LÁSZLÓ FÜLÖP ELEK
A magyar művészek közül, Munkácsy, Zichy Mihály és Benczúr Gyula mellett, senki sem aratott akkora világsikert, mint László Fülöp. Bejárt ő minden európai udvart, festett pápát, császárokat, királyokat és fejedelmeket, lefestette Európa legelső arisztokrata családjainak színét-javát, pénz- és szellemi arisztokratáit, — és most, mikor mint egy festő Napóleon végig tekint mindeme sikerein, íme: kiderül róla, hogy még egészen fiatal ember. Még a negyvenes éveit rója és most van művészi ereje zenitjén.
László Fülöpről itthon köztudomású, hogy mint szegény polgár-család tagja Budapesten született (1869. évi június hó 1-én) és kezdetben fénykép -retusírozással kereste kenyerét.
Azután hirtelen eszmélt arra a tudatra, hogy benne nagy művészerő rejlik. A zsenik nagysága kitört belőle s eget kért.
Kezdetben apróbb zsanér-képekkel próbálkozott. Lefestett egy 48-as honvéd aggastyánt, amint bánatos őszi hangulatban a falevelek hullását nézi. Lefestette a "Regélő öreg asz-szonyt" (a Műbarátok díját nyerte el vele), festett bájosán naiv falusi libapásztorleányt és másféle zsanér-témákat s megfestette az ismerősei arcképét is, hogy kenyere legyen.
Óriási sikerei a Kosmos-részvénytársaság egyik megrendelésével függnek össze. Ferdinánd bolgár fejedelem képmását akarta sokszorosítani ez a társulat s választása a fiatal Lászlóra esett. Őt küldte le Szófiába, hogy a fejedelemről élethű képmást készítsen. És ez a képmás olyan nagyszerűen sikerült, hogy mindjárt ott megrendelést kapott a bolgár metropolita megfestésére is.
A fejedelem pedig, az ő meleg szívével, szeretettel fölkarolta a fiatal művészt s beajánlotta a rokonaihoz: egyes fejedelmi udvarokba.
Így ismerték meg mindenfelé László Fülöpöt, aki páratlanul gyors alkotóerejével, előkelőén kifinomodott ízlésével, képmásainak nagyszerű élethűségével és karakterbeli igazságával, mint alkotó művész, - - gentlemanlike modorával és eszességével pedig mint ember, egyaránt kedveltté lett mindenütt, minden helyen, ahol csak megfordult.
Így lett a német császár barátja: II. Vilmosé, aki tudvalevőleg az impressziók embere s aki a vörös sasrendet személyesen, e szavakkal tűzte a művész mellére: "Nemcsak mint művészt, de mint embert is igazán megszerettük önt" - - s aztán karonfogta, hogy átvezesse a császárnéhoz. - - "Jöjjön csak, így szólt, jöjjön, a feleségem és a leányom is gratulálni akar önnek. Ők is szívből örvendenek a szép arcképeknek s az ön sikereinek."
Íme: a művészsikerek egyik nagy titka: a tudás, ízlés és fellépés harmonikus előkelősége, mely a régi nagy mesterek korában, ahol a művészek a pápai és fejedelmi udvarok kiválóságai voltak, - - nem is ment olyan ritkaságszámba.
De László Fülöpben, kábítóan nagy sikerei mellett is, megmaradt az őszinte jellem egye-nessége, a jó rokon, jó barát és családjáért rajongó férfiszív melegsége. Mikor ifjúkori szerelmét: Guiness Lucyt, az irlandi sör-király leányát,. romantikus előzmények után végre feleségül vehette, rövid budapesti letelepülése után, átköltözött Bécsbe, majd Londonba, ahol immár kilencedik éve él, négy fiúgyermekével együtt.
Hogy közbe-közbe hol Parisban, hol Madridban, Berlinben, Bécsben vagy Budapesten él, az a felszaporodott portré-megrendeléseitől függ, de sokat tartózkodik az angol arisztokraták birtokain is, ahol minden háznak ünnepelt vendége.
Művészi sikereivel jár természetesen az is, hogy minden nagyobb nemzetközi műtárlatra hivatalos és mindenfelé számos kisebb-nagyobb kitüntetésben részesült. A legszebb kitüntetések egyike azonban múlt évben érte, amikor felszólították, hogy a firenzei Pitti-Galleria szamara, ahol a világ legnagyobb mestereinek portré-képtára van, fesse meg önarcképét.
Legújabb műveivel együtt mutatjuk ezt az igazán jellemző képmását is, mely elárulja, milyen átható nézéssel és energiával kutatja modelljének karakterét.
Szinte szuggeráló erővel boncolja előbb a modell lelkét. Szellemes tanulsággal melegíti fel, hogy őszintén, pózmentesen álljon előtte az, akit megörökíteni fog. Fényképezésről persze nála szó sincs.
Előveszi a Lenbach-kartont, az enyvezett papírlemezt, hogy kedves, okos, sőt gyakran izgatóan érdekes társalgás közben, másfél óra alatt, anélkül, hogy az illetőt meggyötörte volna, festékes ecsetjével, majdnem kész színvázlatban elénk varázsolja. Ha érdekes a fej és művészlelkét izgatja, négy-ötféle változatban hívja így életre a vásznain vagy kartonjain.
