|
|
|
A MŰCSARNOKBÓL
A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK NYUGDÍJINTEZETE immár közeledik a várva várt megvalósodás felé. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatósága a múlt szezon folyamán beható tárgyalásokat folytatott Poll Imrével, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság aligazgatójával, mint a nyugdíjintézeti ügyek legkiválóbb szaktekintélyével, akinek a kérdésben előterjesztett memorandum alapján az igazgatóság most hozzálát a régóta vajúdó terv megvalósításához. Mindenekelőtt tájékozódni óhajtván a tervezett intézet tagjainak a várható száma felől, az igazgatóság legközelebb körlevelet intéz az összes művészekhez, s kérdőív melléklésével felszólítja őket az alakítandó nyugdíjintézetbe való belépésre. Ha ez a lépés sikerrel jár és legalább 150 tag jelentkezik, akkor a nyugdíjintézet a Poll Imre által körvonalozott alapon csakhamar megalakul, megkezdi működését és teljes erővel és minden rendelkezésére álló eszközzel hozzálát az intézet vagyonának a gyarapításához mely — természetesen — a sikerek első föltétele.
A MŰCSARNOK EZÉVI PROGRAMMJA. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a most kezdődő művészeti szezonban is több kiállítást rendez, amelyeknek sorozatát október elején négy kiváló elhunyt festőművésznek, Coulin Arthur-nak, Löschinger Hugónak, Papp Bertalannak és Smigelschy Oktávnak, az együttes hagyatéki kiállítása nyitja meg a városligeti Műcsarnok összes termeiben. A kiállítás, mely rendkívül érdekesnek és gazdagnak igérkezik, körülbelül három hétig lesz nyitva. Utána a rendes évi Téli Kiállítás következik, melyen csak magyar művészek vehetnek részt s amely november utolsó harmadában nyílik meg és jövő évi január utolsó harmadában zárul. Ezen a kiállításon lép életbe az 1913. évi rendes közgyűlés által módosított alapszabályok értelmében a zsűrizés reformált módja, mely lehetővé teszi, hogy a művészek közt legutóbb alakult két nagy csoport: a "Szabad művészek" és a "Műcsarnoki Független művészek" csoportja külön zsűri mellett és egymástól elkülönítve állítson ki. Azok a művészek, akik egyik csoporthoz se tartoznak, maguk állapíthatják meg, hogy melyik csoport zsűrije elé kívánják alkotásukat utaltatni és melyikkel együttesen kívánják azokat kiállítani. Azoknak a műveit, akik evvel a jogukkal nem élnek, a két zsűri együttesen fogja elbírálni és abba a csoportba sorozza be, amelybe leginkább beleillenek. Egy-egy művésztől a zsűri legfeljebb hat művet fogadhat el a kiállításra. Mindenik zsűri öt tagból áll, és pedig a Szabad művészek csoportja zsűrijének tagjai: Szlányi Lajos előadó, Glatz Oszkár helyettes előadó, Dudits Andor, Jendrássik Jenő és Szinyei-Merse Pál. A Műcsarnoki Független művészek csoportja zsűrijének a tagjai: Kacziány Ödön előadó, Spányik Kornél helyettes előadó, Juszkó Béla, Kézdi-Kovács László és id. Vastagh György. A szobrászati zsűri tagjai a Műcsarnoki Független művészek csoportjába: Szamovolszky Ödön előadó, Istók János helyettes előadó és ifj. Vastagh György, a Szabad művészek csoportjában: Zala György előadó, Betlen Gyula helyettes előadó és Róna József. A műépítészeti zsűri tagjai: Hickisch Rezső előadó, Janszky Béla helyettes előadó, Lajta Béla és Med-gyes Lajos. A tárlat beküldési határideje október utolsó napjaiban jár le és a zsűrik november elején kezdik meg működésüket. A Téli Kiállításon az állami aranyérmeken kívül a 2000 koronás Ipolyi-díj, az 1200 koronás néhai Ráth Györgyféle díj, a 600 koronás Eszterházy-díj, a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díja, az Erzsébetvárosi Kaszinó 500 koronás díja és Halmos Izor 500 koronás díja kerülnek kiosztásra. A Téli Kiállítás után Csók István kollektiv kiállítása következik, amelynek keretében a társulat bemutatja a művészek egész eddigi munkásságát, mely éppen harminc esztendőt ölel fel. A rendkívül érdekesnek ígérkező kiállításon előreláthatólag bemutatásra kerül a Műcsarnok minden számottevő alkotása, nemkülönben az utolsó években készült művei is, amelyeknek nagy része eddig még sehol sem volt kiállítva. A tárlat anyaga alkalmasint a Műcsarnok összes termeit be fogja tölteni. Az évadban az utolsó kiállítás a rendes Tavaszi kiállítás lesz, amelyen megint csak magyar művészek vehetnek részt. Hosszabb pihenés után az első Nemzetközi kiállítás 1915 tavaszán lesz, amikor is a társulat a mai francia művészet színe-javát óhajtja a közönségnek bemutatni. E reprezentatív gyűjtemény összeállítására, a Társulat egyenes fölkérésére Kunffy Lajos, Parisban élő művész hazánkfia vállalkozott.
|
|
|
|
