Az Orsz. Magy. Mintarajztanodát és Rajztanárképezdét a tanintézet megalapításáról szóló törvény országgyűlés általi megszavazása és a törvény király általi szentesítése után 1871. május 6-án Pauler Tivadar vallás- és közoktatási miniszter (1871-1875) miniszteri rendelettel alapította meg. I. Ferenc József 1871. május 15-én jóváhagyta az intézet alapszabályait, a VKM 1871/22.090. sz. rendelete pedig a tantervet, a fegyelmi szabályzatokat, valamint az ösztöndíjakra, a pályázatokra, a gyűjtemények használatára, és az éves kiállításokra vonatkozó határozatokat.

Az iskola céljai és szervezeti felépítése tekintetében Pauler elődje, Eötvös József miniszter (1867-1871) elképzeléseit követte, aki liberális művelődéspolitikája egyik elemeként a nép nevelésének szempontjából is fontosnak tartotta a művészet támogatását. Elképzelései találkoztak az 1861-ben megalakult 0. M. K. Társulat törekvéseivel egy művészeti akadémia felállítására. Az akadémia tervének kidolgozásában jelentős szerepet vállalt KELETI Gusztáv (1834-1902), festő és kritikus, aki korábban Eötvös fiának nevelője volt. 1865-ben, a politikai változásokra hivatkozva Keleti különvéleményt fogalmazott meg, amelyben a tanintézet felállítását az állam feladataként jelölte meg, és felhívta a figyelmet a művészet és az ipar kölcsönhatására, valamint a két terület együttes fejlesztésére és támogatására Nyugat-Európában. 1866 júniusában a társulat részéről a képviselőházhoz benyújtott javaslatban Keleti új szempontjai már érvényre jutottak. A tanintézet felállításával kapcsolatban a képzőművészet mellett a műiparra is hivatkoztak, valamint hangsúlyozták a nemzetgazdasági és a közművelődési érdekeket is.

1868-ban Keleti a magyar kormány megbízásából külföldi tanulmányútra ment Európa legfontosabb művészeti tanintézményeinek tanulmányozása céljából. Tapasztalatait, valamint a hazai tanintézet felépítésére vonatkozó javaslatait A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban című, 1870-ben megjelent könyvében foglalta össze: "Gondoljuk meg jó eleve - írta -, hogy géptanra ugyan lehet valakit tanítani, de arra nem, hogy új gépeket bírjon feltalálni. Már pedig a művészet, a szó legmagasztosabb értelmében, a szép felfedezések tudománya, s arra útmutatást nem nyújthat a legtökéletesebben fölszerelt "fölfedezési" tanoda sem, amint hát költőképezdéket sem ismerünk. Ne nevezzük tehát művészet-iskolának intézetünket, hanem egyszerűen országos minta-rajztanodának. "

Ezen előzmények után 1871 októberében a terézvárosi Rombach utca 6. szám alatti bérelt ideiglenes helyiségekben Keleti Gusztáv igazgatásával nyílt meg a mintarajztanoda. Az iskola feladata volt a jelekor igényeinek s az ország szükségeinek megfelelő rajztanárok szakbeli kiképzése, valamint tehetséges ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre szánják magukat, a hivatásukra szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Október 20-án megindultak a felvételi vizsgák, november első hetében az oktatás. Az iskola oktatóit pályázatok útján választották ki, amelyeket a nyár folyamán a Budapesti Közlönyben hirdettek meg, három tanári és két segédtanári állásra. A festészeti-, a szobrászati és az építészet-ékítményes tanszék betöltéséért folyamodó, összesen 19 pályázatot Keleti bírálta el, és ő tett javaslatot a miniszternek a kinevezésekre: SZÉKELY Bertalan (1855-1910) az alakrajz és festés, IZSÓ Miklós (1831-1875) a mintázás, SCHULEK Frigyes (1841-1919) pedig az ékítményes és építészeti rajz, valamint az ábrázoló geometria és a látszattan tanára lett. A segédtanári állásokra nem érkezvén be pályázat, Keleti az Eötvös által az elsők között tanulmányok folytatására külföldre küldött, és a Nürnbergben, valamint a müncheni akadémián tanult GREGUSS János (1837-1892) kinevezésére tett javaslatot, aki kezdetben Székely tanársegéde volt, majd az alakrajz rendes tanára lett, és 1888 végéig a könyvtárosi teendőket is ellátta. Az elméleti tantárgyakat rendkívüli tanárok oktatták: az anatómiát egy évig PLOSZ Pál, orvos, egyetemi tanár, majd 1872-től 1876-ig a szintén orvos SZILÁGYI Ede; a mindössze egy évig a tananyagban szereplő katonai helyszínrajzot HAAS József, m. kir. honvédfőhadnagy. Az első két tanévben rendkívüli tárgyként, díjtalanul oktatta a fametszést (xylographiát) MORELLI Gusztáv (1848-1909), akit 1873 májusában a fametszés segédtanárává neveztek ki. Művészettörténetből, illetve lélek- és neveléstanból a Pázmány Péter Tudomány Egyetem tanárainak, HENSZLMANN Imrének (1813-1888), illetve KÁRMÁN Mórnak (1843-1915) az előadásait hallgatták a növendékek.

Az 1872-1873-as tanévben az ábrázoló geometria és geometriai módszertan oktatásával az 1872-ben segédtanárrá kinevezett PORSZÁSZ József (1836-1916) oki. mérnököt, főreáliskolai rendes tanárt bízták meg. 1873. május 27-én nevezték ki RAUSCHER Lajos építészt (1845-1914) az ékítményes és iparművészeti rajz rendkívüli, majd 1875-ben a rendes tanárává. Miután a Rombach utcai épület szűknek és elégtelennek bizonyult az iskola funkcióinak ellátására, Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1873-1888) a Sugár (Andrássy) út és Izabella utca sarkán telket vásárolt egy új épület számára, és a tanári kar megbízásából 1875-ben Rauscher készítette el az iskola új épületének terveit.