Maga a művész így mondja el érzéseit, mikor alkotásához kezd: «Az arckép festésénél mindenekelőtt a festendő egyénnek általános megjelenése, lelki és szellemi világa által hagyom magam befolyásolni. Természetesen a művész jellemétől, lelki kultúrájától függ: mennyire és minő irányban befolyásolható. Valamint az életben, úgy a természet előtt is a festendő személlyel szemben mindenkor szeretettel, őszintén és nyíltan kell szemben állanunk, - - csak így alkotható komoly és egyéni művészet.»
A bűvészettel határos gyors vázlatokról csak akkor van szó, ha intim emléket akar a művész megörökíteni. Egy-egy karakterfejet, jó barátot, szép női mosolyt, finom profilt vagy üdén csillogó szemeket, édes gyermekarcot, a maga ragyogóan tiszta naivitásával, az admirális merész sastekintetét, az agg arisztokrata klasszikus nyugodtságát, a nagyhercegnő átszellemült fejét, amint érezteti velünk, hogy ő salakmentes régiókban él a hétköznapiasság felett.
A nagyobb kompozíciók és nagyobbszabású képmásoknál ő is belemélyed témájába és teljes virtuozitását fejti ki, mint ahogy annyi nagyszerű művészelődjétől láthatta, akik az angol udvar légkörében éltek.
Mert az a kulturális varázserő, mely Van Dycket az angol földre vonzotta s amely Gainsborough, Reynolds, Raeburn, Romney, Lawrence nagyszerű alkotásait elősegítette s amely manapság is a világ legjobb portrétehetségeit gyűjti össze Angliába, természetesen László Fülöpre sem maradt hatástalanul. Őt is föllelkesíti.
Minden előkelőség hat az emberre, mert minden előkelőség ízlésbeli kiválóságot s magasabbrendű lelki és testi finomságokat jelent. Hát ott, ahol évszázados előkelőség uralja a társaséletet és a művészetben is visszatükröződik ennek nemesítő hatása!
Angliában ezért fejlődött annyira a művészet fája s azért termett olyan gyönyörű virágokat, különösen a portré-művészet terén, mert a társas érintkezés nagyszerűsége épp oly kedvező talajt teremtett e művészeti ágnak, mint a reneszánsz idején az olasz fejedelmi és pápai udvarok előkelősége a figurális művészetnek.
Ily talajban természetesen László Fülöp művészete is évről évre csak erősbödött.
S hogy ma fénykorát éli, igazolja a londoni Agnew-Galleriában rendezett legutóbbi kollektiv-kiállítása, mely az angol koronázás hónapjában, annyi rengeteg esemény közepette is, általános nagy sikert aratott.
Ezt a kiállítását az éppen Londonban vendégeskedő Vilmos német császár nyitotta meg. A tárlat «clou»-ja természetesen a «Kaiser» lovasképmásavolt. A «Kaiser» (az angol lapok mind csak így nevezik) gárdaezredének egyenruhájában látható a képen, amint egy platánfa alatt áll, jobbkarját paripája nyeregkápáján nyugtatja, előtte kedvenc orosz agára. Fején érc sisak, mellén vért, balkezével kardja markolatát fogja s nézésében az a tüzes energia honol, mely minden császári tettét jellemzi. Lászlónak ez az eíső ilyen nagyobbszabású lovas képmása s ő maga is elismeri, hogy kissé feszélyezte ez az effektusos beállítás.
Az angol koronázás ünnepi hetében készült László műtermében Togo admirális portréje, mely remekül jellemzi a szófukar, de annál élesebben gondolkozó nagyszerű katonai elmét. A művészi feladatot ezúttal izgatóan nehézzé tette az exotikus japán arc, mely nekünk európaiaknak kissé visszatetsző. László virtuozitását dicséri, hogy a japán arctípust némi enyhítéssel még rokonszenvessé is tette, az apró termetnek pedig impozáns külsőt kölcsönzött az admirális egyenruha széles megfestésével.
A «Művészet»-ben közölt újabb képmások közül kiválik «Earl of Wemyss» arisztokrata feje, egy remek Ibsenes karakterfej, mely László «villám-vázlatai» között a legszebbek egyike. Művészi kvalitásban muzeális becsú szép portré az, melyet sógornőjéről Miss Elie Guiness-ről festett. A kitűnően modellirozott arc, a lélekfestés őszintesége, a keresetlen beállítás s az egész mű könnyed, széles ecsetkezelése egy elsőrangú László-féle képmásról ad itt számot.
Egy bájos asszonyfej gyors megörökítését látjuk Lady Northcliff arcképén, mely páratlan közvetlenséggel készült.
Ugyancsak egyszerűség és nagy szeretet jellemzi azt a két üde gyermekfejet, melyekben László mester két fiát örökítette meg: Paul Lionardot és Stephen-t (akit bizonyára István király emlékére keresztelt így el).
László Fülöp ugyanis a távol idegenben is megmaradt annyira jó magyarnak, hogy büszke a magyarságára.
S ha egyhamar nem is telepedik vissza közénk, újabb alkotásait évről évre elküldi hazai kiállításainkra. Ezzel is dokumentálja, hogy bár a sokkal magasabb angol kultúrában él -szívében visszasír még a magyarsága.
KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ
