bezárás

MTMT

 

Az MTMT új szoftverére való átállás elvégzése miatt az MTMT feltöltése 2018 október 1-től várhatóan 2018 november 1-jéig szünetel.

Az MTMT jelenlegi adatbázisa a leállást követően továbbra is elérhető lesz, de csak keresésre, illetve az akadémikus jelöltek publikációs listáinak ellenőrzésére fog rendelkezésre állni.

Az átállással és az új rendszerrel kapcsolatos tájékoztató és oktató anyagok, valamint a hozzáférés az MTMT2 gyakorló felületéhez az MTMT2 átállás portálon találhatók (https://www2.mtmt.hu/).
 

Ezen az oldalon igyekszünk az MTMT feltöltéséhez segítséget adni. Az oldalt rendszeresen  frissítjük a felmerülő kérdések, problémák, alapján. 

Az MTMT felületén is kiterjedt, bár nem minden területen egyformán részletesen kidolgozott leírások segítik az MTMT használatát. Érdemes először az MTMT minden felületén megtalálható "Segítség" linkre kattintani, illetve az MTMT főoldaláról elérhető GYIK-ot (https://www.mtmt.hu/gyik) áttanulmányozni.

 

AZ ADATBEVITEL LÉPÉSEI

Az MTMT adatbevitelnek négy lépése van. Ezeket teljesíteni kell ahhoz, hogy a felvitt adatok megjelenjenek az MTMT nyilvános felületén.

1. Regisztráció

2. Adatbevitel

3. Jóváhagyás

4. Érvényesség beállítása

 

REGISZTRÁCIÓ

Regisztrálni az MTMT főoldalán (a bal oldali hasábban) található Regisztráció gombra kattintva lehet. A megjelenő ablakban a csillaggal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A szakterület mezőben nem a foglakozást kell feltüntetni (tehát pl. nem azt, hogy „művésztanár” vagy „egyetemi docens”) hanem azt a területet, ahol tevékenységét kifejti: ez lehet általánosságban „képzőművészet”, konkrétabban pl. „szobrászművész” vagy „szobrászművészet”, esetleg valamely tudományterület, pl. „művészettörténet”.

A munkahely (MKE) megadása után ki kell választani a megfelelő tanszéket is.

Az e-mail cím pontos megadására különösen ügyelni kell, mert minden kommunikáció, így a belépéshez szükséges jelszó megadása is ezen a címen keresztül fog történni!

A regisztrációt az intézményi adminisztrátornak jóvá kell hagynia. A jóváhagyás (munkanapokon) általában néhány órán belül megtörténik, ezután a felhasználó e-mailben megkapja a belépéshez szükséges adatokat. Amennyiben egy munkanap után sem kap értesítést a regisztráció elfogadásáról, keresse meg az intézményi adminisztrátort ( )!

 

ADATBEVITEL

Az adatbevitelhez belépés után az „Adatbevivő, szerkesztő oldal” gombra kell kattintani (jobb oldalon). Amennyiben a megjelenő lapon (jobb oldalon) egy „Váltás korlátozás nélküli adatfelvitelre” gombot látunk, úgy nyomjuk azt meg. (Amennyiben jobb oldalon „Váltás ajánlott adatfelvitelre” gombot látunk, úgy nem kell megnyomni azt!)

Ezután bal oldalon az 5. pontban tudjuk elkezdeni az adatfelvitelt: „Kézi közleményfelvitel”. (Az egyéb adatfelviteli lehetőségek (pl. „Társszerzők által felvitt közlemények magamhoz rendelése”, import, stb.) az MKE esetében nem különösebben relevánsak, de a későbbiekben ezekhez is adunk majd segítséget.)

A legördíthető listából ki kell választani a közlemény típusát, majd megnyomni a Felvitel gombot. A típus művészeti alkotások és kiállítások esetén mindig alkotás, egyébként értelemszerűen kell választani, leggyakrabban a folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv és disszertáció típusok használatosak.

Amennyiben „Valószínűleg egy másik import vagy szerkesztés van folymatban. Több egyidejű szerkesztés vagy import ugyanazzal a felhasználóval adatvesztéshez vezethet!” hibaüzenet jelenik meg, úgy meg kell nyomni a „Nincs import vagy szerkesztés, továbbmegyek” gombot - ez egy hiba a rendszerben, javítása folyamatban van.

