A tantárgyat az iskola alapításától kezdve 1903-ig, a József Műegyetem középkori műépítéstani tanszékének vezetőjévé való kinevezéséig, ScHULEK Frigyes oktatta. Keleti Gusztáv az új intézményben betöltendő állásokra beérkezett pályázatokról szóló jelentésében kiemelte, hogy Schulek "mint a szakmájabeli igények mai színvonalán álló és tudományosan jól tájékozott művész, dacára annak, hogy művészetének különös előszeretettel és kiválóan csak egy főirányát, a góth stylt mívelte, tanárképesség tekintetében a legszebb feltevésekre jogosít, minél fogva eshetőleges alkalmaztatását az orsz. mintarajztanodára nézve valóságos nyereségnek tekinteném". Annak ellenére, hogy Keleti e jelentésében az "építészet-ékítményes" tanszékre első helyen mégis a másik pályázót, Rauscher Lajost javasolta, azt 1871-ben Schulek foglalta el, aki 1902-ig a távlattan előadója is volt. Az oktatás célja nem épülettervek készítése volt. Az 1879-es tantárgyleírás szerint az építészeti rajz-és stíltanulmányok a második tanévben kezdődtek, és szükséges előfeltételként az első osztályban a mértani rajz gyakorlását jelölték meg. A műszaki szerkesztések alapfogalmainak ismertetése után egyrészt az ókori, a közép- és az újkori építészet köréből "válogatott jeles minták nyomán" a tanulók részlettanulmányokat rajzoltak, másrészt ezzel párhuzamosan előadásokat hallgattak az építészeti stílusok fejlődéséről "nagyszámú példák előmutatásával", alkalmanként tanulmányi kirándulások keretében. 1897-1898-tól a tantárgy oktatása a 3. évben kezdődött a stíl- és alaktannal, majd a 4. évben az építészeti rajzzal folytatódott. Ekkor nevezték ki HAVRANEK Ferencet az építészeti alaktan rendes tanárává, aki Schulek távozása után az építészeti rajzot is tanította. Az 1902-1903-as, új tanrend megfogalmazása szerint arra törekednek, hogy az építészet - amelynek stíl- és alaktani részére helyezték a hangsúlyt - "az iskola nyújtotta ismereteknek és az ezekkel együtt fejlesz-tetett művészi érzéknek találkozó helye legyen, hol a geometria, stíl, művészi forma, díszítés és szín harmonikus egészbe olvad". Az 1915-1916-os tanévtől Havranek mellett tanársegédként az építészeti rajz- és tervezést a férfi rajztanár- és rajztanítójelölteknek ANDREETTI Károly építész tanította, aki Havranek 1919-ben bekövetkezett halála után a tantárgy rendes tanára lett.

Sz. A.

<< Vissza     Tovább >>

61. Zvér Ferenc: Sajt-tartó, 1876 papír, tus, akvarell, 500 x 630 mm
J. b. 1.: Láttam Schulek; J. j. 1.: Zvér Ferenc 876 III.

62. Niklay János: Sajt-tartó Baenigenben, 1876 papír, tus, akvarell, 470 x 600 mm
J. b. 1.: Láttam Schulek; J. j. 1.: Niklay J. 876 Felirat: „Sajt-tartó Baenigenben"

63. Bagó László: Angol magánház, 1876 papír, tus, akvarell, 695 x 495 mm
J. b. 1.: Láttam Schulek; J. j. 1.: Bagó László máj. 1876. Felirat: „Angol magánház"

64. Hosszú Lajos: Görög művészet, 1884-1886 körül (?) papír, ceruza, akvarell, 488 x 337 mm
J. j. 1.: Hosszú Lajos Felirat: „Görög művészet"

65. Balló Ede: Főpárkányzat Sacchetti palotájáról Rómában, 1879
papír, tus, akvarell, 670 x 485 mm
J. b. 1.: Láttam Schulek ; J. j. h Balló Ede 1879 XI. 25.
Felirat: „Főpárkányzat Sacchetti palotájáról Rómában"

66. Gabara Vince: Oromzat a palota homlokzatáról Bevernben, 1875
papír, tus, akvarell, 700 x 480 mm
J. b. 1.: Láttam Schulek; J. j. 1.: Gabara Vince 1875.
ápr. 20.
Felirat: „Oromzat a palota homlokzatáról Bevernben"

67. Tichy Gyula: Kripta terve, 1901 papír, tus, akvarell, 625 x 523 mm
J. j. 1.: Tichy Gyula III. évf. rtj. 1901. jan. 4.

68. Építészeti rajzot készítő férfi hallgatók. In Fényképalbum, 1900.

69. Interiőrfotó a kiállításról (A fényképet készítette Gadányi György.)

<< Vissza     Tovább >>