1873-ban az iskola bemutatkozott a bécsi világkiálltáson, és ez alkalomból érdeméremmel tüntették ki.

1875. május 29-én meghalt Izsó Miklós. Utóda HUSZÁR Adolf (1842-1885) szobrászművész lett.

Az 1876-1877-es tanévben az új, Sugár úti épületben kezdődött meg az oktatás. A boncalaktan tanítását Székely Bertalan vette át, aki a tantárgyat a szintén általa oktatott alakrajz és festés igényeinek rendelte alá. 1877-ben jelent meg Székely első tankönyve A figurális rajz és festés elvei címmel. Ennek német fordítását az 1878-as párizsi világkiállításra készítette el, amelynek oktatási részlegében a mintarajztanoda tanulmányi rajzokkal vett részt.

1878/79-es tanévben új vizsgaszabályzatot vezettek be és megalakult a Rajz-tanári Vizsgáló Bizottság. Ekkor lépett az iskola kötelékébe ifj. VÁRDAI (Werdenstetter) Szilárd (1856-1936), az iskolában végzett középtanodai rajztanár, aki hosszú időn át az ékítményes és iparművészeti rajz tanára, valamint a távlattan elemi tanfolyamának vezetője, 1889-től az iskola könyv- és metszettárának őre is volt. E tanévtől 1884-ig Székely Bertalan a festészeti kompozíció tanításával is foglalkozott, és nagy hangsúlyt helyezett a mozgásábrázolás problémáira.

1879-ben az iskola részt vett a székesfehérvári országos közkiállításon.

1880. november 14-én a mintarajztanoda épületében megnyílt az Iparművészeti Iskola és azzal kapcsolatos műfaragászati tanműhely, a későbbi Iparművészeti Főiskola jogelődje, amelynek igazgatója 1896-ig szintén Keleti Gusztáv volt. 1883-ban a fametszést az iparművészeti iskolához csatolták.

1882-ben a mintarajztanodától függetlenül megkezdte működését a BENCZÚR Gyula (1844-1920) vezette I. Festészeti Mesteriskola. A segédtanár STETKA Gyula (1855-1925) volt. A mesteriskola Benczúr Béla tervezte épülete 1883-ban épült fel az Epreskertben. Ezzel párhuzamosan a mintarajztanodában az 1882/83-as tanévtől a LOTZ Károly (1833-1904) vezette Gyakorlati festészeti szakosztály volt hivatva kifejezetten a festőképzés céljait szolgálni, kezdetben a régi Zeneakadémia épületének 4. emeletén található műteremben, az 1893-1894-es tanévtől kezdve pedig az Epreskertben 1892-ben felépült, Herczegh Zsigmond tervezte épületben.

Az 1884-1885-ös tanévben Rauscher Lajos a József Műegyetem rendes tanára lett. Az ékítményes- és iparművészeti rajz oktatását UHL Sándor, építész, az iparművészeti múzeum őre, 1887-től a Művészi Ipar társszerkesztője, vette át.

Az iskola részt vett 1885. évi Budapesti Általános Országos Kiállításon.

1885 őszén beindult a mintrajztanodától független, női festészeti tanfolyam a MTA épületének első emeletén, majd a Várbazárban. Tanárai Lotz Károly,Mészöly Géza, majd 1887-től (Deák) Ebner Lajos voltak.

Az 1885-1886-os tanévben az új elméleti tantárgy, a nevelés- és oktatástan előadásával PETERFY Sándor kir. tanácsost, tanárt bízták meg.

1885. január 21-én meghalt Huszár Adolf, utóda STRÓBL Alajos (1856-1926) szobrászművész lett.

1886 júliusában Trefort Ágoston miniszter rendeletet adott ki az iskola mögötti telek megvásárlására. Ugyanekkor szintén miniszteri rendelettel a rajztanárképzői tanfolyamot háromról négy évre emelték.

Az 1886-1887-es tanév második félévének végén a betegeskedő Uhlt Rauscher helyettesítette.

Az 1887-1888-as tanév első félévében a szabadságolt Uhlt FITTLER Kamill műépítész, a beteg Gregusst Székely Bertalan és fia, Árpád helyettesítették.

Az 1888-1889-es tanév elején Csáky Albin vallás és közoktatási miniszter (1888-1894) tett látogatást az iskolában, valamint M. Saglio, az Institut de France tagja, a Louvre konzervátora a francia kormány megbízásából tanulmányozta az iskola berendezését. 1888. december 5-én meghalt Henszlmann Imre. A tavaszi félévtől a művészettörténetet PASTEINER Gyula (1846-1924) művészettörténész, tudományegyetemi tanár adta elő. 1889 februárjában Uhi Sándor kivált az intézetből, a tanév végéig Várdai helyettesítette. Az ékítmé-nyes és iparművészeti rajz felsőbb tanfolyamának rendes tanárává a miniszter NÁDLER Róbertet (1858-1938) nevezte ki, aki állását az 1889-1890-es tanévben foglalta el. 1888 végén Greguss lemondott a könyvtárnoki címről, 1889. januárjától e tisztséget Várdai töltötte be. 1889. június 17-én a könyvtárban ülésezett a kormány által a rajztanárképzés rendezése érdekében összehívott szakbizottság, amelynek elnöke Berzeviczy Albert államtitkár volt. A rajztanárképzés rendezésére az okot az adta, hogy a gimnáziumokban a görög nyelv kötelező tanítását megszüntették, s helyette görögpótló rajzórákat vezettek be. A tanév végén rendezett kiállítást ismét meglátogatta Csáky Albin.

Az 1889-1890-es tanévben az Epreskertben felépült, Gerster Kálmán tervezte szobrászati műteremben helyezték el a mintázási osztályt, amely a szobrászati pályára törekvő művésznövendékeket is befogadta. A felszabadult helyiségekben könyvtári olvasótermet nyitottak és két tanteremmel bővítették a női osztályt. Az évkönyvben megjelent a rajztanításra képesítő vizsgálatok új szabályzatának tervezete, amelyet a miniszter a következő tanévben hagyott jóvá. Az új vizsgaszabályzatban szereplő új vizsgálati tárgyaknak a tanrendbe való bevezetése egészen 1895 legelejéig elhúzódott.