Valamennyi közlemény típus esetén a megjelenő űrlapon a kötelezően kitöltendő mezők megnevezése körül vékony, barna keret látható. Az egyéb mezők maradhatnak üresen, de az így jelzett mezők kitöltése nélkül nem lehet elmenteni az adatokat.

Valamennyi közlemény típus esetén értelemszerűen ki kell választani az űrlap tetején a közlemény (alkotás) Besorolását és Jellegét.

A Szerző / Alkotó mező kitöltéséhez először a Szerző / Alkotó feliratra kell kattintani. A felugró ablakban adjuk meg a szerzői nevet a dokumentumon vagy alkotáson használt formában. Ez lehet rövidített név; szerepelhet fordított sorrendben, ha idegen nyelven jelent meg a publikáció; lehet művésznév - de nem tartozik ide műalkotásokon az aláírás/szignó eltérése a regisztrált névtől. Többszerzős alkotások esetén itt kell megadni valamennyi nevet.

Ezután a megadott szerzői névhez hozzá kell rendelni a saját, MTMT-ben regisztált nevünket a legördíthető listából.

A legtöbb esetben a mezők kitöltése egyértelmű. A kötelező mezőkön túl érdemes kitölteni az egyéb mezőket is, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

 

A FELVITT ADATOK JÓVÁHAGYÁSA ÉS JAVÍTÁSA

Az adatfelvitel befejezése után minden felvitt közleményt / alkotást jóvá kell hagyni. Csak a jóváhagyott adatok jelennek meg az MTMT-ben. Jóváhagyás nélkül az adatokat csak a felvivő és az adminisztrátorok látják.

A felvitt adatokat a legegyszerűbben a „Javítható szerzői lista” lapon lehet jóváhagyni. Ezt a lapot az „Adatbevivő, szerkesztő oldal”-ról lehet elérni (középen, a vonal felett).

A „Javítható szerzői lista” tartalamazza a felvitt közleményeket. Minden közlemény alatt található néhány gomb, ezek közül értelemszerűen a „Nyilvánossá tesz / Jóváhagy” gombbal lehet jóváhagyni a felvitt adatokat. Ugyanitt lehet szerkeszteni (javítani, kiegészíteni) a felvitt adatokat, illetve (jóváhagyás helyett) törölni az adatokat.

Jóváhagyott rekordot csak az adminisztrátor tud törölni, az ilyen kéréseket neki kell jelezni.

 

ÉRVÉNYESSÉG BEÁLLÍTÁSA

Az adatok felvitele után az utolsó kötelező lépés az adatok érvényességének beállítása. Amíg nincs beállítva az érvényesség, addig az adatok nem jelennek meg az MTMT nyilvános felületén. A beállítást azután érdemes megtenni, hogy befejeztük az adatfelvitelt (nem minden egyes közlemény felvitele után). Az érvényességet a Szerzői adatlapon, a vonal alatt középen található "Publikációs/idézettségi adatok érvényessége" linkre kattintva lehet beállítani, ide célszerű mindig az adott napi dátumot beírni.

 


 

Mi kerülhet bele az MTMT-be?

Az MTMT-ben mindenkinek a saját alkotásait és publikációit kell rögzítenie, nem pedig a róla vagy az alkotásairól szóló irodalmat - vagyis például kiállításokat és műveket kell rögzíteni, nem pedig a kiállításokról vagy művekről mások által írott kritikákat.

Az MTMT-be bekerülhetnek a „hagyományos”, nyomtatásban vagy elektronikusan hozzáférhető publikációk, vagyis például folyóiratcikkek, tanulmányok, könyvek, katalógusok, doktori és egyéb disszertációk, stb.

A művészeti területek igényei alapján lehetőség van publikált művészeti alkotások adatainak rögzítésre is. Ebbe a kategóriába tartoznak például az egyedi műalkotások (képek, szobrok, stb.), de alkotásként kell rögzíteni a kiállítások adatait is! Alkotásnak számít továbbá (többek között) a műtárgy restaurálás, kiállítások esetében a kurátori tevékenység vagy egy színházi előadás díszleteinek tervezése is. 

Fontos szempont, hogy az MTMT-be csak a publikált, azaz nyilvánosan megjelent, hozzáférhető művek és alkotások kerülhetnek be. Ez alkotások esetében azt jelenti, hogy a mű nyilvánosan megtekinthető (pl. köztéren, közgyűjteményben) vagy egy adott időpontban nyilvánosan megtekinthető volt (pl. kiállításon, színházban). Ugyancsak hozzáférhetőnek számít egy mű, ha nyomtatásban vagy elektronikus formában megtekinthető (pl. katalógusban vagy pl. saját honlapon).

