyűjtemény épp oly lényeges szerepet játszik a szellemi nevelés terén, mint a könyvtár, vagy a színház. Magyar népünkről, sajnos, nem mondható, hogy a művészet iránt különösen fogékony lenne s éppen azért fokozott örömöt érzünk annak láttára, hogy nálunk is van már oly számottevő művelt elem, mely a művészetet, úgy is mint közügyet, a sajátjának tartja, s nem igyekszik azt mint mostoha gyermeket mindenáron kizárólagos állami gondozásba adni.
T. Z.
SZOLNOKI MŰVÉSZETI EGYESÜLET. A Szolnoki Művészeti Egyesület május 10-ikén tartotta közgyűlését. A közgyűlés az egyesület örökös díszelnökévé Lippich Gusztávot, elnökökké gróf Almássy Imrét, Szalay Jánost és dr. Kohner Adolfot, igazgatóvá pedig ifjabb Gonda Bélát választotta.
AZ IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE. Az Iparművészeti Társulat május 5-én tartotta 25. évi rendes közgyűlését. Hadik-Barkóczy Endre gróf elnök nagyszabású beszéddel nyitotta meg azt, fölemlítvén, hogy immár negyedszázada annak, hogy Trefort Ágost néhány lelkes hazafi közreműködésével megalapította a társulatot. Megalakulásakor a társulat két fő célt tűzött ki maga elé: nemesebb ízlést teremteni és kiszorítani a külföld iparművészeti cikkeinek behozatalát s ezzel a nemzeti vagyon millióit megmenteni. E cél érdekében rendezte a társulat budapesti és vidéki kiállításait, amelyeken nagy sikerrel mutatta be a kiválóbb hazai és külföldi iparművészeti alkotásokat. Újabban a társulat azzal a tervvel foglalkozik, hogy céljainak megfelelő hajlékot teremtsen. Szükségünk van — úgymond — olyan következetesen végrehajtott művészpolitikára, mely a művészet és az iparművészet fellendülését a közönség intenzivebb művészi nevelésével biztosítja. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Györgyi Kálmán igazgató terjesztette elő a választmány évi jelentését a társulat múlt esztendei működéséről, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A közgyűlés ezután elfogadta a zárszámadásokat és az 1910. évi költségvetést és megadta a felmentvényeket, az egyik alelnökké újra Zsolnay Miklóst választották meg.
EGYHÁZMŰVÉSZETI TANFOLYAM. Örömmel vettük hírét, hogy Vaszary Kolozs hercegprímás jóváhagyta az egyházművészeti tanfolyam felállítására vonatkozó tervezetet. Ennek a tanfolyamnak célja, a lelkészkedő papságnak egy heti tanfolyam keretében úgy elméleti előadásokkal, mint gyakorlati útmutatásokkal oly természetű ismereteket nyújtani, hogy a lelkész a reábizott egyházművészeti műemlékeket és tárgyakat helyesen kezelje, továbbá a restaurálásoknál és a megrendeléseknél a művészet követelményeit és a szakszerűséget érvényesíteni képes legyen. A tanfolyamot a budapesti Szent Imre Kollégium épületében (L, Fehér-vári-út 17.) tartják meg, rendezője Fieber Henrik dr. Az idei tanfolyam június 26-án este kezdődik és július 2-án este végződik. Az első tanfolyamon csak teológiai tanárok vehetnek részt, akik eddig negyvennyolcan jelentkeztek. Jelentkezéseket még elfogad a rendezőség. Főként kívánatos volna, ha a görög szertartású megyék is képviseltetnék magukat, ami eddig igen gyéren történt, pedig az ő ügyük is bevonatott a tanfolyam keretébe. Az elméleti előadások délelőtt lesznek, míg délután műemlékek és műtermek, múzeumok látogatása következik. Tárgysorozat nagyjában a következő: Csányi Károly múzeumi igazgató őr: Történelmi templomi stílusok áttekintése. - Czakó Elemér dr. múzeumi igazgató-őr: Az anyagok igazsága az iparművészeiben. Éber László dr. egyetemi magántanár: A műemlékek gondozása és restaurálása. - - Fieber Henrik dr.: A modern művészet fény- és árnyoldalai, tekintettel az egyházi művészetre. - - Foerk Ernő építész-tanár: Modern teknikák az egyházi építészetben. - - Gyárfás Tihamér