Az 1890-1891-es tanévben elkülönítették a rajztanárjelöltek és a művésznövendékek szobrásztanulmányait: az előbbiek tanára LORÁNFI Antal (1856-1926) oki. középiskolai rajztanár, az iparművészeti iskolában a kisplasztika rendes tanára lett. A második félévben indult be a nők számára rendszeresített a geometriai tanfolyam, amelyet megbízott tanárként KOVÁCH Géza oki. középiskolai rajztanár, az iparművészeti iskola tanára adott elő. Greguss Jánost AGGHAZY Gyula (1850-1919), festő, az iparművészeti iskolában az alakrajzolás rendes tanára helyettesítette.

1891 nyarán miniszteri rendelettel a női festészeti tanfolyamot bezárták. Ingóságai a mintarajziskola tulajdonába kerültek, és 1891 őszétől a tanulók a mintarajziskolába iratkoztak be. (DEÁK) ÉBNER Lajos (1850-1934) a női művésznövendékek tanfolyamának rendes tanára lett. A fokozódó helyhiány miatt elhatározták az Izabella utcai telek beépítését. A toldaléképület tervét 1892-ben Várdai Szilárd készítette el, akit ugyanebben a tanévben neveztek ki az ékít-ményes rajzolás rendes tanárává. 1892. május 31-én meghalt Greguss János. A tanév évkönyvében először említik meg, hogy a tanulók év végén szünidei munkáikból kiállítást rendeztek, amely gyakorlat ezután rendszeressé válik.

Az 1892-1895-as tanévben a túljelentkezés miatt meghatározott szempontok szerint 41 beiratkozott hallgatót visszautasítottak. A szeptemberi kolerajárvány miatt tananyagot módosításokkal adták le, és az esedékes év végi kiállítást is elhalasztották. Kültanárok között szerepelt Aggházy Gyula mint az aktrajzolás kezdő tanfolyamának vezetője.

Új rajztanárvizsgálati szabályzat életbeléptetésével kapcsolatban 1895. június 6-án a VKM rendeletet adott ki, hogy azon tantárgyakat, amelyek az új vizsgaszabályzatban mint vizsgálati tárgyak szerepelnek, az oktatásba is vezessék be. Ezzel összefüggésben az 1893-1894-es tanévben NEOGRÁDY Antal (1861-1942) a nők részére beindított vízfestészet rendes tanára lett, BADICS Ferenc középiskolai tanárt pedig a magyar nyelv és irodalom előadásával bízták meg. A művésznövendékek számára vezetett női festészeti osztályt, amelyben a nők az alak-, a tájkép- és a csendéletfestés gyakorolták, ideiglenesen ismét a budai Várbazárba helyezték át. Az év végi kiállításon ezen osztály anyagát elkülönítve mutatták be. 1894. május 31-ei határidővel pályázatot írtak ki az alakrajzolás második tanszékére, amelyet BALLÓ Ede (1859-1936) festőművész, oki. középiskolai rajztanár nyert el. A női osztályban az alak- és ékítmé-nyes rajzolás tanításánál KOMÓCSY Józsefné, oki. rajztanárnő, a rajztanár jelöltek alakrajzgyakorlatainál pedig DÖRRE Tivadar (1858-1933), oki. rajztanár is közreműködött.

1894/95-ös tanévben a jelentkezőknek ismét csak egy részét tudták felvenni, s az intézet a rajztanárkeresletet nem tudta kielégíteni. Ebben a tanévben újabb tárgyakkal bővítették a tananyagot: a nők számára színes ékítményt Nád-ler Róbert oktatta, és 1895. január 19.-i rendelettel rajztanár jelöltek részére a műhelyi rajzolással BENCZÚR Béla műépítészt (1854-1941), az iparművészeti iskola rendes tanárát bízták meg. 1894. október 22-én Kovách Gézát, a nők számára rendszeresített geometriai tanfolyam előadóját, segédtanárnak nevezték ki. A Lotz vezette freskófestészeti osztály művésznövendékei a költségvetésben elkülönített anyagi források felhasználásával nagyobb szabású munkákkal készültek az ezredéves kiállításra. 1895 nyarán kezdetét vette az Andrássy úti épület bővítése.

1896-ban az iskola az ezredéves országos kiállításon a közoktatási palota központi csarnokában állított ki.

Az 1896-1897-es tanévben az Izabella utcai szárny bővítése elkészült, az új helyiségekbe való beköltözés részlegesen megindult, és a következő tanévben folytatódott.

1897. május 10-én a vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében a Stróbl Alajos vezette szobrászati osztály és a Lotz Károly vezette gyakorló festészeti osztály, mint önálló mesteriskolák, valamint a (Deák) Ebner Lajos vezette női festészeti tanfolyam, mint m. kir. női festőiskola az anyaintézetből kiváltak. Az új intézetek feladata a magasabb művészeti képzés, és "magvát képezik a felállítandó magyar képzőművészeti akadémiának". A mintarajziskolában a művésznövendékekre nézve új szabályzat lépett életbe.

Az 1897-1898-as tanévben a rajztanár- és raj tanítójelöltek; a rajztanítónőjelöltek, valamint művésznövendékek külön tantervet és órarendet kaptak. A szervezeti és tantervi változások következtében a tanári testület is módosult. A budai pedagógium mellett működő rajziskola megszűnése miatt a mintarajziskola hatáskörébe került a polgári iskolai rajztanítójelöltek képzése. A megszűnt iskolából GYULAI Lászlót (1843-1911) - az alakrajz rendes tanáraként - és HAVRANEK Ferencet (?-1919) - az építészeti alaktan rendes tanáraként - a mintarajziskolába helyezték át. A művésznövendékek alakrajztanítására szervezett tanszéket Ballo Ede kapta. Helyét az alakrajzolás második tanszékén Aggházy Gyula foglalta el. A nők részére új geometriai tanszéket hoztak létre, amelyet a rendes tanárrá kinevezett Kovách Géza töltött be. ERDŐSSY Béla festőművészt (1871-1928) az ékítményes rajz segédtanárává nevezték ki, az iparművészeti rajz kisegítő tanáraként Dörre Tivadart hívták meg. 1897. október 27-én tartották az ifjúság társas köre alakuló közgyűlését, amely a húsvéti szünet alatt szünidei munkákból kiállítást rendezett. A kör bizottsága az iskola tanárai - Székely Bertalan, Loránfi Antal, Neogrády Antal és Keleti Gusztáv - által odaítélt pályadíjakat adott ki.

Az 1898-1899-es és az 1899-1900-as tanévben, jóllehet nem tudtak felvenni minden jelentkezőt, a hallgatók száma nőtt, így új tanárként HEGEDŰS László (1870-1911) segédkezett a művésznövendékeknél az aktrajzolás tanításában, valamint Neogrády Antalt, a vízfestés rendes tanárát megbízták az alakrajz tanításával is a 3. női osztályban.

Az 1900-as párizsi világkiállításon az intézet a művészeti oktatás-csoportban mutatkozott be egy Várdai által rendezett kiállítással, amelyhez az anyagot az 1899-es téli félév végén az elmúlt évek növendékmunkáiból rendezett kiállításból válogatták ki. A világkiállításra a képző- és iparművészeti szakoktatás helyzetének és modern irányzatainak tanulmányozására négy intézeti tanár is kiutazott.

1900-1901-es tanévben az iparművészeti tervrajzokra meghirdetett pályázattal az intézetben beindultak a rendszeres pályázatok. A minisztérium elrendelte az esti szabad aktrajzolási tanfolyamot rajztanárok, képző- és iparművészek részére, amelyet a következő tanévben már 158-an látogattak, és a tanfolyam céljaira rendelkezésre bocsátott három terem egyikében szívességből Hegedűs László korrigált.

Az 1901-1902-es tanévtől kezdve rendszeressé válnak a húsvéti szünet alatti külföldi tanulmányutak a negyedévesek számára, amelynek keretében legtöbbször Olaszországba utaztak a növendékek. Székely helyett a boncalaktan előadásával a második félévtől kezdve TELLYESNICZKY Kálmánt bízták meg, aki ezt a feladatát 1913-ig látta el. Gyulai László az elsőéves rajztanár- és rajztanítójelölteknek oktatta az alakrajzot.

1902. szeptember 2-án meghalt Keleti Gusztáv. Az 1902-1903-as tanévben a művészeti és tanulmányi ügyek vezetésével ideiglenesen Székely Bertalant, az adminisztratív és gazdasági ügyek ellátásával Várdai Szilárdot bízták meg.

Az iskola tantervét megreformálták azzal a céllal, hogy a rajzoktatók működésének súlypontja a művészeti rajznak tanítására helyeztessék. A reform az oktatás minden területét érintette. Az 1900-as években az egyes tantárgyi módosulások mellett a tanárok száma tovább nőtt, illetve fokozatosan egyre inkább elkülönítették a művész- és a tanárképzést. Ezzel együtt az iskolában folyó tevékenység nyitottabbá vált a külvilágra, és az adott szervezeti keretek között a hazai művészeti életbe is bekacsolódott. Az 1905-as évkönyvben első alkalommal közöltek reprodukciók formájában "Szemelvényeket] a tanterveket illusztráló növendék-munkákból".

Az 1902- 1903-as tanév kezdetén Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter (1894-1903) meglátogatta az esti szabad aktrajzolási tanfolyamot, és 1903. február 30-án az ifjúság által rendezett kiállítást nézte meg. Látogatást tett több hazai és külföldi szakiskola vezetője is, valamint Zsilinszky Mihály államtitkár és K. Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos. Péterfy Sándor lemondott állásáról, utóda WESZELY Ödön (1867-1935), főreáliskolai rendes tanár lett. Az 1902-es félévben Schulek Frigyes - Steinl Imre halála után - a József Műegyetem középkori műépítéstani tanszékének teendőit látta el, 1903-ban nevezték ki rendes tanárrá. Feladatait Havranek Ferenc (építészeti rajz) és Kovách Géza (látszattan) vette át. Az elemi geometria és geometriai módszertan megszűnt kötelező tárgy lenni; Pórszász Józsefet felmentették segédtanári működése alól, és csupán óraadói minőségben tanította az immár nem kötelezővé vált tárgyakat 1914-ig. Székely Bertalant a második félévben szintén felmentették a 4. éves tanárjelöltek alakrajzi tanítása alól. A VKM e feladattal Hegedűs Lászlót bízta meg, aki a 1. és 3. éveseket is tanította. 1903-ban (valószínűleg az őszi félévtől kezdve) RÉVÉSZ Imrét (1859-1945) bízták meg a 2. és 4. éves tanárjelöltek alakrajz tanításával, a nőknek az alakrajzot Aggházy (1. és 3. évesek) és ZEMPLÉNYI Tivadar (1864-1917) (2. és 4.), a művészeknek pedig Ballo Ede oktatta. Gyulai ebben a tanévben szabadságon volt. Székely csak a kompozíció, a művészi állatbonctan és az állatok rajzolása tanításával foglalkozott, és már az első félévben segítkezett neki TARDOS-KRENNER Viktor (1866-1927), aki a második félévben e munkáját megbízott tanárként folytatta a nőknek leadott bonctani előadásokkal együtt. 1903 márciusában Nádler Róbert féléves szabadságot kapott, hogy a VKM megbízásából a külföldi tanintézeteket tanulmányozza. Ezalatt Havranek Ferenc helyettesítette. A tanév végén Benczúr Béla megvált az intézettől. Óraadó tanárként 1897/98-tól az iparművészeti stíltant adta elő, illetve ennek önálló tantárgyként való megszűnése miatt az utolsó tanévben a csendélet rajz és festést tanította. Helyét megbízott előadóként a következő tanévben EDVI ILLÉS Aladárt (1870-1958), oki. középiskolai tanár vette át, aki a csendélet rajz- és festés mellett az ékítményes rajzot is tanította.

1903. augusztus 22-én Székely Bertalant igazgatóvá nevezték ki. Az 1903-1904-es tanévben Schulek és Székely állásának felszabadulásával, valamint két új tanári állás létesítésével Hegedűst, Révészt, Zemplényit, Erdőssyt rendes tanárrá, Tardos Krennert segédtanárrá nevezték ki. Gyulai László betegsége miatt szabadságon volt. Ettől a tanévtől kezdve váltak rendszeressé az évközi tájképfestészeti-, később pedig a nyári tájképfestészeti és etnográfiai kirándulások. 1904 augusztusában a rajztanárok Bernben megtartott Nemzetközi Kongresszusán Edvi Illés Aladár képviselte az intézetet.

Az 1904-1905-ös tanévben kísérleti jelleggel gyakorló iskolát hoztak létre, amelyet Erdőssy Béla vezetett. A mindenki számára kötelezővé tett mintázás oktatásában Loránfi Antalnak RADNAI Béla (1875-1925) a tanévben díjtalanul segítkezett. Mivel az iparművészeti iskolába nőket nem vettek fel, és a női növendékek nagy számban jelentkeztek iparművészeti továbbképzésre, számukra Nádler Róbert vezetésével külön tanfolyamot indítottak. Ennek célja többek között az volt, hogy azok "a növendékek, akik az oklevél megszerzése után tanítónői álláshoz egyelőre nem juthatnak, ily módon iparművészeti készültségük és kézi ügyességük révén tarthassák fenn magukat". A itt készített munkákat rendszeresen kiállították az Iparművészeti Társulat kiállításain is.

1904. október 15-án meghalt Lotz Károly.

1905 júniusában a Magyar Rajztanárok Kongresszusát az iskola épületében tartották meg, különböző iskolák növendékmunkáiból rendezett kiállítással egybekötve.

1905-1906-os tanév folyamán, 1905. december 6-án Székelyt a II. mesteriskola igazgatótanárává nevezték ki. Az iskola művészeti igazgatója SZINYEI MERSE Pál (1845-1920), adminisztratív és gazdasági igazgatója Várdai Szilárd lett. A mozdulat-kompozíció tanítását Tardos-Krenner, az intézet segédtanára vette át. Az alakrajzot tanító tanárok közül az 1905 novemberében nyugalomba vonult Gyulai László ideiglenes helyettesítését Hegedűs és Zemplényi, hat hónapra szabadságra ment Ballo Edéét pedig Hegedűs látta el. Új tanerőként a VKM. 1906 januárjában óraadói minőségben FERENCZY Károlyt (1862-1917) az alakrajz és festés tanításával bízta meg, Edvi Illést az ékítmé-nyes rajz- és csendéletfestés rendes tanárává nevezték ki. A tanév végén Lo-ránfy távozott az intézetből, helyét megbízott tanárként Radnai Béla foglalta el. Művészképzésnél így négy külön művésztanár vezetése mellett három festészeti és egy szobrászati csoport jött létre. A tanárok között (Ballo, Ferenczy, Hegedűs, Zemplényi, Radnai) szabadon lehet választani. Az Országos Képzőművészeti Tanács javaslatára e tanévtől kezdve a növendékek állami ösztöndíjakban és segélyekben részesülhettek, ami a művész- és tanártovábbképzés intézményének létrejöttét segítette elő. A továbbképzősök közül néhányat az I. és a II. Mesteriskolába is felvettek. 1906-tól kezdve ez eddigi kiállítások mellett tanárai vezetéssel építészeti stíl- és alaktani tanulmányi kirándulásokat is szerveztek, valamint neves iparművészek műhelyeit látogatták meg a hallgatók. Szintén e tanévtől vettek részt rendszeresen a növendékek a M. Képzőművészeti Társulatnak a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban megrendezett kiállításain, valamint a M. Iparművészeti Társulat kiállításain és számos nyilvános pályázaton is. Gyakorló iskola működése hivatalosan is életbe lépett, a tanulók több látogatást tettek külső iskolában is, az ott folyó rajztanítás tanmenetének megismerése végett.

1906-os milánói világkiállításon az iskola az iparművészeti oktatás csoportban egy Nádler Róbert rendezte kiállítással mutatkozott be és elnyerte a nagydíjat.

Az 1906/1907-es tanévben indult be a grafikai szaktanfolyam OLGYAI Viktor (1870-1929) vezetésével, amely számára Majovszky Pál, miniszteri titkár, műgyűjtő, időleges kiállítások rendezésére átengedte grafikai gyűjteményét. 1906 augusztusában az iskola a francia rajztanárok kongresszusán, 1906 szeptemberében pedig az olasz rajtanárok milánói kongresszusán ért el szép sikereket.

Az 1907-1908-as tanévben a tanítóképzőkben tanító rajztanárok külön képesítéséről szóló miniszteri rendelet következtében számukra külön szaktanfolyam indult. Az iskola e tanévben több kiállításon is részt vett: 1907-ben a pécsi országos kiállításon a művészeti és iparművészeti csoportban; 1908-ban a londoni Magyar kiállításon (rendezte Erdőssy Béla); és 1908 augusztusában a londoni III. nemzetközi rajzoktatásügyi kongresszus kiállításán. Az eddig rendszeresített iparművészeti és építészeti kirándulások mellett ebben az évben Tardos-Krenner a monumentális festészet tanulmányozására külön kirándulást vezetett.

1908-ban megalakult Orsz. M. K. Képzőművészeti Főiskola, amelynek központi igazgatása alá két önálló szervezettel bíró intézmény tartozott: a Művészképző Főiskola ("Szépművészeti Akadémia") és a Rajztanár képző Főiskola. Az előbbi a két festészeti és a szobrászati mesteriskola, valamint a női festőiskola egyesítésével (1908. márciusi, júniusi, augusztusi és novemberi rendeletekkel) jött létre, s az "első jelentékeny lépés [volt] a hazai képzőművészeti oktatásnak egységes irányba való fejlesztésére". A művészképzésre vonatkozóan egységes szabályzatot dolgoztak ki, a rajztanárképzés szabályzatát pedig módosították, amennyiben a polgári iskolai és a középiskolai rajztanárjelöltek külön oktatásban részesülnek. A rajztanítóhiány miatt a felvételi létszámot is emelték. Mivel Várdai a következő tanévre felmentését kérte a tanítás alól a VKM 1909. március 27-én BOSZNAY István (1868-1944) festőművészt, oki. rajztanárt, a debreceni ref. főgimnázium volt rajztanárát állami középiskolai rendes tanárrá nevezte ki és szolgálattételre a főiskolához rendelte. A londoni III. nemzetközi rajzoktatásügyi kongresszus után a főiskola a leedsi és a dublini rajzpedagógiai kiállításon is sikerrel vett részt.

Az 1909-1910-es tanévben Olgyai Viktort rendes tanárrá nevezték ki. Az ábrázoló geometria és perspektíva tanításánál a rajztanár és rajztanítójelölteknél BOTTKA Miklós (1876-1941) oki. középiskolai rajztanár közreműködött. Bosz-nay a festészeti kémiából előadásokat, Nádler a 4. éves rajztanárjelölteknek az emberi alaknak az iparművészetben való stilizálásáról külön tanfolyamot tartott. Az előző évi tanügyi mozgalom eredményeként, amely a kézimunka- és rajztanítónői képesítések összevonását sürgette, a nők részére bevezették a kézimunka tanítását. A rajztanárképzést és a művészképzést helyileg is elkülönítették az Andrássy útra, valamint az Epreskertre és Várbazárra.

Az 1910-191 l-es tanév folyamán Székely Bertalan, Gyulai László és Hegedűs László elhalálozott.

1911 áprilisában a római Nemzetközi Művészeti Kongresszuson, melynek tárgya a művészeti oktatás volt, Bosznay István képviselte a főiskolát. Az 1911 júniusi hannoveri nemzetközi rajzpedagógiai kiállításon és kongresszuson az is kola szintén résztvett, az utóbbin Erdőssy Béla képviseletében. A Szolnoki Művész Egyesület telepén nyáron három hónapos figurális- és tájképfestészeti tanfolyamot tartott Fényes Adolf és Szlányi Lajos a főiskola művésztanárai és igazgatója által kiválasztott növendékek részére.

Az 1911-1912-es tanévben Bosznayt, Ferenczyt, Tardos-Krennert rendes-, Bottka Miklóst segédtanárrá nevezték ki. Az iskolában frissen végzett BOBY Jenő (1879-1959) a mintázás segédtanára, PILCH Dezső (1888-1949) az ékít-ményes rajz és állattanulmányok megbízott tanára lett, a Benczúr-féle mesteriskolát még látogató RAKSSÁNYI Dezső (1879-1950) pedig az esti aktrajzolási tanfolyamot vezette. A VKM 1912. május 3-i rendelete értelmében a középfokú iskolákban folyó rajzoktatás szakfelügyeletét a főiskola hatáskörébe utalta, amelybe a következő évben a vidéki rajztanárokat is bevonták. A főiskolai rajztanárképzés eredményeinek elismerését jelentette, hogy a holland rajztanárképzést magyar mintára szervezték meg.

Az 1912-1913-as tanévben a Szépművészeti Akadémia általános szobrászati osztályára segédtanárnak Radnai Bélát nevezték ki. ANTOS Mihályt, VII. ker. főgimnáziumi rajztanárt a rajzpedagógiai gyakorló iskolában tantervkidolgozásokkal bízták meg. Ezekben az években az iskola ismét fokozódó helyhiánnyal küszködött. A VKM. javaslatot terjesztett elő a Gellérthegy lejtőjén telek vásárlására az iskola új épületei számára. A pavilonszerűen elhelyezkedő épületek terveit Várdai Szilárd készítette el. Ugyanő az évkönyvben beszámolt arról, hogy "az építkezés már több, mint tíz éve aktuális", de a "külügyi helyzet kedvezőtlen alakulása" a megvalósítást késleltetik.

1912 augusztusában a drezdai IV. nemzetközi rajzoktatásügyi kongresszuson az iskolát Aggházy, Erdőssy, Havranek és Nádler képviselte. Utóbbit beválasztották a Nemzetközi Rajz- és Művészeti Oktatási Föderáció által kiküldött albizottságba, amely a következő kongresszus kiállításának a szabályzatát dolgozta ki. A kongresszuson és a hozzá kapcsolódó kiállításon elsősorban a szabadkézi látszattan oktatásának volt nagy sikere. A nyár folyamán a hallgatók a szolnoki (Fényes, Szlányi, Zombory Lajos), a kecskeméti (Iványi Grünwald Béla, Olgyai), és a nagybányai (Ferenczy) művésztelepen is résztvettek.

Az 1913-1914-es tanév elején RÉTI Istvánt (1872-1945) a rajztanárjelölteknél, 1914. január 1.-től GLATZ Oszkárt (1872-1958) a rajztanítónőjelölteknél és művésznőnövendékeknél az alakrajz és festés tanításával bízták meg. 1913. októberétől BOKOR László, a m. kir. tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának rendes tanára megbízott tanárként a rajztanítónőjelölteknek az ábrázoló geometriát és látszattant adta elő. Antos Mihály szolgálattevőként az ékítmény es rajzot és a rajzpedagógiát, megbízott tanárként pedig a testgyakorlást oktatta. Megalakult a Főiskolai Testedző Klub és az ifjúsági énekkar.