Sajnos az alkotások kezelése az MTMT-ben jelen pillanatban még nem igazán kiforrott, így az alkotások rendszerezése, az adatok bevitele nem mindig egyszerű és logikus.

 

Mit érdemes beírni az MTMT-be (és mit nem)?

Az MTMT nem (vagy nem elsősorban) a teljes életmű dokumentálásának eszköze. Kezdetben célszerű (gyakorlati szempontból is) a legutóbbi időszakból a legfontosabb publikációk és alkotások adatainak rögzítésére törekedni.

Alkotások közül a főműveket, illetve az utóbbi időszak fontosabbnak ítélt munkáit érdemes rögzíteni.

Kiállítások közül elsősorban a fontosabb egyéni kiállítások és legfontosabb, legjelentősebb csoportos kiállítások kerüljenek rögzítésre.

Kiállítási katalógusok közül a nagyobb periódusokat, az életmű nagyobb szakaszait összegző katalógusok kerüljenek be elsősorban az adatbázisba. (Egy katalógus nemcsak az adott művész alkotásának számít, de saját alkotásaként rögzítheti a bevezető tanulmányt író szerző vagy a szerkesztő is. Lásd alább: Többszerzős alkotások kezelése)

Írott (nyomtatásban vagy elektronikusan megjelent) művek közül elsősorban a tudományos  jelentőségű folyóiratcikkeket, tanulmányokat, köteteket, továbbá a felsőoktatási tankönyveket, jegyzeteket érdemes rögzíteni. Ismeretterjesztő műveket, publicisztikákat nem feltétlenül szükséges rögzíteni.

Nem feltétlenül szükséges rögzíteni minden egyes műalkotást, amit valaki eddigi pályája során ”publikált” (pl. az összes kiállított festményt, érmet, stb.), a nyomtatásban megjelent szövegek közül az efemer, publicisztikai jellegű vagy rövidebb szövegeket, az egylapos katalógusokat, stb.

A kritika, a portréfilm, az interjú, stb. elsődlegesen a kritikát író, a filmet vagy interjút készítő szerző alkotásának számít. 

Később adunk majd segítséget az alkotásainkról, kiállításainkról készült kritikák rögzítéséhez is. A kritikák rögzítésének előfeltétele, hogy maguk az alkotások és kiállítások rögzítve legyenek az MTMT-ben. 

A velünk készített interjút, a rólunk szóló portréműsort (ha szükségesnek látjuk az MTMT-ben rögzíteni) az Egyéb kategóriába kell beírni, szerzőként az interjú készítőjét kell megnevezni, saját magunkat a További szerzőségek között kell feltüntetni.

Nem alkotás vagy publikáció az egyetemi vagy egyéb oktatói tevékenység, a konferencián tartott előadás vagy hozzászólás (hacsak nem jelent meg nyomtatásban).

 

MTMT felhasználók és adminisztrátorok

Az MTMT szabadon hozzáférhető, nyilvános szolgáltatás: minden oktatónak, kutatónak, tudományos munkát végző hallgatónak (gyakorlatilag bárkinek) lehetősége van regisztrálni az MTMT-be, rögzíteni személyes és publikációs adatait, azokat módosítani, kiegészíteni, stb.  Egyetemünkön minden oktatónak saját érdeke és felelőssége, hogy az MTMT adatait naprakészen tartsa.

A csatlakozó felhasználók megadhatják, hogy milyen intézményhez, azon belül milyen tanszékhez tartoznak, de a felhasználók intézményhez való kapcsolását az adott intézmény adminisztrátorának is jóvá kell hagynia. Egyetemünk intézményi adminisztrátora a könyvtáros Horváth Takács Balázs (htbal@mke.hu).

A Képzőművészeti Egyetemen minden tanszéknek, valamint a Doktori Iskolának is van saját (tanszéki) MTMT-adminisztrátora. A tanszéki adminisztrátoroknak is lehetőségük van a tanszékükhöz tartozó oktatók regisztrálására, továbbá (bizonyos korlátozásokkal) a tanszékhez tartozó összes alkotó személyes és publikációs adatainak módosítására, kiegészítésére. A regisztrációhoz és a publikációk feltöltéshez elsődlegesen a tanszéki adminisztrátoroktól lehet segítséget kérni.

