A VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓL ÍRTA: SZMRECSÁNYI MIKLÓS

Mikor társulatunk választmánya részéről a megtisztelő megbízást elfogadtam, hogy társulatunk ötven éves történetét megírjam, nem is képzeltem, hogy milyen nehéz problémák fognak előttem felmerülni. Igaz, hogy 25 évvel ezelőtt szintén nekem kellett a társulatnak akkor negyedszázados múltjáról egy rövid történeti vázlatot megírnom. De már az idő hosszúságában rejlik a nagy különbség. Azelőtt mindig azon kezdtük, hogy a magyar művészetnek nincsenek hagyományai. Ma már a félszázad elteltével így beszélni többé nem lehet. Azóta hány kiváló művészünk pályája záródott le. Hány nagy mesterünk költözött el a halhatatlanok hónába. Egész rajokban vonulnak fel azóta az új művésznemzedékek. A múlt, a társulat keletkezése lassankint a történeti távlat messzeségébe vész. Ezzel az ötven év előtti szerény kezdettel áll szemben a magyar művészetnek ötven év multán elért óriási kifejlődése. Számot kellett vetnem azzal, hogy terjedelemben messze túllépné feladatom határait, ha ennek a fejlődésnek minden fokozatáról, az események, a küzdelmek és a sikerek minden mozzanatáról évről évre részletezésekbe bocsátkoznám. A rendelkezésemre állott forrásokból köteteket lehetne megírni. Kénytelen voltam dióhéjba foglalni a gazdag anyagot, bár tudtam, hogy így csak hézagos munkát végezhettem. Az egyes művészi alkotásoknak, a művészeti irányoknak és áramlatoknak méltatásától, szóval művészettörténeti fejtegetésektől természetesen teljesen távol kellett magamat tartanom. Törekvésem az volt, hogy a legfontosabb események és eredmények tárgyilagos egy befűzéséből mégis kidomboruljon társulatunk ötvenéves múltjának nagy jelentősége és a legnagyobb súlyt arra fektettem, hogy - - úgy mint 25 év előtt -társulatunk tevékenységének statisztikai kimutatásai művészettörténeti irodalmunk számára megbízható kútfőt szolgáltassanak.

25 évvel ezelőtt is azt írtam, hogy ezek a táblázatok ékesebben bizonyítják minden szóvirágnál, hogy társulatunk mit tett s mit ért el a magyar művészet érdekében.

Ünneplő számunkban illusztrációkat is óhajtottam felvenni. Lehetőleg áttekintést nyújtó sorozatban. Itt is természetes korlátokat kellett szabni a képek mennyiségének és nagyságának. Társulatunk kiállításain az állami aranyérmeket és a társulati díjat tekintik a művészek a legfőbb kitüntetésnek. Ha már korlátok között kellett maradni, legalkalmasabbnak látszott a két legfőbb kitüntetésben részesült művek sorozatát képekben is bemutatni. Későbbi időkre ezek a tipográfiai okokból néha aránytalanul kisebbített képek, mint azonossági és emlékeztető dokumentuMok nagy művészettörténeti beccsel fognak bírni.*) Nem is képzelné senki, hogy milyen nehézségekkel járt ezek közül némelyiknek reprodukálásra való megszerzése. Olykor az illető művésznek sem volt fényképe s nem tudta, hogy műve kinek a birtokában van.

S ezek szerint feladatomnak főleg az adatok és tények egyszerű felsorolásával véltem legjobban megfelelhetni.

Bővebben csak a társulat keletkezésével, az akkori viszonyokkal és a társulat első szervezőinek érdemes munkásságával foglalkoztam. Azt is mondhatnám, hogy megírtam a társulat keletkezésének rövid történetét és hozzáfűztem az azóta elért eredményekről szóló adatokat. Tettem azt abban a meggyőződésben, hogy a társulat ötvenéves jubileumán első sorban kegyelettel kell megemlékeznünk azokról, kiknek úttörő, önzetlen munkájából fakadt a hazai művészet mai gazdag virágzása.

Legjobb igyekezettel és szeretettel dolgoztam, hogy társulatunk iránt, ötvenéves múltjának ismertetésével is, soha el nem múló hálás ragaszkodásomat tanúsítsam.

Mert hiszen a társulatnak köszönhetem, hogy életemnek legszebb éveit a magyar művészet szolgálatának szentelhettem, szoros barátságban, túlzás nélkül mondhatnám, az én időmből való összes magyar művészekkel, benső, bizalmas érintkezésben a mi nagy mestereinkkel. S ezt én többre becsültem minden más külső előnynél.

Az adatok összeállításában nagy segítségemre volt utódom és kedves barátom dr. Ambrozovics Dezső vezetése alatt a társulat titkári hivatala, kivált Lesskó János segédtitkár.

Társulatunk helyzete és működési köre kezdettől fogva más volt, mint a hasonló célú külföldi társadalmi szervezeteké. Megalakulásától fogva sok éven át oly feladatokat és olyan anyagi terheket kellett magára vállalnia, melyekről, régi hagyományok alapján, dúsabb forrásokból és hatalmasabb eszközökkel másutt az állam szokott gondoskodni.

A társulat első szervezőinek éppen az elévülhetetlen érdemük, hogy a maguk szűkebb érdekkörén felülemelkedve, a magyar művészet általános nemzeti fontosságát, jövő virágzásának megalapítását tartották szemük előtt és az egész vonalon megindították a hazai művészeti viszonyok gyökeres javítását. A nagy céltól el nem riasztotta kitartó törekvésüket eszközeiknek csekélysége és a boldogulás útját lelkes buzgósággal egyengették a következő nemzedékek javára.

Állami támogatásról, ösztöndíjakról, megrendelésekről szó sem lehetett. Az önkényuralom - - és a rövid életű alkotmányosság után - - a provizórium kormánya csak akadályokat gördített még a társulat megalakulása elé is. Társulatunk tisztán a magyar társadalom megnyerésére volt utalva, a maga erejéből kellett tért hódítania a magyar művészet számára. Keletkezésének idején a fővárosban két társadalmi szervezet volt tevékeny a művészet érdekében.

A Pesti Műegylet volt a régebbi, egyátalán az első e téren hazánkban. Létrehozása a Trefort Ágoston nevéhez fűződik.

Ő és lelkes fiatal barátjai, br. Eötvös József, Szalay László és Lukács Móric, külföldi utazásaikon szerzett tapasztalataikat itthon a művészeti élet fellendítésével is törekedtek értékesíteni. 1839 folyamán mások is csatlakoztak hozzájuk - - Eckstein Frigyes, Schedius Lajos, gróf Serényi László, Grimm Vince műkereskedő - és értekezéseiknek eredménye az lett, hogy a német nagyobb városokban már egy-két évtized óta működő Kunstvereineknek mintájára megalakították 1839 november 10-én a Pesti Műegyletet. Létrehozásán kiválóan Schedius Lajos, az esztétikának egyetemi tanára fáradozott lelkes buzgalommal. Az első évre Trefort Ágostont választották meg elnökké s Szalay Lászlót titkárrá. Már a következő évtől mások vették át a vezetést.

A kiállításokat 1847-ig a régi városi vigadóban rendezték. Később, 1853-tól fogva a Diana-fürdő épületében, mely azóta a rohamos új építkezéseknek áldozatul esett és a helyén, a Ferenc József-téren, ma már a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete emelkedik. A Pesti Műegyletnek megvolt az a jelentősége, hogy kiállításain a hazai művészek először váltak szélesebb körben ismertekké. De a legtöbb Kunstverein végzetét elkerülni nem tudta, mert az 5 forintos tagok szerzése érdekében kisorsolásra mentől nagyobbszámú s azért selejtes műveket vásárolt s még mű-lapok céljára sem szerzett mindig hazai művészektől eredeti képeket, hanem készen átvett külföldi metszeteket terjesztett. Pedig 1856-ban tagjainak száma jóval meghaladta az ötezret. Azontúl évről évre hanyatlott. A művészetnek ez az aprópénzre váltása a Kunstvereinokat másutt is lejáratta. A Pesti Műegylet azonban főleg azzal idegenítette el magától a hazai művészeket, hogy kisorsolásra túlnyomóan idegen - többnyire osztrák - vásári műveket vett meg.

Már 1846-ban nagy elégedetlenség nyilvánult ezért, de a hazai művészek akkor csak annyit érhettek el, hogy azontúl a sorsolásra szánt összegnek egy negyed részét kellett magyar művekre fordítani! A hazai művészeknek ilyen felfogással kellett küzkodniök. S a Pesti Műegylet végig megmaradt az alantjáró bécsi műkereskedés szolgálatában. Nem változtatott ezen az eltévesztett rendszeren akkor sem, mikor kiállításain újabb és újabb fényes tehetségű magyar művészek tűntek fel. Az idegen selejtes művészi termelésnek magyar pénzen űzött pártolása annál szembeszökőbbélett és a felháborodás nyílt szakításra vezetett. Az akkori viszonyok mostohaságát illusztrálja, hogy a Műegylet 1863-ik évi jelentésében a mindig sűrűbben felhangzó panaszokkal szemben a maga igazolására kimutatta az összes nevek és összegek felsorolásával, hogy a Műegylet kiállításain 1853-1863 közt, tíz év alatt 62 magyar művész összesen 57.823 forintot kapott eladott művekért. Eszerint tíz éven át egy magyar művészre összesen 1000 forint, egy évre még 100 forint sem jutott.

Ebből az akkori olcsó időben sem lehetett volna megélni. A külföldi, többnyire bécsi hulladékra pedig legalább négyszer annyi vásárlás esett.

Természetes volt a nagy elégedetlenség és annak diadalmasan ki is kellett törnie, az ötvenes évek végén, mikor a Műegylet kiállításaira magyar művészektől egymásután szebbnél szebb s hozzá még a magyar történet dicső múltjából merített festmények érkeztek, melyek a hazai közönség akkori érzelmeinek annyira elevenére találtak.

De el kell ismerni viszont azt, hogy a Pesti Műegylet néhány igen becses magyar képet szerzett műlapjai számára és sokszorosítás után az eredeti festményeket a Nemzeti Múzeum képcsarnokának ajándékozta.

Ez az elismerés még inkább megilleti a Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesületet, mely szintén régebbi, mint a mi társulatunk. József nádornak ez állásában betöltött ötvenedik évfordulójára s az ő védnöksége mellett 1846-ban jött létre.

Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum érdemes igazgatója szervezte s nem lehet eléggé méltányolni, hogy az akkori művészietlen viszonyok között több száz olyan tagot lehetett megnyerni és összetartani, kik éveken át legalább 5 frtot fizettek anélkül, hogy maguknak azért legcsekélyebb előnyük lett volna, tiszta hazafiságból azért, hogy az első nemzeti képtárat létesíteni és gyarapítani lehessen. A Műegylet és a Képcsarnok-egylet nélkül a mai szépművészeti múzeumban a múlt század közepéről a legjellemzőbb, a legértékesebb magyar festmények - művészetünk első dúsabb fejlődésének fényes lapjai - pótolhatlanul hiányoznának.

1859 ben a Műegylet kiállításából vette meg a Képcsarnok-egylet Madarász Viktornak "Hunyadi László siratása" című megragadó festményét is. Az egykorú hírlapok a művészeti mozgalmakról nagyon szűkszavúak. Erről a képről s az egész kiállításról Jókai Mór ("Kakas Márton a műtárlaton") hosszabb ismertetést írt a Vasárnapi Újság május hó 29-ki számában. Mint nagy eseményt említi fel azt, hogy magyar művészektől nem kevesebb mint huszonhárom festmény (!) van a kiállításon s köztük néhány kétségtelen remekmű. Ligeti két tájképéről azt mondja, hogy az egyik a "Nazareth", a kiállítás gyöngye, de a másik a "Szahara", a gyémántja. Felsorolja Than, Lotz, Orlai, Brodszky, Molnár, Klimkovics s mások műveit. S végül a legmelegebb rnagasztalással szól Madarász Viktornak három történeti képéről, kivált a "Hunyadi László siratásá"-ról. Megrázóan írja le a kép tárgyát. Aztán hozzáfűzi: " . .. Ily egyszerű, nemes és megragadó jelenetet csak nagyihlettségű művész alkothatott ... E fiatal művész neve Madarász Viktor, jelenleg Parisban. Az Isten nevelje hírét nagyra!"

Ez az egykorú lelkes cikk élénken tolmácsolja a magyar művészek iránti hangulatot. Az önkényuralom nyomása alól felszabadulni törekvő nemzeti szellem rajongással fogadta a dicső múltnak művészi ábrázolásait.

Ez az erős nemzeti áramlat buzdította hazai művészeinket, hogy az alantas idegen művészet pártolásában elposványosodott Műegylettel szakítsanak. Az új szervezkedés számára a társadalom rokonszenvét a magyar művészet első fényes sikerei hódították meg.

Sarkalatos a különbség a Műegylet és a mi társulatunk keletkezése között.

A Műegyletet kiváló műveltségű laikusok hozták létre. A művészeket ők vonták bele a társadalmi szervezkedésbe.

Ellenben azok, kik a Műegylettől a különválást megindították, egytől egyig művészek voltak. Tisztán művészek körében érlelődött meg a mi társulatunk eszméje és a művészek látták helyesnek és üdvösnek, hogy a maguk szűkebb körén túl a társadalomnak vezető férfiaival szövetkezzenek.

Egyikük még ma is életben van, Ujházy Ferenc, a köztiszteletben álló csendéletképfestő (abban az időben ő is festett történeti képeket). Jól emlékszik, hogy az ötvenes évek végén gyakran jöttek össze többen Van der Venne németalföldi származású, de akkor Pesten tartózkodó festőnek haltéri lakásán.

Határozottabb eredrnénynyel járt az Orlai P. Samunál 1859 január 23-án tartott értekezlet, melyen Latkóczy Lajos, Brodszky Sándor, Kiss Bálint, Pecz Henrik, Plachy Ferenc, Van dér Venne Adolf és Ujházy Ferenc is részt vett. Később Barabás Miklós és Pecz Henrik is csatlakozott hozzájok s kidolgoztak egy alapszabálytervezetet s szerencsét próbáltak vele az akkori rendőrhatóságnál. Hosszas volna elmondani, mennyi huzavona késleltette ezeknek az alapszabályoknak jóváhagyását. Többszörösen visszaküldték a folyamodóknak, újra meg újra át kellett dolgozni azokat, majd azért, hogy az osztrák egyesületi törvénynek megfeleljen, majd pedig azért, hogy a bécsi Concordiának szervezetéhez legyen hasonló.

Az efölötti tanácskozások vezetésére Barabás Miklóst kérték fel, kinek a neve már régóta ismert és népszerű volt az egész országban. Részt vett ő a Műegyletnek első 1840. évi kiállításán. A tanácskozásokat vezette 1861-ben társulatunk keletkezésekor. Eveken át volt aztán társulatunk alelnöke. S mint a magyar művészek nesztora, a városligeti műcsarnokban rendezett 1896. évi rnilleniumi kiállításon is a nagyra nőtt új nemzedék soraiban még mint kiállító művész szerepelt.

A rövid életű csonka alkotmányosság idején Pest város törvényhatósága megengedte -azonban 1862 elején a helytartó tanács újra megtiltotta - - a társulat közgyűléseinek tartását. Időközben Barabás Miklós elnöklete alatt 1861 március 15-én megtartották az első értekezletet és a március hó 28-án végbement közgyűlésen a társulat megalakultnak nyilvánította magát s meg is kezdte rendszeres tevékenységét. Az alakuló közgyűlésen megválasztott elnök, gróf Keglevich Béla, néhány hónap múlva lemondott s már 1861 augusztus 1-én egy újabb közgyűlés helyébe nagy lelkesedéssel Andrássy Gyula grófot választotta meg. Csak az ő közbenjárásának lehetett köszönni, hogy a hatóságok akadékoskodásainak leküzdése után végre 1863 február hó 3-án ő Felsége az alapszabályokat szentesítette. S így a végleges megalakulástól számítva, Andrássy Gyula gróf volt a társulatnak voltaképen első elnöke. Az is maradt mindaddig, míg az alkotmány helyreállítása után a király és a nemzet bizalma, a kormány élére nem szólította.

Társulatunknak s a magyar művészetnek nagy előnyére vált, hogy az első szervezkedés a gróf Andrássy Gyula államférfiúi nimbuszával és páratlan népszerűségével tért hódíthatott az egész országban. Nagyban hozzájárult ez a szerencsés választás ahhoz, hogy a Műegylet szatócskodása után a művészet ügye országos ügynek a fontosságára emelkedett. Hogy Andrássy maga is így fogta fel társulatunknak feladatát, arról egyebek közt a társulat irattárában őrzött, Ránk-fürdőből 1863 augusztus 7-én kelt s Harsányi Pálhoz, az igazgató választmány elnökéhez intézett, ma is teljes értékű programmot tartalmazó levele tanúskodik, melyben megköszöni, hogy a társulat közgyűlése őt ismét elnökké választotta.

S aztán így folytatja: " ... A művész természetétől független és nem szokott hizel-kedni, akinek bizodalmat mutat, az iránt bizo-dalmat érez. Ezután, el nem fogadni a társulat ismételt választását, annyit tenne, mint fel nem fogni azon megtiszteltetést, mely egy kiválólag független testület választásában rejlik.

Őszinte elismeréssel fogadom tehát a társulat előlegezett bizodalmat és választását.

Hazánknak, ha el akarja foglalni azon állását, mellyet helyzete és múltja számára kijelöltek - e téren sem szabad elmaradnia - sőt feladata, a civilisatio eszméivel egyetemben, a művészetet is terjeszteni a világ ezen részén. Pestnek kebelében kell felállani a művészet utolsó iskolájának a kelet felé.

E célt elérni a magyar művészek feladata, - őket segíteni, mindenkié e hazában. Fogom-e részemről a társulat törekvéseit elősegíthetni, mint óhajtanám - - nem tudom -de igyekezni fogok rajta és örömmel ajánlom fel közreműködésemet a társulatnak..."

S ezt az Ígéretet meg is tartotta élte fogytáig, mert a művészetet igazán szerette. A társulat első kiállításán ő volt az első nagyobb képnek, Madarász "Báthori Erzsébet"-jének vevője. A társulat és a művészet nagy eseményeiben melegen vett részt, még amikor Bécsbe is költözött. S még négy nappal utolsó, voloscai útja előtt is meglátogatta az Andrássy-úti műcsarnokot, mert amint maga mondta, még egy kiállítást sem mulasztott el ott. Társulatunk irattára több levelet őriz gróf Andrássy Gyulától s mindig becses emlék lesz a ránki levél, melyből a messze jövőbe világító, ragyogó szelleme egy félszázad távolságából sugárzik felénk.

Az igazgató-választmány első elnöke Henszl-mann Imre volt, a sokoldalú tudós, ki a műemlékek rendszeres gondozásának volt úttörője hazánkban. Minthogy hosszabb időre elutazott, helyébe Harsányi Pált, a tőrül metszett lelkes hazafit és a művészet buzgó hívét választották. Kezdetben Plachy Ferencz, a szerény festő volt a társulat titkára. Mikor egy év múlva birtokára visszavonult, 1862 július 10 én Telepy Károlyt választották meg helyébe, ki haláláig, 1906 szeptember 30-ig, közel negyvenöt éven át megszakítás nélkül állta társulat szolgálatában, 1880-ig mint titkár s aztán mint műtárnok. Senkit sem lehet az országos magyar képzőművészeti társulat múltjával annyira azonosítani, mint Telepy Károlyt. Különösen fennállásának első felében. Mielőtt az Andrássy-úti műcsarnok megnyílt s mielőtt a nagyobbszabású tevékenység a munka megosztását és új erők alkalmazását meg nem kívánta, Telepy Károly végezte el a tennivalók oroszlánrészét. A fürge kis ember, érdekes dús hajzatú fejével, élénk, tréfás beszédével és sokoldalú ügyességével arra született, hogy a kezdő társulatnak barátokat szerezzen. Száz szemű és száz kezű volt. Ő rendezte a társulat sorsolását. Éveken át ő cso-magoltatta s vette át a kiállítási műtárgyakat. Ő volt a képek egyedüli akasztója. Ő közvetítette a vásárlásokat. Mennyi érzékenységbe kellett ütköznie s oly sok éven át tartósan még sem haragított senkit sem magára. Amellett ráért még festeni is és bámulatosan sokat festett. A külföldi nemzetközi tárlatok magyar osztályait és a vidéki kiállításokat is ő rendezte. A művészekkel és a közönséggel a társulat nevében ő érintkezett legtöbbet, ő fogadta és kalauzolta a társulat kiállításainak illusztris vendégeit. Az ő szeretetreméltó megjelenése lassankint az országos magyar képzőművészeti társulat fogalmának megtestesülése lett.