Az 1914-1915-ös tanévben a főiskola összes helyiségét hadikórháznak rendezték be. Az előadásokat bérelt műtermekben és más, az iskola rendelkezésére bocsátott helyiségekben tartották meg: a Szépművészeti Múzeumban, a VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskola és Leánygimnáziumban, a várbazári Női Festőiskolában, a fővárosi Pedagógiai Szemináriumban, a Mezőgazdasági Múzeumban és a Fehérvári út 30. szám alatti bérelt műtermekben. Felvételik a tanévben nem voltak. Pasteiner Gyula megvált az intézettől, a művészettörténet oktatását HEKLER Antal (1882-1940) és LYKA Károly (1869-1965) vette át. Az általános irányú rajzoktatás irányítása és ellenőrzése szükségessé tette egy normál-tanmenet kidolgozását, amely a főiskola tanárai és a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének tagjai közül delegált küldöttekből alakult bizottság munkája eredményeként a 1914-1915-ös tanévben készült el, s amelyet Kovách Géza rendezett sajtó alá. A rajztanárnőjelöltek geometria-, látszattan-, és építészeti rajz-tananyagát csökkentik, helyette női kézimunkát tanítanak.

Az 1915-1916-os tanévben Havranek Ferenc mellett segédtanárként az építészeti rajz- és tervezésnek a rajztanár- és rajztanítójelöltek számára való tanításával ANDREETTI Károly oki. építészt bízták meg. Mivel Andreetti ekkor hadszolgálatot teljesített, Havraneknek Bottka Miklós segítkezett. Havranek tanította ebben az időben az iparművészeti stíl- és alaktant, valamint a női kézimunka enciklopédiáját is, amelynek tananyagát és módszerét ő dolgozta ki.

Az 1916 októberében a József Műegyetem rendes tanárának kinevezett Nádler Róbert megvált a főiskolától. Ugyanígy tett 1917-ben Hekler Antal. 1917 és 1920 között, jóllehet nem a háborús és forradalmi események miatt, több tanár (1917. március 18-án Ferenczy; 1917. augusztus 22-én Zemplényi; 1919. április 7-én Havranek; 1919. május 13-án Aggházy; 1920. július 16-án Benczúr) és 1920. február 2-án Szinyei Merse Pál is elhalálozott, aki 1919 elejétől már nem járt be az iskolába, és miniszteri külön megbízás alapján Várdai Szilárd helyettesítette. 1920. július végén Lyka Károly lett a megbízott igazgató. Az elhalálozások, a távozások és a fiatalabbak hadbavonulása miatt a megmaradt tanári kar feladatai megnövekedtek: Zemplényi tanítványait Réti vette át, Agg-házyt Bottka Miklós, Benczúrt Stetka Gyula helyettesítette. Bottka helyett az ábrázoló geometria és látszattan oktatását a rajztanár- és rajztanítónőjelöltek részére KOVÁCS József, oki. középiskolai tanár látta el 1917-től 1920-ig, amikor három hónapig a rajzpedagógiát is tanította. Havranek feladatkörét Andreetti Károly és Dörre Tivadar látták el. Az utóbbi az 1919-1920-as tanévben szabadságot kért, majd nyugalomba vonult. Az iparművészeti rajz és tervezést a rajztanárjelölteknek ezután szintén Bottka Miklós oktatta, ugyanezt a tanfolyamot a rajztanárnőjelöltek részére az 1919-1920-as tanévben az Állami Nőipariskola két tanára, Kovács Erzsébet és Rucsinszky Anna vezették. Boryt hadbavonulása után az általános tanfolyambeli művésznövendékek szobrásztanára, Radnai helyettesítette a raj tanárképzőn 1917-ig, amikor is megbetegedett. Ezután Radnai helyettesítését Stróbl Alajos, Boryét pedig Lóránfi Antal, nyugalmazott tanár vállalta. Az ékítményes rajz és a rajzpedagógia oktatásában segédkező An-tos 1919-ben hagyta el a főiskolát.

A Tanácsköztársaság alatt a közoktatásügyi népbiztosság számos tanárt rendelkezési állományba helyezett, és új tanárokat nevezett ki, ezeket a rendelkezéseket azonban a VKM 1919. szeptember 4.-i rendeletével hatályon kívül helyezte. 1920-192l-ben a visszakapott tanhelyiségekben az összes növendékek azonos tanrend szerint tanultak az első két évben. A tanárválasztás lehetőségével a rajztanárképző növendékei is élhettek több tantárgy esetében. Az építészeti rajz, stíl- és alaktan óraszámait csökkentették, megszűnt az ékítményes rajz, az alakrajzi mozdulat-kompozíció és az állatbonctan. Lyka számos jeles festőt bízott meg vagy szerződtetett az alakrajz és festés tanítására. A már 1913-tól a rajztanár jelölteket oktató RÉTI István és az 1914-től a nőket tanító GLATZ Oszkár mellé ekkor került a tantestületbe CSÓK Istvánt, VASZARY János és BENKHARD Ágoston. 1921-ben végrehajtották a főiskola reformját: új szervezeti, felvételi, tanulmányi és vizsgaszabályzatot dolgoznak ki, s ennek révén az eddig csak igazgatásilag egybekapcsolt intézményeket teljesen egybeforrasztották. Az igazgatást a rektori tanács vette át.

Összeállította Szőke Annamária

<< Vissza     Tovább >>

 

Felhasznált irodalom

Az összeállítás elsősorban az iskola évkönyvei alapján készült, amelyek a MKE Könyvtárában találhatók. Egyelőre nem tudtuk kideríteni, hogy a tanéveket 1871-1872-től 1877-1878-ig, illetve 1879-1880-tól 1884-1885-ig feldolgozó kiadványok elkészültek-e.

A Magyar Kir. Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde czélja, szervezete és tantervének rövid vázlata. (A rajztanárvizsgálati szabályzat kivonatával) A székesfehérvári 1879. orsz. közkiállítás alkalmából közli Keleti Gusztáv. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1879.

Az magyar kir. országos mintárajziskola és rajztanárképző czélja, szervezete és tantervének vázlata. A rajztanárvizsgálati szabályzat kivonatával közli Keleti Gusztáv igazgató. (1885/86) Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1886.

