HAUSZMANN ALAJOS
Félszázadas építői jubileumát ünnepli Hauszman Alajos műegyetemi tanár, aki már negyven esztendő óta oktatja ezidő szerint még mindig egyetlen főintézetünkön, a kir. József műegyetemen az építészi pályára, készülő ifjakat.
1847-ben született Budán. Tizenhat éves korában jóformán gyermekkorában lett hallgatója a még szintén gyermekkorát élő kir. József műegyetemnek, illetve Ipariskolának. Az épülettervezést, mint önálló hivatást, még alig gyakorolták minálunk. A kezdetleges viszonyok közepette fölötte kevés volt a tervező probléma. A házakat mintegy készen szállították, a terveket a kőművesek beleértették vállalatukba. Nem is igen akadt nagyobb szabású probléma. Ha pedig ilyen felmerült, a haladottabb kultúrájú külföldhöz fordultunk tervekért. Ez volt a szabály. A megnyugtató kivételek vajmi csekély számban voltak. Épen Hausz-mann Alajos pályájának legelejére esik a Magyar Tudományos Akadémia palotájának építése. Stühler berlini építész volt a tervezője. Amilyen joggal tiltakozunk ma ellene, hogy épületeinket külföldi művészek ne tervezzék, mert immár tekintélyes számmal vannak minden tervező problémával megbirkózó építészeink, ugyanoly örömmel kell elismernünk, hogy elődeink szerencsés kézzel választották a külföld művészei közül azokat, akik számunkra maradandó alkotásokat emeltek. Nem kell egyebeket felsorolnom, elegendő ha a Lánchídra, az Alagútra, a Margithídra, a Nyugati pályaudvarra és a Magyar Tudományos Akadémia építményeire emlékeztetek.
Az akadémia építkezése két legismertebb építészünknek is szolgál pályája kiindulása gyanánt. Az egyik halhatatlan emlékezetű Ybl Miklósunk, akinek már jelentékeny része volt a Stühler komoly alkotásában. A másik az ünnepeltünk, Hauszmann Alajos, aki 1863-ban ez építkezésnél szabadult fel kőművessegéddé s aki minden bizonnyal kegyeletesen őrzi meg az oklevelet, amelyet a kőműves-céhtől kapott. A Skalnitzky és Koch építő cégnél töltött inasévek után Skalnitzky mellett rajzolgatott, majd pedig önállóan tervezett Hauszmann. A Skalnitzky Antal nevét ma már alig emlegetik, jóllehet a hatvanas években és később is az épülő Pest számos épületét köszönheti neki. Az egyetemi könyvtár palotája a legkimagaslóbb alkotása, de ismert művei a Thonet-udvar és a Hungária-szálló is. Berlinen át szűrődött olasz renaissance a jellegük ez alkotásainak, amelyek Stühler építő modorával állanak összhangzásban. Nyugodt vonalak, szerényen alkalmazott díszítő részletek jellemzik ezt a német-olasz renais-sanceot. S ezt alaposan meg akarta tanulni Hauszmann Alajos a forrásnál, Berlinben, ahova mestere ösztönzésére 1866-ban ki is ment. A Bauacademie-t öt semesteren át látogatta s e tanulmányainak emléke az a karakterisztikusan berlini modorban komponált monumentális fürdőcsarnok, amely iskolás merevségei ellenére is a tervezője tehetsége és kiváló rajzolókészségét tanúsítja.
Az építőművészet orákuluma akkorjában Berlin volt számunkra. Berlin és az ő Bauacademie-je. Lucau professzornál volt mit tanulni és mit feloldani. És Hauszmann Alajos szorgalmasan tanult és mihamarabb le is vetette az iskolája berlini mázát, miután az olasz renaissance remekeit magában Olaszországban látta meg és alaposan tanulmányozta. Még az Erzsébettéri kioszk erősen német, bár a tervezője egyéni nobilitását e korai munkája is tükrözteti. Kár, hogy e kis emléket nem konzerválta a Nemzeti Szalon, amelynek modern formái sehogyan se hozhatók ősszhangzásba a megmaradt részekkel. Ez a szervetlenül felemás épület mai formájában bántó és nem szorul bizonyításra, hogy e hatásért sem a kedves kis épület eredeti koncepcióját, sem Hauszmann Alajost nem lehet okolni, hanem egyedül azt a szellemet, amely a megállapodott építészeti emlék iránt kegyeletet nem ismer Hauszmann Alajos működéséről tudomást kell vennie annak, aki a magyar képzőművészet fejlődése, históriája iránt érdeklődik. Magyarország, vagy ami a jelen esetben csaknem ugyanaz, Budapest építészetének legutóbbi félszázad óta lefolyt története elválaszthatatlanul egybeforrott Hauszmann Alajos nevével.
