bezárás

Magáért beszél

A Magyar Nemzeti Galéria és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) tisztelettel meghívja Önt a

Magáért beszél
című kiállítás megnyitójára.

A megnyitó időpontja:
2011. július 15., péntek, 16.00

Köszöntőt mond: Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
A kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota, A épület
A kiállítás megtekinthető:  2011. szeptember 4-ig
Budavári Palota A-B-C-D épület
H-1014 Budapest, Szent György tér 2.

Kiállító művészek:
Albert Ádám, Antal Balázs, Asztalos Zsolt, Balázs József Tamás, Batykó Róbert, Borsos LŐRINC, Igor & Ivan Buharov, Kim Corbisier, Czank Ninetta, Czene Márta, Ember Sári, Erdei Krisztina, Fáskerti Zsófia, Fischer Judit, Andreas Fogarasi , Gruppo Tökmag , Hatházi László, Horváth Dániel, iski Kocsis Tibor, Kaszás Tamás, Kerekes Gábor, Király András, Király Gábor, Kokesch Ádám, Koralevics Rita, Laci & Balázs, Loránt Anikó, Martin Henrik, Mécs Miklós, Miklós Hajnal, Navratil Judit, Oravecz Tímea Anita, Orbán György, Puklus Péter, Ráskai Szabolcs, Siegmund Ákos, Société Réaliste, Szabó Eszter, Szabó Éva Eszter, Szabó Klára Petra, Szabó Péter, SZAF, Szemző Zsófia, Szigeti Gábor Csongor, Tibor Zsolt, Tranker Kata, Vécsei Júlia


Sajtó

Magáért beszél

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves kiállítása
Magyar Nemzeti Galéria 2011. július 16 – szeptember 4.

A hosszú történettel rendelkező szervezet tevékenységének, aktuális tagjai munkásságának bemutatását – az éves
kiállítás keretében – kurátorként mint egy projektet értelmeztem. Fő kérdésünk az volt, hogy hogyan lehet a kiállítást
létrehozni úgy, hogy egyszerre töltse be a műalkotások bemutatásának feladatát, és egyszerre ösztönözze a tagokat
aktív, véleményformáló részvételre a munkában.
Tény, hogy a 40 év alatti generáció különleges helyet foglal el a művészeti életben. Ez a korcsoport karrierjének első
évtizedében jár, ezért az alkotói koncepciók még változhatnak, a személyes aktivitás, a szerepvállalás is alakulhat,
mindeközben e művészek által létrehozott alkotások előrevetítik, meghatározzák az elkövetkező évek művészeti
szemléletét. A művészek felvetései, még ha nem is mindig egymáshoz kapcsolhatók, a művészettörténet majd több
év távlatából, a karrierek további alakulásának ismeretében fogja egy korszak meghatározóiként értelmezni ezeket a
műveket.
Fontos szempontja volt a munkának, hogy – a művek jövőbe mutató szemlélete miatt – ne prekoncepciók és történeti
folyamatok szerint formáljunk véleményt az alkotók magatartásáról, hanem engedjük, hogy a kiállítás koncepcióját
maguk a művek alakítsák.
A festményekben, videókban és installációkban rejlő művészi elképzelést tehát értelmezhetjük úgy is, mint egy, a
pályán néhány éve aktív művész részvételi szándékát a hazai és nemzetközi folyamatokban, az ott zajló
eseményekre és jelenségekre is reflektálva, illetve értelmezhetjük úgy is, mint a művész életét meghatározó
körülmények és inspirációk megjelenítését, melyet az alkotó a kortárs művészet kommunikációs nyelvén közvetít. A
két definíció között csak annyi a különbség, hogy az utóbbi nem meglévő kategóriák szerint próbálja meg a műveket
interpretálni, hanem az alkotások sajátosságai alapján állítja fel az osztályozás szempontjait.
A kiállításra történő jelentkezés feltétele három egyszerű kérdés megválaszolása volt, amitől azt vártuk, hogy az
alkotók maguk foglaljanak állást, határozzák meg saját helyüket a kortárs művészet jelenségei között, illetve fejtsék ki,
mit tartanak a számukra legérdekesebb művészeti kérdésnek és megjelenítési módnak. A válaszoktól személyes
reflexiót, őszinte pozíciókeresést vártunk, és a válaszok meg is fogalmazták ezek mozgatórugóit.
A válaszokban tükröződő szemléletek ugyanis nagyobb csoportokba rendezhetők, amelyeket a Magyar Nemzeti
Galériában három szekcióban mutatunk be. Ezek, mint egymáshoz kapcsolódó érdeklődési területek, a művészethez
való hozzáállásban különíthetők el egymástól. A Médium mindegy, legfontosabb az üzenet, a Napi rutin – az ember
esendő és a Kísérleti egoizmus elnevezések a válaszokból származnak, igazolva azt, hogy a projektben a művészek
válaszai határozták meg a kiállítás rendezési elveit.

A médium mindegy, legfontosabb az üzenet

A kortárs művészet folyamatosan szembesül azzal a gondolattal, hogy a művészi kifejezőeszközök (legyen az
festészet vagy újabb, filmalapú alkotás) megválasztása jelentéssel bír. Mindegyik műfajnak megvan a maga hosszabb
vagy rövidebb története, amelynek ismerete igen fontos akkor, amikor a művész arról dönt, hogy milyen anyagok és
formák felhasználásával dolgozik.
Ebben a szekcióban olyan alkotókat ismerhetünk meg, akik kiemelt figyelmet fordítanak az alkalmazott technikák
szerepére. Az itt látható alkotások a maguk kérdésfelvetéseivel és kísérleteivel lehetőséget teremtenek az
újraértelmezésre: a festménytől az objektig olyan műveket állítottunk ki, amelyek üzenetében kiemelkedő szerepe van
annak, hogy hogyan jelennek meg, mit ábrázolnak, és mit mondnak el arról a médiumról, amelyet alkotójuk használt.

Napi rutin – az ember esendő

E cím alatt olyan alkotók műveit mutatjuk be, akiknek a munkásságát a társadalmi és politikai kérdésekre adott
reflexiók jellemzik. A napi aktualitásokat alkotásaikban összegző művészek – kritikus vagy leíró hangvételükkel – egy
markáns oldalát mutatják a jelenleg aktuális művészeti magatartásformáknak.
A mindennapi problémák művészi feldolgozása azt a vágyat is kifejezi, hogy a mű közel kerüljön nézőjéhez, és hogy
felismerjük: az alkotó élete egyáltalán nem különbözik a miénktől. A különbség csupán abban ragadható meg, hogy
aki művészettel foglalkozik, megpróbálja a maga eszközeivel feldolgozni és közzétenni azokat a jelenségeket,
amelyeket feszültségként vagy konfliktusként élünk meg. A művész a médiától eltérően értelmezi és közvetíti az
eseményeket: személyes hangvétele és a részletekre fordított figyelme sokat segít abban, hogy megértsük a
nézőpontok különbözőségét, ennek következményeit és a magatartásformák mögött rejlő felelősségvállalást.

Kísérleti egoizmus

A kortárs művészetben megerősödött az a tendencia, amely a szellemi és lélektani önmeghatározás módjait keresi.
Ebben a kiállítási szekcióban a művek érzékeny megjelenéssel, személyes hangvétellel és egyéni megoldásokkal
gondolkodtatnak el arról, hogy az alkotó – munkája folyamán – tekintheti-e kiindulópontnak saját világszemléletét,
életérzését, ezzel olyan műveket létrehozva, amelyek épp e tulajdonságuk miatt közel állnak hozzánk, nézőkhöz.
Ezekben a művekben nagy szerepet kap a szépségről alkotott vélemény, és hogy a közvetített gondolat vagy érzés
nem mindig feltétlenül megfogható vagy kimondható.
A három kategória, még ha a műalkotás más és más aspektusait járja is körül, mégis egyfajta szellemiséget képvisel.
Ennek oka az, hogy e generáció igen tájékozott a világban zajló művészeti eseményekről, kialakult elképzelése van
arról, hogy egy műtárgy milyen formai és tartalmi keretek között jöhet létre, és arról is, hogy a kortárs művészet
hangvételében, nyelvezetében az európaiság, a nemzetközi értékrend lehet az iránymutató. Ez az alap lehet
kiindulópontja a hazai művészet külföldi megismertetésének és sikerének, amit a bemutatott alkotók nemzetközi
szereplései is visszaigazolnak.

A kiállítás címe tehát, a Magáért beszél, több jelentést sugall. Egyrészt arra utal, hogy a művek színvonalukkal és
tartalmukkal magukért beszélnek, másrészt viszont arra a kényszerű helyzetre, amelyben a szervezet és tagjai
kénytelenek saját érdekeik érvényesítéséért újabb és újabb stratégiákat felvetni és követni. A Fiatal Képzőművészek
Stúdiója Egyesület számára a túlélés a tét, ezért kiemelkedő jelentőségű az idei tárlat: egy generáció bemutatkozása,
egyben önmeghatározása saját maga és az őt körülvevő világ számára.

Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora

Kiállító művészek: Albert Ádám, Antal Balázs, Asztalos Zsolt, Balázs József Tamás, Batykó Róbert, Borsos Lőrinc,
Igor & Ivan Buharov, Kim Corbisier, Czank Ninetta, Czene Márta, Ember Sári, Erdei Krisztina, Fáskerti Zsófia, Fischer
Judit, Andreas Fogarasi, Gruppo Tökmag , Hatházi László, Horváth Dániel, iski Kocsis Tibor, Kaszás Tamás, Kerekes
Gábor, Király András, Király Gábor, Kokesch Ádám, Koralevics Rita, Laci & Balázs, Loránt Anikó, Martin Henrik, Mécs
Miklós, Miklós Hajnal, Navratil Judit, Oravecz Tímea Anita, Orbán, György, Puklus Péter, Ráskai Szabolcs, Siegmund
Ákos, Société Réaliste, Szabó Eszter, Szabó Éva Eszter, Szabó Klára Petra, Szabó Péter, SZAF, Szemző Zsófia,
Szigeti Gábor Csongor, Tibor Zsolt, Tranker Kata, Vécsei Júlia

Hírek

VISSZANÉZŐ

Hogy a járvány második hullámában se maradjunk kiállítások, s más kult. élmények nélkül, elindítjuk visszanéző című videósorozatunkat...

2021. január 13.

MULTIPLEX – Szikszai Károly

Megnyitó: 2021. 01. 13. 21:00
Helyszín: Godot Galéria
Megtekinthető: 2021. január 14 - február 6.

2021. január 13.

MINDENT EL KELL KEZDENI VALAHOL – Pintér Dia

Megnyitó: 2021. január 20., 18:00 óra
Helyszín: Horizont Galéria
Megtekinthető: 2021. március 3-ig

2021. január 11.

Tabula rasa -Károlyi Zsigmond és a "monokróm festőosztály" kiállítás

Megtekinthető: 2020. január 15 - április 15.
Godot Kortárs Művészeti Intézet

2021. január 08.

TÖREDEKÉKEK / FRAGAGMENTS

Megnyitó: 2021. január 15. 18:00
Helyszín: MAMŰ Galéria
Megtekinthető: 2021.01.15 – 2021.02.05.

2021. január 08.

Merényi Dávid

Helyszín: Ari Kupsus Galéria
Megtekinthető: 2021. január 28-ig

2021. január 06.

Faun realness - Horváth Gideon

Helyszín: ISBN könyv+galéria
Megtekinthető: 2021. január 7 - február 5.

2021. január 06.

In memoriam KONOK TAMÁS

2021. január 9. 18:00 (Online rendezvény)

2021. január 06.

Konok Tamás: Vonalmozgások

Megnyitónapok: 2020. december 17-18
Helyszín: Molnár Ani Galéria
Megtekinthető: 2021. március 13-ig

2020. december 17.

LXXX – Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész kiállítása

A kiállítás 2020. december 15. és 2021. január 24. között látogatható.

2020. december 15.

Hét év – 150 kiállítás | 125 éves a Műcsarnok // virtuális megnyitó

Helyszín: Műcsarnok
A kiállítás, a korlátozásokat követően 2021. június 27-ig látogatható

2020. december 09.

KLÓNIA – Ferenczy Zsolt

MODEM
2020.11. 21– 2021.-02.14.

2020. november 23.

FényArtban a Művészetek Völgyében - Álmodd meg a Klastrom fényeit!

Leadási határidő: 2021.Február 14.

2020. november 19.