A SZOLNOKI MUVÉSZTELEP JUBILEUMA. Tízéves fennállását ülte meg május 25-én a Szolnoki Művészeti Egyesület, egy jól rendezett, nagyon érdekes művészeti kiállítással, dísz közgyűléssel, Wlassics Gyula és Mihalik Dániel szobrának leleplezésével. Szolnok híre Pettenhoffen munkálkodásával kapcsolatban került a művészettörténetbe, oly nevek, mint Bihari Sándor, Deák-Ébner Lajos tartották fenn hírnevét, amelyet hathatósan gyarapítóit aztán fentnevezett egyesület, pompás helyen műtermeket építvén festők számára s ezzel azután "helyhez kötötte" a művészek egész sorát, akik nagyon kiadós munkásságot fejtettek ott ki tíz éven át. A Művészet olvasói előtt nem ismeretlen az egyesület története, e hasábokon hosszabb méltatást írt róla Gerő Ödön. A jubiláris kiállítás mintegy retrospektive mutatta be a régibb és a modern szolnoki művészetet, sok új, műtörténeti mozzanatra is fényt vetve. Erről legközelebb külön tanulmány számol be a Művészet hasábjain. A tízéves évfordulót méltó módon ülte meg az egyesület a jubiláris ülésen: a telep egyik fő-pátrónusa, báró Kohner Adolf, a finom ízlésű és nemeslelkű műbarát elnöki megnyitó-beszédében kiemelte a telep művészeti jelentőségét, Kovács Dezső dr. pedig vázolta a telep történetét. Az egész magyar művészvilág ünnepe volt ez a nap, hiszen a Szolnokon munkálkodók nem egy kitűnő munkájuk révén gyarapítói lettek nemzeti művészeti kincsüknek.

Kallina Mór Ausztriában (Gross-Bitteschben) született, 1844-ben. Építészeti stúdiumait a prágai német műegyetemen végezte el. Utána Hansen tanítványa lesz, majd pedig Otto Wagner, a bécsi mester irodájába kerül. Wagner hamar megkedvelte az alapos tudású fiatal építészt s akkoriban munkatársává avatta, így 1870-ben, amikor a budapesti izraelita hitközség Otto Wagnert a Rombach-utcai zsinagóga tervezésével bízta meg, a terv kidolgozásában Kallina segédkezett neki. Sőt megbízásából Kallina lett az építkezés kivitelének vezetője, így került Kallina Budapestre, ahol két évig vezette e zsinagóga építkezését s részleteit is ő tervezte. Még pedig a pesti hitközség oly megelégedésére, hogy ez itt marasztalta s gazdag és előkelő tagjai sorra ellátlak megbízásokkal. Egyre-másra készültek el így a Kohner, Brüll, Freistädter, Strausz családok stb. bérpalotái. Utána még jobban nőtt, kibővült munkaköre s építésze lett Horváth püspöknek, Kerkápolyi, Ráth, Mocsonyi, gróf Bissingen, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Baich, Jálics, Vük, Oetl, Mössmer, Jahn stb. családoknak.

Az új országházra kiírt pályázaton együtt vett részt Otto Wagnerrel s Steindl és Hauszmann mellett, a három első díj egyikét nyerték el. Később még két ízben nyert így, mással társulva, nyilvános pályázaton, első díjat. Vejével, Árkay Aladár építőművésszel társulva elnyerték a budai Vigadóra kiírt tervpályázat első díját s kiviteli megbízás alapján, ők építették fel a Vigadót. Ugyancsak együtt, Árkayval vett részt a Szent Gellértemlékre hirdetett pályázaton, ahol első díjat nyert. Kitüntetés gyanánt a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg. Első dolgai közé tartozott, a már említetteken kívül a Múzeum mögött lévő Nemzeti Lovarda és a Szentkirályi-utcai Tornacsarnok épülete, Ráth Mór könyvkereskedő Tükörutcai háza, majd a várbeli kis evangélikus templom s a kerepesi úti temetőben lévő Thalmeyer-kripta. Legnagyobb apparátusú munkája a honvédelmi minisztérium palotája, s ugyancsak a Várban, a Dísz-téren épült honvéd főparancsnoksági palota. Művei közül megemlítjük még saját bérházát az Aradi- és Vörösmarty-utcák sarkán, valamint azt a három magánpalotát, amelyek talán legjelentősebbek ily fajta munkái népes sorában. Ezek az Eötvös-utcai gróf Széchenyi-féle, az ugyanitt lévő Oetl s az Andrássy-úti gróf Andrássy Aladár-féle palota. Dolgait alapos tudás, ökonomikus alaprajzok jellemezték s stilárisan a reneszánsznak egy tiszta ízlésre valló, egyszerű válfaja.