A hatvanas években a társulat jelmezes kirándulásokat és bálokat rendezett. A fővárosi közönség körében ezek a művészeti ötletességgel egész népies ünnepeket vagy antik paródiákat végigjátszó mulatságok hódító hatással voltak a társulat céljaira. Azokban is főleg a Telepy kifogyhatatlan humora és ügyessége remekelt.

Az ötven év multán elért óriási haladást semmi sem teheti annyira szembeszökővé, mint az ötven év előtti kezdetleges viszonyokból merített adatok néhány példája.

A fiatal tehetsegeknek felkarolását és támogatását a társulat kezdettől fogva feladatának tekintette.

Az elsők voltak ketten, éppen a legjavából: Izsó Miklós és Munkácsy Mihály. Alig három hónappal a megalakulás után, 1861 május 18-án, elhatározta az igazgató-választmány, hogy "miután Izsó Miklósnak, a segélyre szoruló kiváló fiatal szobrásznak egy sikerült műve, a "furulyázó pásztor" (ez volt a legelső szobormű a magyar népéletből!) a Műegylet kiállításán van, azt 50 forintért megveszi, abban a reményben, hogy a Műegyletnek sorsolásra újra eladhatja". Ez tényleg így is történt.

Munkácsy Mihályt Harsányi Pál igazgatóválasztmányi elnök ajánlta melegen az 1863 augusztus 2-ki ülésen. El is ismerték sokat igérő fényes tehetségét és a társulat pártfogoltjának nyilvánították. Két képe közül a "regélő honvéd "-et vették meg sorsolásra 80 frtért!

S mind a két fiatal művész áradozó levélben köszönte meg a nagyratartott segítséget.

El kell hinnünk, hogy ez abban az időben csakugyan nagy dolog volt.

A társulatnak pénze nem volt, de legalább lelkes propagandával támogatta a hazai művészeket.

Székely Bertalannak ismert történeti képe: "II. Lajos tetemének megtalálása" 1861 febr. havától volt a Műegylet kiállításán. Társulatunk pendítette meg a hírlapokban azt az eszmét, hogy magyar művésznek ilyen fényes első sikerét nem szabad tétlenül nézni s ha máskép nem megy, nyilvános gyűjtés útján meg kell a képet venni a Nemzeti Múzeum számára. Ennek a felhívásnak meg volt a kívánt eredménye, kivált mikor báró Eötvös József állt a gyűjtés élére és Székely festményét meg is vették.

Az első szabályzat a Műcsarnokba csak magyar művészektől való művek elfogadását engedte meg. Az elfogadott műveket egyszersmind meg is vette a társulat, ha más vevőjük nem akadt. Az árakat a társulat bíráló bizottsága határozta meg. S hogy a képek árát kifizethesse, a társulat külön sorsjátékot rendezett.

Addig, a míg csak néhány műtárgyról volt szó, ez a rendszer szépen bevált. Később oly veszteséggel járt, hogy meg kellett szüntetni.

Ha meg is szűnt a sorsjáték, a társulat hű maradt mindvégig alapítóinak elvi álláspontjához és a társulat pénzén, a tagsági díjakból soha sem jutott másra, mint magyar művek vásárlására.

A "Műcsarnok" kezdetben csak papiroson volt meg.

1861 februárban a londoni tárlatra szánt néhány magyar műtárgynak bemutatására szívességből Pachi zongorakereskedő engedte át a termét az Úri- (most Koronaherceg)-utca 6. számú ház első emeletén. A belépőjegyekből befolyt 221 frt 18 krajcárt a rendezőbizottság a társulat művészi nyugdíj-alapjára ajánlotta fel. Ez volt a magva a később terebélyessé kifejlődött művészi segély- és nyugdíjalapnak, melyről még bővebben lesz szó.

A társulat első helyiségét a Nagyhíd- (most Deák Ferenc)-utca 9. számú ház első emeletén bérelte. De nem volt rá pénze s ezért többen, legelöl Andrássy az elnök, adakoztak a házbérre. Az első kiállítás 1863 június 6-án nyílt meg. Klimkovics és Ujházy rendezte. A kiállított műveket alaposan megbirálták. Meg van erről a terjedelmes jegyzőkönyv. Mert a társulat vezetői, első sorban maguk a művészek" sajnosán nélkülözték a hírlapi kritikát. Azt vallották, hogy ez az élesztő a művészet egészséges fejlődéséhez szükséges. Ezért (a magyar művészet gyermekkorának egyik kedves mozzanata ez) megbírálták ők maguk írásban az egymás műveit és pedig olykor elég keményen. A bírálatokat az évkönyvben, a társulati tagok okulására ki is nyomatták.

A művészeti kritika irodalmi művelésének meghonosítása végett a társulat "szerkesztőt" alkalmazott. Az első Medve Imre volt, ő írt művészeti ügyekről az Ország Tükrébe a társulat megbízásából. Utána Kelety Gusztávot kérték fel, ki azonban csakhamar maga figyelmeztette a társulatot az ilyen hivatalos kritikának félszegségére. Ő aztán egy emberöltőn át, sokáig csaknem egymagában és a maga felelősségére írta művészi bírálatait az időszaki kiállításokról s nagy hatással volt a művészeti érdeklődés terjesztésére, abban az időben, mikor serkentés nélkül művészettel nem igen törődtek. Későbben ő szervezte a mintarajziskolát, az ő keze alatt nőtt nagyra az iparművészeti iskola s bár e két nagy intézetet odaadó gondossággal vezette, évekig volt társulatunk igazgatója s nemcsak ez a nobile officium, de minden fontosabb művészeti kérdés és feladat írásmunkája az ő fáradhatlan és önzetlen buzgalmára hárult. A művészet általános érdekeinek áldozta fel a maga művészetét.

A hatvanas évek végén a társulat megbízásából Maszák Hugó, e téren szintén egyike az érdemes úttörőknek, szerkesztette a társulat "Műcsarnok" című közlönyét.

Az igazgató-választmány kezdettől fogva hévvel karolta fel azoknak a feladatoknak megvalósítását, melyeknek szükségét felismerte, a képzőművészeteknek önálló, nemzeti talajban gyökerező fejlesztésére.

Az egyetlen művészi iskola, Marastoni "Festészeti akadémiája", még 1860-ban szűnt meg s azóta a művészi képzés lehetősége is szünetelt hazánkban.

1866-ban a társulat egy kimerítő művészeti programmal fordult az országgyűléshez. Különösen egy művészi iskola felállítását sürgette, hogy a hazai tehetségek itthon is képezhessék magukat. A kormány ezen az alapon indította meg a mintarajziskolának létrehozását.

1867-ben egyenesen a társulat emlékiratát vette fontolóra a képviselőház, amikor utasította a kormányt, hogy intézkedjék az Esterházy-képtár megvétele iránt.

A kiállítási viszonyok nagyon kedvezőtlenek voltak s akkor sem javultak, mikor a társulat a Tudományos Akadémia új palotájában - 1865-től kezdve - mérsékelt bér fejében új otthont kapott.

Egy tágasabb s négy kisebb, egynek kivételével, felülről világított teremben könnyebb volt kiállítást rendezni, mint a Nagyhíd-utcai szűk lakásban. De más hátrányok miatt eredményes tevékenységet kifejteni nem lehetett. A feljutás - a második emeletre vezető meredek udvari lépcső -- egymagában már elég akadálya volt annak, hogy a Társulat kiállításai révén pezsgőbb művészi élet fejlődjék.

A régebbi érdemes művészekhez több és több kiváló új tehetség sorakozott. Az Akadémiában állított ki először Benczúr Gyula (Hunyadi László búcsúja 1867), Szinyei Merse Pál (a Faun és a Nimfa 1869), Mészöly és mások. De az állam rendszeresen még nem vásárolt, műveket vevő amateur pedig fehér holló volt akkor.

A magyar művészek száma évről-évre nagyobb lett, az Akadémia néhány terme nekik sem adott elég helyet. Kivált 1868-tól fogva mikor kimondták azt, hogy külföldi műveket is elfogadnak.

Élénk viták előzték meg ezt a határozatot. Felszínre hozta ezt a kérdést a még mindig tengődő Műegylettel az egybeolvadás iránt megindított egyezkedés. A két egylet részéről kiküldött bizottság nézete az volt, hogy ha megszűnik a Műegylet, a társulatnak kell helyet engednie a külföldi művészetnek is.

Ebben a javaslatban az állott, hogy az egyesített társulat "kiállításokat rendez hazai és külföldi művekből ; szigorú bírálat útján befogadott magyar s jeles külföldi műtermékeket megvesz ..." Tehát az volt a nyíltan kifejezett szándék, hogy azontúl a társulat külföldi műveket is vásárolhasson. Heves viták folytak efölött a hírlapokban is. Harsányi Pál, az igazgató-választmány elnöke, az 1867 július 7-iki közgyűlésen a javaslat ellen oly lelkesen szólalt fel, hogy azt nagy többséggel elvetették.

Csak 1868 május 23-án változtatta meg a társulat közgyűlése az alapszabályokat oly értelemben, hogy külföldi műtárgyakat a kiállításokra elfogadni lehet, de a társulat pénzén csak magyar műveket szabad vásárolni. S ezt a sarkalatos elvi rendelkezést a társulat mindvégig fentartotta.

Időközben Andrássy Gyula gróf 1866 végén megvált a társulat elnöki állásától. Helyébe Pulszky Ferencet, a Nemzeti Múzeum európai hírű igazgatóját választották meg. A derék Harsányi is visszavonult s 1870 április 4-én Ráth György lett az igazgató választmány elnöke s a társulat ügyeinek egy évtizeden át nagyerélyű és határozott célokat követő intézője.

Már az ő elnöklete alatt jelentették az igazgató-választmány 1870 október 6-án tartott ülésén, hogy a Műegylet csöndben kimúlt s megmaradt összes vagyona Szathmáry Karolinának 2500 frt alapítványából állott. Ezt az összeget feloszlása előtt a Műegylet társulatunknak adta át. Szathmáry Karolina végrendeletében 5000 forintot hagyott a "Szépművészeti egyletnek". Minthogy ilyen egylet nem létezett, a birói hagyatéki végzés felében a Műegyletnek, felében társulatunknak adta át ezt az összeget, így aztán a társulat megkapta a hagyomány másik felét is.

A Műegylet összes ingóságait eladta, a befolyt pénzen társulatunktól sorsjegyeket vásárolt s azokat utolsó illetményül kiosztotta tagjai között.

Ezek az aprólékos részletek illusztrálják, hogy mennyire vértelenné vált a Műegylet s csendes kimúlása is tanúsítja, hogy a magyar művészet rovására az idegennek dédelgetése miatt a magyar társadalom rokonszenvét teljesen elvesztette. Viszont társulatunk a magyar művészet érdekeinek felkarolásával törekedett tért hódítani és erőgyarapodásának folytonossága igazolta, hogy helyes irányt követ.

Társulatunk az első években csak magyar művészek festményei után készült műlapokat osztott ki tagjai között s azon volt, hogy a sokszorosítás is itthon készüljön. A hatvanas években készült műlapokat olykor a művészek maguk rajzolták kőre: Wagner Sándor, Kelety Gusztáv ; majd Grimm és Marastoni reprodukálták Brocky, Orlai, Ligeti, Than, Lotz és Telepy képeit ; Rohn és Grund színes nyomásban készítette el Székely Bertalan eredetije után az «Ágnes asszony» három lapját; s így aztán nem kellett idegen segítséghez folyamodni. Ünnepi számunkban ezeknek az első műlapoknak reprodukciói arra valók, hogy ennek a hazafias törekvésnek emlékéi felidézzék.

Ezekből a gyér adatokból a mai nemzedék alig alkothat magának teljes képet arról, hogy mily nehéz viszonyokkal küzködtek azok a művészek, kik társulatunkat megalapították.

Néhányan a külföldön már akkor hírneves művészek voltak és fényes helyzetbe jutottak. Zichy Mihály az orosz udvar festője volt. Wagner Sándor és Liezen-Mayer Sándor a müncheni akadémia tanárai lettek.

De akik itthon éltek és a külföld fejlettebb művészi légköréből hazajöttek, azoknak sorsa nem volt könnyű. Azokat illeti első sorban társulatunk ötvenéves fennállásának ünneplésén a kegyeletes és hálás megemlékezés, kik a társulat keletkezésekor már művészek voltak, kik szívós hazafisággal egyengették itthon a művészet töretlen és rögös útját. Csodálattal kell meghajolnunk főleg azok előtt, kik a mi mostoha és művészietlen viszonyaink között művészetüknek olyan magaslatára emelkedtek, hogy az újabb és újabb áramlatok közepette is ők maradtak mégis a legnagyobbak. Csak Lotz Károlyra és Székely Bertalanra kell gondolnunk.

Kevesen maradtak az élők sorában társulatunk első szervezői közül.

A társulatnak a megalakulás első évében 1861-ben 154 tagja volt. A huszonötödik évforduló megünneplésekor, 1886-ban még 42 volt közülök életben. S ez idén, az ötvenedik év betöltésének korszakias ünnepén, tagjaink közt már csak ketten vannak olyanok, kik a megalakulásban is részt vettek s annak élő tanúi.

Ujházy Ferenc, az érdemes festőművész az egyik, ki társulatunk létrehozásában és az első nehézségek leküzdésében, tevékeny részt vett. A másik pedig Kisfaludi Lipthay Kornél, ki szintén 1861-ben tagja volt már a társulatnak, 1862-től fogva a választmánynak is szakadatlanul egyik legbuzgóbb tagja, két éven át társulatunknak igazgatója is volt s tudjuk mindnyájan, hogy a magyar művészetnek túlzás nélkül - - az önfeláldozásig lelkes híve.

E legrégibb két tagtársunknak meleg és tiszteletteljes üdvözlésével fejezem be a magamra vállalt feladatnak, hogy úgy mondjam, történeti részét. Arról, hogy társulatunk milyen viszonyok közt alakult meg ötven év előtt, kiknek volt abban főleg része, arról, nézetem szerint részletesebben kellett megemlékeznem.

A következőkben lehetetlen volna a társulat tevékenységének minden mozzanatát, az események szövevényes egymásutánját követnem. Arra kell szorítkoznom, hogy az ötven év előtti szerény kezdettel szembeállítsam nagy vonásokban az elért fényes eredményeket.

A hetvenes években a társulat tevékenységének javarészét a saját otthonának létrehozása foglalta le.

A Sugár-út (a mai Andrássy-út) mentén a fővárosnak jogában állott legalább 800 négyszögöl területet valamely közművelődési célra kisajátítási áron megtartani.

Ráth György közbenjárására ezt az elővételi jogot a főváros nagylelkűen társulatunkra átruházta.

Ezen az alapon a társulat az akkor épülő Sugár-úton 698 négyszögölnyi területet vett meg, rendkívül kedvező áron, 55,000 forintért. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ennek a területnek nagyobbik felét átvette a mintarajziskola céljára rnég mindig kedvező áron szintén 55,000 forintért, úgy hogy a társulatnak 334 négyszögöl terület ingyen megmaradt. De az építkezés költségeinek összegyűjtése végett a hazafias áldozatkészséghez kellett fordulni.

Több újítás előzte meg a rendszeres gyűjtést.

A társulatnak tagjai alapítók voltak, ha egyszer s mindenkorra legalább 200 forintot és rendes tagok ha évi 10 forintot fizettek.

Az alapszabályoknak kiegészítésével azontúl pártfogó tagok lehettek azok, kik legalább 1000 forintot adtak a társulat céljaira. Az alapító és rendes tagokkal szemben kiváltságos előnyük az, hogy mint pártfogók a választmány örökös tagjai és a társulat sorsolásaiban egy helyett tizenöt számmal részesednek.

Az építési tőke gyarapítására szolgált az is, hogy a már említett "Nemzeti Képcsarnokot alakító Egyesület", a műcsarnok létrehozása érdekében, 1875 március 7-én tartott közgyűlésén elhatározta egybeolvadását a mi társulatunkkal, oly feltétel alatt, hogy társulatunk 1877-től kezdve évenkint 1000 forintot tartozik fordítani magyar művészektől való festmények vásárlására, az Országos (Esterházy) most szépművészeti múzeumi képtár számára. Ezzel társulatunk két elődje - a Műegylet és a Képcsarnok-egylet -- örökségét véglegesen átvette s attól fogva évekig egyedül képviselte a magyar képzőművészet érdekeit.

A gyűjtésre alakított országos bizottság élére, elnökül, Mailáth György országbírót sikerült megnyerni. S valóban, ez a szerencsés választás a sikernek teljes biztosítása volt. Nemcsak azért, mert az ország első zászlósura volt, hanem személyes tekintélyénél fogva is Mailáth György előtt minden ajtó nyitva állott s neki tagadó választ senki sem adhatott. Rövid két esztendő alatt 114,000 forint folyt be az új pártfogó tagok részéről a műcsarnok építésére. Fényes példával járt elől ő Felsége a király s bőkezűen követték az uralkodó ház tagjai, összesen 14,000 forinttal. A főváros 15,000 forintot áldozott.

A társadalom színe java sietett résztvenni az adakozásban. Művészeink saját alkotásaikat ajándékozták e célra, mintegy 40,000 forint értékben.

A társulat pályázatot hirdetett a műcsarnok terveire, melyben nemcsak hazai, hanem külföldi építőművészek is vehettek részt. Az 1874 július 20-án letelt határidőre 45 tervezet érkezett. A győztes pályamű szerzője Lang Adolf volt. A pályabiróság, melybe a bécsi Ferstel, Hansen és Schmidt kiváló mestereket is meghívták, egyhangúan az ő tervét találták legmegfelelőbbnek.

A műcsarnok két év alatt elkészült. Teljes összegében, az utólagos beruházásokkal együtt és a telek értékének hozzászámításával, 341,352 forint (682,705 korona) beruházási értékben szerepel a társulat vagyonmérlegében.

1888-ban a társulat a műcsarnok háta mögött még két telekrészletet szerzett meg, együtt 40,568 korona értékben, azokkal együtt az egész telek 526 négyszögöl kiterjedésű.

Az építkezés költségeire az adakozások nem voltak elegendők, ezért a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől 50,000 forint rövid lejáratú jelzálogos kölcsönt kellett felvenni.

Annyira más szerkezeti, beosztási és világítási feltételek mellett épülnek azóta a kiállításokra szánt csarnokok, hogy aki nem ismerte az Andrássy-út 69. szám alatti kis palotát akkor, amikor a magyar művészet termelése évről évre megtöltötte szűkös termeit, aligha találná ki az eredeti rendeltetését.

Ma még a homlokzatán viseli társulatunk címét és emeleti díszes folyosóján, melynek mennyezetére Lotz Károly festett bájos allegóriákat, márvány táblákra bevésett nevek hirdetik, hogy kik áldoztak a felépítésére.

Lehetetlen feladat is volt, mindkét oldalról épületek közé beékelten, aránylag szűk helyen, célszerű kiállítási termeket elővarázsolni. Ahelyett a homlokzat az olasz renaissance egyik büszke alkotásának, csekély eltéréssel, az Andrássy-útra átültetett hasonmása.

S ebben az épületben szorongott húsz éven át a magyar művészetnek folyton növekedő termelése. Sok nehézséggel kellett küzdeni benne, sok jogos panaszra adott okot. S mégis ez az épület éveken át a magyar művészet megerősödésének és fényes diadalainak színhelye volt, amellett hazánkban állandó, melegen érdeklődő, látogató és vásárló közönséget először látott falai között.

1877 november 8-án avatta fel ő Felsége a király a műcsarnokot, hol az országos bizottság élén Mailáth György fogadta s rövid beszédben mondta el az épület történetét. Ő Felségének buzdító és elismerő szavai nagy lelkesedést keltettek. A megnyitásra rendezett kiállításon a magyar művészet szokatlan gazdagságban tárult a nézők elé s először volt alkalma a fővárosi közönségnek elsőrendű francia képeket is látni.

Trefort miniszter jóakaratából a műcsarnok alsó és magas földszintjén, az iparművészeti múzeum nyert elhelyezést s az évi bér a társulat anyagi helyzetét könnyebbítette.

Időközben a mintarajziskola is felépült. A Vörösmarty-utca felé eső, másik szomszédos saroktelket pedig szintén a társulat vette meg, 21,000 forintért, mely célra ő Felsége az udvartartási javadalomnak művészeti célokra rendelt részéből nagylelkűen 30,000 forintot engedélyezett. Előzetes megegyezés szerint ezen a telken épült fel a társulat bérháza a Zeneakadémia befogadására, összesen 131,108 forint költséggel. A hiányt az első m. ált. biztosító társaságtól felvett 60,000 forint jelzálogos kölcsönnel kellett fedezni s még igen tetemes lebegő adósság is maradt. De az idő igazolta azt, hogy a társulati bérházra fordított költség nagyon hasznos beruházás volt.

S mindenesetre üdvös volt azért is, mert valamely oda nem illő szomszédság helyett, azzal együtt, a fővárosnak egyik legérdekesebb épületcsoportja jött létre, mely éveken át a művészi életnek gyúpontja volt.

A társulat tevékenységének nagyobb arányai a szervezetnek megváltoztatását tették szükségessé.

Az új alapszabályok szerint a számos tagból álló választmány csak a fontosabb kérdések felett határozott, a részletes intézkedés az öt szakbizottság előadóiból alakult igazgatóságnak s első sorban az öt igazgatósági tag közül választott igazgatónak feladata lett. Ez a kicsit szövevényes szervezet a társulat céljainak és működési körének természetéből eredt, mert a művészek és a társadalom vezető tényezői között így lehetett a szerves kapcsolatot fenntartani s mégis a tulajdonképeni művészeti tevékenységben a művészek autonómiáját mindinkább kiszélesíteni. Már a nyolcvanas évek elejétől a kiállítási és a művészi bizottságok tagjai csak művészek lehettek. A kiállítási bizottság pedig a maga hatáskörében, a kiállításra küldött művek elfogadása és rendezése felett teljesen függetlenül határozhatott. A művészi autonómiát a társulat később még teljesebben valósította meg. Viszont nemcsak az anyagi és vagyonkezelési ügyek célszerű vezetésére volt nagyon előnyös, hanem oly kérdésekben, melyek a művészet érdekében az állam, vagy a társadalom közreműködését tették szükségessé, felette üdvösnek bizonyult, hogy közéletünk iránytadó férfiai a társulat szervezetében a művészekkel közvetlenül érintkezhettek s az általánosan uralkodó tájékozatlansággal szemben a társulat tanácskozásainak eredményét a művészek óhaja szerint képviselhették.

A kiállítások színvonala évről évre emelkedett.

A hazai művészek itthon és a külföldön növekedő sikerrel léphettek fel. Társulatunk teljes joggal hivatkozhatik arra, hogy az államnak egyik fontos feladatát magára vállalva, 1882-től kezdve éveken át rendezte a maga erejéből a külföldi nagy nemzetközi művészeti kiállításokon a magyar osztályokat. Bécsben, Münchenben ismételve, azonkívül Antwerpenben, Hágában, Brüsszelben és Berlinben a társulat szervezte szorosabb működési körén kívül eső tevékenységgel és költséggel, a magyar, osztályokat, más nemzetek hivatalos, állami képviseletével szemben. Művészeinknek a nemzetközi nagy versenyeken elért fényes sikerei társulatunknak is nagy elégtételt szolgáltattak Az l897-iki müncheni kiállításon a magyar csoportot először rendezte a kormány hivatalosan az állam költségén s azóta is az állam részéről igen sok történt a magyar művészet méltó képviseletének érdekében a nemzetközi nagy kiállításokon.

Társulatunk a nyolcvanas évek alatt a külföldi művészeti körökkel állandó és közvetlen összeköttetést tartott fenn. Kiállításaira az uralkodó áramlatokat jellemzően képviselő művészi alkotásokat szerzett. S az egyes mestereken kívül koronkint a nyilvános képtárak remekeivel - a madridi Prado, a berlini Nationalgaierie stb. féltett kincseiből egy-egy gyűjteménnyel - lehetett az Andrássy-úti kis műcsarnok kiállításainak érdekességét fokozni. S mentői változatosabb volt a kiállítás, annak hasznát elsősorban a magyar művészek élvezték, mert a kiállítások nagyobb vonzó ereje a látogatásra és a vásárlásra volt nagy hatással, a vásárlások túlnyomó része pedig mindig a magyar művészek javára esett.

Az állam egyelőre sokat nem tehetett. 1896-ig a milleniumi kiállításig, az állami költségvetésben "ösztöndíjakra, megrendelésekre, vásárlásokra és egyéb célokra" az összes javadalom 30,000 koronán felül alig emelkedett. Külföldi művek vételére 10,000 korona állt rendelkezésre. Természetes volt, hogy a társulat kiállításaiból csak egy-két elsőrendű alkotást lehetett a múzeum képtára számára megvenni és sokszor kellett aránylag jutányosán kapható remekműveket az általános óhaj ellenére visszaküldeni. Ennél a lemondásnál még elszomorítóbb volt azonban, hogy magyar művészek kiváló alkotásaira sem volt az államnak elegendő pénze s megeshetett, hogy egyike a legizmosabb tehetségű fiatal művészeinknek a külföldön aranyéremmel kitüntetett s itthon is szinte lelkesedéssel fogadott nagyobb szabású képét értékesíteni nem tudta, odaajándékozta a múzeumnak s aztán véglegesen visszavonult. Ha csak tizedrésze lett volna annak az összegnek az állam rendelkezésére, amennyit ma fordíhat vásárlásokra, ilyen lehangoló esetek nem fordultak volna elő. Örülhetünk, hogy azóta az állam háztartásában a művészet felett a sovány esztendők elmultak s minden felől bővebb források fakadnak.

Egyébként az Andrássy-úti műcsarnok korszakában, a hetvenes évek teljes pangása után, a vásárlások is lényegesen kedvezőbbre fordultak.

Első sorban királyunk ő Felségének 1882-től kezdve évenkint ismétlődő látogatásai és vásárlásai emelték kiállításaink fényét és jelentőségét.

Ez idő alatt egymást követő elnökeink -Ipolyi Arnold püspök, buzdító ékesszólásával, pályadíjaival, Károlyi Tibor gróf és Andrássy Tivadar gróf előkelő ízlésű vásárlásaikkal -szintén nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a művészetből többen és többen vették ki részüket, a maguk gyönyörűségére. Mikor a műcsarnok megnyílt, alig volt egy-két vásárlója kiállításainknak. Wahrmann Mórnak, társulatunk volt pártfogó tagjának, volt az a jó gondolata, hogy az előkelő üzleti körökben egy művásárló szövetkezetet létesített, évenkint 10,000 koronáért képek vásárlására és kisorsolására. Néhány év múlva, mikor látta, hogy a résztvevők igazi amatőrökké lettek, a szövetkezetet feloszlatta.

Művészeti viszonyainknak javulására mutatott az, hogy a magánvásárlások évről évre emelkedtek s a 100,000 koronát is meghaladták. Mindenesetre ennek az üde és egészséges forrásnak gyarapodása fokmérője volt annak, hogy társulatunk eredményesen szőtte a művészet és a társadalom között a bensőbb érintkezés szálait.

Társulatunk magyar művészektől való műtárgyakat vásárolt és sorsolt ki tagjai között. 1893-tól fogva lépett életbe az az újítás, hogy a társulat a vásárlásra szánt összeget nyereményértékekre felosztva, kisorsolja tagjai közt úgy, hogy ők maguk válogathatnak a kiállításból, természetesen csak magyar műveket s a társulat a nyerő tagok által választott művek árát kifizeti.

A kiállítások látogatása is emelkedő irányzatot mutat. A műtárlati bevételek és kiadások táblázatán az 1882. és az 1884. évben elért, máig páratlanul álló nagy összegeket azonban mértékül venni nem lehet, mert Munkácsy remekművei, 1882-ben "Krisztus Pilátus előtt" egyhavi kiállítás után 79,731 korona bevétellel és 1884-ben " Krisztus a Kálvárián" 65,054 korona bevétellel, e két évnek tételeit rendkívüli magasságra szöktették.

Emlékezetes napok voltak azok. Az egész nemzet ünnepelte az asztalosinasból világhírűvé lett mestert. A falu népe messze földről elzarándokolt, hogy megcsodálja remekműveit. Rubenst Antwerpenben és Thorwaldsent európai diadalutján Kopenhága felé nem fogadták szebben, mint Munkácsyt az egész magyar társadalom. És csak felemelő érzéssel lehet arra visszagondolni, hogy mily őszintén, mennyire egy szívvel és egy lélekkel nyilvánult az egyhangú lelkesedés a nemzetnek nagy művészfia iránt.

A régi műcsarnoknak annyi szép ünnepe volt, hogy nem is lehetne mind felsorolni.

A társulat negyedszázados fennállásának évfordulóján rendezett kiállításnak megnyitása 1886 november 9 én valóban országos ünnep volt. A festőiesen felékesített műcsarnokban ő Felsége körül ott voltak az állam és társadalom legfőbb képviselői. Trefort Ágostonnak üdvözlő beszédére ő Felsége kitüntető szavakkal méltányolta társulatunk működését. Hódolatteljes hálával emlékezik meg társulatunk mindig arról, hogy ő Felségének állandó meleg érdeklődése mennyire javára vált a magyar művészetnek.

A következő évek alatt egyre súlyosabban nehezedett a társulat működésére az Andrássy-úti műcsarnok rosszul világított szűk helyiségei miatt a művészeknek jogosult elégedetlensége.

A magyar művészet egyévi termelésének bemutatására csak egy hely volt s abban a kiállított műveknek csak egy csekély töredéke érvényesülhetett.

Társulatunk ideje korán még 1891-ben hívta fel a kormány és a képviselőház figyelmét a magyar művészet válságos helyzetére és a kínálkozó megoldásra. Az ezredéves kiállítás képzőművészeti csoportja számára különben is szükséges volt egy külön épületet létesíteni. A társulat azt az eszmét vetette fel, hogy ez az épület olyan szerkezetet kapjon és oly helyen álljon, - esetleg a nagy kiállítás területén kívül is - hogy aztán a magyar művészet igényeinek maradandón megfelelhessen.

Hosszas tanácskozások és tervezgetések előzték meg az összes illetékes tényezők megjegyzését abban, hogy az új műcsarnok Budapest városrendezési viszonyai miatt jobb helyen nem állhat, mint az Andrássy út ki-torkolásánál, a Városligetben. S ennek a fő-kérdésnek eldöntése után Lukács Béla kereskedelmi miniszter, mint az ezredéves kiállítás elnöke és Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter hozzájárulásával gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára létrejött az 1894. évi XXVIII. törvénycikk, mely a vallás- és közoktatásügyi minisztert felhatalmazza arra, hogy a Városligetben a székes főváros által 30 évre átengedett 4000 négyszögöl területen 300,000 forint költség erejéig egy képzőművészeti kiállítási épületet emelhessen. Gróf Csáky Albin utóda, báró Eötvös Loránd az építést az orsz. m. képzőművészeti társulatra bízta s rendelkezésére bocsátotta a törvényben megszabott 300,000 frtot azzal, hogy az épületnek többe kerülnie nem szabad. A társulat a tervek készítését s a művezetést Schickedanz és Herzog építészekre bízta. Miután Wlassics Gyula vette át a vallás- és közoktatásügyi tárcát, az időközben elkészült műcsarnok használatát harminc évre kötött szerződéssel társulatunknak adta át

Ma már a "régi" helyett az "új" műcsarnok, oszlopos homlokzatával, majolika díszítésével, a fővárosnak egyik legnépszerűbb épülete. A bejárat felett a homlokzatot Deák-Ebner Lajos és az előcsarnok menyezetét Lotz Károly faliképei díszítik.

A tizenkét kiállítási terem szerkezete, nagysága és világítása a régi műcsarnokhoz képest igen kedvező volt.

Az új műcsarnok ünnepélyes felavatása 1896 május 4-én ment végbe, mely napon az ezredéves kiállításnak társulatunk által rendezett képzőművészeti csoportját ő Felsége személyesen nyitotta meg.

Nagy ideje volt, hogy az állam a magyar művészet számára tágasabb csarnokot emelt. Elég néhány számot egybevetni. Az 1885-iki országos kiállításon 129 magyar művész vett részt 352 művel. 1896-ban az ezredéves kiállításnak társulatunk által rendezett képzőművészeti csoportjában már 267 magyar művész állított ki 1276 műtárgyat. Azóta 14 év múlt el. A társulat kiállításain minden újabb alkalommal szinte aggasztóan sok új művész jelentkezik. A magánvásárlások ezzel a nagy számmal távolról sem emelkednek arányban. Igaz, hogy most már nemcsak a mi társulatunk közvetíti a művészi tárgyak eladását, úgy mint az előző évtizedekben. Néhány év óta négy-öt helyütt is vannak kiállítások egyszerre a fővárosban. S az is igaz, hogy a vásárlásnak több forrása társulatunk keretében sokkal dúsabb lett. Ki gondolta volna még nem régen, hogy az állam egy-egy kiállításból egészen 370,000 koronáig vásárolhasson? Ki remélhette volna, hogy társulatunk tagjainak száma 7-8000-re emelkedjék? s hogy 40-50,000 koronát fordíthasson a társulat nyeremény-értékek kisorsolására tagjai részére, magyar művek vásárlására?

A rendszeres vásárlók közt újabban a földmívelési m. kir. minisztérium és Budapest székes főváros is tekintélyes összeggel szerepel.

Hauszmann Alajosnak, társulatunk alelnökének javaslatára a kir. várpalota építkezésének időközi kamataiból 100,000 koronát meghaladó összegért történtek vásárlások.

Társulatunknak mindenesetre feladata, hogy művészeinknek a megélhetést megkönnyíteni és műveik értékesítését előmozdítani törekedjék.

Viszont azon kell lennie, hogy kiállításainak színvonala alább ne szálljon s szervezete annak biztosítására szolgáljon.

Mindenfelé, ahol művészeti kiállításokat rendeznek, az elkerülhetetlen kiválogatás, a zsüris-kedés körül forognak fenn a legeltérőbb nézetek és tartósan még sehol sem vált be annak egyik formája sem.

Ez idő szerint társulatunk művésztagjai közül azok, kik egyszersmind a Magyar Képzőművészek Egyesületének is tagjai, a társulat többi szerveitől független kiállítási zsűrit választanak s az határoz a művek elfogadása és elrendezése felett.

A társulat választmányának művésztagjait és művészi szakbizottságait is ugyanazok választják s így társulatunk kebelében művészeink autonóm választási joga teljesen érvényesül. Minden más választásnál művész és műpártoló tagjaink egyenlő jogon vesznek részt.

A régi kapcsolat tehát fennáll a művészek és a műpártolók között. Ez így fejlődött ki, történeti alapon, a mi viszonyainkból s az mindig életrevalóbb fejlődés, mint idegen példák utánzása. A társulat ötvenéves múltja alatt elért eredmények és a még megoldásra' váró nagy feladatok kívánatossá teszik, hogy a magyar művészet folytonos íérfoglalásá-nak érdekében ez a kapcsolat meg ne lazuljon, hanem mentői szervesebbé és mentői bensőbbé váljék, hogy annál nagyobb erőkifejtésre legyen képes. Ennek a hagyományos közreműködésnek egyik becses zálogát bírja társulatunk abban, hogy amint keletkezésekor gróf Andrássy Gyula fennkölt szellemének irányítása után indulhatott, később fiai közül az egyik, Tivadar, közel tizenöt éven át volt társulatunknak igazán művészlelkű elnöke s mikor mindnyájunk nagy fájdalmára idő előtt sírba szált, senki mostani elnökünknél hivatottabban nem vehette volna át atyjának és testvérének örökségét. Elnökeink is úgy, mint a múltban, most is ennek a törekvésnek kiváló képviselői.

Ez a korszakias alkalom művészeinknek egy általános óhaját hozta felszínre. Nagy érdekek fűződnek ahhoz és Budapestnek sokszor emlegetett világvárosi jellegének egyik lényeges feltételét valósítaná meg az, hogy úgymint Bécsben, Münchenben, Berlinben, Velencében s más nagy városokban, koronként a mi fővárosunkban is magas színvonalon álló, nemzetközi művészeti kiállításokat rendezni lehessen.

Az ilyen kiállítások csak akkor jöhetnek létre, az egyes nemzetek legkiválóbb művészeti alkotásaikat csak úgy viszik idegen helyre, ha külön termeket kapnak s azokban magok rendezhetik önálló csoportjaikat.

Nyilvánvaló azonban, hogy a városligeti műcsarnokban a néhány termet nemzetek szerint elosztani lehetetlen.

Az állam költségén magyar művészeti csarnokok épültek Velencében, most Rómában és Turinban. Igen örvendetes, hogy a magyar állam meghozhatta ezt a tetemes áldozatot, mert tudjuk, hogy művészetünk a nemzetközi versenyekben eddig is nagy sikerrel lépett fel és nemzeti művelődésünkről, nemzeti önállóságunkról a külföldön szembeszökőbben semmi sem oszlathatja el nagyobb hatással a tájékozatlanságot.

De senki sem fogja alárendeltebb nemzeti érdeknek és feladatnak mondhatni, hogy itthon, a saját fővárosunkban is legyen olyan csarnoka a művészetnek, hol hazai művészeinkkel együtt, a nemes verseny élesztő hatása végett is az idegen nemzetek művészei alkotásaiknak javarészét koronként bemutathassák.

A mi műcsarnokunk összesen 300,000 frt-jába (600,000 koronájába) került az államnak.

Az 1900. évi párisi kiállításon épült művészeti palota - - a grand palais - - került 22 millió francba, a másik - - a petit palais -8 millió francba.

Reméljük, hogy ez a kérdés meg fog érlelődni és erre a fontos művészeti alkotásra az állam fog szánhatni valamivel többet vagy talán még kevesebbet is, mint a huszadrészét annak, amibe a párisi grand palais került.

Társulatunk múltját a magyar művészet jövőjével újabb gazdag eredmények fűznék össze, ha ez idén betelt félszázados fennállásának megünneplését, az arra hivatott tényezők egyetértő és jóakaró hozzájárulásával, ennek a nagy alkotásnak legalább elhatározása és közeli megvalósításának biztosítása tenné emlékezetessé.

A kitüntetett és pályanyertes művészek teljes sorozatát tartalmazza ez az alkalmi füzet s minden sorozat bevezetése az alapító rendelkezéseinek rövid ismertetéséből áll.

Első sorban az állami aranyérmektársulatunknak is legfőbb ékességei, mert 1886-ban társulatunk negyedszázados fennállásának alkalmára "fáradhatlan és eredményes működéseért a magyar kormány elismeréséül" alapította az első két nagy érmet. néh. Trefort Ágoston, később még két nagy és két kis érmet Wlassics Gyula és utána még egy nagy érmet Berzeviczy Albert alapított s mind a három vallás- és közoktatásügyi miniszter a társulatunk iránt mindenkor tanúsított jóakaratukért és hathatós támogatásukért ez érmek alapításával is a társulatot a legmélyebb hálára kötelezték s művészeink is ezt a kitüntetést a legnagyobbra becsülik.

Aztán következik a magánalapítványok hosszú sora s nem is maradhatott az el, hogy társulatunk múltjának adatai között ne ragyogjon az önzetlen és hazafias művészetszeretetből fakadt áldozatkészségnek annyi szép és nemes példája a hálás elismerés fényében.

Fel vannak sorolva egymásután:

Néh. Ipolyi Arnold püspök, társulatunk volt elnöke, néh. Ráth György társulatunk igazgatóválasztmányának volt elnöke és özvegy Ráth Györgyné, néh. Rökk Szilárd, néh. báró Rudics József, báró Forster Gyula, társulatunknak alelnöke, báró Harkányi Frigyes, társulatunk volt alelnöke, néh. özv. gróf Nemes Nándorné, szül. Ransonnet Elisa bárónő, özv. Nadányi Alberine és néh. Wahrmann Mór alapítványai, melyek kezelését és rendeltetésszerű felhasználását a nagylelkű alapítók társulatunkra bízták ; aztán időhöz kötötten évenként esedékes, részben már lejárt díjak adományozói: néh. Munkácsy Mihály, Esterházy Miklós Móric gróf, néh. Károly Tibor gróf, társulatunknak volt elnöke, Tarkanyi Béla apátkanonok, a Műbarátok Köre, a Lipótvárosi Kaszinó és az Erzsébetvárosi Kaszinó, a társulat hálájára tarthatnak mindenkor igényt.

Itt van helye megemlékezni arról, hogy özv. Munkácsy Mihályné a férjének hagyatékából megmaradt festmények eladása alkamával a vevő államkincstárral kötött szerződésében a vételárnak 100.000 koronából álló felét nem vette fel, hanem mint Munkácsy Mihály nevét viselő örökalapítványt az államkincstárban letétül hagyta azzal, hogy míg él, a 4000 korona évi kamatot ő élvezi, halála után pedig félévi 2000-2000 korona részletben a kamatokat az orsz. magy. Képzőművészeti Társulat kapja meg, oly célból, hogy ezt az összeget ideiglenesen munkaképtelenné lett elaggott képzőművészeknek, esetleg azok özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordítsa.

Valóban megható gondolat volt a nagy mester özvegyétől, az ő nevére egy ilyen nemesszívű alapítványt létesíteni.