(1886187.) Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1887.

Az magyar kir. országos mintarajziskolának és rajztanárképzőnek értesítője az 1887/88. tanévről Az intézet czélja, szervezete és tantervének, valamint a rajztanárvizsgálati szabályzat kivonatával közli Keleti Gusztáv igazgató. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1888.

1888/89. tanévről, Budapest, 1889.

1889/90. Budapest, 1890.

1890/91. Budapest, 1891.

1891/92. tanévről. Budapest, 1892.

Az országos m. kir. mintarajziskolának és rajztanárképzőnek értesítője az 1892-93. tanévről Az intézet czélja, szervezete és tantervének, valamint a rajztanárvizsgálati szabályzat kivonatával közli Keleti Gusztáv igazgató. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1895.

Az országos m. kir. mintarajziskolának és rajztanárképzőnek értesítője az 1893-94. tanévről Az intézet czélja, szervezete és tantervének kivonatával, valamint a rajztanárvizsgálati szabályzat teljes szövegével közli Keleti Gusztáv igazgató. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1894.

1894-95. tanévről Budapest, 1895.

1895-96. tanévről. Budapest, 1896.

1896-97. tanévről Budapest, 1897.

1897-98. tanévről Budapest, 1898.

1898-99. tanévről Budapest, 1899.

1899-1900. tanévről Budapest, 1900.

Az országos m. kir. mintarajziskolának és rajztanárképzőnek értesítője az 1900-1901. tanévről Az intézet czélja, szervezete és tantervének kivonatával, valamint a rajztanárvizsgálati szabályzat teljes szövegével s az új szabálytervezet vázlatával közli Kelety Gusztáv igazgató. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1901.

1901-1902. tanévről Budapest, 1902.

Az Országos M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1902-1903. tanévről Közli Várdai Szilárd h. igazgató. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1903.

Az Országos M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1903-1904. tanévről Közli az intézet igazgatósága. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1904. 1904-1905. tanévről Budapest, 1905.

Az Országos M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Értesítője az 1905-1906. tanévről Közli az igazgatóság nevében Várdai Szilárd igazgató-tanár. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 1906.

1906-1907. tanévről Budapest, 1907.

1907-1908. tanévről Budapest, 1908. - Benne a 3-42 oldalon: Várdai Szilárd, Az Orsz M. Kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző története 1871-1908.

Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1908-1909. tanévről Szerkesztette Várdai Szilárd igazgató-tanár. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, Budapest, 1909.

Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola, és a vele együttkezelés tekintetében egybekapcsolt festészeti és szobrászati Mesteriskolák és a Női Festőiskola Évkönyve az 1909-1910. tanévről Szerkesztette Várdai Szilárd igazgató-tanár. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, Budapest, 1910.

1910-1911. tanévről. Budapest, 1911.

I. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola és a vele együttkezelés tekintetében egybekapcsolt festészeti és szobrászati Mesteriskolák és a Női Festőiskola Évkönyve az 1911-1912 tanévről Szerkesztette: Várdai Szilárd igazgató-tanár. IL Prospect der Königlichen Ungarischen Hochschule für Zeichenlehrerbildung mit Reproduktionen von Arbeiten der Zeichenlehrer- und Zeichenlehrerinnen-Kandidaten. Aus Anlass des IV. Internationalen Kongresses für Kunstunterriche, Zeichnen und Angewandte Kunst. Dresden, 1912. Publiziert von C. Várdai. Druck der Buchdruckerei Aktien-Gesellscheft Atheneum, Budapest, 1912.

Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola, és a vele együttkezelés tekintetében egybekapcsolt festészeti és szobrászati Mesteriskolák és a Női Festőiskola Evkönyve az 1912-1913. tanévről Szerkesztette Várdai Szilárd igazgató-tanár. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, Budapest, 1913.

1913-1914. tanévről Budapest, 1914.

1914-1915 tanévről Budapest, 1915.

1915-1916. tanévről Budapest, 1916.

Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola, és a vele együttkezelés tekintetében egybekapcsolt festészeti és szobrászati Mesteriskolák és a Női Festőiskola Évkönyve az 1917/18-1920/21. tanévekről Szerkesztette Várdai Szilárd igazgató-tanár. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Bészv.-Társ. nyomása, Budapest, 1921. -Benne a 3-18. oldalon: Várdai Szilárd, Szemelvények 1917/18-1920/21. tanévek történetéből

Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1921-22., 1922-23., 1923-24., 1924-25. tanévekről Egybeállította: Pilch Dezső főiskolai tanár, főtitkár, ifj. Keller Ernő könyvnyomdája, Budapest, 1926. - Benne a 3-8. oldalon: A főiskola ötven éve., valamint a 9-15. oldalon: Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola évlapjai (kronológia).

 

Fontosabb irodalom az iskola történetéhez

Rónai György, A magyarországi művésznevelés. A Magyar Képzőművészeti Főiskola és Magyar Iparművészeti Főiskola története 1870-1970, disszertáció, 1969.

Száz éves a Képzőművészeti Főiskola 1871-1971, szerkesztette Végvári Lajos, Képzőművészeti Főiskola, Budapest, 1972.

Széphelyi F. György, Képzőművészeti felsőoktatás, in Magyar művészet 1890-1919, Két részben, szerkesztette Németh Lajos, A magyarországi művészet története, 6. kötet, főszerkesztő Aradi Nóra, MTA MKCS-Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 155-158.

Szögi László-Kiss József Mihály, A Magyar Képzőművészeti Főiskola Levéltára, Budapest, 1997

Blaskóné Majkó Katalin, Mintarajztanodától a képzőművészeti egyetemig, in Terézváros Budapest szívében. Fényképek és tényképek a világvárosból, Terézvárosi Művelődési Közalapítvány, Budapest, 1998

Radványi Orsolya, Epreskertről, szakdolgozat, Terézváros, 2001

<< Vissza     Tovább >>