dr. főgimnáziumi tanár: Az oltár. — Járosy Dezső papnevelő-igazgató: Az orgonák művészi felépítéséről és kezeléséről. - Konrády Lajos akadémiai tanár: Az országos egyházművészeti tanács tervezetéről. - - Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár: A templomok berendezése és liturgikus felszerelése a keleti egyházban. — Nagy Virgil műegyetemi tanár: Térprobléma az egyházi építészetben. — Némcthy Gyula dr. teológiai tanár: A miseruha. — Szőnyi-Ottó dr. akadémiai tanár: Egyházi műemlékek gyűjtése. - Swoboda Henrik dr., a bécsi egyetem rektora: Über Freiheit und Gcsetzmässigkeit der kirchlichen Kunst. —• Velics László S. J., a kalksburgi gyűjtemény igazgatója: A kehely. A tanfolyam hallgatói tanulmányozás szempontjából megtekintik a budavári koronázó templomot, a várpalotai, a Szent-István, egyetemi, ferencvárosi, kőbányai, zebegcnyi templomokat, a szépművészeti és iparművészeti múzeumokat, a művészek és műiparosok műtermeit, műhelyeit. Az egyházművészeti tanfolyamon kívül felállítják nemsokára az Országos Egyházművészeti Tanácsot, melynek feladata lesz a művészi építkezések, restaurálások, bevásárlások, beszerzések irányítása és szakvéleményekkel, tanácscsal való ellátása.
A NEMZETI SZÍNHÁZ TERVEZÉSÉNEK homályos ügye foglalkoztatta a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet április 25 iki építési szakosztályi gyűlését. Sándy Gyula építésztanár felemlítette azt a nyilvánosságra hozott hírt, mintha a vallás- és közoktatásügyi minisztérium műszaki osztálya terveket készített volna, melyeket egy műegyetemi tanár felülbirálatra már meg is kapott. Szó volt e hírben arról is, hogy a felülbiráló a színház felépítésére ,- amennyiben az két és fél millió korona költségen a jelenlegi épületek átalakítása által eszközöltetnék - tervpályázat mellőzésével megbízatást fog kapni. A magyar építészi kar becsületbeli ügye - úgymond a felszólaló, - hogy a Nemzeti Szíhház épületének tervei nyilvános pályázat útján szereztessenek be ; ezt az Egylet küldöttségének több miniszter megígérte. A megkezdett harcot ellankadás nélkül végig kell vívnunk. Újabb küldöttség menesztését javasolja, amely arra volna hivatva, hogy az Egylet nevében a tervpályázat kihirdetését újból kérelmezze. Nagy Virgil ugyanezen a nézeten van. Valószínűnek tartja, hogy csak programmtervek készültek s nem hiszi, hogy már fait accompli előtt állanának. Mihályfl József úgy tudja, hogy a képviselőház határozatilag kimondotta, hogy a Nemzeti Színház terveit pályázaton kell beszerezni. Med-gyaszay István is amellett van, hogy ez ügyben úgy a miniszterhez, mint az államtitkárhoz sürgős beadvány intézzenek, melyet küldöttségileg adjanak át. Ezt az indítványt a szakosztály el is fogadta.
A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK EGYESÜLETE ez évi rendes közgyűlésén foglalkozott a magyar képzőművészek nyugdíjintézetének a kérdésével és reményét fejezte ki, hogy ezt a művészek összességére nézve rendkívül fontos kérdést a közel jövőben már sikeresen meg lehet oldani. Behatóan tárgyalta azokat a visszaéléseket, amelyeket különösen a vidéken a művészettől teljesen távol álló egyének űznek egyenesen a művészek és a közönség kárára. Ezeket meggátlandó, az egyesület megkeresi a megyei és városi törvényhatóságokat, hogy erkölcsi támogatásban csakis azokat a kiállításokat részesítse és azoknak adjon helyet nyilvános középületekben, amelyekért aMagyar Képzőművészek Egyesülete garanciát vállal. Elhatározta ezután a közgyűlés, hogy a grafikus művészek számára az egyesületben külön szakosztályt létesít. Elnökké újra Róna József szobrászművészt választották, titkárrá Komáromi Kacz Endre festőművészt, pénztárnoknak újra megválasztották Brück Miksát.