 

Ki rögzíti az adatokat az MTMT-ben?

Az MTMT elsődlegesen a saját adatbevitelre épül: mindenkinek saját érdeke és felelőssége regisztrálni az MTMT-be, és naprakészen tartani publikációs adatait, azaz nem csak egyszer feltölteni, hanem folyamatosan gondozni, módosítani, kiegészíteni, stb.

A tanszéki MTMT-adminisztrátorok kaptak felkészítést és jogosultságot a tanszékükhöz tartozó  személyek regisztrálására, adatak módosítására, kiegészítésre, feltöltésére is. Azaz elsősorban tőlük kérhetnek az oktatók segítséget, vagy bizonyos esetekben meg lehet bízni őket a feltöltéssel. Azonban ehhez is rendelkezésükre kell bocsátani a pontos regisztrációs és publikációs adatokat. Hiányos adatok esetén a publikáció nem jelenik meg az MTMT-ben!

A professzorok publikációs adatait (igény esetén) a Könyvtár feltölti fel az MTMT-be. A többi  oktató publikációs adatainak feltöltésében a tanszéki adminisztrátorok nyújthatnak  segítséget.

 

Mi szükséges az alkotások és publikációk adatainak rögzítéséhez?

A publikált alkotások és más publikációk adatainak rögzítéséhez először egy előzetes publikációs listát szükséges összeállítani. Az MTMT szigorúan előírja, hogy az egyes publikációs típusok esetén milyen adatokat kötelező rögzíteni az adatbázisban. Ha ezek a kötelező adatok hiányzanak, akkor az adott publikációt nem lehet rögzíteni. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes publikációs típusok kötelező adatait. Az előzetes publikációs lista összeállítását megkönnyítendő a tanszéki admisztrátoroktól kérhető egy Excel-táblázat, amely tartalmazza a különböző típusok esetén a kötelező és ajánlott adatokat. Javasolt ezt a táblázatot használni a saját publikációs lista összeállításához. (Hamarosan erről az oldalról is letölthető lesz.)

A Könyvtár segítséget tud adni egyes publikációk hiányzó adatainak kiderítéséhez, de teljes publikációs listák összeállítását nem tudja vállalni.

 

Mit jelent az alkotások és publikációk esetében a „besorolás” és a „jelleg”?

Minden publikáció esetén kötelezően kitöltendő adat az adott publikáció besorolása és jellege. Ezt az értéket előre megadott, nem módosítható listákból kell kiválasztani. Amennyiben nem saját adatbevitel történik, úgy feltétlenül szükséges az Excel táblában is szereplő listából kiválasztva megadni az adott publikáció besorolását és jellegét, mivel ez sok esetben nehezen eldönthető, ha az adatrögzítőnek csak egy cím áll rendelkezésre.

 

Névváltozatok és művésznevek kezelése. Szerző/alkotó hozzárendelése a publikációhoz. Többszerzős alkotások kezelése

Az MTMT-be a felhasználók teljes, valódi nevükön regisztrálnak. A rendszer azonban kezeli a különböző névváltozatokat, a névváltoztatást, a művészneveket is. Kovács István szerző pl. publikálhat A. Kovács István néven, de lehet, hogy bizonyos esetekben A. Kovács I. vagy éppen A.K.I. szerepel a publikáción. Idegen nyelven megjelenő publikációin szerepelhet a neve István Kovács, I. Kovács vagy akár I. Kovacs formában is. Kiállításokon pedig szerepelhet akár egy ettől teljesen eltérő művésznéven is.

Ezért az előzetes publikációs lista összeállításakor rögzíteni kell, ha a publikáción szereplő név eltér a regisztrált névtől. (Nem tartozik ide műalkotásokon az aláírás/szignó eltérése a regisztrált névtől!) Az adatok MTMT-be történő bevitelekor meg kell adni a publikáción szereplő formát és azt hozzá kell rendelni a regisztrált névhez. (Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adatbázisban szereplő publikációk egyértelműen azonosíthatóak legyenek.