Annak az alakulásnak a címe, amelyről értesülünk: Alföldi (Vidéki) Képzőművészek Egyesülete. Fókusza szintén Szeged, bevonja azonban körébe az egész délvidék képzőművészeit. Célja nem keresztezi a Szegedi Képzőművészeti Egyesületet, mert laikusok bevonása nélkül, tisztán a művészek organizációja akar lenni. Nem egy művészeti település, amely bizonyos irányt, esztétikailag közös prog-rammot akar követni és érvényre juttatni. Hanem első sorban gazdasági, adminisztratív tömörülés. A délvidéki, ott élő, onnan származó-és odatartozó művészek anyagi és erkölcsi képviselete. Röviden, néhány szóval körülírt célja, tervbe vett teendői: képvásárlások állandó közvetítése. Tárlatok rendezése vidéken és Budapesten. Művészházak létesítése minél több vidéki városban. Művészeti előadások, nyilvános felolvasások rendezése.

Az alakulás megpendítője, a szervezés munkájának végzője Hódi Géza festőművész, s bizonyos, hogy ha ez az egyesület életrevaló organizáció lesz, a szerepe és jelentősége nem mindenn-api fontosságú. A művészek s a közönség egyaránt csak nyernek vele. Új régiót szerez a művészetnek, új energiákat kelt ki a művészeti kultúra számára, éppen ott, ahol ez legkívánatosabb, ahol a közönség, az emberek, a levegő színtiszta magyarságú. Az egyesület alakulását tehát örömmel jelentjük s szimpátiával és reménykedéssel nézünk perspektívája elé. Az egyesület, amely Szegeden alakult meg, elnökévé Telcs Ede szobrászművészt választotta meg. Tagjai közt nem egy van olyan, akit már jól és régóta ismerünk a fővárosi tárlatokról, de egyébként az Alföldön, Szegeden vagy környékén tartózkodik állandóan. Az alakulásban résztvett, eddigi tagjainak névsora: Bakoss Tibor, Barabás Géza, Barabás Lajos, Berán Lajos, Joachim Ferenc, Inotay László, Ferenczy József, Hódi Géza, Károlyi Lajos, Kolozsvári Szeszák Ferenc, Komáromi Katz Endre, Endre Béla, Dávid Endre, Heller Ödön, Niga László, Oláh Sándor, Pásztor János, Ottavay István, Kozák István, Romek Ágnes, Pap Emil, Rátkovics Mihály, Pap Gábor, monori Kovács Jenő, Kléh János- Halász Hradil Elemér, Soós Aladár, Szőri József, Tóbiás László, Tutsek Gyula, Mones Hermán,. Polczner Ernő, Sebestyén Endre, Stahl József, Tornyai János, Vig Ferenc, Vigne Chevalier Antónia, Stepanek Ernő, Váczy István, Winkler Imre, Kollár Gusztáv stb. Az egyesület alelnökei: Tornyai, János festőművész, (Hódmezővásárhely) és Szlányi Lajos, festőművész, (Szolnok). Titkár: Hódi Géza, festőművész, (Halas). Helyettes-titkár: Endre Béla, (Hódmezővásárhely). Pénztáros: Tóbiás László, (Szeged). A festő-szakcsoport elnöke: Vigh Ferenc, (Szeged). Az építészeti szakcsoport elnöke: Ottavay István, (Szeged). Az iparművészeti szakcsoport elnöke: Szíjgyártó Albert, (Szeged).

A néhai Andrássy Dénes által a felesége emlékére alapított két egyenkint négyezerkétszázkoronából álló képzőművészeti ösztöndíjat dobai.Székely Andor és Mikola András festőművészek kapták.

Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter döntött az új Nemzeti Színház építése ügyében és teljesen szabadon álló új színház építését határozta el. Az építési tervek elkészítésével és művezetéssel Tőry Emil műegyetemi nyilvános rendkívüli tanár és Pogány Móric építőművészeket bízta meg. Az építés ügyének végrehajtóbizottságát a miniszter következőképpen alakította meg: elnök Bérezik Gyula miniszteri tanácsos, tagok: Bánffy Miklós gróf kormánybiztos, Majovszky Pál dr. és Kertész Róbert miniszteri osztálytanácsosok (az utóbbi előadó), Sváb Gyula műszaki tanácsos, jegyző. A régi épület bontása iránt való intézkedéseket a legközelebbi jövőben fogják megtenni.

A nagyváradi Tisza Kálmán-szobor szűkebb pályázatán Szentgyörgyi István Margó Ede és Pongrácz Szigfrid, továbbá Pásztor János vettek részt. A bírálóbizottság tagjai Miskolczy Ferencz főispán Fráter Barnabás alispán. Keszthelyi Zoltán főjegyző, Csányi Károly dr. az Iparművészeti Múzeum igazgatóőre, Kertész K. Róbert osztálytanácsos és Szenes Imre építész. A zsűri az első díjat Szentgyörgyi István művésznek ítélte oda. A másik két pályaművet ezer-ezer koronával jutalmazták. Szentgyörgyit a kivitellel is megbízták, azonban azzal a föltétellel, hogy a szobor férfi mellékalakját meg kell változtatnia. Az iparművészeti Múzeumban kiállított pályaterveket Tisza István gróf is megtekintette s kívánságára Szentgyörgyi tervén az egyik ülő alak helyzetét is megfogják változtatni.

A Képzőművésznők Egyesületének a Nemzeti Szalonban lévő kiállítására kitűzött díjak és kitüntetések közül az egyesületi nagy aranyérmet Soós Elemérné Korányi Anna bárónő Antivari-i utca című olajfestménye, a grafikai művekre kitűzött ezüst-érmet Brück Hermina Őszi virágok című pasztellje, a vízfestményekre kitűzött ezüst-érmet Komáromi-Kacz Endrené Október végén című vízfestménye, a háromszáz koronás egyesületi díjat pedig Rainerné-Istvánffy Gabriella Pihenő bivalyok című olajfestménye nyerte el.

Az aradi második katholikus templom tervpályázatán a jury egyetlen egy pályaművet sem talált a kivitelre alkalmasnak, az első díjat tehát nem ítélte oda, kimondotta ellenben, hogy újabb szűkebbkörű pályázatot hi'rdet, amelyen részt vehet a nyolc legkiválóbbnak deklarált terv szerzője. Beérkezett 49 pályamű. A 3000 koronás második díjat egyhan'gulag a 27. számú "Üdvözlégy Mária" jeligéjű tervnek ítélték oda, amelynek szerzője Fritz Oszkár műegyetemi adjunktus Budapesten. A harmadik díjat (1500 korona) szintén egy budapesti építész, Morascher Sámuel nyerte, a 57. számú "Hit virága" jeligével ellátott tervvel. Megvétettek továbbá 500 koronával darabonként a 10. számú (szerzők Györgyi Dénes és Werner Frigyes), a 16. számú (Vidor Emil és Opaterny Flóris), a 28. számú (Ottovay és Winkler), továbbá a 5. és 6. számú tervek, melyeknek szerzője Wuschek Iván (Budapest), illetve Kocsis Iván műegyetemi adjunktus.

A szegedi vásárcsarnok pályabírósága úgy döntött, hogy a 4000 K-s első díj kiadását nem javasolja, mivel a tervek között nincsen abszolút értékű munka. A 2500 K-s második díjat Klunziger Pál és Ullerich Miklós, az 1500 K-s harmadik clíjat Kolozsváry Albert budapesti építészek nyerték.

A celldömölki polgári fiúiskola tervpályázatán az első díjat Morascher Sámuel budapesti építész "Diák élet", a második díjat Bodnár László szentesi építész "Február" jeligés tervével nyerte. Megvételre ajánlja a zsűri Dobovszky István szentesi építész teivét.

Nagyszeben város tanácsa eszmei tervpályázatot hirdetett a nagy piac kiképzésére vonatkozó tervek beszerzésére. A biráló bizottság a három, egyenként 200 koronás díjat. Dr. Phleps Hermann (Danzig) Batthes Fritz (Segesvár) és Orendt Lajos (Nagyszeben) műépítészeknek ítélte oda..

FARKASFALVAI FARKAS JÓZSEF. A Tudományos Gyűjtemény 1824-ik évi folyamának melléklete Nagyváthy János mellképe, melyen ez olvasható "Metsz. (ette) Farkasfalvai Farkas József Pesten. "—.476

AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT PÁLYÁZATI HIRDETÉSEI AZ 1913/14. ÉVI TÉLI KIÁLLÍTÁSRA.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közhírré teszi, hogy két, egyenkint 500 korona belértékű aranyérem, illetve az egyik nagy aranyérem ki nem adása esetében két, egyenkint 200—200 korona bei-értékű kis aranyérem, az 1913/14. évi Téli Kiállítás folyamán fog odaítéltetni a következő feltételek mellett:

1. Ezekre az érmekre a művészek bármily fajú festészeti, szobrászati, építészeti vagy metszetműveikkel pályázhatnak, amelyek az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán még nem szerepeltek.

2. A pályázat szempontjából csakis az 1913/14. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe.

3. Minden a fentebbi feltételeknek megfelelő festészeti, szobrászati vagy metszetmű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913 november 29-ikéig írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Ezt a kijelentést az illető művön "nem versenyez" felirattal fogjuk feltüntetni.

4. A pályabíróság tagjai a pályázatban részt nem vehetnek.

5. Az érmek kiadására, esetleg ki nem adására vonatkozó javaslat felett a Társulat rendes pályabirósága, kiegészítve a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium művészeti ügyeinek szakelőadójával, határoz. A pályabíróságot azok a magyar művészek választják, akik

a) a Társulat kiállításain megelőzőleg kitüntetésben részesültek s akik

b) az 1913/14. évi Téli Kiállításon legalább egy művel részt vesznek.

Az ily módon megválasztott pályabíróság azonban az aranyérmek kiadására csak abban az esetben tehet javaslatot, ha a pályabíróság megválasztásánál a szavazásra jogosult művészek többsége leadta szavazatát.

A pályabíróságba a Társulatnak a választmány által már megelőzőleg elfogadott tagjai köréből hat művész és három műbarát (nem művész) rendes- és három művész és két nem művész póttag választandó. A javaslat tételéhez legalább hat tag jelenléte és legalább kétharmad szótöbbség szükséges.

6. Az érmek kiadására vonatkozólag a zsűri a Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt tartozik javaslatot tenni.

7. Az éremmel kitüntetett mű a szerző tulajdona marad.

8. Amennyiben az egyik, 500 korona belértékű nagy állami éremmel való kitüntetésre feltétlenül érdemes művet az illető kiállításon a pályabíróság nem találna, e nagy érem helyett két, egyenként 200 korona bei-értékű állami aranyérem lesz a viszonylag legjelesebb két mű szerzőjének a kitüntetésére adható ; e két kis érem adományozását is a pályabiróság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönti el. A másik állami nagy aranyérem helyett kis érmek adományozása nem javasolható.

9. A pályabíróságnak jogában áll az érmek bármelyikének ki nem adását javaslatba hozni ; az e javaslat jóváhagyása következtében ki nem adott érem a jövő évben pályázatra többé nem lesz bocsátható.

Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat néhai Ipolyi Arnold nagyváradi püspök és a Társulat nagyérdemű volt elnöke végrendeleti alapítványának esedékessé vált kamataiból 2000 koronás Ipolyi Arnold-díjra pályázatot hirdet, az alapító által megszabott következő feltételek mellett:

1. E díjra csak magyar állampolgár művész pályázhat.

2. Minden az 1913/14. évi Téli Tárlaton a megnyitástól a bezárásig kiállított egyházi szent, vagy nemzeti történelmi kész olajkép, valamint hasonló tárgyú kész szobormű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a mű szerzője mindjárt a beküldéskor írásban kijelenti, hogy a pályázaton részt venni nem kíván.

3. Az alapító rendelkezése szerint "a díjban csak oly művész részesíthető, kinek műve az egyházi szent és hazafiui magyar történeti művészet igényeinek valóban megfelel; kizártak ezért oly művek, melyek a vallást, a jó erkölcsöt vagy tisztességet sértik botránkoztató nuditásaik, illetlenségeik, vagy a szent egyházi művészetnek és a hazafiui nemzeti eszmének meg nem felelő formájuk vagy tartalmuk által. Ellenben pályázhatnak a magyar nemzeti ősmondákból, hagyományból, a hitrege- és népmese-világból merített művek is."

4. A pályaművek felett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmánya által e célra titkos szavazás útján megválasztott héttagú pályabiróság itél. E pályabíróság öt művész és két műértő társulati tagból alakítandó. Érvényes határozat hozatalához legalább öt tagnak az együttes jelenléte szükséges.

5. A pályabíróság ülése a Téli Kiállítás -megnyitásától számított négy hét alatt tartandó meg.

6. Ha a pályabíróság a Téli Tárlaton kiállított művek között e díjra feltétlenül érdemes művet nem talál, a díj ki nem adatik, hanem az alapítvány tőkéjének gyarapítására fordíttatik.

7. A díjazott mű a szerző tulajdona marad.

8. A díj elnyeréséről szóló okmány a pályázat eldöntését követő választmányi ülésen, az arra meghívandó pályanyertes művésznek a pályabíróság jelentése alapján közvetlenül adatik át, illetőleg amennyiben meg nem jelenhetnék, neki e választmányi ülés után küldetik meg ; a díj összege pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat közegei által kézbesíttetik, illetve küldetik meg neki.

Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművc-szcti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet néhai Ráth György úr ő méltósága által néhai Ráth Károly örökösei részéről a magyar képzőművészet fellendítésére tett alapítványból esedékes 600, valamint az özvegy Ráth Györgyné ő méltósága által hasonló célra adományozott 600, összesen tehát 1200 koronából álló díjra. A feltételek a következők: 1. A díjra csak magyar honpolgár és művészetükben már megállapodott, kész művészek pályázhatnak, még pedig ezúttal csakis szoborművekkel. 2. A pályázat szempontjából csakis az 1913/14. évi Téli Kiállításon a megnyitástól a bezárásig kiállított művek vehetők figyelembe. 3. A díj csak feltétlen műbecsű szoborművet kiállító művésznek adatik ki s ugyanannak a művésznek három egymásután következő évben egyszernél többször oda nem ítélhető. 4. A díjazott mű a szerző tulajdona marad. 5. A díjat az alapítólevél értelmében a Társulat választmánya által titkos szavazás útján alakítandó kilenctagú pályabíróság ítéli oda. Érvényes határozathozatalhoz hét pályabírósági tag jelenléte és köztük a nem művészek többsége kívántatik. 6. A díjat az 1913/14. évi Téli Kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítéli oda a pályabíróság. 7. Az 1913/14-évi Téli Kiállításon lévő és magyar művészektől való valamennyi szobormű a pályázatra küldöttnek tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913 november 29-ikéig egész határozottsággal kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a Méltóságos Esterházy Miklós Móric gróf úr által alapított 600 koronából álló «Esterházy díj »-ra vízfestmények számára. A feltételek a következők: 1. A díjra csakis magyar honpolgár művészek pályáz hatnak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Kiállításán a megnyitástól a bezárásig kiállított vízfestménycikkel. 2. A pályadíj csak abszolút műbecsű festménynek adható ki. 3. A pályázó festmény lehet hazai tárgyú életkép — különös tekintettel a hazai népviseletre, — hazai tájkép, vagy ilyenek hiányában arckép, vagy csendélet. A díjazott mu a szerző tulaj

dona marad. 4. A díjazás felett a Társulat választmánya által titkos szavazás útján megválasztandó hét tagból álló pályabíróság lesz hivatva dönteni. Érvényes határozathozatalra legalább öt tag együttes jelenléte szükséges. 5. Ha a pályabíróság nem találna a pályadíjjal kitüntethető művet vagy műsorozatot, a következő évben a pályadíj az újjal együtt — mint külön díj — lesz kiadandó. Az 1913/14. évi Téli Kiállításon lévő valamennyi hazai vizfestmény, mely az első pont alatti feltételeknek megfelel, pályázónak tekintetik, kivéve, ha a beküldő a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt, tehát 1913. évi november hó 29-ég írásban kijelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván. 7. A pályadíj a kiállítás megnyitásától számított négy hét alatt ítélhető oda. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Lipótvárosi Kaszinó által újabban három esztendőre a'apított és ezúttal harmadízben (illetve tizenötödször) esedékes 1000 koronás «Lipótvárosi Kaszinó-díj »-ra a következő feltételek mellett:

1. Pályázhat e díjra minden képzőművész, aki magyar honpolgár és pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Tárlatán kiállított festészeti vagy szobrászati műveivel. 2. A megjelölt tárlaton magyar honos művészektől alkotott és kiállított minden festészeti vagy szobrászati mű minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban e pályázatból azok a művek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbíróságán résztvesznek. 3. A pályabíróság hét tagból áll ; ezek közül négyet a Kaszinó, hármat pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küld ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabíróság, tagjai közül maga választja. 4. A pályabíróság tagjai a Tél Tárlat megnyílta után legkésőbb tíz nappal, lehetőleg a Tárlat helyiségében összegyűlni és mint pályabíróság megalakulni tartoznak. A tárlatnak többszörös és lehetőleg együttes szemlék után való alapos megvizsgálása után az elnök a pályabíróságot döntő gyűlésre hívja össze. Az első ízben összehívott pályázat-eldöntő gyűlésen, az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább öt ta-j; jelenléte szükséges. Ha a pályabíróság e gyűlésen nem dönthetne, vagy nem döntene, újabb gyűlésre hívandó egybe, amely azonban tekintet nélkül a megjelent tagok számára, mindenesetre határozatképes. A pályázat a Téli Tárlat megnyitásától számított négy héten belül okvetlenül eldöntendő. A pályabíróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabíróság megalakulásától fogva tartott minden gyűlés jegyzőkönyvei, a résztvett tagok aláírásával a pályázat eldöntése után, az erről szóló jelentés kíséretében a Kaszinó igazgatóságának beterjesztendők és átadandók. A pályadíj minden évben okvetlenül kiadandó és pedig harmadízben az 1913/14. évi Téli Tárlaton, a pályabiróság általa jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált mű alkotója számára. Egyazon művész e pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése az alkotó művésznek pályanyertes művéhez való tulajdonjogát semmikép sem érinti 7. A pályadíjat a Kaszinó az Országos Képzőművészeti Társulat Pénztáránál letétbe helyezi s felkéri a Társulat intézőit, hogy az a pályabíróság döntése után a nyertes művésznek kiadassák. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdet a budapesti Erzsébetvárosi Kaszinó által alapított és ezúttal hatodízben esedékes 500 koronás »Erzsébetvárosi Kaszinó díj «-ra a következő feltételek mellett: 1. Pályázhat a díjra minden festőművész, aki magyar honpolgár és pedig minden az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi Téli Tárlatán kiállított olajfestménnyel, mely férfi- vagy női aktot, vagy aktcsoportot ábrázol. 2. Az ilyen tárgyú olajfestmény minden külön nyilatkozat nélkül is úgy tekintetik, mint amely e díjra pályázik. Kivétetnek azonban a pályázatból azon művek, amelyeknek alkotói és kiállítói eleve kijelentik, hogy e pályázatban résztvenni nem kívánnak ; ezenkívül mindama művek, amelyeknek alkotói és kiállítói a pályázat döntőbíróságában résztvesznek. 3. A pályabíróság öt tagból áll. Ezek közül hármat az Erzsébetvárosi Kaszinó, kettőt pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat küldi ki saját kebeléből. Elnökét és jegyzőjét a pályabíróság tagjai közül maga választja. 4. A pályabiróság tagjai a Téli Tárlat megnyilta után minél rövidebb idő alatt a Társulat helyiségében összegyűlni és mint pályabíróság megalakulni tartoznak. A Tárlatnak alapos megszemlélése után a döntő gyűlés minél hamarabb megtartandó. A döntő gyűlésen az elnököt és jegyzőt beleszámítva, legalább három tag jelenléte szükséges. Ha a pályabíróság az első gyűlésen bármi okból nem dönthetne, újból döntő gyűlés hívandó egybe, amely tekintet nélkül a megjelent tagok számára határozatképes. A pályabiróság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény emelkedik határozat erejére, amelyik mellett az elnök szavazott. A pályabíróság üléseiről jegyzőkönyv vezetendő, amely jegyzőkönyvek a jegyző és elnök, valamint a gyűlésen résztvett tagok aláírásával a pályázat eldöntése után az Erzsébetvárosi Kaszinó igazgatóságának beterjesztendők. 5. A pályadíj okvetlenül kiadandó és pedig a pályabíróság által a jutalmazásra viszonylag legalkalmasabbnak talált festmény alkotója számára. Ugyanazon művész a pályadíjban egyszernél többször nem részesülhet. 6. A pályadíj megnyerése a festőművésznek a pályanyert művéhez való tulajdonjogát semmiben sem érinti. 7. A pályadijat az Erzsébetvárosi Kaszinó az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat pénztárához letétbe helyezi és felkéri a Társulat intézőit, hogy az, a pályabiróság döntése után a nyertes festőművésznek kiadassák. Kelt Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a Halmos Izor úr által egyelőre négy évre adományozott s ezúttal első ízben pályázatra bocsátott »Halmos Izor díja fiatal művészek számára« című 500 koronás díjra ezennel pályázatot hirdet a következő feltételek mellett:

1. A díjra csakis legfeljebb 30 éves magyar állampolgár művészek pályázhatnak.

2. Minden az 1913/14. évi Téli Kiállításon résztvevő és az előbbi pontban említett két feltételnek megfelelő festőművész a tárlatra szabályszerűen elfogadott olajfestménye résztvesz a pályázatban, kivéve ha a mű szerzője a kiállítás megnyitásától számított két hét alatt írásban bejelenti, hogy a pályázatban részt venni nem kíván.

3. A pályadíj összege meg nem osztható s a díjazott mű a szerző tulajdona marad.

4. A díjat ugyanaz a pályabíróság ítéli oda, mely az állami aranyérmek odaítélésében döntésre hivatva van.

5. Határozathozatalhoz a pályabíróság tagjai közül legalább ötnek az együttes jelenléte és általános szótöbbség szükséges.

6. A díj a viszonylag legjobb mű szerzőjének föltétlenül kiadandó.

Kelt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóságának 1913 május hó 21-én tartott üléséből.

1913 július 1-én lejár a csurogi (Bács m.) községház tervpályázata. Pályadíjak 2000, 1000 és 500 K.

1913 július 1-én lejár a mezőtúri ref. internátus tervpályázata. Pályadíjak 2000 és 1000 K.

1913 július 21-én lejár a székelyudvarhelyi törvénykezési épület és fogház tervpályázata. Pályadíjak 2000, 1300 és 700 K.

1913 augusztus 1-én lejár a szombathelyi városi fő-reáliskola tervpályázata. Pályadíjak 1800, 1200 és 600 K.

1913 augusztus 15-én lejár a lőcsei pénzügyi palota tervpályázata. Pályadíjak 1500, 1000 és 500 K.