KIÁLLÍTÁSOK. Május 3-ikán nyílt meg a Nemzeti Szalonban a svájci művészek kiállítása, amelyet a Société des Peintres, Sculpteurs et Ar-chitects Suisses rendezett, 13-ikán pedig a Szépművészeti Múzeumban a japáni gyűjtemény második sorozatának tárlata. Pozsonyban is az oda való Képzőművészeti Társulat, Temesvárott pedig a Nemzeti Szalon nyitott meg egy-egy tárlatot ebben a hónapban.
KITÜNTETÉSEK. A bécsi "Hagenbund" a "Kéve" művészegyesület három tagját, Benkhard Ágost és Remsey Jenő festőművészeket, továbbá Konstantin Frida festőművésznőt legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén tiszteletbeli tagjainak a sorába iktatta.
BERON GYULA arcképtanulmány című rézmetszetének reprodukcióját mellékeljük ehhez a füzethez.
JÁVOR PÁL rajzolta a 227., 235., 242., 250. és 263. oldal fejlécét.
NAGY LÁZÁR rajzolta a 261. oldal fejlécét.
LOHWAG ERNESZTIN rajzolta a 262. oldal fejlécét.
ADATOK MŰVÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉHEZ
MÁNYOKI ÁDÁM. Az általa festett arcképek közül a következők ismeretesek egykorú metszetekben: l. Thomas Benedictus Richter, merca-tor Lipsiensis. A. de Manyoki pinx.(it), Bernige-roth sc.(ulpsit). 2. Ráhel Christiana Trierin, geb. Wincklerin. Manyoki pinx. 1732. J. M. Bernigc-roth se. Lipsiae 1747. 3. Joh.(annes) Christoph. (orus) Richter Polon.(iae) et Saxon.(iae) consil. (iarius) etc. A de Manyoky pinx. M. Bernigerothi filius se. -360.
K. L.
SZILASSY JÁNOS hírneves lőcsei zománcfestő ötvösre vonatkozó érdekes adatra bukkantam Szentmiklóssy, vagy másként Sztavacs Gottfried krónikájában.
Bár szakirodalmunk nagyon sokszor foglalkozott Magyarország e legkiválóbb XVIII. századbeli iparművészével, e férfiúnak származása többé-kevésbbé mégis homályban maradt.
A már említett krónikában Szentmiklóssy Gottfried, ki a XVIII. század elején városi jegyző volt Iglón, családjának történetével foglalkozva megemlíti, hogy édes anyjának, Peschkovius Annának, Holtzkampt Bertalannal való első házasságából 3 gyermeke maradt, és pedig: Zsuzsanna, Róza és János-György.
Holtzkampt Rózáról emlékezvén, a következőket írja: "Die andere tochter als meine halb Schwester Rosina wurde verehelicht in A. 1699 nacher Roszenau (Rozsnyó) an Joann Szillassi der Profesion derer tischler zugethan von gutten u. auch adelich. Geschlecht, mit dehme zeügette Er, Die zwey Söhne Joannem und Davidem der Joannes wahr ein auserlöszner Stein u. Goldarbeilcr, Nahm in A. 1728 eine Reütterische tochter von leütschau (Lőcse) zur Ehe, u. wurde auch allda wohnhafft, der David wahr der Profession ein tischler, diesze Rosina Szillassi starb in A. 1716."
- 361.
BERWALDSZKY KÁLMÁN
ROHN ALAJOS. A múlt szazad ötvenes és hatvanas éveiben számos rajza jelent meg. így: Emléklap az első magyar terménykiállításra 1851, kőnyomat; Eger vár és város a XVI. században és Eger város jelenleg egy lapon, jelzése "Metsz. Rohn" 1854.; Az egri főegyház és Az egri lyccum "Metsz. Rohn" 1854; A kassai Erzsébet-templom képe "Fest. Medve, metsz. Rohn" ; Kecskemét. A város s a környékbeli tanyák képe, kőnyomat. A kolozsvári főtér, kőnyomat 1853; Miskolc város képe és Diósgyőr és várromjai egy lapon, kőnyomat. 1853. Orsóvá. A magyar korona leihelyének képe és tervrajza "Rajz. Chrismár", kőnyomat 1853; Szlatina. A Kniga-akna képe 1853; Buda. Dürer után rajz. Varsányi, 1853 ; Munkács város és környéke és A podheringi völgy egy lapon "Rajz. Varsányi"; III. Béla királynak Székesfehérvárott feltalált sírja, két lap "Rajz. Varsányi"; Toroczkó-Sz.-György. A várromok képe "Rajz. Klimkovics"; Boross Mihály író (sz. 1815.) kőnyomat 1857; Dobó István Egervar védője 1552. "Rajz. Kovács", kőnyomat; Gyöngyösy István költő, kőnyomat; Hires magyar személyek (Csák Máté, Báthory István, Martinuzzi György, Zrínyi Ilona, Wesselényi Ferencz, Zrínyi Miklós, Vörösmarty, Deák, Kazinczy, Markó, Liszt, Megyeri) ; Jósika Miklós báró, regényíró 1796—1865, kőnyomat; Koháry István báró, költő 1649—1731, kőnyomat. Szalay László történész 1864; Széchenyi Ferenc gróf "Ender festménye után kőre rajz. Rohn" 1855; Széchenyi István gróf. kőnyomat, 1860. 362.
K. L.
SIMON VILMOS Simon Jánosnak, a kolozsvári rézmetszőnek és kőrajzolónak a fia volt. Az 1826—27. évi Magyar Kurír szerint a bécsi művészeti akadémián mint ösztöndíjas tanult s 1826-ban "az Ékességi Rajzolati Classisból" a 2-ik, 1827-ben az első díjat nyerte el. Hogy hol működött nincs róla tudomásunk.
—363.
SZUGHY EMIL
ZECHMAYER LIPÓT, acélmetsző. Nevét már Nagler is említi, aki szerint 1805-ben Bécsben született. Zechmayer kiképeztetése után egy ideig Bécsben élt, majd Pesten telepedett le, hol csinos metszetei általános elismerésben részesültek. A pesti műegylet 1846. évi kiállításán "Madonna" című acélmetszctével szerepelt. — 364.
Sz. Gv.
FALKA SÁMUEL (v. ö. Művészet 1904. évf. 199., 204., 206. old.) készítette az egyetemi nyomdában nyomott ötkötetes ószláv nyelvű Szentírásnak a címlapját 1804-ben, mely vonalakból álló figurális diszítmény. -365.
SZUGHY EMIL
SIMON S. A harmincas évek végén egy különös egyéniség nevével foglalkozik a német sajtó nagy része. Stuttgart pedig, amely ebben az időben intenzív művészi és társadalmi életet él, nem tud betelni ennek a névnek az emlegetésével.
Egy művész, akinek a múzsák - - igen kegyesen — két adományt juttatnak: az énekművészettel és az ecsettel való bánás tehetségét - - minden időkben ritka emberpéldányok közé tartozott s akinek a neve annyira foglalkoztatja ez időtájt a stuttgartiakat, mind a két adománnyal tud bánni és boldogulni.
Hangja tisztán s erősen cseng a stutgarti udvari színház színpadán s az "udvari dalnok" estérőlestére learatja a maga babérait. Nappalra, amikor pihenteti a hangja nemes szálait, ecsetjével gyarapítja sikereit, amelyeket énekével szerez.
A stuttgartiak, különösen a felsőbb körök, különös keggyel dédelgetik ezt a "kettős talentumú művészt".
Ki ez a sorsnak ritkamód kegyeltje?
Neve Simon S. — hazája: Magyarország.
Hogy került ki idegenbe, milyen volt pályájának kiindulása, hol született s mit csinált idehaza -erről sajnos, keveset jegyzett föl a krónika.
Münchenben kezdi tehetségének szárnyait bontogatni, de nem tudjuk, vajjon keltős talentuma cgyidőben fejlődik-e s hogy melyik adományával lép be először a dicsőség csarnokába.
Megfordul Németország több nagyobb városában, de állandóbban Stuttgartban telepszik le. Itt éri el hírneve zenitjét, bár már előbb is föltünést keit több portréjával.
Még a harmincas évek elején arat nagy sikert Stuttgartban a trónörökös arcképével s azután egymásután kapja a megbízásokat a főúri körökből.
Az udvar kegyeltje lesz s most megfesti Mária és Zsófia főhercegnők arcképét. Hogy ezek a portrék a legjobb ajánlatok voltak Simon további pályáján, kitűnik abból, hogy alig győz megrendeléseinek eleget tenni.
Par excellence festője lesz a stuttgarti főúri köröknek s a legelőkelőbb tagjai az akkori előkelő világnak sietnek hozzá, hogy ecsetjével megörökít-tessék magukat.
Megfest két Hohenlohe herceget s az udvari színház tagjai - - Simon kartársai - büszkék, hogy énekes kollégájukat vallhatják portréik mesterének.
Stuttgartban valósággal körülrajongják s egyik krónikása így ír róla:
- Fenntartá nevét az utókornak művészi ecsetjével." Híre, dicsősége elhat az orosz cári udvarhoz s a cár Münchenben több képet vásároltat Simontól. Ugyanabban az időben a nürnbergi Dürer-Albrecht-társaság is vásárol tőle, később pedig Nagler porosz miniszter ajándékozza meg kegyeivel s több képet vesz tőle.
A negyvenes évek elején egy rövid feljegyzésből megtudjuk, hogy "Simon jeles hazánkfia, visszaérkezik Pestre" s itt hosszabb ideig is tartózkodik. Hazai krónikák nem jegyzik föl, hogy idehaza mit végez, mivel foglalkozik.
Egyik krónikása beéri azzal, hogy megírja róla, hogy "még mindig a Miatyánk-utcában, a Balla-féle házban lakik..." —360
- VÁN
PEC HENRIK magyar festő "Vén harcos" című képét a magyarországi nőegylet 1864-ben kisorsolta. — 367
MÁCSIK MÁRIA "hazai" festőnő 1864-ben részt vett a képzőművészeti társulat kiállításán, sőt egyik "Női tanulmányfő" című képét a tagok számára ki is sorsolták. —368
MŰVÉSZETI IRODALOM
MUNKÁSLAKÁSOK ÉS A KISPESTI ÁLLAMI MUNKÁSLAKÓ-TELEP. Írta és a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben előadta Fleischl Róbert építész. Számos képpel. Budapest, 1910, Pátria nyomása. Fleischl Róbert ebben a füzetben előadja, hogy mily okok késztették nálunk is, másutt is a hatóságokat munkáslakó-telepck létesítésére. Az, amely Wekerle kezdeményezésére most van épülőfélben a kispesti Sárkány-telkeken és a kőbányai Ó-hegy-dülőn, méretre nézve felülmúlja valamennyi külföldit. Ennek tervét, szempontjait magyarázza meg szakszerűen a szerző (aki maga is közreműködik e telep létesítésén) s egyúttal repiodukcióban közli a telep tervrajzát és 29 oldalon a telep küfönféle háztípusainak alaprajzát és homlokképeit. A kis füzet nemcsak azokat érdekelheti, akik a keletkezőfélben levő telep alakulását figyelemmel akarják kísérni, hanem a vidék sok szerény tehetőségű emberét is, aki e sok kis ház tervei közt nem egy egészséges építési ötletet találhat és használhat lel.
FESTÉSZET.
Greco. Irta Farkas Zoltán. Neues Pester Journal, máj. 7.
Milliós képhamísítás. — Gróf d'Aulby de Gatigny. — Jeltelen cikk. Pesti Napló, máj. 7.
Bei Paul Szinyei-Merse. Irta X. Y. Z. Pester Lloyd, máj. 8.
Az impresszionisták és az ember. — Benyomások a Művészház kiállításán. — Irta Freud Edit dr. Az Újság, máj. ló.
Botticclli. — Halálának négyszázadik évfordulóján. — Irta Y. Világ, máj. 17.
A "Köd" és "Szirokkó" körül. — Kibékült művészek.
- Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, máj. 18. Tiepolo-metszetek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Ösmertették a napilapok, máj. 22.
SZOBRÁSZAT.
Theillcsius Borbála sírköve. — Irta dr. Roth Viktor. Archeológiái értesítő. VU. f. l XXX. 2.
Hullámok a Töprengés körül. — Hűvös László szobráról. — Irta Gábor Andor. A Nap, máj. 5.
Töprengés, vagy egy szobrász tünemény. Jeltelen cikk. Magyar Hírlap, máj. 5.
Család és művészet. — Hűvös László. — Irta Gábor Andor. A Nap, máj. G.
A dctronizált Szabadság-szobor. — Egy szobrász kálváriája. — Tóth András Szabadság-szobra Debrecenben.
- Irta Szbi. Pesti Napló, máj. 8.
ÉPÍTÉSZET.
A kassai székesegyház építészeiről. Irta Kemény Lajos. Archeológiái értesítő. XXX. 2.
A római magyar művészház. Irta Ycridicus. Vállalkozók Lapja, máj. 4.
Budapest épít. Irta L. G. A Hét, máj. 8.
Jakabffy Ferenc. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, máj. 11.
A munkás-lakások kérdése. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, máj. 11.
A Nemzeti Színház építésének ügye és a Magyar Mérnök és Építész Egylet. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, máj. 18.
Pecz Samu. Jeltelen cikk. Vállalkozók Közlönye, máj. 25.
Művészeti evolúció az építőművészeiben. Irta V. S. Vállalkozók Lapja, máj. 25.
IPARMŰVÉSZET.
Régi ötvösművek a besztercebányai ág. hitv. templomban. Irta Divald Kornél. Archeológiái értesítő. VU. f.) XXX. 2.
Kelta pénzverő és öntőműhely Sza'acskán. Irta Darnay Kálmán. U. o.
A könyvnyomtatás mai iránya. Irta Hermann Károly, Magyar Nyomdászat, XXIII. 4.
A miskolci kiállítás. Jeltelen cikk. U. o.
A le vélbélyegpályázat tanulságai. Irta Gondos Ignác. U. o.
Az amerikai könyvnyomdákról. Irta H—h. U. o.
VEGYES.
Kercsedi vaskard. Irta Téglás István. Archaeologiai Értesítő, új folyam, XXX. 1.
Régiségleletek Szarvas határában. Irta Ifj. Krecsmarik Endre. U o.
A művészet könyve Irta Hekler Antal. U. o.
Aphorismen u. Kunstgewerbe in der praehist. Archaeo-logie. U. o
Műtörtcneti adatok Kassa múltjához. Irta Kemény Lajos. U. o.
Frühjahrs-Ausstellung im Künstlerhause. Irta Max Ruttkay-Rothauser. Pester Lloyd, ápr. 12.
Alexander Bernát. Irta Kóbor Tamás. Az Újság, ápr. 13.
Alexander Bernát. Irta Sebestyén Károly. Budapesti Hírlap, ápr. 13.
Undorító. — Piszkolódás a magyar művészet rovására. Irta ~SPS Pesti Hírlap, ápr. 14.
Megrongált festmények. — A Műcsarnok botránya. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, ápr. 14.
Botrány a Műcsarnokban. — Megrongálták a zsűri tagok képeit. Jeltelen cikk. Budapest, ápr. 15
Képrombolás. — Botrány a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. Egyetértés, ápr. 15.
Képrombolók a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. A Polgár, ápr. 15.
Képcsonkítás a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. Világ, ápr. 15.
Képrongálók a Műcsarnokban. Jeltelen cikk. Magyar Szó, ápr. 15.
A sárközi népművészetről. Irta Ács Lipót. Tolna vármegye és a közérdek. (Szekszárd), ápr. 14.
A megrongált képek botránya. Jeltelen ci k. Magyar Nemzet, ápr. 16.
A régi mesterművek hamisítása. Irta Petrik Albert. Élet, ápr. 17.
Gróf Pálffy János műkincsei. Irta RadiMcs Jenő Magyar Iparművészet, XIII. 4.
FrühjahrsAusstellug in der Secession. Irta Ludwig W. Abels. Pestcr Lloyd, ápr. 17.
Tavasz a Műcsarnokban. Irta Lengyel Géza. Nyugat, ápr. 16.
L'art, la valcur de l'art, l'cducation artistique. Irta Alexander Bernát. Revue de Hongrie. III. 4.
Chronique des beaux-arts. — Oeuvres de Géza Faragó. — Maítrcs Hollandais - - Tableaux bibliques. — Exposition de Printemps au Salon National. Jeltelen cikk. U. o.