Többszerzős művek esetén általában célszerű (és illendő) az összes szerző nevének rögzítése. Egy, az MTMT-ben már szereplő publikációt ugyanis csak a publikáció adatait rögzítő felhasználó vagy az ő adminisztrátora módosíthat. Így, ha pl. egy többszerzős könyv vagy egy csoportos kiállítás esetén csak a saját nevünket rögzítjük, akkor a társszerzőnknek vagy a kiállítás egy másik résztvevőjének egy adminisztrátortól kell kérnie, hogy az ő nevét is rendelje hozzá a publikációhoz. Természetesen mindezt az ésszerű határokon belül érdemes megtenni: nem elvárható egy szerzőtől sem, hogy egy csoportos kiállítás mind a negyven résztvevőjének begépelje a nevét (vagy akár csak emlékezzen rájuk).

 

Alkotások és kiállítások esetén kötelezően és ajánlottan rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során alkotások esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: cím, év, besorolás, jelleg. Kiállítások esetében meg kell adni, a kiállítás helyszínét, továbbá hogy egyéni vagy csoportos kiállításról van szó. Csoportos kiállítás esetén célszerű megadni a többi részt vevő alkotó nevét (ha rendelkezésre áll és nem túl sok névről van szó). Bár nem kötelező, de ha lehetséges, akkor alkotások esetében célszerű megadni továbbá a következőket: méret, műfaj/technika, lelőhely. Megadható még (egyebek között) az alkotás leírása is.

A besorolás lehet: kép, tárgy, tér, irodalom, zene, előadó művészet, számítógépes program, adatbázis. A jelleg mindig művészeti.

Alkotások esetében viszonylag kevés a kötelezően kitöltendő adat, azonban éppen itt a legfontosabb, hogy néhány további adat rögzítésével elősegítsük az MTMT által generált publikációs listánk értelmezését.

A kiállítások besorolása a kiállított művek besorolásától függ, tehát ha egy kiállításon festmények szerepelnek, akkor a kiállítás besorolása „kép” lesz. Díszlet- vagy jelmeztervezést „előadó művészet”-nek kell besorolni. Sajnos azoknál az alkotásoknál is csak ezekből a kategóriákból választhatunk (és csak egyet, de egyet mindenképpen), amelyek nem igazán sorolhatóak be egyik kategóriába sem vagy éppen több kategóriába is kerülhetnének.

 

Folyóiratcikkek esetén kötelezően rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során folyóiratcikkek esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: folyóiratcikk címe, folyóirat megnevezése vagy ISSN száma, megjelenés éve, évfolyam és/vagy folyóiratszám és/vagy dátum, első oldal, nyelv.

A fenti adatok megadása kötelező, ezek nélkül a cikk nem menthető el az MTMT-be.

A folyóiratszám pontos azonosítása szükséges: pl. dátum + évfolyam + szám (2014., XVII. évf. 11. szám) vagy szám + dátum (1005. szám, 2016. szeptember), stb. , csak az év vagy csak az évfolyam megadása nem elegendő.

A besorolás lehet: szakcikk, összefoglaló cikk, rövid közlemény, esszé, forráskiadás, konferenciaközlemény, ismertetés, hozzászólás, helyreigazítás, sokszerzős közlemény, műkritika, recenzió, kritika, jelentés, absztrakt, megemlékezés / personalia, publicisztika, bibliográfia / repertórium, nem besorolt.

A jelleg lehet: tudományos, ismeretterjesztő, közérdekű, oktatási, nem besorolt.

 

Könyv és könyvrészlet esetén kötelezően rögzítendő adatok

Az előzetes publikációs lista összeállítása során könyv (és egyéb könyvjellegű publikáció, pl. katalógus) esetében mindenképpen meg kell adni a következő adatokat: könyv címe, ISBN száma, megjelenés éve, kiadó neve, kiadás helye, nyelve.

Könyvrészlet (pl. könyvfejezet, tanulmánykötetben megjelent tanulmány, konferenciakötetben megjelent publikáció) esetén az előzőeken túl kötelező adat még: a könyvrészlet címe, esetleges alcíme, első oldala, a könyv szerkesztőjének neve is.

A besorolás lehet: szakkönyv v. szaktanulmány, monográfia v. könyvfejezet, felsőoktatási tankönyv (része), tanulmánykötet, forráskiadás, kritikai kiadás, bibliográfia, repertórium, katalógus, kézikönyv, konferenciakötet, műhelytanulmány, atlasz, oktatási anyag, előszó, utószó, műtárgyleírás, szócikk, térkép, nem besorolt.

A jelleg lehet: tudományos, ismeretterjesztő, közérdekű, oktatási, nem besorolt.