Végére maradt magának a társulatnak nagyszerű alapítványa, mellyel a társulat maga állított fel méltó emléket fennállásának ötvenedik évfordulójára.

Társulatunk első szervezői gondoltak már a művészi segély- és nyugdíjalap létesítésére.

Említettük már, hogy 1862-ben, a londoni világtárlatra szánt magyar művek bemutatásakor, Pachi zongorakereskedő úri-utcai termében, a látogató jegyekből befolyt 221 frt 88 kr. volt a magja ennek az alapnak.

Bármily csekély volt ez az összeg, rendeltetése adta meg nagy jelentőségét.

A szép eszme testet öltött s csak a gyarapításról kellett gondoskodni.

A művészek közül többen képeket adtak. A társulat a kiállítási "műsorozatok" eladásából befolyt összeget, báli jövedelmeknek, visszanyert képek árának fölöslegét adták a nyugdíjalapra. De az egész nem ment sokra, 1866 végén csak 4526 frt 49 kr. gyűlt össze.

Azontúl csak szórványosan folytak be az adományok, jóformán csak a kamatokkal volt némi gyarapodás.

1892-ben a művészek köréből indult ki egy igen üdvös újítás a nyugdíj-alapnak állandó javadalmazására. Ugyanis az eladott műtárgyak vételárából öt százalék esett odáig a kiállítási bevétel javára. A művészek saját jó-szántukból még egy-egy százalékot ajánltak fel, azzal, hogy az abból befolyt összeg, mint a művészeknek a nyugdíjalapra szánt adománya külön kezelés alatt álljon.

A társulat a gyarapításnak ezt a módját rendszeresítette s kiegészítette azzal, hogy a magyar művészektől minden eladott mű vételárából egy százalék, a külföldi művészektől pedig öt százalék levonását rendelte el a nyugdíjalap javára. Ennek a rendszabálynak életbe léptetése már a következő 1893. évben meghozta gyümölcsét, mert magyar művészektől az egy százalék 1043 korona 46 fillért, külföldi művészektől az öt százalék 4523 korona 56 fillért jövedelmezett a nyugdíjalap javára,

1895-ben a művészeknek küldöttsége járt a pénzügyminiszternél s kérésükre a jótékonycélú állami sorsjátékból 22.094 koronával gyarapodott a nyugdíjalap.

S így a társulat azonos rendeltetéssel, de három cím alatt elkülönített összegekben kezelte s mutatta ki mérlegében a nyugdíj alapot.

Ujabb fordulat állott be akkor, midőn a művészeknek egy általános óhaja ismét határozottabb alakban felszínre került, hogy a társulat a maga vagyoni erejével egy régen érzett hiányon törekedjék segíteni s építsen valamely alkalmas telken célszerűen szerkesztett, jól világított nagyobbszámú műteremmel ellátott házat.

Münchenben, vagy Parisban, szóval ott, ahol régi idő óta tartózkodnak tömegesebben a művészek, egyes városrészekben a magánépítkezés is kellően gondoskodik jó műtermekről. Nálunk még nem fejlődtek odáig az építkezési viszonyok s a társulat igazgatósága buzgalommal fogott hozzá ennek a nagyon jogosult kívánságnak teljesítéséhez.

Közelfekvő megoldásnak kínálkozott az, hogy első sorban a társulat kezelése alatt levő nyugdíjalapok szolgáljanak ennek a célnak megvalósítására s azoknak még a beruházása is olyan legyen, hogy közvetett hasznát, a célszerű műtermeket, szintén a hazai művészek élvezzék.

Az alkalmas telek megszerzésére az igazgatóság igen szerencsés megoldást talált. Ezt a javaslatot a társulat 1902 március 22-iki közgyűlés általános helyesléssel fogadta. A választmány javaslatára felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a Gellérthegy alján, a Ferenc József-hídtól néhány percnyire a Kelenhegyi úton vegye meg a kiszemelt területet s építse fel azon a műteremházat, az egyesített nyugdíjalapból, mely akkor 138,105 korona volt s ha kell 130.000 korona kölcsönt is vehessen fel, a társulatnak bármelyik ingatlanára.

Ezen az alapon valósult meg a telek megszerzése és az építkezés, Kosztolányi Gyula, az ismert festőművész és építész tervei szerint s az ő művezetése alatt.

Az igazgatóság a kész épületet 1903 aug. hó 1-én adta át rendeltetésének.

Az 1904. évi április hó 10-én tartott közgyűlés az építkezésnek végleges elszámolását s egyszersmind a művészi segély- és nyugdíjalap szabályzatát is jóváhagyta.

Mindakettő korszakias jelentőségű a társulatnak, sőt a magyar -művészetnek történetében, ezért arról a társulat fennállásának ötvenedik évfordulóján alkalomszerű részletes adatokat szolgáltatni.

Az épület fekvése rendkívül kedvező. A Kelenhegyi útnak alsó kanyarulatánál eléggé kiemelkedik, hogy por és füstkorom el ne lepje. Szemben kiemelkedő építkezéstől, zavaró visszfényektől nem kell tartani s az északnak fordult homlokzat nagy ablakai előnyös műterem-világítást szolgáltatnak. Az épületben tizenkilenc műterem van kis lakosztállyal és egy külön lakás. Egy érdekes müvésztelep ez, a fővárosnak újabban leginkább emelkedő negyedében s mégis a Gellérthegy páratlan természeti szépségének közvetlen övezetében. A telek, a térrendezés következtében szükségessé vált kiegészítéssel, összesen 814 30/100 négyszögölet tesz. Ennek a nagy területnek az értéke is azon a tájon csak emelkedhetik. A telek és az épület együtt 316,238 koronába került. A közgyűlés által adott felhatalmazást, 130,000 korona jelzálogkölcsön felvételére nem kellett igénybe venni, mert időközben a társulat az Andrássy-út 67. sz. alatti bérházát - a hajdani zeneakadémiát - 64,471 korona 18 fillér nyereséggel adta el a vagyonmérlegben felvett értéken felül. A telekre és az építkezésre fordított és már említett összes beruházást az igazgatóság olykép fedezte, hogy

1. belefektette az egyesített művészi nyugdíj- és segélyezési alapot egészben . K 138,105.-

2. hozzáadott a társulatnak évek hosszú során megtakarított tartalékából . . K 178,133.-

telekre és építkezésre az öszszes kiadás volt ... K 316,238.-s

egyszersmind javasolta a közgyűlésnek, hogy ezt a 178,133 koronát a társulat vagyonából elkülönítse s mint a társulat adományát a kezelése alatt álló művészi nyugdíj- és segélyalaphoz csatolja.

A társulat választmánya mindezekhez lelkes egyhangúsággal hozzájárult és előterjesztésére a közgyűlés ezt a javaslatot szintén nagy helyesléssel elfogadta, valamint az egységessé vált alapítvány szabályzatát is.

Kiemelünk néhány lényeges intézkedést. "Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat művészi segély- és nyugdíjalapja" a társulat törzsvagyonához tartozik.

Az alap vagyona a műterem-bérházba beruházott összeg, mely örökre ennek a művészi segély- és nyugdíjalapnak céljaira van rendelve.

Gyarapodásának forrásai: a műterem-bérház jövedelme, a társulatnak erre szánt kiállításai, százalékai az eladott művek vételárából, végül más, nem a tőkét illető bevételek és adományok. Az alapot a társulat igazgatósága, kiegészítve a művészi bizottságnak évenkint választott öt tagjával, kezeli. Csali magyar honos művészek, ezek özvegyei és árvái részesülhetnek segélyben. Nyugdíjat pedig oly érdemes rokkant magyar művészek húzhatnak, kik 65-ik életévüket meghaladták s akiket a Társulat közelismerése művészi múltjuk alapján ily évi nyugíjjal megtisztelni kíván.

Ez alapból mindaddig, míg az nyugdíjintézetté nem alakul, csak festő- és szobrászművészek kaphatnak segélyt vagy nyugdíjat.

Egyelőre az alap jövedelmének csak fele fordítható segélyre vagy nyugdíjra, másik fele tőkésítendő. A társulat fenntartja magának a jogot, hogy ebből az alapból idővel művészi nyugdíjintézetet alkothasson.

Kimondja a szabályzat, hogy ez az alap örök alapítvány jellegével bír s ezért a vallás-és közoktatásügyi magy. kir. miniszter felügyelete alá tartozik ; az alap ügyeit azonban állami vagy más beavatkozástól függetlenül a társulat csak a maga hatáskörében intézi.

Időközben a társulat még növelte a nyugdíjalap tőkéjének gyarapítását a kiállítási százalékból, azzal a rendelkezéssel, hogy a hazai művészek nemcsak az eladott, hanem a kiállításon szereplő magántulajdonul bejelentett műveik értéke után is tartoznak a nyugdíjalaphoz egy százalékkal hozzájárulni, egyes művészeknek csoportos külön kiállításakor pedig úgy az eladott, mint a magántulajdonban levő műveik után három százalékkal. A külföldi művészek eladott műveik után változatlanul öt százalékkal adóznak.

Ezeknek az üdvös intézkedéseknek eredménye, hogy az utolsó hat év alatt a társulat művészi segély- és nyugdíjalapja évről évre jelentékenyen gyarapodik.

1910 december 31-én a társulat vagyonmérlege szerint az alap tőkeállaga a következő:

1. A műterem-bérházba beépített összeg, utólag felmerült építkezési költséggel együtt.....K 321,798-43

2. Értékpapírokban fedezett

tőke....... K 95,519-82

Összesen K 417,318.25

A társulat művészi segély- és nyugdíjalapja eszerint hat év alatt közel 100,000 koronával gyarapodott.

Hogy az eddig elért szép eredménynek gyarapodása és áldásos rendeltetésének gondosan megfontolt biztosítása jövőre is a legjobb vezetés alatt fog állani, arról társulatunk múltja és rendezett vagyoni helyzete teljes jótállást nyújthat. Mindnyájan tudjuk, hogy a műterem-bérházzal kapcsolatban a társulat művészi segély- és nyugdíjalapjának nagyszabású rendezését elsősorban a társulat közszeretetben álló igazgatójának, Benkő Kálmánnak köszönhetjük, ki ezt a szövevényes ügyet következetes, szívvel és lélekkel kifejtett irányító buzgalmával vezette a gyakorlati megvalósulás felé. A társulat minden tényezőjének s különösen művésztagjainak lelkes közreműködése bizonyára úgy mint eddig, ezentúl is biztosítani fogja a nagy műnek folytonos fejlesztését.

S a társulat fennállásának ötvenedik évfordulóján alkalomszerű is, hogy tagjaink erről a fontos művészi ügyről részletes tájékoztatást kapjanak s azzal szívük melegével foglalkozhassanak.

Aki kezébe veszi ezt a jubileumi füzetet s végiglapozza, már csak az elmúlt évek alatt kitüntetett szobrok és képek illusztrációiból, a művészek és alkotásaik felsorolásából is megközelítően visszaidézheti az emlékezetébe azt, hogy mennyi fényes sikert arattak a mi művészeink itthon és a külföldön, mennyire emelik ők a magyarság becsülését a többi nemzelek sorában, milyen sivár és szürke volna a mi világunk nélkülök, mennyi élvezetet és gyönyörűséget köszönhetünk nekik.

De a művészi hivatás sokkal védet-lenebb az élet viszontagságaival szemben, mondjuk törékenyebb, mint bármely más foglalkozás.

A művészet alkotásaiban örömest fogadjuk életünknek felékesítését. De nem igen törődünk azzal, hogy a művészet alkotása mögött gyakran szenvedés és nélkülözés lappang, hogy a művészet áldozatokat követel s a kiváló tehetség nem véd meg senkit az élet nyomorú-ságaival szemben.

Mily áldásos és nemes célja van eszerint társulatunk művészi segély- és nyugdíjalapjának s mily nagy feladat vár még e téren is társulatunk révén a művészeknek és a társadalomnak lelkes közreműködésére.

József főherceg Ő cs. és kir. Fensége. (A Társulat 1909 április 4-én tartott közgyűléséből.)

Rudolf trónörökös Ő cs. és kir. Fensége. (A Társulat 1874 június 14-én tartott közgyűléséből, + 1889 január 30 án.)

Esterházy Pál Antal herceg. (A Társulat 1863 július 5-én tartott közgyűléséből, + 1866 május 21-én.)

Csáky Albin gróf. (A Társulat 1894 március 18-án tartott közgyűléséből.)
Szmrecsányi Miklós. (A Társulat 1895 május l 2-én tartott közgyűléséből.)
Wekerle Sándor dr. (A Társulat 1894 március 18 án tartott közgyűléséből.)

Meghaltak:

Andrássy Gyula gróf (idősb). (1878 április 25-iki közgy.)
Esterházy Pál herceg. (1864 április 15 i ki közgy.)
Geiger Nép. János. (1865 május 25-iki közgy.)
Hegedűs Candid Lajos, (l 874 április 19-iki közgy.)
Károlyi István gróf. (1863 július 5-iki közgy.)
Károlyi Tibor gróf. (1893 március 25-iki közgy.)
Kubinyi Ferenc. (1866 december 8-iki közgy.)
Lotz Károly. (1888 március 8-iki közgy.)
Lukács Béla. (1894 március 18-iki közgy.)
Mailáth György. (1875 április 25-iki közgy.)
Munkácsy Mihály. (1882 február 12-ild közgy.)
Pejacsevich János gr. (1865 május 25-iki közgy.)
Portaels János Ferenc. (1882 február 12-iki közgy.)
Ráth György. (1882 február 12 iki közgy.)
Sina Simon báró. (1866 december 8-iki közgy.)
Du Sommerard E. (1882 február 12-iki közgy.)
Trefort Ágoston. (1878 április 25-iki közgy.)
Waldstein János gróf. (1874 április 19-iki közgy.)

Keglevich Béla gróf. (1861 március 15-1861 augusztus l.)
Andrássy Gyula gróf (idősb). (1861 augusztus 20-1866 december 28.)
Pulszky Ferenc. (1866 december 28-1879 december 14.)
Ipolyi Arnold püspök. (1879 december 14 -1885 április 19.)
Károlyi Tibor gróf. (1885 április 19-1891 március 22.)
Andrássy Tivadar gróf. (1891 március 22. + 1905 május 13.)
Andrássy Gyula gróf (ifjabb). (1906 április 22-től.)

Almássy Pál. (1871 május 10 -1874 április 19.)
Erdődy Sándor gróf. (1874 április 19. + 1881.)
Barabás Miklós. (1879 december 14. + 1898 február 12.)
Zichy Antal, (l 881 március 27-18 84 március 9.)
Károlyi Tibor gróf. (1884 március 9 - 1885 április 19.)
Harkányi Frigyes báró. (1885 március 7-1898 március 27.)
Berzeviczy Albert dr. (1898 március 27 -1903 november 27.)
Lotz Károly. (1898 március 27. + 1904 október 13.)
Forster Gyula báró. (1904 április 12-től.)
Hauszmann Alajos. (1905 április 2-től.)

Henszlmann Imre. (1861 március 15 - 1802 május 21.)
Harsányi Pál. (1862 május 21 - 1870 április 4.)
Ráth György, (l 870 április4-1878 december 31.)
Barabás Miklós. (1879 január l -1879 december 29.)

Perlaky Kálmán. (1879 december 29-1882 március 7.)
Kisfaludi Lipthay Kornél. (1882 május 9-1884 március 12.)
Kelety Gusztáv. (1884 március 12-1895 május 17.)
Benkő Kálmán. (1895 május 12-től.)

Plachy Ferenc. (1861 március 28-1862 július 10.)
Telepy Károly. (1862 július 10-1880 május 20.)
Keszler József. (1880 május 20 -1880 november 4.)
Merai Horváth Károly. (1880 november 17 - 1882 március 15.)
Szmrecsányi Miklós (1882 június 14-1895 május 12.)
Ambrozovics Dezső dr. (1895 július 1-től.)

Telepy Károly (1880 május 20. + 1906 szeptember 30.)
Paur Géza (1907 január 1-től; idáig 1900 augusztus 1-től ügyvivő volt.)

Pietsch Gyula 1861-től az első években.
Szombathely Antal a könyvvezetéssel megbízott vál. tag. 1880-ig a pénztárnoki tisztet is betöltötte.
Kollerffy Mihály (1880 - 1882).
Benke Gyula (1883 •- 1893).
Mészáros Ferenc (1893 május 1-től).

"Barabás Miklós, *Dunaiszky László, Festetics Béla gróf, Harsányi Pál, *Heckenast Gusztáv, *Keve József, Ligeti Antal, *Molnár József, Pecz Henrik, Orlai P. Soma, Rosty Pál, *Szkálniczky Antal, Than Mór, "Telepy Károly.

1862-ben a *-gal jelöltek helyében az igazgató-választmány tagjai lettek:

Kisfaludi Lipthay Kornél, Marastoni József, Nagy Iván, Perlaky Kálmán, Simonyi Antal, Ujházy Ferenc, Zichy Jenő gróf.

Elnök: Andrássy Gyula gróf (ifjabb). Alelnökök: Forster Gyula báró, Hauszmann Alajos.

A) Állandó tagok:

Andrássy Dénes gróf, Apponyi Sándor gróf, Benkő Kálmán, Erdődy Ferenc gróf, Harkányi Frigyes báró, Montenuovo Alfréd herceg, Pest vármegye alispánja, Samassa József dr. bíbornok érsek, Széchenyi Béla gróf, Szitányi Géza, Tisza István gróf, Wenckheim Frigyesné grófné, Wodianer Albert báró, + Zichy Nép. János gróf.

B} Választott tagok: a) művészek:

Bálint Zoltán, Benczúr Gyula, Brück Miksa, Dudits Andor, Déry Béla, Innocent Ferenc, Jendrassik Jenő, Kallós Ede, Kosztolányi Gyula, Keményffi Jenő, Knopp Imre, Kezdi Kovács László, Korb Flóris, Ligeti Miklós, Lechner Ödön, Márk Lajos, Mérő István, Papp Sándor, Róna József, Szinyei Merse Pál, Túli Ödön, Tölgyessy Arthur, Vajda Zsigmond, Zala György.

b} nem művészek:

Andrássy Gyula gróf (ifjabb), Andrássy Géza gróf, Bárczy István, Benke Gyula, Berzeviczy Albert dr., Dessewffy Arisztid, Egger Gyula, Forster Gyula báró, Fraknói Vilmos, Glück Frigyes, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Herczeg Ferenc, Kammerer Ernő, Kohner Adolf dr.. Lederer Sándor, Kisfaludi Lipthay Kornél, Molnár Viktor, Nákó Sándor gróf, Rudnyánszky Béla dr., Szmrecsányi Miklós dr., Végh Arthur, Wagner Géza dr., Wekerle Sándor dr., Zboray Miklós dr.

Igazgatóság: Igazgató: Benkő Kálmán. H. igazgató: Jendrássik Jenő. Tagok: Dudits Andor, Lechner Ödön, Zólyomi Wagner Géza dr., Zala György.

Festészeti szakbizottság:

Előadó: Jendrássik Jenő. H. előadó: Brück Miksa. Tagok: Benczúr Gyula, Déry Béla, Dudits Andor, Innocent Ferenc, Keményffi Jenő, Kezdi Kovács László, Knopp Imre, Márk Lajos, Mérő István, Papp Sándor, Szinyei Merse Pál, Tölgyessy Arthur, Tuli Ödön, Vajda Zsigmond.

Szobrászati szakbizottság:

Előadó: Zala György. H. előadó: Róna József. Tagok: Kallós Ede, Ligeti Miklós.

Építészeti szakbizottság:

Előadó: Lechner Ödön. H. előadó: Korb Flóris. Tagok: Bálint Zoltán, Kosztolányi Gyula.

Művásárló bizottság:

Előadó: Dudits Andor. H. előadó: Márk Lajos. Tagok: Andrássy Gyula gróf (ifjabb), Bálint Zoltán, Benczúr Gyula, Berzeviczy Albert dr., Forster Gyula báró, Hadik Barkóczy Endre gróf, Jendrássik Jenő, Lederer Sándor, Szmrecsányi Miklós dr., Zala György.

Gazdasági bizottság:

Előadó: Benkő Kálmán. H. előadó: Kohner Andor dr. Tagok: Benke Gyula, Glück Frigyes, Hadik Barkóczy Endre gróf, Kämmerer Ernő, Kisfaludi Lipthay Kornél.

Jogi bizottság:

Előadó: Zólyomi Wagner Géza dr. H. előadó: Bárczy István, Tagok: Forster Gyula báró, Kisfaludi Liptbay Kornél, Rudnyánszky Béla dr.

A társulat ellenőre: Benke Gyula.

Festészeti jury: Benczúr Gyula, Dudits Andor, Éder Gyula, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Jendrássik Jenő, Kacziány Ödön, Kezdi Kovács László, Knopp Imre, Udvary Géza.

Szobrászati jury: Kallós Ede, Margó Ede, Róna József, Zala György.

Építészeti jury: Hiekisch Rezső, Korb Flóris, Kosztolányi Gyula, Messinger Alajos.

Kisfaludi Lipthay Kornél és Ujházy Ferenc.

Ő cs. és apostoli kir. Felsége I. Ferenc József.........139.000 K
+ Ő Felsége Erzsébet királyné . . 2.000 "
+ Ő Felsége Mária Henriette belga királyné........ 1.000 "
+ Ő cs. és kir. Fensége Rudolf trónörökös, a Társulat volt védnöke . 3.000 "
+ Ő cs. és kir. Fensége Albrecht főherceg ......... 4.000 "
+ Ő cs. és kir. Fensége József főherceg ......... 2.000 "
+ Ő cs. és kir. Fensége Vilmos főherceg ......... 600 "
+ Ő kir. Fensége Ágost Szász-Coburg-Gotha herceg....... 2.000 "
Andrássy Dénes gróf..... 2.000 "
+ Andrássy Tivadar gróf . . . . 2.000 "
Apponyi Sándor gróf..... 2.000 "
+ Baich Milos br....... 2.000 "
+ Batthyány Fülöp hg..... 4.000 "
+ Batthyány Gusztáv hg..... 2.000 "
Benkő Kálmán....... 2.000 "
Biztosító Társaság, Első Magy. Ált. . 4.000 "
+ Bonnáz Sándor, csanádi püspök . 2.000 "
+ Breuner Ágoston gr..... 2.000 "
+ Bubics Zsigmond, püspök . . . 2.000 "
Budapest székesfőváros közönsége . 30.000 "
+ Csekonics János gr...... 2.000 "
Egri főkáptalan....... 2.000 "
Erdődy Ferenc gr....... 2.000 "
+ Erdődy István gr...... 2.000 "
+ Erdődy Sándor gr...... 2.400 "
Esterházy Miklós József gr. . . . 2.000
+ Esterházy Pál gr...... 4.000 "
+ Esterházy Pál hg...... 8.000 "
+ Festetics Dénes gr...... 2.000 "
+ Festetics Taszilo gr...... 2.000 "
+ Freistädtler Antal...... 2.000"
+ Fuchs Gusztáv...... 2.000
+ Györgyei Adolf...... 2.000 "
+ Hadik Béla grófné, szül. Barkóczy Ilona grófnő....... 2.000'"
Harkányi Frigyes br...... '2.000 "
+ Haynald Lajos dr. bibornok-érsek . 2.000 "
Heves megye közönsége . . . . 2.000 "
+ Hunyady Imre gr...... 2.000 "
+ Ipolyi Arnold, nagyváradi püspök . 2.000 "
Jálics A. Ferenc és társa .... 2.000 "
+ Karácsonyi Guido gr..... 2.400 "
+ Károlyi Alajos gr.......2.400 "
+ Károlyi György gr...... 2.000 "
+ Károlyi István gr. (idősb) . . . 2.000 "
+ Károlyi Tibor gr....... 2.000 "
+ Kégl György ....... 2.000 "
+ Keglevich István gr...... 2.000 "
Kohner Adolf dr....... 2.000 "
+ Kovács Zsigmond, veszprémi püspök 2.000 "
+ Lévay Henrik....... 2.000 K
+ Lipovniczky István, nagyváradi püsp. 2.000 "
+ Lipthay Béla br.......' 2.000 "
Magyar Országos Központi Takarékpénztár ......... 2.000 .,
+ Mailáth György...... 2.000"
+ Mihalovics József, zágrábi érsek . 2.000 "
+ Mikó Imre gr....... 2.400 "
Montenuovo Alfréd hg...... 4.000 "
Mosón megye ... ... 2.000 "
+ Munkácsy Mihály ..... 2.000 "
+ Nádasdy Ferenc gr. ifj..... 2.000 "
+ Nemes Nándor gr. . . . . . 2.000 "
Nemzeti Kaszinó . . . *. . . . 2.000 "
+ Nopcsa Ferenc br...... 2.000 "
Osztrák-magyar Bank..... 2.000 "
+ Pallavicini Alfons őrgr..... 2.000 "
Pécs sz. kir. város közönsége . . . 2.800 "
+ Perlaky Kálmán...... 2.000 "
Pest-Pilis-Solt-Kis Kun megye . . . 2.000 "
+ Pfeffer Ignác ....... 2.000 "
+ Podmaniczky László br. . . . 2.400 "
Polgári kereskedői testület Budapesten 2.000 "
+ Prandau Gusztáv br..... 2.000 "
Premontrei rend Jászóvár . . .. 2.000"
+ Pucher József....... 2.000 "
+ Pulszky Ferenc...... 2.000 "
+ Ráth György....... 2.000 "
Samassa József dr., bibornok, egri érsek ... .• 2.000 ,
+ Saxlehner András. . . . . . 2.000 K
+ Schey Fülöp br....... 2.000 "
Seckendorf Hermann br. . . . . . 4.000 "
+ Simon Vince....... 2.000 "
+ Simor János, bibornok, hercegprímás 2.000 "
+ Sina Simon br...... . 6.000 "
+ Schlauch Lőrinc dr., bibornok, nagyváradi püspök...... 2.000 "
Schossberger S. V. és fiai . . . 2.000 "
Somogy megye közönsége .... 2.000 "
Szabadalmazott nagykereskedő testület, Budapesten....... 2.000 "
Szabadka sz. kir. város közönsége . 2.000 "
Szeged sz. kir. város közönsége . . 2.000 "
Szentes város közönsége . . . . 2.000 "
Széchenyi Béla gr....... 2.000 ,.
+ Szlávy József....... 2.000 "
+ Szmrecsányi Pál dr., nagyváradi püspök 2.000 "
Takarékpénztár, Egy. Budapesti Főv. 2.000 "
Takarékpénztár, Pesti Hazai Első . . 6.000 "
+ Teleki Sándor gr...... 2.000 "
+ Than Mór........ 2.000 "
Tisza István gr. és neje .... 2.000 "
Tisza Kálmán....... 2.000 "
+ Unger Henrik....... 2.000 "
+ Wahrmann Mór...... 2.000 "
+ Waldstein János gr...... 4.400 "
+ Wechselmann Ignác..... 2.000 "
Wenkcheim Krisztina gr.-né . . . 2.000 "
Wimpffen Victor gr.-né, szül. br. Sina Anasztázia . •....... 2.000 "
+ Wocher Lajosné, szül. Batthyány grófnő......... 2.000 "
Wodiáner Albert br...... 2.000 "
+ Wodiáner Albert, kaprioriai br. . 2.400 .,
t Wodiáner Mór br...... 2,000 "
+ Ybl Miklós....... 2.000 "
+ Ypsilanti hercegnő, szül. br. Sina Ilona......... 2.000 "
Zala megye nemesi pénztára . . . 2.000 "
+ Zalka János, győri püspök . . 2.000
+ Zichy Edmund gr..... 2.000
+ Zichy N. János gr. (idősb) . . 2.000
+ Zichy Jenő gr...... 2.000
+ Zichy Mihály...... 2.000
+ Zsivora György..... 2.000
Züllich István testvére, néhai Züllich Rudolf nevére és emlékére . . 2.000

433.200 K

KITÜNTETÉSEK AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT KIÁLLÍTÁSAIN.

1. Néhai Trefort Ágoston, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter a Társulat fennállásának 1886-ban betöltött 25-ik évfordulójára a magyar kormány elismeréséül, évenként egy magyar és egy külföldi művész kitüntetésére két, egyenként 500 frank belértékű állami nagy arany-érmet alapított. (A magyar művésznek szánt nagy érem ki nem adása esetén ahelyett két, egyenként 200 - 200 korona bel-értékű kis arany-érem adható ki.)

2. Wlassics Gyula mint vallás- és közokt. miniszter 1902-ben külföldi művész kitüntetésére még egy 500 korona belértékű állami nagy aranyérmet és három állami kis arany érmet alapított.

3. Berzeviczy Albert mint vallás-és közokt. miniszter 1904-ben magyar művész kitüntetésére még egy 500 korona belértékű állami nagy aranyérmet alapított.

A társulat zsűrijének javaslatára az érmeket a vallás és közokt. miniszter adományozza.

Állami nagy arany-eremmel kitüntetett magyar művészek:

1. 1886. Eisenhut Ferenc (szül. 1857., megh. 1903.). Gülbaba halála. Olajf.

2. 1887. Zala György (szül. 1858.). Harckészség. Bronzszobor.

3. 1888. Munkácsy Mihály (szül. 1844., megh. 1900.). Pillanatnyi felhevülés. Olajf.

4. 1889. Feszty Árpád (szül. 1856.). Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál. Olajf.

5. 1890. Benczúr Gyula (szül. 1844.). Mályvák között. Olajf.

6. 1893. Bihari Sándor (szül. 1855., megh. 1906.) Az ő nótája. Olají.

7. 1893. K. Spányi Béla (szül. 1852.). Őszi verő fény. Olajf.

8. 1894. Vastagh Géza (szül. 1866.). Ki a legény a csordában? Olajf.

9. 1896. Lotz Károly (szül. 1838., megh. 1904.). Női arckép. Olajf.

10. 1896. Horovitz Lipót (szül. 1839.). Női arckép. Olajf.

11. 1898. br. Mednyánszky László (szül. 1852.). Hegyi táj. Olajf.

12. 1900. László Fülöp (szül. 1809.) Csekonics grófné arcképe. Olajf.

13. 1900. Zemplényi Tivadar (szül. 1804.).Virrasz-szatok és imádkozzatok. Olajf.

14. 1901. Stróbl Alajos (szül. 1850.). Kürtös alak a Mátyás-kútról. Bronzszobor.

15. 1905. Olgyay Ferenc (szül. 1872.). Tehenek az akácosban. Olajf.

10. 1900. Perlmutter Izsák (szül. 1800.). Falu-részlet reggeli napsütésben. Olajf.

17. 1906. Strobentz Frigyes (született 1856.). Rózsaszínruhás hölgy. Olajf.

18. 1908. Karlovszky Bertalan (szül. 1858.). Magyar parasztasszony. Olajf.

19. 1908. Telcs Ede (szül. 1872.). Tanulmányfej. Márványszobor.

20. 1909. Róna József (szül. 1861.). Józse+ és Potifár felesége. Faszobor.

21. 1910. Szinyei Merse Pál (született 1845.). Parkban. Olajf.

1886. + Böcklin Arnold. Hullámjáték. Olajf.

1887. + Verhas Jan. Egyedül. Olajf.

1888. Rotta, Silvio G. Gályarabok. Olajf.

1889. Dawant, Albert. Hajótöröttek mentése. Olajf.

1890. Carbonero Morcno, Jose. Gandia herceg megtérése. Olajf.

1891. Israels, Josef. Egyedül. Olajf.

1892. Bartels, Hans. Hullámtörés. Vízf.

1892. Butti, Enrico. A bányász. Bronzszobor.

1893. Fide, Walter. Hármaskép a miatyánkból. Olajf

1894. Courtens, Frans van. Hazatérő nyáj. Olajf.

1895. Repin, Jefimovits Ilia. Kozákok válasza a szultán ultimátumára. Olajf.

1897. + Van der Stappen, Charles. Városépítők. Szobormű.

1898. Baertsoen, Albert. Est az Escau-n. Olajf.

1899. Stuck, Franz prof. A bűn. Olajf.

1901. + Lenbach, Franz von prof. Lenbach a kis leányával. Olajf.

1902. Ménard, René. Gitgenti. Olajf.

1903. Austen-Brown, Thomas. Anya és gyermeke. Olajf.

1903. Marr, Carl prof. A tájképfestő. Olajf.

1903. Simon, Lucien. Nyílt cirkusz. Olajf.

1905. Blanche, I. E. Leány-arckép. Olajf.

1905. Solomon J. Solomon. Zangwill Jerall. Olajf.

1906. Gálién Kalela, Axcli. Sampo hősei. Olajf.

1906. Vik, Ingebrigt. Fiatal leány. Márványszobor.

1908. Neuhuys, Albert. Varrónő. Olajf.

1908. Rombaux, Egide. A sátán leányai. Kőszobor.

1908. Zügel, Henrik prof. A vizen át. Olajf.

1. 1895. Pállik Béla (szül. 1845, megh. 1909.). Rambouillet kos. Olajf.

2. 1895. Knopp Imre (szül. 1867.). Utolsó öltések. Olajf.

3. 1897. Balló Ede (szül. 1859.). Arckép. Olajf.

4. 1897. László Fülöp (szül. 1869.). Női arckép. Olajf.

5. 1899. Róna József (szül. 1861.). Savoyai Jenő lovasszobra. Bronz.

6. 1899. Szlányi Lajos (szül. 1869.). Hajnal-pirkadás. Olajf.

7. 1900. Roskovics Ignác (szül. 1854.). A királyi várpalota Szent István termének képei.

8. 1900. Csók István (szül. 1805.) nem fogadia el.

9. 1902. Vaszary János (szül. 1808.). Részes aratók. Olajf..

10. 1902. Magyar Mannheimer Gusztáv (szül. 1859.). Scherzo. Olajf.

11. 1905. Perimutter Izsák (szül. 1806.). Utcarészlet. Olajf.

1.2. 1905. Skutezky Döme (szül. 1850.). Munkában. Olajf.

13. 1907. Damkó József (szül. 1872.). Definitor. Terrakotta szobor.

14. 1907. Simay Imre (szül. 1867.). Mama meg a fia. Bronzszobor.

15. 1909. Mendlik Oszkár (szül. 1871.). Vihar a bisquaiai öbölben. Olajf.

16. 1909. Glatter Gyula (szül. 1885.). Női arckép. Olajf.

17. 1910. Pentelei Molnár János (szül. 1878.). Ego eimi. Olajf.

18. 1910. Katona Nándor (szül. 1864.). Fenyőerdő. Olajf.

1903.: Hahn, Hermann prof. Éva. Bronzszobor. 1903. Hall, Olivier. Az Angerton-mocsár Észak-Lancashireben. Olajf.

1905. Dauchéz, André. Kóróégetés. Olajf. 1905. Gay, Walter. Fiatal leány gerániumokkal. Olajf.

1905. + Thaulow, Fritz. Nyári est Norvégiában. Olajf.

1906. Ancher, Michail. A művész arcképe. Olajf. 1906. Jernefelt, Eero. Arckép. Olajf.

1906. Smith, Wilhelm. A kikötő. Olajf.

I.

A Társulat kétszáz darab 4 frtos aranyból álló művészi nagy díja.

1. 1881. Gyárfás Jenő (szül. 1857.). Tetemrehívás. Olajf.

2. 1882. Benczúr Gyula (szül. 1844.).Bacchansnő. Olajf.

3. 1883. Mészöly Géza (szül. 1844., megh. 1887.). Részlet a Balaton vidékéről. Olajf.

4. 1884. Zala György (szül. 1858.). Mária és Magdolna, Szoborcsoport.

5. 1885. Roskovics Ignác (szül. 1854.). Pici piros alma. Olajf.

6. 1886. Bihari Sándor (szül. 1855., megh. 1906.). A biró előtt. Olajf.

7. 1887. Vágó Pál (szül. 1851.). Vonónégyes. Olajf,

8. 1888. Margitay Tihamér (szül. 1861.). Kosár. Olajf.

9. 1885. Deák Ebner Lajos (szül. 1850.). Zöldséges vásár. Olajf.

10. 1886. Paczka Ferenc (szül. 1856.). Szent Benedek kísértése. Olajf.

11. 1887. Komlóssy Ede (szül. 1862.). Genre. kép. Olajf.

12. 1888. br. Mednyánszky László (szül. 1852.). Mindszentek napján. Olajf.

13. 1889. K. Spányi Béla (szül. 1852.). Őszi regg. Olajf.

14. 1890. Baditz Ottó (szül. 1849.). Kihallgatás. Olajf.

15. 1890. Bihari Sándor (szül. 1855., megh. 1906.). Falurossza. Olajf.

lő. 1891. Csók István (szül. 1865.). Az árvák. Olajf.

17. 1892. Fadrusz János (szül. 1858.,megh. 1903.). Krisztus a keresztfán. Gipsz-szobor.

18. 1893. Pap Henrik (szül. 1864., megh. 1910.). 1878-ból. Olajf.

4000 koronás társulati-díj.

19. 1894. Margitay Tihamér (szül. 1861.) Utolsó szerelem. Olajf.

20. 1895. Fényes Adol+ (szül. 1867.). Pletyka. Olajf.

21. 1896. Knopp Imre (szül. 1867.). Szent Cecilia. Olajf.

22. 1897. Pállik Béla (szül. 1845., megh. 1908.). Kosok az akolban. Olajf.

23. 1898. Vaszary János (szül. 1867.). Aranykor. Olajf.

24. 1899. Tölgyessy Arthur (szül. 1853.). Aranysugarak. Olajf.

25. 1900. Karlovszky Bertalan (szül. 1858.)-Pipázó katona. Olajf.

26. 1901. Magyar Mannheimer Gusztáv (szül. 1859.). Esti hangulat. Olajf.

27. 1902. Márk Lajos (szül. 1867.). Női arckép. Olajf.

28. 1903. Poli Hugó (szül. 1867.). Hazatérő búcsúsok. Pastell.

29. 1904. Ligeti Miklós (szül. 1871.). Arckép. Bronzszobor.

30. 1905. Boruth Andor (szül. 1873.). Jézus születése. Olajf.

31. 1906. Rippl-Rónai Józse+ (szül. 1861.). Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él. Olajf.

32. 1907. Mihalik Dániel (szül. 1869.,megh. 1910.). Heretáblák. Olajf.

33. 1908. Kacziány Ödön (szül. 1852.). A Gellért éjfélkor. Olajf.

34. 1909. Zala György (szül. 1858.). A háború. Bronz szoborcsoport.

35. 1910. Edvi Illés Aladár (szül. 1870.). Kiskunsági táj. Olajf.

Az Ipolyi Arnold püspök által még életében évről-évre adományozott 500 frt (l 000 korona) történelmi pályadíj.

1. 1880. Lotz Károly. Hunyady János halála. Színezett karton.

2. 1881. Than Mór. Hunyadi János és Vitéz János. Olajf.

3. 1882. Lotz Károly. Szent István alamizsnát oszt. Színezett karton.

4. 1883. Székely Bertalan. Zrínyi Miklós Sziget-várott. Olaj-színvázlat.

5. 1886. Deák-Ébner Lajos. A tatárjárás után. Olaj-színvázlat.

II.

Ipolyi Arnold püspök végrendeleti alapítványából 1892-ben befolyt 23,332'- korona s az időközi kamatokkal együtt 1910 végén 31,353 korona tőke után. az egyházi vagy a magyar történelmi művészet előmozdítására minden második évben esedékes 2000 korona pályadíj.

6. 1894. Ujváry Ignác. István király szentté avatása. Olajf.

7. 1897. Dudits Andor. Szent Norbert megtérése. Olajf.

8., 1900. Hegedűs László. Kain és Ábel. Olajf

9. 1901. Ferenczy Károly. Ábrahám áldozata. Olajf.

10. 1905. Hegedűs László. Krisztus siratása. Olajf.

11. 1907. Damkó József. Reliefek II. Szilveszter pápa síremlékéről. Gipsz.

12. 1909. Boruth Andor. Krisztus siratása. Olajf.

1. 1882. Révész Imre. Csárdái jelenet. Olajf.

2. 1884. Temple János. Ebéd után. Olajf.

3. 1886. Koroknyai Ottó. A javíthatatlan. OJají.

4. 1888. Pataky László. A hírmondó. Olajf.

5. 1890. Halmi Arthur. Vizsga után. Olajf.

500 frtos díj.

1. 1881. Lotz Károly. Kapisztrán Szent János keresztes hadjáratra buzdítja a népet. Színezett karton.

300 frtos díj.

2. 1881. Innocent Ferenc. Mária és Szent János Jézus holttesténél. Olaj-színvázlat.

500 frtos díj.

3. 1882. Baditz Ottó. Karácsony-éjjel. Olajf.

300 frtos díj.

4. 1882. Roskovics Ignác. Szentlélek lejövetele. Olajf.

200 frtos díj.

5. 1882. Paczka Ferenc. A tékozló fiú. Olajf.

Néh. Ráth György nyug. kir. táblai tanácselnök és a képzőművészeti tanács alelnökének 1880-ban tett 5000 frtos (10.000 korona) alapítványából és özv. Ráth Györgynének 1906-ban tett s az alapítvány kamatait megkétszerező kiegészítő alapítványából. 1907-től felváltva, egyik évben szoborműre, a másik évben olajfestményre.

I.

100 drb 4 frtos arany.

1. 1881. Aggházy Gyula. Tereiére. Olajf.

2. 1882. K. Spányi Béla. A sásszedő. Olajf.

3. 1883. Deák Ebner Lajos. Újoncok. Olajf.

4. 1884. Tölgyessy Arthur. Az est. Olajf.

300 frt.

5. 1886. Karcsay Lajos. Alma-szüret. Olajf.

6. 1886. Ligeti Antal. Budaőrsvidéke. Olajf.

7. 1887. Nádler Róbert. Két nővér. Olajf.

8. 1888. Vastagh Géza. Figyelő oroszlánok. Olajf.

9. 1889. Margitay Tihamér. Mézeshetek Olajf.

10. 1890. Telepy Károly. Őserdőírtás a nyeglicai havasokon. Olajf.

11. 1891. Jendrássik Jenő. Az özvegy. Olajf.

12. 1892. Pállik Béla. Bégeíő kos. Olajf.

13. 1894. Zernplényi Tivadar. Altató-dal. Olajf.

14. 1895. Meissl Ágoston. Tinók. Olajf.

15. 1896. Ziegler Károly. Kertben. Olajf.

16. 1897. Mendlik Oszkár. Tengerparti temető. Olajf.

17. 1898'. Kernstock Károly. Arckép. Olajf.

18. 1900. Fleischer Mihály. Halottat őrző szász parasztok. Olajf.

19. 1899. Ferenczy Károly. Esthangulat lovakkal. Olajf.

20. 1901. Telcs Ede. Háziszer. Terrakottaszobor.

21. 1902. Boruth Andor. Feketeruhás nő kutyával. Olajf.

22. 1903. Mihalik Dániel. Zagyva medre. Olajf.

23. 1904. Tornyai János. A juss. Olajf.

24. 1905. Simay Imre. Családi öröm. Bronzszobor.

25. 1906. Knopp Imre. Vasárnapi főkötő. Olajf.

26. 1907. Zala György. A Tudás és a Dicsőség, a Munka és a Jólét. Bronz.

27. 1908. Karlovszky Bertalan. Magyar parasztasszony. Olaj f.

28. 1909. Moiret Ödön. Szerelem. Gipszszobor.

29. 1910. Kosztolányi Gyula. Egy szeptemberi délután. Olaj f.

1. 1884. Aggházy Gyula. Házasságtörő nő. Olajszínvázlat.

Az ismert nagylelkű emberbarát 1888-ban 13.000 frt (26,000 korona) névértékű 5% járadékkötvényt ajándékozott a társulatnak. Ennek kamataiból minden második évben esedékes a 2000 korona jutalomdij.

1. 1889. Róna József. Megszorult faun. Gipsz-szobor.

2. 1891. Ujváry Ignác. Templomba menet. Olajf.

3. 1893. Tóth László. Szépség, pénz, szellem. Olajf.

4. 1895. Karvaly Mór. Huszárok. Olajf.

5. 1897. Boruth Andor. Toreador. Olajf.

6. 1900. Zemplényi Tivadar. Zarándoknő. Olajf.

7. 1902. Telcs Ede. Tanulmány fej. Gipszszobor.

8. 1904. Kallós Ede. Részlet Kozma Sándor síremlékéről. Gipszszobor.

9. 1906. Vesztróczy Manó. Babpirgálók. Olajf. 10. 1908. Szentgyörgyi István Panasz Gipszszobor.

11. 1910. Koszta József. Mezei munkások. Olajf.

300 f r t o s.

1. 1890. Benczúr Gyula. Mályvák között. Olajf.

2. 1891. Vágó Pál. Birkózó bikák. Olajf.

3. 1892. Margitay Tihamér. A féltékeny. Olajf.

500 frtos. 1. 1893. Pap Henrik. 1878-ból. Olajf.

1. 1891. László Fülöp. A regélő asszony. Olajf.

2. 1892. Iványi Grünwald Béla. Erdő szélén. Olajf. Krisztus születését hirdető angyal megjelenik a pásztoroknak. Olajf.

3. 1894. Ujváry Ignác. Mária Jézussal. Olajf.

4. 1895. Zemplényi Tivadar. Szegény asszony otthona. Olajf.

5. 1896. Kőrösfői Kriesch Aladár. Tordai országgyűlés. Olajf.

6. 1897. Koszta József. Hazatérés. Olajf.

7. 1898. Hegedűs László. Liliomok között. Olajf.

8. 1900. Katona Nándor. Őszi eső. Olajf.

9. 1900. Kernstock Károly. Női arckép. Olajf.

Az 1892. június 19-én kelt alapítólevél szerint ez évenként kiosztandó díjat az alapító életfogytiglan adományozza.

1. 1892. Nádler Róbert. Balatoni részlet.

2. 1894. Neogrády Antal. Egy napi vadászat.

3. 1895. Edvi Illés Aladár. Ladmóca Bodrog mellett.

4. 1896. Koszkol Jenő. Konyha-csendélet.

5. 1897. Tölgyessy Arthur. Őszi hangulat.

6. 1898. Szlányi Lajos. A szolnoki híd.

7. 1899. Túli Ödön. Kovácsműhely.

8. 1900. Tahi Antal. Alkony.

9. 1902. Háry Gyula. Részlet Tivoliból.

10. 1902. Túli Ödön. Vetélytársak.

11. 1903. Olgyai Viktor. Patak mentén.

12. 1904. Edvi Illés Aladár. Kalotaszegi varróasszony.

13. 1905. Túli Ödön. Pihenő.

14. 1906. Olgyai Viktor. Felvidéki ház.

15. 1907. Garzo Berthold. Esteli munka.

16. 1908. Székely Andor. Román parasztudvar.

17. 1909. Boemm Ritta. Kis Svábhegy.

18. 1910. Vida Árpád. Palágyi Lajos író arcképe.

1. 1893. Ifj. Vastagh György. Tevehajcsár. Színezett gipsz-szobor.

2. 1894. Jendrássik Jenő. Vége. Olajf.

3. 1895. Veress Zoltán. Egy nóta. Olajf.

4. 1896. Boruth Andor. Este a műteremben. Olajf.

5. 1897. Karlovszky Bertalan. XIII. Lajos korabeli alak. Olajf.

1. 1897. Fényes Adolf. Civódás. Olajf.

2. 1899. Vedres Márk. Kain. Gipsz-szobor.

3. 1904. Kernstock Károly. Három modell. Olajf.

4. 1906. Gárdos Aladár. Hajléktalanok. Gipszszobor.

5. 1909. Pentelei Molnár János. Harminc ezüst pénz. Olajf.

1. 1898. Bihari Sándor. Zsigmond király fogadja Ulászló lengyel királyt a nagyváradi székesegyházban. Olajf.

2. 1900. Körösfői Kriesch Aladár. Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen. Olajf.

3. 1906. Thonna János. Az aradi vértanúk. Olajf.

4. 1908. Löschinger Hugó. Szent László megszabadítja az elrabolt magyar leányt. Olajf.

Lotz Károlynak, a nagy mester művészi jubileuma alkalmából, a társulat évi 2000 koronát bocsátott rendelkezésére, hogy saját belátása szerint az illető évben arra legérdemesebbnek talált képzőművészeti alkotás szerzőjének odaítélje.

1. 1898. Vajda Zsigmond. Hun monda. Falfestm.

2. 1899. Vágó Pál. Huszárság története. Olajf.

3. 1900. Dudits Andor. Kardvágás. Falfestm.

4. 1901. Jantyik Mátyás. Moriamur. Aranybulla. Falfestm.

5. 1902. Roskovics Ignác. A kecskeméti templom falfestményeinek kartonjai.

6. 1903. Krenner Viktor. Megzavart fürdés. Olaj f.

Néhai Wahrmann Mórnak, a társulat volt pártfogó tagjának hagyatékából 1893-ban 4000 koronából álló, kamatokkal 1909 végén 4800 koronára menő alapítványából minden ötödik évben esedékes 600 korona pályadíj.

1. 1898. Kacziány Ödön. Vizió nagypéntek hajnalán. Olajf.

2. 1903. Simay Imre. Kutyatanulmányok. Krétarajz.

3. 1908. Fenteiéi Molnár János. Finis. Olajf.

Báró Harkányi Frigyes, az orsz. m. képzőművészeti társulat volt alelnöke által 1898-ban tett 10.000 korona alapítványából évi 450 korona díj a kiállításon először résztvevő művészek egyikének kitüntetésére.

1. 1899. Kemcnszky Árpád. Tavasz. Olaj f.

2. 1900. Albert Andor. Férfi-mellszobor. Gipsz.

3. 1901. Pór Bertalan. Tanulmány. Olajf.

4. 1902. Boray Viktor. Akt-tanulmány. Gipszszobor.

5. 1903. Keszthelyi Sándor. Önarckép. Olajf.

6. 1904. Major Jenő. Téli nap. Olajf.

7. 1905. Faragó Géza.Vasárnap délután. Gouache.

8. 1906. Pásztor János. Búcsúzkodás. Faszobor.

9. 1907. Rigele Lajos. A tékozló fiú hazatérése. Gipsz-szobor.

10. 1908. Glatter Gyula. Öreg asszony és fiatal leány. Olajf.

11. l 909. Sámuel Kornél.Tanulmány. Gipsz-szobor.

12. 1910. Papp Bertalan. Női arckép. Olajf.

1. 1900. Iványi-Grünwald Béla. Isten kardja. Olajf.

2. 1900. Réti István. Öreg honvédek. Olajf.

3. 1901. Fényes Adolf. Öreg ember. Olajf.

4. 1902. Ferenczy Károly. Márciusi est. Olajf.

5. 1903. Thorma János. Október elseje. Olajf.

6. 1904. Márk Lajos. " ... és részegedjetek meg "szerelmeseim". Olajf.

7. 1905. Csók István. Atelier-sarok. Olajf.

8. 1906. Herrcr Cézár. Páholyban. Olajf.

9. 1907. Nyilassy Sándor. Vasárnap délután. Olajf.

10. 1908. Telcs Ede. Tanulmányfej. Márv.-szobor.

11. 1909. Vesztróczy Manó. Meztelen nő. Olajf.

12. 1910. Szentgyörgyi István. Kígyóbűvölő nő. Bronz-szobor.

Az alapítvány néhai özv. gróf Nemes Nándorné 20.000 korona hagyományából áll, - célja fiatal művészeknek két évre évi 900 korona ösztöndíjjal való ellátása - az orsz. m. képzőművészeti társulat igazgatóságának művésztagjai által eldöntendő pályázat útján.

1. 1903. Szablya-Frischauf Ferenc festő.

2. 1905. Fenteiéi Molnár János festő.

3. 1907. Kalivoda Kata festő.

1. 1904. Zombory Lajos festő.

2. 1905. Stein János festő

3. 1906. Jávor Pál festő.

4. 1907. Kőváry Szilárd festő.

5. 1908. Nagy Vilmos festő.

6. 1909. Bory Jenő szobrász.

7. 1910. Cser Károly szobrász.

Állami 1000 koronás első akvarell-díj: Edvi Illés Aladár. Borjak. Vízfestm.

Állami 600 koronás második akvarell-d íj: Mendlik Oszkár. Beomló hullám. Vízfestm.

A "Művészet" kiadóinak 1000 koronás díja rajzra: Glatz Oszkár. Olvasó öreg úr. Ceruzarajz.

1. 1909. Pentelei Molnár János. Csendélet. Olajf.

2. 1910. Csók István. Vampyrok. Olajf.

Ő Felsége a király vásárlásai.
I. Legf. magánpénztárából.

1882.

1. K. Spányi Béla. Estszürkület. Olajf.
2. Baditz Ottó. Búcsú. Olajf.
3. Deák-Ebner Lajos. Hazatérő aratók. Olajf.
4. Vágó Pál. Menekültek. Olajf.
5. Markó András. Carrarai márványhegyek.- Olajf.
6. Aggházy Gyula. Lacikonyha. Olajf.

1883.

1. Eisenhut Fcrene. A korán általi gyógyítás. OJajf.
2. Mészöly Géza. A Balaton. Olajf.
3. Szobonya Mihály. A kovács családja. Olajf.
4. Tolgyessy Arthur. Pásztortűz. Olajf.

1884

1. Böhm Pál. A mezőn. Olajf.
2. Jendrássik Jenő. Próba után. Olají.
3. Kéméndy Jenő. A két naplopó. Olajf.
4. Loránfl Antal. Kígyóval küzdő férfi. Szobormű.
5. Nádler Róbert. Fürdés után. Olajf.
6. Roskovics Ignác. Ebéd előtt. Olajf.
7. Telepy Károly. Szamos éle. Olajf.
8. Kossak Albert. Egy ellenséges kartács. Olajf.
9. Temple János. Ebéd után. Olajf.

1886.

1. Aggházy Gyula. No ne izéljen! Olajf.
2. Bihari Sándor. A biró előtt. Olajf.
3. Eisenhut Ferenc. Gül-Baba halála. Olajf.
4. Herzl Hernádi Kornél. A honvéd. Olajf.
5. Koroknyai Ottó. A javíthatatlan. Olajf.
6. Tölgyessy Arthur. A Cifra keservei. Olajf.
7. Vágó Pál. Alföldi táj. Olajf.
8. Valentiny János. Ebéd után. Olajf.
9. Wagner Sándor. Toledói vásár. Olajf.
10. Reszler Adolf. Deák Ferenc szobra.
ll . Lematte Fernand. Mária a gyermek Jézussal. Olajf.

1887.

1. Böhm Pál. Új gondolat. Olajt".
2. Karcsay Lajos. A fösvény. Olajf.
3. Ligeti Antal. Szt. Sava kolostor. Olajf.
4. Nádler Róbert. A két nővér. Olajf.
5. Skutezky Döme. Akik egymást szeietik. Olajt'.
7. Vastagh Géza. Nyugvó parasztleány. Olajf.

1888.

l . Brodszky Sándor. A Balaton zalamegyei partján. Olajf.
2. Greguss Imre. "Szeged szebb lesz, mint volt." Olaj'f.
3. Kardos Gyula. Krisztus kigúnyoltatása. Olajt.
4. Nádler Róbert. Beduin-szállás. Olajf.
5. Kéméndy Jenő. A féltékenység. Olajf.
6. Pataky László. A hírmondó. Olajf.
7. Senyéi Károly. Virágárus leány. Szobormű.
8. K. Spányi Béla. Est. Olajf.
9. Tahi Antal. Jó hírek. Olajf.
10. Than Mór. Psyche. Olajf.
11. Tornai Gyula. Heródes ajándéka. Olajf.

1889.

l . Tölgyessy Arthur. Erdei részlet. Olajf.
2. Peske Géza. Vásárfia. Olajf.
3. Telepy Károly. Erzsébethegyi részlet. Olajf.
4. Margitay Tihamér. Mézes hetek. Olajf.
5. Jendrássik Jenő. Idyll. Olajf.
6. Zilzer Antal. Erdő szélén. Olajf.
7. Deák-Ebner Lajos. Kukorica-szüret. Olajf.
8. Feszty Árpád. Kesergő asszonyok Krisztus sírján. Olajf.
9. Brück Miksa. Mire mcgvénülünk. Olajf.

1890.

1. Baditz Ottó. Vadrózsák. Olaj f.
2. Benczúr Gyula. Mályvák közt. Olajf.
3. Neogrády Antal. Jour-fix után. Olajf.
4. Pap Henrik. Október elseje. Olajf.
5. Vastagh Géza. Magányban. Olajf.

1891.

1. Háry Gyula. Hegyvidéki tájkép. Olajf.
2. Jankovich Gyula. Libatolvaj. Gipsz-szobor.
3. László Fülöp. Lidike. Olajf.
4. br. Mednyánszky László. Munkács vidékéről. Olajf.
5. Pap Henrik. Melyik itt a Lizi kisasszony? Olajf.
6. Skutezky Döme. Modern Paris. Olajf.
7. Ujváry Ignác. Templomba menet. Olajf.
8. Stetka Gyula. A kíváncsiak. Olajf.
9. Zemplényi Tivadar. A templomban. Olajf.

1892.

1. Halmi Arthur. Titkos esküvő. Olajf.
2. Kardos Gyula. Meglepetés. Olajf.
3. Kimnach László. Honvédek a tüzvonalban. Olajf.
4. Loráníi Antal. Első lecke. Szobormű.
5. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Holdas éj. Olajf.
6. Neogrády Antal. Jó barátok. Olajf.
7. Pataky László. Megbeszélés. Olajf.

1893.

1. Dudits Andor. Plénparád. Olajf.
2. Ferenczy Károly. Az állatkertben. Olajf.
3. Ferraris Arthur. Megkötött alku. Olajf.
4. Pállik Béla. Delelő tehenek. Olajf.
5. Ifj. Vastagh György. Tevehajcsár. Szobormű.

1894.

1. Karvaly Mór. Egy kis pihenő. Olajf.
2. Kelety Gusztáv. Elhagyott országút. Olajf.
3. Margitay Tihamér. Utolsó szerelem. Olajf.
4. Olgyay Ferenc. Kukorica-szedés. Olajf.
5. Spányik Kornél. Pihenő. Olajf.
6. Szinyei Merse Pál. Oculi. Olajf.

1895.

1. Tölgyessy Arthur. Naplemente. Olajf.
2. Skutezky Döme. Köszörűs-műhely. Olajf.
3. Kardos Gyula. Zenekedvelő. Olajf.
4. Koszkol Jenő. Szőllő. Vízi.
5. Koszkol Jenő. Barackok. Vízf.
6. Tornai Gyula. Előkészület a reggelihez. Olajf.
7. Jendrássik Jenő. Beleüljünk ki. Olajf.
8. Ipoly Sándor. Krisztus és a hitetlen Tamás. Olajf.
9. Brück Miksa. Erdőrészlet. Olajf.

1896.

1. Karvaly Mór. Huszárok. Olajf.
2. Mihalik Dániel. Bükkfasor. Olajf.
3. Nádler Róbert. Terefere a mosásnál. Olajf.
4. Polgáry Géza. Kaszárnyaáristom. Olajf. .
5. Telepy Károly. A poprádi tó. Olajf.
6. Telcs Ede. Bornemissza. Gipsz-szobor.

1897.

1. Gergely Imre. Lóri. Olajf.
2. Spányik Kornél. Amazon. Olajf.
3. Valentiny János. A Balaton Badacsony vidékén. Olajf.
4. Edvi Illés Aladár. A segesvári óratorony. Vízf.
5. Knopp Imre. Mária Jézussal. Olajf.
6. Peske Géza. Etetés. Olajf.
7. S. Zsolnay Júlia. Mákvirágok. Olajf.
8. Brück Hermina. Gsendélet. Olajf.
9. Neogrády Antal. A kis imposztor. Olajf.
10. Beck Ö. Fülöp. Hungária. Plakett.

1898.

1. Pállik Béla. Vezérürü. Olajf.
2. Kelety Gusztáv. Részlet a babati erdőből. Olajf.
3. Ligeti Miklós. Az okkupált. Bronzszobor.

1899.

1. Szlányi Lajos. Holdvilágos est. Olajf.
2. Liezen-Mayer Sándor. Faust és Margit. Olajf.
3. Edvi Illés Aladár. Felhők. Olajf.

1900.

1. Szinyei Merse Pál. Reggel. Olajf.
2. Katona Nándor. Őszi eső. Olajf.
3. Bihari Sándor. Csalamádégyűjtés. Olajf.
4. Ujváry Ignác. Téli tájkép. Olajf.

1901.

1. Vágó Pál. Becsületügy a Hortobágyon. Olajf.
2. Telepy Károly. A d'Esté Villa Tivoliban. Olajf.

1902.

1. Poli Hugó. Az Ipoly folyó. Pastell.
2. Deák-Ebner Lajos. Zöltséges kert. Olajf.
3. Vastagh Géza. Vén cimborák. Olajf. .
4. Mendlik Oszkár. Hullám. Olajf.

1903.

1. Ujváry Ignác. Kora reggel. Olajf.
2. Telepy Károly. Halászat a Balatonon. Olajf.
3. Lotz Károly. Alföldi tájkép. Olajf.
4. Zemplényi Tivadar. Kosaras leány. Olajf.

1904.

1. Zornbory Lajos. Szántók. Olajf.
2. Poil Hugó. Salgótarjáni bányavidék. Pastell.
3. Boruth Andor. Utcai énekesek. Olajf.
4. Telepy Károly. Tátralomnic. Olajf.
5. Kézdi-Kovács László. Közelgő vihar. Olajf.

1905.