Az építőművészetnek minden lökésszerű alakulása elsősorban a szerkezetből, az anyagból indult ki. Új szerkezetek és új anyagok lehetőségeket és formákat tételeznek fel. Ezeknek kiaknázásához és megállapításához természetesen művész szeme és keze szükséges.
Hauszmann Alajos működésének kezdetével egybeesik egy lényeges szerkezeti alakulás, amely szinte észrevétlenül jött és amelynek átalakító hatása kétségtelen volt. Annak előtte három anyag szolgáltatta az épület szerkezeteit: a kő, a tégla, a fa. A falazat téglából és kőből készült. A mennyezetszerkezetek nagy fesztávolságú téglaboltozatok voltak ott, ahol a megfelelő költségek rendelkezésre állottak és ahol a boltozat ívei a teret az épület rendeltetésének ártalma nélkül elfoglalhatták. A felső emeletek fölött, különösen lakóépületeknél többnyire fa-menyezeteket alkalmazták. Úgy a téglaboltozat, mint a famennyezet igen vastag főfalakat igényel. A boltozatok oldalnyomását csak vastag fal foghatta fel. A famennyezetek gerendáit falpadkára kellett helyezni úgy, hogy az alsó emelet fala a fölötte lévőnél szükségképen legalább féltéglányival vastagabbnak kellett lennie. Sok emeletes háznál tehát az összegeződő féltéglák a földszinten nagy vastagsági dimenziót eredményeztek ; annál is inkább volt vastag különösen a földszinti fal, mert a földszintet csaknem kizárólagosan téglaboltozattal fogták át.
Az új anyag a hengerelt vas, az új szerkezet a hengerelt vastartók közé feszített lapos téglaboltozat volt. Eleinte bátortalanul, csekély fesztávolságok esetében régi vasúti síneket alkalmaztak, később minden statikai számítás nélkül kezdetleges alakú tartókat már kifejezetten a lapos téglaboltozatok számára hengereltek s végül a tapasztalat és számítás alakította ki a ma használatos kettős T-tartókat.
A vastartós lapos boltozatok rendszerének terjedése arányában mindinkább csökkent a főfalak vastagsága. Az új téglaboltozatnak minimális az oldalnyomása, a hengerelt-vastartót pedig nem kell falpadkára helyezni, hanem befalazzák a végeit, tehát lefelé nem szükségec az emeletenkinti falvastagítás. Az új szerkezet tehát lehetővé tette, hogy a főfalak épen csak akkora vastagsággal dimenzionáltassanak, amely elegendő a fölöttük lévő falnak, szerkezetnek és mozgótehernek elbírására.
Ez új szerkezetnek építőművészeti konzekvenciái lettek. A régi várszerű falméreteket a régi épületek architektúráin meg kellett, meg lehetett érezni. A faldimenziók csökkenésével szükségképpen csökkent a lehetséges tagozások mérete, mértéke. Nem futotta már a megfogyatkozott falvastagságból egymás mögé helyezett oszlopokra, falpillérekre. Az erős kőkockázások még egy darabig kisértettek, a túlmasszivitást fitogtató álarchitektura még az új szerkezet alkalmazásának elején nem tűnt el azonnal, de mind ritkábban építettek olyan sokemeletes házahat, amelyeknél az «architektúrát» a falvastagságból faragták ki, s amelyeknél e kulissza mögött a homlokzattal csak laza összefüggésű térbeosztás következett.
