YBL EMLÉKEZETE 1814—1891
Harmincöt évvel ezelőtt a mérnökök és építészek a közgyűlésüket bankettel zárták, ezt pedig megtoldottak egy dunai kirándulással, hogy Ercsi közelében megtekintsék a dunaszabályozási munkákat.
«Alig hogy a hajó megindult — írja az egykorú krónikás -- (miután előbb a banketten sok tószt hangzott el, csak Ybl nem szólt), a budai várkerti építkezések irányába érve, fölkiáltott valaki:
- Íme, az Ybl tósztja!
S a sikerült ötletet lelkesedett sokszoros éljen követte, mely jelenet másodszor a Vámháznál, aztán a Ferencvárosi-templom irányában s végül Ercsi alatt, az Eötvös-emlékmű előtt ismétlődött...»
Valóban, még megtoldhatták volna Ybl kőbe épített tósztjainak számát egy szép sorral, mert kevés építészünk hintette el oly bő gesztussal alkotásait a főváros terein és utcáin, mint ő, s kevés mesterünk manuprópriáját viseli magán ez a város oly világosan, mint Yblét.
Már magának Budapestnek városképe, ameny-nyiben a rendezéstől függ, sok tekintetben Ybl eszméire vezethető vissza. Hisz ő volt az, aki a nagyízlésű, csupa-művészet Andrássy Gyula miniszterelnökkel összeszűrte a levet egy szebb Budapest érdekében. Midőn így a várostest formáit kovácsolta, nem mulasztotta el ragyogó ékkövekkel tűzdelni meg egyes pontjait, így készült Operája, Vámháza, templomai, főúri palotái, takarékpénztári épületei. A nagy munka közepette még rá kellett érnie belsőségek berendezésére, egy szobortalapzat megrajzolására, egy diadalkapú tervelésére, végesvégül neki magának kellett az akkori Pest lakatosát, asztalosát kitanítania a nékik még akkor szokatlan formák hogy s miként való elkészítésére, ami temérdek időveszteséggel, bajjal, munkával, veszedelemmel is járt.
Mint Pollák mester kőműves-inasa kezdte karrierjét. S élte végéig az újabb magyar építészetnek nemcsak mestere, hanem legénye és inasa is volt.
Születése századik évfordulóján legalább egy futó pillantást vetünk munkálkodására.
Ennek jelentőségét egy szempontból már pedzettük. Hozzá kell még fűznünk, hogy nekünk szubjektive kiváló súlyt képvisel Ybl szereplése azzal, hogy Ő az első mester Budapesten, aki az új korban az anyag szavának fontos szerepet juttat az építészetben. Előtte, még kollegájának, Pollák Mihálynak is habarcscsal kellett görög-római kő-formákat utánoznia a Múzeumon (egészen tipikus vonása a klasszicizmusból a táblabiró-stilusba átmenő építészetnek.) Ybl az első, aki kőhomlokza-tot épít a fővárosban. Vele egy új, egy más korszak kezdődik, amely épp úgy gyermeke ugyan az Európát végigjáró építészeti áramlatnak (amely fölé csak egy Feszi volt képes emelkedni), de ezen a kereten belül azután a legjobbat alkotta.
Ybl Miklós Bécsben tanult (1825) oly időben, amidőn ott a klasszicizmus élte világát. 1832-ben került Pollák Mihályhoz «inasnak». Az akkori céhrendszerben és ez esetben az inas szó természetesen csupán szimbolikus. Polláknál éveket töltött. 1835-ben Prágában találjuk, ahol művezetője a Kinsky-palota építésének. Ezt a palotát a bécsi Koch Henrik tervezte, Ybl 1839-ig foglalkozott vele, ekkor aztán rászánta magát egy müncheni és olaszországi tanulmányútra. A praktikus építésben elég okulást szerzett már. Nem akart azonban egyszerű vállalkozó maradni: művészetet is szeretett volna látni és csinálni. Ez vihette Délre.
1841-ben hazakerült Pestre. Nem is kellett sokáig várnia, hogy nagyobb, becsvágyához méltó feladatot kapjon. Károlyi István gróf, a dúsgazdag családnak az a tagja, aki szívesen áldozott kultúrának, művészetnek, Fóthon templomot akart emelni. A terveléssel Yblt bízta meg, de hogy a grand art minden jegyét magán viselje a készítendő négymillió koronás mű, előbb még leutaztatta Olaszországba. A templom építéséhez 1845-ben fogott Ybl, Firenzéből a kellő okulással hazakerülvén. Ott is lakott 1851-ig, amikor is áttette székhelyét Pestre, hogy itt aztán mélyreható munkásságot kezdjen meg.