1. Poli Hugó. Holdvilág. Pastell.
2. Szlányi Lajos. Téli délután. Olajf.
3. Szlányi Lajos. Téli este. Olajf.
4. Telepy Károly. Odvaskő a borsodi Bükkben. Olajf.
5. Tölgyessy Arthur. Behordás. Okíjf.
6. K. Spányi Béla. Alkonyat gólyákkal. Olajf.
7. br. Mednyánszky László. Hegyi tó. Olajf.
8.Kacziány Ödön. Holdas éj a tengeren. Olajf.

1906.

1. Boemm Ritta. Uclvarrészlct Ercsiben. Olajf.
2. Katona Nándor. Tó mélye a Tátrában. Olajf.
3. Herrer Cézár. Bikaviadalra készen. Olajf.
4. Bosznay István. Nyári nap. Olajf.
5.Simay Imre. Rhésus erithreus. Bronzszobor.
6. Stróbentz Frigyes. Rózsaszínruhás hölgy. Oiajf.

1907.

1. Komáromi Kacz Endre. Dronning Maud. Olajf.
2. Gyöngyössy Berta. Gyermek-akt. Szobormű.
3. Knopp Imre. Hálófoltozók Hollandiában. Olajf.
4. Boemm Ritta. Udvar Ercsiben. Olajf.
5. Pentelei Molnár János. Kaszálón. Olajf.
6. Túli Ödön. Vásár Buccariban. Olajf.
7. Garzo Berthold. Konyhában, Vízf,

1908.

1. Bosznay István. Sarkadi berek. Olajf.
2. Goth Móric. Interieur. Olajf.
3. Brück Miksa. Magány. Olajf.
4. Paál László. Százéves asszony. Olajf.
5. Liipola Yijö. Székely famunkás. Bronz szobormű.
6. Déry Béla. Sirocco. Olajf.

1900.

1. Brück Lajos. Szórakozás a kastélyban. Olajf.
2. Deák-Ebner Lajos. Kenései felföld. Olajf.
3. Brück Miksa. Ambitus. Olajf.
4. Hegedűs László. Levélírás közben. Olajf.
5. Spányik Kornél. Kell-e modell? Olajf.
6. Olgyai Viktor. Erdei fenyők. Tempera.
7. Edvi Illés Aladár. Sirályok. Vízf.
8. Kezdi Kovács László. Erdő széle. Olajf.

1910.

1. Bosznay István. Vízpart ősszel. Olajf.
2. Juszkó Béla. Öklelődző tinók. Olajf.
3. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Halászbárka Voloskán. Olajf.
4. Kacziány Ödön. Holdas utca. Olajf.
5. Háry Gyula. Gomba. Olajf.
6. Szlányi Lajos. Tavaszi áradás. Olajf.
7. Brück Lajoü. Az árok-utca a Tabánban. Olajf.
8. Tolnay Ákos. Terefere. Olajf.

1902.

1. Skutczky Döme. Rézolvasztás. Olajf.
2. Tornai Gyula. Háremőr. Olajf.
3. Tornai Gyula. Olcsó szőnyeg. Olajf.
4. Jászai József. A vadász, ülajf.
5. Nádler Róbert. Kairói kávéház. Olajf.
6. Nádler Róbert. Kisoroszi melletti részlet. Olajf.
7. Nádler Róbert. Takácsház Gossensassban. Olajf.
8. Neogrády Antal. Őszutó. Olajf.
9. Vaszary János. Részes aratók. Olajf.
10. Mendlik Oszkár. Hullámtörés. Olajf.
11. Aggházy Gyula. Holdas éj. Olajf.
12. Brunningeni Flesch Ludmilla. Munkánál. Olajf.
13. Ujházy Ferenc. Csendélet. Olajf.
14. Telepy Károly. A Balaton Fonyódnál. Olajf.
15. Háry Gyula. A Canal Grande. Olaj f.
16. Háry Gyula. Részlet Tirolból. Olajf.
17. Háry Gyula. A Márk templom kapuja. Vi'zf.
18. Háry Gyula. Részieta Szt. Márk templomból. Vízf.
19. Vastagh Géza. Baromfiudvar. Olajf.
20. Révész Imre. Az Alföld. Olajf.
21. br. Mednyánszky László. Hegyi tó. Olajf.
22. K. Spányi Béla. Nyires hajnalban. Olajf.
23. K. Spányi Béla. A gályái két király tölgy. Olajf.
24. Aggbázy Gyula. Vonósnégyes holdvilágnál. Olajf.
25. Telepy Károly. Santa Croce mellől. Olajf.
26. id. Vastagh György. Esti Újság. Olajf.
27. id. Vastagh György. Szénagyűjtő leány. Olajf.
28. id. Vastagh György. Enyelgés. Olajf.
29. Nagy Zsigmond. Az utolsó darab kenyér. Olajf.
30. Vajda Zsigmond. Pázmán Péter. Olajf.'
31. Róna József. Koszorút fonó leány. Bronzszobor.
32. Brück Lajos. Könyvtárban. Olajf.
33. Telepy Károly. Ködoszlás a Balatonon. Olajf.
34. Zemplényi Tivadar. Aggódás. Olajf.
35. Deák Ebner Lajos. Vadvirágok. Olajf.
36. Bihari Sándor. Programmbeszéd. Olajf.
37. Telepy Károly. Juhakol Ventén. Olajf.

1903.

1. Kéméndy Jenő. A könyvtárban. Olajf.
2. Bihari Sándor. Napsugarak. Olajf.
3. Baditz Ottó. Szegény ember vetése. Olajf.
4. Csók István. Tiltott gyümölcs. Olajf.
5. Pap Henrik. 1848-ból. Olajf.
6. Pállya Celestin. Heti piac. Olajf.
7. Pállya Celestin. Zöldséges piac. Olajf.
8. Pállya Celestin. Zöldséges kofák. Olajf.
9. Telepy Károly. Halastó a Kárpátokban. Olajf.
10. Pataky László. Miklós-huszárok. Olajf.
11. Peske Géza. Megvan? Olajf.
12. Brück Miksa. Bártfai pitvar. Olajf.
13. Kimnach László. Bosnyák reminiscentia. Olajf.

1904.

l. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Olasz temető út. Olajf.
2. Vágó Pál. Reggel. Olajf.
3. Olgyay Ferenc. A bihari hegyekből. Olajf.
4. Telepy Károly. Csejthe vára. Olajf.
5. Gergely Imre. A tordai országgyűlés. Olajf.
6. Berkes Antal. Esős idő. Olajf.
7. Kardos Gyula. Várakozás. Olajf.
8. Holló Barnabás. Előőrs. Bronzszobor.
9. Holló Barnabás. Tépett zászló. Bronzszobor.

1906

1. Pentelei Molnár János. Agyagbánya Promontor-nál. Olajf.
2. Knopp Imre. Az ebed. Olajf.

1883.

1. Markó Károly. Szent Rókus Carrara környékéről. Olajf.
2. K Spányi Béla. Szeptemberi regg. Olajf.
3. Aggházy Gyula. Terefere. Olajf.
4. Liezen-Mayer Sándor. Magyarországi Szent Erzsébet. Olajf.

1886.

1. Badilz Ottó. Az első csárdás. Olajf.
2. Deák-Ebner Lajos. Húsvéti körmenet. Olajf.

1889.

1. Pállik Béla. Juhok és bárányok az akolban. Olajf.

1890.

1. Baditz Oltó. Kihallgatás. Olají.
2. Tölgyessy Arthur. Magány. Olaj f.

1891.

1. Eisenhut Ferenc. Egy álom. Olajf.
2. Gundelfinger Gyula. Árva vára. Olajf.
3. Nádler Róbert. Érdekes olvasmány. Olajf.

1892.

1. Bihari Sándor. Pusztai csendélet. Olajf.
2. Hollósy Simon. Hazai népéletből. Olajf.
3. Kardos Gyula. Érdekes olvasmány. Olajf.
4. Margitay Tihamér. A féltékeny. Olajf.
5. Nádler Róbert. Hullámcsapás a Balatonon. Vízf.
6. Nádler Róbert. Mocsaras Balaton. Vízf.
7. Neogrády Antal. Részlet a majorudvarból. Vízf.
8. Neogrády Antal. A nagyapa ünneplő ruhája az unokán. Vízf.
9. Skutezky Döme. Könnyű más kárán nevelni. Olajf.

1893.
1. Iványi Grünwald Béla. Összeesküvők sorsot húznak. Olajf.
2. Háry Gyula. Szalmáshajó a Dunán. Vízf.
3. K. Spányi Béla. Őszi verőfény. Olajf..
4. Tornai Gyula. Hamisan játszott. Olajf.

1894.
1. Jendrássik Jenő. Vége. Olají.
2. Pataky László. Krumpliszüret. Olajt.
3. Vastagh Géza. Ki a legény a csordában? Olajf.

1896.
1. Baditz Ottó. Gyermek álma. Olajf.
2. Balló Ede. Arcképtanulmány. Olajf.
3. Bezercdi Gyula. Tóth Kálmán szobra.
4. Brocky Károly. Pihenő nő. Olajf.
5. Brocky Károly. Szerelmi dal. Olajf.
6. Brocky Károly. Borozó lovag. Olajf.
7. Brocky Káról}'. Szegénység. Olajf.
8. Brocky Károly. Leány képe. Olajf.
9. Deák-Ebner Lajos. Alom. Olajf.
10. Iványi Grünwald Béla. Az Úr angyala és a pásztorok. Olajf.
11. Jendrássik Jenő. Misere. Olajf.
12. Kiss György. Faun és gyermeke. Szobor.
13. Liezen-Mayer Sándor. Hunyady Mátyás. Olajf.
14. Madarász Viktor. Zápolya Izabella. Olajf.
15. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Zivatar után. Olajf.
16. Margitay Tihamér. Párbaj után. Olajf.
l7. Munkácsy Mihály. Részlet asiralomházból. Olajf.
18. Munkácsy Mihály. Kukoricás. Olajf.
19. Márk Lajos. Láz. Olajf.
20. Nádler Róbert. Konyhakert. Olajf.
21. Pállik Béla. Tehenek a lápon. Olajf.
22. Pap Henrik. 1878ból. Olajf.
23. Pataky László. O Felsége a táborban. Olajf.
24. Radnai Béla. Gyermektanulmány. Szobor.
25. Révész Imre. Petőfi Sándor a táborban. Olajf.
26. Róna József. Utolsó szerelem. Szobor.
27. Skuteczky Döme. Ajtatosság. Olajf.
28. Szinyei Merse Pál. Majális. Olajf.
29. Stróbl Alajos. Anyánk. Szobor.
30. Telepy Károly. A lomnici csúcs alatt. Olajf.
31. Telcs Ede. Góliát. Szobor.
32. Tóth László. Szépség, pénz és szellem. Olajf.
33. Thorma János. A szenvedők. Olajf.
34. Tölgyessy Arthur. Délibáb a pusztán. Olajf.
35. Valcntiny János. Cigány-iskola. Olajf.

1897.
1. Ligeti Miklós. Éva. Márványszobor.
2. Pataky László. Vallatás. Olajf.
3. Veress Zoltán. Az örökség. Olajf.
4. Kernstock Károly. Agitátor egy gyár kantinjában. Olajf.
5. Zemplényi Tivadar. Az új kedvenc. Olajf.
6. Karlovszky Bertalan. XIII-ik Lajos korabeli alak. Olajf.
7. Koszta József. A hazatélők. Olajf.
8. Paczka Ferenc. Bibliai táj. Olajf.
9. Bosznay István. Oszszel. Olajf.
10. Zemplényi Tivadar. Érdekes vendég. Olajf.
11. Szlányi Lajos. Est. Olajf.
12. Szenes Fülöp. Vesztett boldogság. Olajf.
13. Kimnach László. Fürdő libák. Olajf.
14. Koroknyai Ottó. Hasztalanul. Olajf.
15. Mihalik Dániel. Eső után. Olajf.
16. K. Spányi Béla. Őszi est. Olajf.
17. Tornai Gyula. Innocentia. Olajf.
18. Bezerédi Gyula. A Mester. Bronzszobor.
19. Ipoly Sándor. Erkel Ferenc géniusza. Olajf.
20. Tölgyessy Arthur. Hajnali szürkület. Olajf.

1898.
1. K. Spányi Béla. Déli hangulat. Olajf.
2. Kiss György. Tanulmányfej. »Szobor.
3. Győrök Leo. San Lorenzo fellegvár Ragusában. Olajf.
4. Vaszary János. Aranykor. Olajf.
5. Boruth Andor. Toreador. Olajf.
6. Brück Miksa. Somoskeö. Olajf.
7. Paczka Ferencné. Glória és Gond. Algrafla.
8. Paczka Ferencné. Glória és Szerelem. Algrafia.
9. Paczka Ferencné. Fiatal Psyche. Algrafia.
10. Paczka Ferencné. Éva. Algrafia.
11. Paczka Ferencné. Fölfelé. Algrafia.
12. Paczka Ferencné. Olasz nő. Algrafia.
13. Paczka Ferencné. Női akt. Algrafia.
14. Paczka Ferencné. A kíméletlen és a halál. Algrafia.
15. Kéméndy Jenő. Alkhimista. Olajf.
16. Szenes Fülöp. Gyöngy az élet, komoly a művészet. Olajf.
17. Balló Ede. Lotz Károly arcképe. Olajf.
18. Tóth István. Emese álma. Gipsz-szobor.
19. Olgyai Viktor. Eredeti rézkarc.
20. Holló Barnabás. Il-ik Lajos király, amint lovastul a Csele-patak hullámaiba dől. Gipsz szobor.
21. Hegedűs László. Ellenségek. Olajf.
22. KacziányÖdön. Vizio nagypéntek hajnalán. Olajf.
23. Kovács Károly. Viribus unitis. Olajf.

1899.
1. Ziegler Károly. Női arckép. Olajf.
2. br. Mednyánszky László. Virágzó fák. Olajf.
3. Fényes Adolf. Özvegy asszony. Olajf.
4. Ujváry Ignác. Falusi részlet. Olajf.
5. Telcs Ede. Enyelgés. Márvány dombormű.
6. Baditz Ottó. Dülőút. Olajf.
7. Paczka Ferencné. Leány és fantázia. Rézkarc.
8. Paczka Ferencné. Vita beata. Algrafia.
9. Koszkol Jenő. Éjjel a lagunákon. Vízf.
10. Mendlik Oszkár. Bolygó hollandi. Olajf.
11. Pállya Celestin. Vasárnap délután. Olajf.
12. Vedres Márk. Kain. Gipsz-szobor.
13. Tölgyessy Arthur. Aranysugarak. Olajf.
14. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Pásztor-idyll. Olajf.
15. László Fülöp. Hohenlohe herceg arcképe. Olajf.
16. Révész Imre. Panem. Olajf.
17. Szlányi Lajos. Éjjel. Olajf. 18. Papp Sándor. Csend. Olajf.
19. Olgyay Ferenc. Holdas este. Olajf.
20. Mihalik Dániel. Téli tájkép. Olajf.
21. Paczka Ferenc. Pottcnsteini táj. Olajf.
22. Klaber Gyula. A házaló. Olajf.
23. Kacziány Ödön. A sphynx. Olajf.
24. Kárpáty Rezső. Virágzó almaía. Olajf.
25. Kuni y Lajos. Nympha. Pasztell.
26. Ferenczy Károly. Hazatérő favágók. Olajf.
27. Ferenczy Károly. Esti hangulat. Olajf.
28. Glatz Oszkár. Alkony. Olajf.
29. Iványi Grünwald Béla. Isten kardja. Olajf.
30. Szlányi Lajos. Tiszavidéki táj. Olajf.'
31. Baditz Ottó. Női fej. Olajf.
32. Koszta József. Csigabiga. Olajf.
33. Hegedűs László. Kain és Ábel. Olajf.
34. Kardos Gyula. Arcképtanulmány. Olajf
35. Fényes Adolf. Néma utca. Olajf.
36. Edvi Illés Aladár. Napnyugta. Vízf.
37. Paczka Fercncné. Isztriái leány. Algrafia.
38. Paczka Ferencné. Dr. Hermanne arcképe. Algrafia.
39. Paczka Ferencné. Isztriái leány II. Algrafia.
40. Paczka Ferencné. Görgei 83 éves korában. Algrafia.
41. Paczka. Ferenc. Dante. Algrafia.
42. Nagy Zsigmond. Tanulmány. Rajz.
43. Nagy Kálmán. Debreceni kanász. Bronzszobor.
44. Nagy Kálmán. Számadó juhász. Bronzszobor.
45. Tóth István. A bosszú. Bronzszobor.
46. Réti István. Honvédtemetés. Olajf.
47. Fényes Adolf. Család. Olajf.
48. Barta Ernő. Szenvedés. Pasztell.
49. Skutezky Döme. A mindennapi kenyér. Olajf.

1900.
1. Paczka Ferenc. Karthauziak kolostora. Olajf.
2. Barta Ernő. Elhagyatva. Pasztell.
3. Pállya Celestin. Hevesi falusi ház. Olajf.
4. Pállya Celestin. Káposztarakás. Olajf.
5. Pállya Celestin. Cserfaerdő. Olajf.
6. Pállya Celestin. Falusi út eső után. Olajf.
7. Pállya Celestin. Ökrök. Olajf.
8. Wellmann Róbert. Anya és gyermeke. Olajf.
9. Well mann Róbert. Tanulmány. Rajz.
10. Szinyei M erse Pál. Ősszel. Olajf.
11. Ziegler Károly. Arckcptanulmány. Olaj f.
12. Zemplcnyi Tivadar. Virrasszatok és imádkozzatok. Olajf.
13. Damkó József. Öreg juhász. Terrakottaszobor.
14. Katona Nándor. Haramiák keresztje. Olajf.
15. Túli Ödön. Utca Capri szigetén. Olajf.
16. Iványi Grünwald Béla. Őszi eső. Olajf.
17. Knopp Imre. Árnyékban. Olajf.
18. Ferenczy Károly. Lovak. Olajf.
19. Edvi Illés Aladár. Naplemente előtt. Olajf.
20. Peske Géza. Esti hangulat. Olajf.
21. Kosztolányi Gyula. Részlet Lussinpiccolóból. Olajf.
22. Aggházy Gyula. Mély út. Olajf.
23. Réti István. Interieur. Olajf.
24. Kalmár Elza. Három litográfia.
25. Tahi Antal. Alkony. Vízf.
26. Háry Gyula. Trencsén vára. Vízf.
27. Háry Gyula. A trencséni vár kútja. Vízf. •
28. Horthy Béla. Gőzmalom. Olajf. .
29. Ujváry Ignác. Őszi est. Olajf.
30. Ujváry Ignác. Zsellér-udvar. Olajf.
31. br. Mednyánszky László. Shylock. Olajf.
32. Kárpáty Rezső. Mosónők. Olajf.
33. Magyar-Mánnhdmcr Gusztáv. Viharos a tenger. Olajf.
34. Csók István. Bugaci pásztor. Olajf.
35. Bihari Sándor. Elhagyatva. Olajf.
36. Telcs Ede. Öreg asszony. Terrakottaszobor.
37. Kacziány Ödön. Szívügyek. Olajf.
38. Szinyei Merse Pál. Őszi táj. Olajf.
39. Glatz Oszkár. Birkózó fiúk. Olajf.
40. Kunfy Lajos. Aratók. Olajf.

1901.
1. Telcs Ede. Kis fiú. Bronzszobor.
2. Olgyay Ferenc. Dunai hangulat. Olajf.
3. Ferenczy Károly. Cigányok. Olajf.
4. Vaszary János. Ádám és Éva. Olajf.
5. Zemplényi Tivadar. Ünnepnapon. Olajf.
6. Aggházy Gyula. Fűzfák alatt. Olajf.
7. Bosznay István. Téli napsugár. Olajf.
8. Paczka Ferenc. Medvézés. Olajf.
9. Révész Imi e. Gyanús alak. Olajt'.
10. Poli Hugó. Estefelé. Pasztell.
11. Kezdi Kovács László. Őszi est. ülajf.
12. Nádler Róbert. Szolnoki részlet. Ülajf.
13. Boruth Andor. Spanyol csavargó. Olajf.
14. Coulin Arthur. Olaszországból. Olajf.
15. Mihalik Dániel. Rét. Olajf.
16. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Esti hangulat. Olaj F.
17. Katona Nándor. Vihar után. Olajf.
18. Perimutter Izsák. Ima. Olajf.
19. Ziegler Károly. Önarckép. Olajf.
20. Iványi Grünwald Béla. Bércek közt. Olajf.
21. Brunningeni FJesch Ludmilla. Krisztus imádása. Olajf.
22. Damkó József. A falu bölcse. Terrakottaszobor.
23. Telcs Ede. A kis szégyenlős. Terrakottaszobor.
24. Telcs Ede. Díszedény. Bronzszobor.
25. Nagy Kálmán. Telik-c még? Szobormű.
26. Ligeti Miklós. Anonymus. Bronzszobor.
27. Beck Ö. Fülöp. Három plakett.
28. Brück Lajos. A régi eskütéri vásár. Olajf.
29. Vaszary János. Tájkép Kenéséről. Olajf.
30. Vaszary János. A malomvölgy. Olajf.
31. Túry Gyula. Fiumara. Olajf.
32. Hegedűs László. Rabiga. Olajf.
33. Árkay Aladár. A nyugati pályaudvar. Olajf.
34. Pállya Celestin. Nyírfaerdő télen. Olajf.
35. Paczka Ferenc. De szeretnék páva lenni. Olajf.
36. Koszta József. Elhagyott sétány. Olajf.
37. Ligeti Antal. Olasz táj. Olajf.
38. Kosztolányi Gyula. Tornác. Olajf.
39. Karlovszky Bertalan. Az ifjúság. Olajf.
40. Udvary Géza. Sárkány vitéz. Olajf.
41. Basch Árpád. Úti képek, ülajf.
42. Nádler Róbert. Treporti plage. Olajf.
43. Nádler Róbert. Erdei őrház. Olajf.
44. Fényes Adolf. Öreg ember. Olajf.
45. Kalmár Elza. Alkonyat. Al grafia.
46. Kalmár Elza. Vihar. Algrafia.