Mailänder Kunstbrief. Iita Emil Thiebcn. Pester Lloyd ápr. 19.
Karrikatúrák kiállítása a Könyves Kálmán-bán. Ös-mertették a napilapok ápr. 20. számai.
Az ezredéves emlékmű és az Erzsébet-szobor viszontagságai. Jeltelen cikk. Vállalkozók Lapja, ápr. 20.
Amerika művészete. Irta Lakos Alfréd. Pesti Napló ápr. 23.
Párisi levél. — Tavaszi Szalon. Irta Nagy Vince dr. Budapesti Hírlap, ápr. 24.
Tárlatok. — Párisi levél. Irta Havas Zoltán. Egyetértés, ápr. 26.
Moderné Galerié. — Müncheni levél. Irta A. Latzkó. Pester Lloyd, ápr. 28.
Művészet Nyugaton. Irta Rippl-Rónai József. Világ, ápr. 30.
A Műcsarnokban. Irta Magyar Elek. Magyarország, ápr. 30.
Művészi hét. Irta Bányász László. Ország-Világ, máj. 1.
A sport a képzőművészetben. Irta Kiss Dezső. Elet, máj. 1.
Kecskeméti művésztelep. Jeltelen cikk. Magyar Nemzet, máj. 1.
Kecskemét. Irta Lengyel Géza. Pesti Napló, máj. 1.
Párisi levél. - - Humoristák kiállítása. Irta Nagy Vince dr. Budapesti Hírlap, máj. 1.
Jegyzetek a renaissanceról. Irta Kárpáti Aurél, Egyetemi Lapok, febr. 20., márc. 5 , 20., ápr. 5.
Die "Grossen Berliner". — Irta Rudolf Lothar, Pester Lloyd, máj. 3.
Svájci művészek kiállítása a Nemzeti Szalonban. Ös-mertették a napilapok máj. 4.
A grafikai művészet technikája és hivatása. Irta Olgyai Viktor, Vasárnapi Újság, máj. 8.
A berlini nagy műkiállitás. Irta Szatmári Jenő, Budapest, máj. 8.
Képekről, szobrokról. -- Párisi levél. — Irta di. o. Független Magyarország, máj. 8.
Művészet az egyházban. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, máj. 8.
Egyházi művészeti tanfolyamok. Jeltelen cikk. Az Újság, máj. 8.
Egyházművészeti tanfolyam. Irta dr. M. A. Alkotmány, máj. 10.
Magyar Biedermaycr. Irta Dömötör István. Világ, máj. 15.
Budapester Gasthausschilder. Irta i. p. Neues Pester Journal, máj. 15.
Berliner Spaziergänge.— Hoppegarten. Die "Grosse". Die Secession. — Irta Truth. Pester Lloyd, máj. 15.
Brassó. Jeltelen cikk. Magyar Hírlap, máj. 15.
Marosvásárhely. Jeltelen cikk. U. o.
Regi és új művészet. Irta Alfa. Budapesti Hírlap, máj. l5.
Gül mevszimi. - - Keleti impresssziók. Irta Kezdi Kovács László. Pesti Hírlap, máj. 15.
Felvidéki vándorkiállítás. Irta (—.—). Pesti Hírlap" máj 18.
Svájci művészek. Irta (bán), Ország«-Világ, máj. 15.
Japanische Farbenholzschnitte. Irta dr. Takács Zoltán. Pestcr Lloyd, máj. 21.
Japán művészet. Irta Nippon. Élet, máj. 22.
Szeged művészete. Jeltelen cikk. Budapesti Hírlap, máj. 26.
A "horvát" műemlékek. Irta h. ő. Budapest, máj. 26.
A kassai szt. Erzsébet egyház 1556—-1796. Irta Kemény Lajos. Kassa, 1910, szt. Erzsébet könyvnyomda. 8 old.
Felelős szerkesztő: LYKA KAROLY
Kiadótulajdonos: SINGER és WOLFNER Budapest, Andrássy-út 10.
Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája.
A Művészet kliséit Wolfner M., ezelőtt Kurcz L. és társa fotocinkografia műintézet készíti Budapesten, VIII., Szentkirályi-u. 13.
|