A vékonyodott falakból a homlokzat számára már csak mélyebben járó alaprajzi meggondolások útján lehet árnyékhatásokat elérni. Az átmenet ideje volt a legrosszabb. Már megvolt a vastartós mennyezet, de a homlokzatokat még mindig a vaskosságig menő erőteljességgel tagozták. Hauszmann Alajos első nagyobb épülete, a Tüköry-palota még ebből a korból való, még a túlméretezett szemöldökpárkányok, osztó- és főpárkánytagozások, súlyos erkélyek, utánzott kőkockázások, féloszlopok, falpillérek jellemzik homlokzatát, mely az akkori felfogásnak tett koncesszió mellett is érdekes alkotás, de világosan bizonyítja Hauszmann Alajosnak jó érzékét a haladás iránt, hogy már ez épületnél az ő idejében még igen merész szerkezettel tett kísérletet: kiváltotta a szerkezeti középfalat vasoszlopokkal, amelyeknek a kortársak valóban csudájára jártak.
Hauszmann Alajos csakhamar megszabadult az olasz renaissance-stilus elemeiből alakított divat-architektúra berlini rossz mellékízétől. Olaszországot bejárta és meglátta, hogy semmi szükség nincsen a német közvetítőre. Egymásután kerültek ki műterméből a szebbnél-szebb hamisítatlan olaszízű renaissance-épületek. Valósággal szerencse, hogy distingvált ízlésével rendelkezésére állott a közhatóságoknak és testületeknek középületeket tervező munkaereje. Érdekes két példáját látjuk újirányú tevékenységének a Technológiai Iparmuzeum körúti frontjában és a törvénykezési palota domináló középrészének architektúrájában. Világosan látjuk itt, hogy immár mérsékelt vastagságúak és a koncepció érdeme, hogy mégis szép ritmust, bájos vonalvezetést és jóleső árnyékhatást ért el. A Technológiai Iparmuzeum homlokzata bolognai hatás alatt készült. A meglehetősen síkban tartott homlokzatot az ablakosztások szép változatossága jellemzi, mélyebb árnyékhatást pedig a földszint középrészén alkalmazott szabadonálló oszlopok és kapcsolt ívek eredményezik a stílusos nyílt előtér létesítése által. E kiválóan sikerült homlokzatba tehát szellemes módon vitte be a tervező a kívánatos árnyékhatást, anélkül, hogy túlvastag falai lettek volna.
A törvénykezési palota szintén rendkívül finom részletképzéssel, a komoly célnak megfelelő egyszerűséggel és a nélkülözhetetlen árnyékhatás szellemes megoldásával köti le figyelmünket. Amellett műszaki szempontból ugyancsak elsőrendű alkotás a homlokzat anyagának gazdaságos és fölötte ízléses megválasztásával. Itt is kedves, harmonikus ritmus ömlik el a kompozíció egészén, a nyílások és falpillérek kellemes váltakozása folytán. A törvénykezési épület esküdtszéki terme komoly előkelőséggel egészíti ki az épület tiszta olasz renaissance hatását és különösen finom a kecses oszlopokkal megoldott ajtó keretezése.
Hauszmann Alajos működésének olasz renaissance korszakából még számos kitűnő példát idézhetek. Igen érdekes az Üllői-úti szt. István közkórház bejáró kapuzata, az Eszterházy-utcai műegyetemi épület homlokzata és vesztibülje és a Markó-utcai reáliskola. A firenzei Strozzi-palota lekisebbített másolata, a Teréz-köruti Batthyány-palota inkább főúri kedvtelésnek engedő művészi játéknak nevezhető.
A múlt század második fele az építőművészet általános fejlődése tekintetében nem volt eredményes. Tudjuk, hogy szédületes gyorsaságban variálták a régi korok stílusait. Komolytalanságból vagy kényíelenségből tették, hogy rövid néhány éven át lekoptatták az évszázados, múlttal rendelkező stílusok motívumait, hogy azután mint haszontalan játékszert eldobják és új játékhoz, új lejátszott stílushoz forduljanak. És az általános eredménytelenség közepette Hauszmann Alajos maradandó eredményeket tudott felmutatni s az alakuló, a változó stílusok minden egyes korszakából maradt számunkra sikerült, művészi Hauszmann-alkotás.
Az olasz után a német renaissance következett és meg kell nézni azt a budai Fő-utcai, palotát, amelyet annak idején az Észak-keleti vasút számára készített Hauszmann Alajos. Fel-sőbbséges, tömör architektúra ömlik el e komoly palotán.
Nem volt idegen Hauszmann Alajos előtt a középkori stílus sem és gyomai templománál, és ladányi Nádasdy-kastélyánál nem igen csináltak jobbakat gótikus kortársai, de legszívesebben mégis csak a renaissance útjait járta. Még későbbi barokk épületein is határozottan felismerszik az olasz hatás. A New-York-palota obeliszkes végződései ugyan a drezdai barokk stílussal tartanak rokonságot, mégis olasz ízűek a részletek. A New-York-palota már a világváros Budapest számára épült. Itt nem nyugodt vonalakról, hanem egy felkiáltójelnek építészeti formába való öltöztetéséről volt szó s ezt sikeresen és distingváltan oldotta meg Hauszmann Alajos. Ugyanez mondható a kávéház-helyiségről, amelyet megilleti az a dicséret, hogy a kávéházak városában a legsikerültebb kávéház. Ugyancsak érdekes a New-York-palotának elsőrendű alaprajza, amely valahogyan kombinációja az előkelő bérháznak az olasz palazzoval.
A Hauszmann Alajos életéhez fűződő legfontosabb művészi esemény -a Kúria palotájának építése volt. Hauszmann Alajos teljes életében számot vetett a konstrukciók lehetőségével és becsülettel törekedett arra, hogy az új szerkezeteknek megfelelő formákat adjon. A Kúria palotája húsz évvel ezelőtt épült, amikor a rábitz kezdett nálunk az építőszerkezetek sorában polgárjogot nyerni. Sodronyháló betétes vékony gipszlemez ez, amely nagyfesztávolságok átfödésére kiválóan alkalmazható ott, ahol nagy hordképességre nincsen szükség. A Kúria palotájának megoldása úgy alaprajzilag, mint térművészet szempontjából a grandiózus központi csarnok elrendezéséből indul ki. E csarnokot ily formájában csakis ez új szerkezettel lehetett alakítani. Hogy ma is teljes frisseségében és kiváló szépségében élvezhető, azt láthatta az a sokfejű közönség, amely Hauszmann Alajost e legszebb csarnokában oly lelkesen ünnepelte 1914. év május 2-án. Az imponáló térhatással megoldott csarnokhoz méltó művészettel oldidott meg a gyönyörű főhomlokzat, amely még az sem ártott meg, hogy a motívumait mások más épületeken értékesíteni próbálták. Az igazságügyi palota építészeti szépségei mellett képzőművészetünk történetében az a körülmény is kiváló helyet biztosít, hogy festő- és szobrászművészeink legjobbjai díszítették tehetségük gyömölcseivei. E tisztán Hauszmann Alajos egyénisége méltatásának szentelt sorokban nem volna időszerű a közreműködő művészet felsorolása, de az a vaskos kötet, amelyben majdan Hauszmann Alajos és korát kimerítően fogja a történetíró ismertetni, nem fognak elmaradhatni a közreműködő képzőművészek nevei sem, akiket Hauszmann a művei monográfiájába írt leírás során mindenkor lojálisán és szeretettel említett föl. Egyáltalában szerencsés keze volt Hauszmann Alajosnak a munkatársai megválasztásában és viszont el lehet mondani, hogy Hauszmann Alajos a munkatársai számára szerencsét, boldogulást és főleg alapos tanítást jelentett.
Ybl Miklós halála után a királyi kegy Hauszmann Alajosnak juttatta a budai királyi vár tervezésének és művezetésének nehéz feladatát. Nehéz volt megküzdeni a régi kis palota emlékével. A fejlődő szükségletek megkövetelték ezt a művészi szempontból kívánatosnál nagyobb dimenziót úgy, hogy az épület tömege szükségképen nagyobb lett, mint amekkorát a várhegy kívánt volna. E megadott kereten belül azonban, nevezetesen a részletekben a szépségeket kereső szem sok kedves kielégítést nyer, bárminő nehéz is volt Hauszmannak az olasz iránt érzett szerelmét a bécsi barokkot követelő probléma keretén belül megtagadni. Némi kacérkodások azért csak fel-felcsillannak.
Sorrendben utolsó nagy építkezését Hauszmann Alajos már a vasbetonszerkezetek virágzó korában koncipiálta és oldotta meg. Megadatott megérnie, hogy hajlékot nyújthatott annak az intézetnek, amelytől sikerekkel jelzett szép pályájára az első tanítás útravalóját kapta. A kir. József műegyetem főépületét a régi szűkös helyiségekben szorongó ifjúság számára a lehető leggyorsabban kellett elkészítenie, úgyszólván lélekzethez sem juthatott e gyors munkája közepette és a probléma komolysága, gyakorlatiassága, valamint a költségek szempontja nem engedte meg az úgynevezett díszarchitektura érvényesítését. Nincs is festmény és szobordísz ez épületen ; csak az a négy szorgalmas nő, aki a hármaskapú előtt tanulmányozza a műszaki pályák attribútumait. A középcsarnok már merő konstrukció. A díszítő elemeket szinte elnyomja a tervező. Érdekes megfigyelni, hogy a díszítő elemekbe mint lopódzik be a magyaros elem. Az olasz renaissance stílus híve itt már teljesen a közfelfogáshoz csatlakozik, aminek egyébként nyilatkozatban is jelét adta, amikor azt mondja, hogy lehet is, kell is a XX. századnak megfelelő jó magyar építőművészetet produkálni. Sőt szükség van egy új, tudatos nemzeti művészetre, amely a népművészeti ornamentika felhasználásával fog kijegecesedni.
Hauszmann Alajos egyébként már a királyi palotánál is jelét adta annak, hogy reagált a nemzeti jellegre vonatkozó közóhajtásra. Egyes belső terekben a szobrász díszítések népművészetünk virágait mutatják.
A gyakorló építőművészt rövid vonásokkal jellemezve nem szabad megfeledkezni az emberről sem, a tanárról sem. Hauszmann Alajos sikeres és szerencséspályája nagy energiájának, bámulatos fegyelmezettségének és irigylésreméltó fizikumának köszönheti. Fáradhatatlan munkálkodását csakis e tulajdonságok szerencsés birtokában győzhette. Szívélyes és lebilincselő modorát még ellenesei is elismerik, mert hiszen, mi tagadás benne, ilyenek is vannak.
Nagy elfoglaltsága mellett Hauszmann Alajos talált időt arra, hogy a műegyetem katedrájáról épúgy, mint a rajzteremben minél alaposabb tanítást adjon az ifjaknak. Ambiciójukat nagyban fokozta azzal, hogy időnkint egy-egy pályázati problémát tűzött eléjök és szép könyv vagy emléktárgy volt a jutalma annak, aki a legszebben oldotta meg a kis kertiház, közkút, berendezési tárgy, vagy egyébnek tervezésére vonatkozó problémát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez az intimebb jellegű tanító modor mennyivel hatásosabb, mint a katedra rideg magaslatáról lehangzó. Hauszmann Alajos csaknem barátságot tartott a tanítványaival, jóllehet a számuk az évek folyamán nagyon felgyarapodott,
A közéletben is szereplők hosszú névsora immár az az építésztábor, amely Hauszmann Alajos iskolájából került ki.
Csak természetes, hogy ily nagyarányú és termékeny működés mellett a kitüntetések nem kerülhették el Hauszmann Alajost, aki a közügyekben való működésből is kivette részét: elnöke az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak. Három évig elnöke volt: a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, amely elnökséghez a saját otthona megalkotásáért hála fűzi az Egylet tagjait. Tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Képzőművészeti, Iparoktatási és Közegészségügyi Tanácsnak. Műszaki tanácsosa a Vörös Kereszt Egyletnek. Igazgatósági tagja az Országos Központi Takarékpénztárnak.
A Ferenc József-rend nagykeresztese, a pro literis et artibus érdemjel tulajdonosa, a III. oszt. vaskoronarend és belga Lipót-rend lovagja.
Szombathely városa díszpolgárává, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteletbeli tagjául választotta meg. A Royal Institut of British Architectur valamint a Vereinigung der im Reichsrat Vertretenen Königreiche und Laender tiszteletbeli levelező tagja. Az Országos Iparegylet aranyérmese, az 1900 évi párisi világkiállítás Grand Prix-jának tulajdonosa.
Hatvanhét éves de még javakorában vonul vissza tanári és építészi működésétől Hauszmann Alajos, aki nyugodtan kontemplálva ismerheti el önönmagáról, hogy eredményes pályája során oly nagyarányú működést fejtett ki, amelynél nagyobb már nem igen telhetik embertől. És e jóleső öntudata kell, hogy jólessék irigységtől mentes ember-, illetve honfitársainak.
KOMOR MARCELL