Csakhamar egy másik Károlyi is igénybe vette művészetét: Károlyi Edvárd, aki fényes kastélyt terveztetett vele Radványban (1857). Külön ipartelepet kellett ott előbb formálni, hogy mód legyen az asztalos, kovács, lakatos, ácsmunkáknak elkészítésére. (Az iparosokkal való ily ve-sződség körülbelül végigvonul Ybl egész munkásságán.) Erre az évre esett a királyi pár budapesti látogatása: Yblnek is munkát adott ez az ünnep, amennyiben az ő útmutatása mellett készült Petschnig budai reáliskolai tanár rajza szerint a Marsalkó pesti szobrász faragványaitól ékes fő-diadalkapú.
Most kapta az első ötletet a színház problémájával való foglalkozáshoz is. Ebben az évben megbízta őt Debrecen városa, hogy ily tervet készítsen neki. A dolognak bürokratikus akadályai támadtak «felsőbb helyen», s Ybl csak 1859-ben készítette el a tervet. Előbb, 1858-ban, elkészült a balatonfüredi megbízással, ahova szintén színház, természetesen csak nyári szinház tervét kérték tőle.
Templom, szinház, diadalkapú, kastély — valóban eléggé változatos munkaprogramm ily kevés évre. Még 1858-ban kapott egy újabb objektumra megbízást: ekkor kezdte építeni Budapesten a Nemzeti Lovardát. S ezzel kezdetét vette a Nemzeti Múzeumnak körülépítése. Ybl Pollák mesternek korszerű remeke köré valóságos koszorút font - - palotákból. Mert a Lovardán kívül ő építette ott a többi közt a Károlyipalotát (1860 — 1866), a Festetics-palotát (1864), az Országházát (1865), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotáját (1873) a régi Két Pisztoly helyén. Mintha elismerésének szép virágait rakosgatná annak a mesternek lábához, akinél egykoron «inaskodott». Sőt munkálkodása belenyúlik magába a Nemzeti Múzeum palotájába is, ahol a Széchenyi-terem berendezése az ő tervei nyomán készült (1864).
Mindez munkálkodásának még csak igen kis töredéke.
Mert már a hatvanas évek legelején építi Budán, a Lánchid-téren a Budai Takarékpénztár házát, s 1864-ben megterveli az új Kuria-épületet. Közben kifelé is igénybe veszik tehetségét. A kecskemétiek, akik mindig szoros kapcsolatot tartottak Pesttel, tőle, a már híres pesti művésztől kérik ev. templomuk tervét, amelyet aztán 1862-ben meg is építettek. Egy évvel utóbb kerül a nyilvánosság elé Yblnek egy ke-gyeletes műve, (amelyet azonban már 1862-ben készített): Széphalomnak, Kazinczy történeti ne-vezetességű kúriájának újjáépítési terve.
Ebbe az időbe esik egyik művének létrejötte, melyről akkor mint valami boszorkányság-alkotta csudaműről beszéltek: az Országháza.
1865 augusztus 5-én királyi rendelet jelent meg, amely egy ideiglenes országházának haladéktalan megépítését rendeli el. 14-ikén a pestiek felajánlják erre a célra az egyik Sándor-utcai telket. 15-ikén elfogadják Ybl tervét. Szeptember 11-ikén megindul a munka (Discher építővállalkozó kötelezte magát, hogy 90 nap alatt készen lesz a ház), szeptember közepén a régi laktanya nagyrészét már lebontották s 800 munkás dolgozik a helyszínén. Október 9-én beverik Ybl ablakait a dologtalan pesti asztalossegédek, mert ő a munka gyors elvégzése okából Bécsből hozatott asztalosokat. Ekkor tehát már az asztalosmunkába is belefogtak.
Valósággal csodájára jártak az «amerikai gyorsasággal» épülő háznak.
Épített tehát parlamentet is, amely jó sokáig volt «ideiglenes».
A kiegyezés évében két pesti templom gondja szakad rá. Az egyik a ferencvárosié, amelynek alapjait 1867 márc. 9-én kezdték ásni. A másik a lipótvárosi Szent István-templom, az ú. n. bazilika, amelyet pár nappal később, 20-ikán bíztak az ő gondjaira. E nagy épület sorsáról hosz-szabb tanulmány számolt be a «művészet»-ben.
Még 1862-ben elkészült a budai Lánchid-téri takarékpénztári palota, amelynek egyik érdekessége és jelentősége, hogy homlokzatán a kő-formákat valóban kőből formálták. Yblnek e kezdeményezése nem becsülhető eléggé meg: éppen napjainkban nem egy építtetőnknek kellene erre az epochális dátumra visszagondolni.
Nem kis feladat jutott ki neki a Vámház tervelésénél. Ez is egészen speciális épület, ezt is nemes anyagból formálta, ezt is hihetetlen gyorsasággal építette meg. A közel 7 millió koronás épületet 1871-ben kezdték építeni, 1873 nyarán már beköltözhettek a hivatalok. Ugyanazon a nyáron, amikor a nagytermékenységű mester egy újabb milliós palota tervrajzait terítette Andrássy Gyula szakértő szeme elé: az Operáét
Ez a terv voltaképpen pályázatnak eredménye. Yblnek versenytársa volt Skalniczky, Steindl, Linczbauer, a bécsi Fellner, a gothai Bohnstedt. 1874 január 15-én dőlt el a verseny sorsa: Yblé lett a kivitel. 1875-ben már meg is kezdődtek az Opera földásási munkái...
Közben - - szinte hihetetlen - - még egy sor terv készül el most már nagy és népes tervelő-mühelyében.
Alig hogy 1873 telén befejezte a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnak palotáját a régi Két Pisztoly helyén, a mai Kálvin-téren, még az évben fölékesítette a nem-egyesült görög egyházat két toronynyal s elkészítette a Várkert-bazár terveit. Ez is nagyszabású alakító-munka, szinte — legalább az akkori viszonyok közt - - városrendezésnek illett be s nem csekély összegbe, kb. 3 millió koronába került. 1875 tavaszán már hozzáfogtak az építéséhez.
Egész pesti időzése folyamán folyton épített bérházakat is. Ezek is méltán belevalók «Ybl tósztjai»-nak sorába. Míg az Operán dolgoztak a munkások, Ybl megtervezte az ercsi-i Eötvösemléket s befejezte (1879) a kigyósi Wenckheim-kastélyt, egyikét a legnagyobbszabású modern vidéki épületeknek, amelynél - - az idők jele! - - a berendezés belső munkái is már nagyrészt magyar iparosoktól valók. Yblnek is köszönhető, hogy az építő-iparosok ennyire haladtak aránylag rövid idő alatt.
Tulajdonképpen - - ha a be nem fejezett kir. vártól és bazilikától, kisebb objektumoktól és bérházaktól eltekintünk - - az Opera Yblnek hattyúdala. E nagy gonddal terveit épület befejezését mintegy hét évvel élte túl.
Szinte építési lázt jelent Ybl működése. A régi Pestre mintha rá se ösmernénk. A nagy nembánomságú, konokul konzervatív német Pest elmúlt. Emlékeit is bontják, csákánynyal, ásóval, szinte nyom se marad belőle. Merészen bele-nyilallik a városba a Sugár-út s új övezetet ír beléje a Körút. S ami még feltűnőbb: az új épületek, paloták, templomok, amelyek rnost a régi telkek helyét szinte erőszakkal elhódítják, más nyelven szólnak hozzánk, mint a régi jó Pollák Mihály klasszicizmusa, más nyelven, mint a táblabiró-világ biedermayereskedése. Megint egyszer: Zsigmond király óta először megszólal a gótika. Megint egyszer, Mátyás király óta először, feléled a renaissance. Azt mondhatjuk, Ybl plántálta át hozzánk a műtörténeti stílusok utánzását, legalább is a román, gótikus és renaissance stílusét, így hát belekapcsolta Budapest építkezését az általános európai építkezés akkori menetrendjébe. Ezzel nem azt mondjuk, hogy az Opera művészibb épület, mint a Múzeum s azt sem, hogy Ybl újító mester. Hanem egyike azoknak, akik elésürgették a földből az új Budapestet és képviselője egy újabb, az eddigitől eltérő felfogásnak és érzésvilágnak, amelyet nagyon szivesen elemeznénk bőven, ha erre itt terünk volna. Így csak éppen végigsétáltuk az olvasóval az Ybl-homlokzatok nagy sorát, ezen a napon, amidőn születése századik évfordulóját ünnepli a magyar művészet.
LYKA KÁROLY