1902.
1. Olgyay Ferenc. Falusi lak. Olajf.
2. Poli Hugó. Ingyenkenyér. Olajf.
3. Skutezky Döme. Önarckép. Olajf.
4. Mendlik Oszkár. Salamis. Olajf.
5. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Agg szerzetes. Olajf.
6. Kalmár Elza. Az Arno mellett. Algrafia.
7. Paczka Ferencné. Magyar leányka. Ceruzarajz.
8. Székely Árpád. Rézbányai részletek. Rézkarc.
9. Székely Árpád. Szadai részletek. Rézkarc.
10. Chabada Béla. Fátyolos hölgy. Mezzotinto.
11. Ujváry Ignác. Utca. Olajf.
12. Kacziány Ödön. Az írnok. Olajf.
13. Szinyei Merse Pál. Pipacsok a réten. Ülajf.
14. Iványi Grünwald Béla. Itatás. Olajf.
15. Kezdi Kovács László. Üt az erdőben. Olajf.
16. Ligeti Miklós. Szerelem. Márványszobor.
17. Telcs Ede. Földműves. Terrakottaszobor.
18. Basch Gyula. Bűnhődés. Olajf.
19. Zemplényi Tivadar. Udvar. Olajf.
20. Poli Hugó. Templom és romok Szigligeten. .Pasztell.
21. Poli Hugó. Búcsúról hazajövct. I. Pasztell.
22. Poli Hugó. Búcsúról hazajövet. II. Pasztell.
23. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Cannella. Olajf.
24. Brück Miksa. Csöndes otthon. Olajf.
25. Pongrácz Károly. Zagyvatorok éjjel. Olajf.
26. Bihari Sándor. Kecskepásztor. Olajf.
27. Bihari Sándor. Learatva. Olajf.
28. Tury Gyula. A Via Carlotta Lacroma szigeten. Olajf.
29. Benczúr Béla. Háborgó tenger. Vízf.
30. Pállya Celestin. Hetivásár. Olajf.
31. Pállya Celestin. Hazafelé. Olajf.
32. Tahi Antal. Alkonyat. Olajf.
33. Tahi Antal. Pihenő. Olajf.
34. Tahi Antal. Falusi csendélet. Olajf.
35. Tahi Antal. Tájkép várrommal. Vízf.
36. Eisenhut Ferenc. Hunyadi kirohanása. Olajf.
37. Csók István. Ocsényi menyecske. Olajf.
38. Koszta József. Zöldben. Olajf.
39. Nyilassy Sándor. Kapálás. Olajf
40. Szlányi Lajos. Parkrészlet. Olajf.
41. Knopp Imre. Halászbárka a Maason. Olajf.
42. Zqmbory Lajos. Bajor szürke. Olajf.
43. Glatz Oszkár. Cserfák. Olajf.
44. Szenes Fülöp. Erdei ösvényen. Olajf.
45. Éder Gyula. Bellerophon. Olajf.
46. Nagy Sándor. Tovább, tovább . . . Tollrajz.
47. Háry Gyula. Zaandam. Olajf.
48. Chabada Béla. Arckép. Rézkarc.
49. Chabada Béla. Gizella. Rézkarc.
50. Chabada Béla. Gyurkovics barátom. Rézkarc.
51. Gráf Ilma. Obersdorfi fürészmalom. Kőnyomat.
52. Nádas Dezső. Műértők. Fametszet.
53. Olgyai Viktor. Tél az erdőn. Kőrajz.
54. Székely Árpád. Oláh viskó. Rézkarc.
55. Székely Árpád. Erdőrészlet. Rézkarc.
56. Székely Árpád. Szadai részlet. Rézkarc.
57. Székely Árpád. Rézbányairészlet. Rézkarc.
58. Helbing Ferenc. Vizio. Litografia.
59. Helbing Ferenc. Est. Litográfia.

1903.
1. Mihalik Dániel. Kukoricatörés. Olaj f.
2. Szlányi Lajos. Est. Olajf.
3. Poli Hugó. Hazatérés a búcsúról Pasztell.
4. Lotz Károly. Ménes. Olaj f.
5. Olgyay Ferenc. Holt Tisza mentén. Olaj f.
6. Markup Béla. Medvebocs. Márványszobor.
7. Radnai Béla. A baba járni tanul. Márványszobor.
8. Kőrösfői Kriesch Aladár. Pihenő parasztok. Tempera.
9. Paczka Kornélia. Tavasz az Appennini hegységben. Olaj f.
10. Brück Miksa. Auvergne! házak. Olajf.
11. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Thebeni Szent Pál. Olajf.
12. Simay Imre. Az ítélőtanács előtt. Eredeti kőrajz.
13. Simay Imre. Tanulmányfő. (Beteg). Krétarajz.
14. Simay Imre. Tanulmányfő. (Szerelmi kacsint -gátas.) Krétarajz.
15. Simay Imre. Tetvező pávián. Kréíarajz.
16. Paczka Kornélia. A boldogok hazájában. Algr.
17. Paczka Ferenc. Kosnyírás a barnaháti pusztán. Rézkarc.
18. Paczka Kornélia. Dr. Meitzen Ágoston tanár arcképe. Kőrajz.
19. Hegedűs László. Rabiga. Olajf.
20. Boruth Andor. Cigánycsalád. Olajf.
21. Bosznay István. Vadászat. Olajf.
22. Stróbl Zsófia. Hölgy vörös ruhában. Olajf.
23. Thorma János. Október elseje. Olajf.
24. Zombory Lajos. Magaslaton. Olajf.
25. Ujváry Ignác. Erdei út. Olajf.
26. Ujváry Ignác. Árvízkor. Olajf.
27. Olgyay Ferenc. Nyári éjjel. Olajf.
28. Iványi Grünwald Béla. Ruhaszárítás. Olajf.
29. Koszta József. Kosaras leány. Olajf.
30. Lotz Károly. Fürdő nő. Olajf.
31. Vaszary János. Őszi est. Olajf.
32. Bihari Sándor. Mire megvénülünk. Olajf.
33. Komáromi Kacz Endre. Kis özvegy. Olajf.
34. Mihalik Dániel. Balaton. Olajf.
35. Szlányi Lajos. Falu vége holdvilágnál. Olajf.
36. Zemplényi Tivadar. Csipkeverő leány. Olajf.
37. Knopp Imre. Fürdés. Olajf.
38. Jendrássik Jenő. Magdolna. Olajf.
39. Kacziány Ödön. Hangulatok. Olajf.
40. Markó Ernő. Holdas táj. Olajf.
41. Nyilassy Sándor. Hazatérő kapás. Olajf.
42. Körösfői-Kriesch Aladár. "Én vagyok az út, az igazság és az élet." Olajf.
43. Poli Hugó. Vizsga. Pasztell.
44. Túli Ödön. Rónaság. Vízi'.
45. Olgyai Viktor. A mező télen. Vízf.
46. Olgyai Viktor. Patak mentén. Vízf.
47. Kaza György. Dunaparti korcsma. Fametszet.
48. Kaza György. A filatori gát részlete. Fametszet.
49. Ujváry Ignác. Visegrád. Kőnyomat.
50. Ujváry Ignác. Tájkép. Kőnyomat.
51. Kosztolányi Gyula. Hegyi táj. Kőnyomat.
52. Vaszary János. Megállóhely. Kőnyomat.
53. Márk Lajos. Piroska. Kőnyomat.
54. Helbing Ferenc. Orpheus. Kőnyomat.
55. Glatz Oszkár. Pihenő. Kőnyomat. 5ü. Glatz Oszkár. Munkában. Kőnyomat.
57. Glatz Oszkár. Kapás. Kőnyomat.
58. Glatz Oszkár. Reggeli. Kőnyomat.
59. Glatz Oszkár. Falusi fodrász. Kőnyomat.
60. Fényes Adolf. Tájkép. Kőnyomat.
61. Székely Árpád. Szadai részlet. Rézkarc. 02. Székely Árpád. Tájrészletek. Rézkarc.
63. Chabada Béla. Tanulmányfej. Monotvpia.
64. Chabada Béla. Női fej. Rézkarc.
65. Olgyai Viktor. Kertek alatt. Kőrajz.
66. Damkó József. Kézimunka. Terrakotta.
67. Damkó József. Kaszás. Terrakotta.
68. Damkó József. Potyaszivar. Terrakotta.
69. Damkó József. Szegény asszony. Terrakotta.
70. Horvai János. A pécsi Zsolnay-szobor segéd-mintája. Bronz.
71. Vaszary János. Tavasz. Kőnyomat.

1904.
1. Poli Hugó. Faluvége. Pasztell.
2. Poli Hugó. Száraz fa. Pasztell.
3. Zemplényi Tivadar. Nagypéntek. Olaj f.
4. Olgyay Ferenc. Holdfeljötte. Olajf.
5. Edvi Illés Aladár. Kalotaszegi vurróasszony Vízf.
6. Edvi Illés Aladár. Kalotaszegi mcn}'asszony Vízf.
7. Boruth Andor. Arckép. Olaj f.
8. Zombory Lajos. Tehénfogat. Olajf.
9. Nyilassy Sándor. Kártyázok. Olaj f.
10. Bosznay István. Tavaszkor. Olajf.
11. Túli Ödön. Utca. Olajf.
12. Komáromi Kacz Endre. Csönd. Olajf.
13. Székely Árpád. Est. Aquatina.
14. Székely Árpád. Felgyógyi részletek. Rézkarcok.
15. Benkó István. Gellérthegyi Pantheon. Vízf.
16. Markup Béla. Medve. Gipszszobor.
17. Vedres Márk. Éneklő fiú. Bronzszobor.
18. Tornyai János. Menyecske a műteremben. Olajf.
19. br. Mednyánszky László. Őszi világ. Olajf.
20. Koszta József. A mezőn. Olajf.
21. Bosznay István. A radványi pusztán. Olajf.
22. Kacziány Ödön. Holdas est az utcán. Olajf.
23. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Reggel a Balatonon. Olajf.
24. Ferenczy Károly. Festő és modell. Olajf.
25. Zombory Lajos. Szántás. Olajf.
26. Kezdi Kovács László. Száguldó vihar. Olají.
27. Deák-Ebner Lajos. Baromfivásár. Olajf.
28. Poli Hugó. Rózsák. Pasztell.
29. Tóth István. Küzdelem. Márványszobor.
30. Beck Ö. Fülöp. Női arckép. Bronzplakctt.
3l. Ligeti Miklós. Gró+ Széchenyi Gézáné és a fia. Márványszobor.
32. Katona Nándor. Téli reggel. Olajf.

1905.
1. Kosztolányi Gyula. Lussini részlet. Olajf.
2. Körösfői Kriesch Aladár. Önarckép. Tempera.
3. Szlányi Lajos. Zagyvapart. Olajf.
4. Perlmutter Izsák. Hollandi utca. Olajf.
5. Kalmár Elza. Női akt. Márványszobor.
6. Edvi Illés Aladár. Buzahordás. Olajf.
7. Mihalik Dániel. Tiszapart. Olajf.
8. Boruth Andor. Jézus születése. Olajf.
9. Skutezky Döme. Munkában. Olajf.
10. Füredi Richárd. Madách. Gipszszobor.
ll. Frecskai Endre. Erdő széle ősszel. Pasztell.
12. Hegedűs László. Krisztus siratása. Olajf.
13. Tornyai János. Édes anyám szobájában. Olajf.
14. Zcmplényi Tivadar. Búcsú a felvidéken. Olajf.
15. Nyilassy Sándor. Hazatérő munkáspár. Olajf.
16. Zombory Lnjos. Tiszahajlat. Olajf.
17. Papp Sándor. A tudás. Olajf.
18. Edvi Illés Aladár. Március. Olajf.
19. Kacziány Ödön. Magányos fa. Olajf.
20. Túli Ödön. Szélmalom Dordrecht melleit. Olajf.
21. Herrer Cézár. Tükör előtt. Olajf.
22. Pállya Celestin. Halat vegyenek. Olajf.
23. Körösfői Kricsch Aladár. Arckép. Fügetej tempera.
24. Bosznay István. Őszi napfény. Olajf.
25. Markup Béla. Jónásék. Gipszszobor.
20. Simay Imre. Családi öröm. Bronzszobor.
27. Juszkó Béla. Bugaci lovak. Olajf.
28. Knopp Imre. Reggeli. Olajf.
29. Bihari Sándor. Érdekes könyv. Olajf.
30. Aggházy Gyula. Erdei tó. Olajf.
31. Csók István. Ateliersarok. Olajf.
32. Halmi Arthur. Virág. Olajf.
33. Halmi Arthur. Illusztráció tanulmányok. Rajzok.
34. Barta Ernő. Tanulmány. Rajz.
35. Pongrácz Károly. Árva vára éjjel. Olajf.
36. Jakobovits Arthur. Zebegényi részlet. Olajf.
37. Márk Lajos. Ékszerek. Olajf.

1906.
1. br. Mednyánszky László. Téli csend. Olajf.
2. Rippl-Rónai József. Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él. (Öreg asszony.) Olajf.
3. Strobentz Frigyes. Chioggiai leányok. Olajf.
4. Liipola Yrjö. Leselkedő. Bronzszobor.
5. Pásztor János. Búcsúzkodás. Faszobor.
6. Coulin Arthur. Tanulmány. Olajf.
7. Pentelei Molnár János. Hóolvadás. Olajf.
8. Mihalik Dániel. Olvadáskor. Olajf.
9. Perlmutter Izsák. Falurészlet reggeli napsütésben. Olajf.
10. Mcndlik Oszkár. Őszi reggel az Adrián. Olajf.
11. Szlányi Lajos. Halászkunyhók a Blyth partján. Olajf.
12. Miess Frigyes. Brassói román nő. Olajf.
13. Bosznay István. Őszi reggel. Olajf.
14. Kosztolányi Gyula. Házak a vízpartján. Olajf.
15. Olgyai Viktor. Karácsonyfák. Pasztell.
16. Markup Béla. Angoramacska. Márványszobor.
17. Beck Ö. Fülöp. Érmek és plakettek. Bronz.
18. Nádler Róbert. Csendes tenger. Olajf.
19. Túli Ödön. Bognárműhely. Olaj f.
20. Knopp Imre. Vasárnapi főkötő. Olajf.

1907.
1. Mihalik Dániel. Heretáblák. Olajf.
2. Schickedanz Albert. Önarckép. Olajf.
3. Miess Frigyes. Tanulmányfcj. Olajf.
4. Koszta József. Három királyok. Olajf.
5. Boemm Ritta. Liliomok. Olajf.
6. Damkó József. Definitor. Terrakottaszobor.
7. Simay Imre. Ikrek. Ke szobor.
8. Simay Imre. Ének. Tollrajz.
9. Olgyai Viktor. Havas falucska. Linóleum-metszet.
10. Baránszky E. László. Gémes kút. Rézkarc.
11. Conrad Gyula. Müncheni külváros. Fametszet.
12. Mendlik Oszkár. November a hollandi tengerparton. Olajf.
13. Éder Gyula. Salome. Olajf.
14. Háry Gyula. Amsterdam látképe. Olajf.
15. Damkó József. Elmélkedés. Terrakottaszobor.

1908.
1. Bosznay István. Nyári nap. Olajf.
2. Katona Nándor. Viharos idő. Olajf.
3. Katona Nándor. Orosz klastrom holdfénynél. Olajf.
4. Góth Móric. Krnmplihámozás. Olajf.
5. Deák-Ebner Lajos. Elázott vásár. Olajf.
6. Brück Miksa. Fehér intérieur. Olajf.
7. Conrad Gyula. Margithídnál. Rézkarc.
8. Conrad Gyula. Hajógyárban. Rézkarc.
9. Baránszky E. László. Félhomályban. Rézkarc,
10. Simay Imre. Oroszlánpár. Granitkőszobor.
11. Herrer Cézár. Páholyban. Olajf.
12. Poli Hugó. Breton halpiac. Pasztell.
13. Perlmutter Izsák. Vásár Besztercebányán. Olajf.
14. Telcs Ede. Tanulmányi'«.-]. Márványszobor.
15. Szentgyörgyi István. A panasz. Bronzszobor.
l6. Lányi Dezső. Női akt. Márványszobor.
17. Túli Ödön. Sardiniai halász. Vízf.
18. Katona Nándor. Karstvidék. Olajf.

1909. Grafikai kiállítás.
1. Deák-Ebner Lajos. Cserepes asszony. Vízf.
2. Deák-Ebner Lajos. Cserepesek. Vízf.
3. Dcák-Ebner Lajos. Várakozás. Vízf.
4. Deák-Ebner Lajos. Drapéria. Vizf.
5. Vida Árpád. Önarckép. Rajz.
6. Rauscher Lajos. Bolgár vízkerék. Aquatinta.
7. Mendlik Oszkár. Elhagyott ház. Rajz.
8. Raáb Ervin. Favágók. Rézkarc.
9. Major Jenő. Téli nap. Pasztell.
10. Nagy Sándor. Valkói temető. Rézkarc.
11. Porge Gergely. Őszi hangulat. Rajz.
12. Conrad Gyula. Itatás. Fametszet.
13. Glatz Oszkár. Tanulmány. Rajz.^
14. Erdőssy Béla. Garampart. Metszet,
l5. Erdőssy Béla. Hajó. Metszet.
16. Nádlcr Róbert. Yachtok. Vízf.
17. Góth Móric. Interieur. Rajz.
18. Kézdi-Kovács László. Téli nap. Rajz.
19. Katona Nándor. Tátrai részlet. Rajz.
20. Katona Nándor. Harfleuri székesegyház. Rajz.
21. Zádor István. Hegedűs Gyula. Rajz.

1909.
1. br. Mednyánszky László. Siesta. Olajf.
2. Edvi Illés Aladár. Tájkép. Olajf.
3. Góth Móric. Cirkusz. Olajf.
4. Fenteiéi Molnár János. Krisztus levétele. Olajf.
5. Sámuel Kornél. Tanulmány. Kőszobor.
6. M. Krajna János. Falurossza. Olajf.
7. Gerster Károly. Utolsó levél. Olajf.
8. Róna József. Zsuzsanna. Márványszobor.

1910.
1. Róna József. Józse+ és Potiíar felesége. Faszobor.
2. Szentgyörgyi István. Kígyóbűvölő nő. Bronzszobor.
3. Kacziány Ödön. Holdfény az öreghídnál. Olajf.
4. Csók István. Virágok. Olajf.
5. Ifj. Lechner Ödön. Campidoglio Rómában. Olajf.
6. Pásztor János. Szégyen. Bronzszobor.
7. Sámuel Kornél. Éva. Bronzszobor.
8. Juhász Gyula. Női akt. Bronzszobor.
9. Kisfalud! Stróbl Zsigmond. Mosó leány. Bronzszobor.
10. Háry Gyula. Kikötő Veneziában. Olajf.

II. Külföldi művészektől.

1871.
1. Schleich Ed. Tavaszi táj. Olajf.
2. Hautsch Ant. Havasi táj. Olajf.
3. Closs. Részlet a Hadrián villából. Olajt.
4. Käppis Albert. Szüret a Rajna vidékén. Olajf.
5. Billet Eugen. Normandiai konyha. Olajf.
6. Wenglein Josef. Tájkép. Olajf.
7. Kubinszky. Tájkép. Olajf.

1872.
1. Voltz Friedrich. Állatcsoport. Olajf.
2. Hartmann L. Őszi tájkép. Olajf.
3. Tienhusen. Tengeri táj Cuxhafen mellett. Olají.
4. Weber Paul. Juhnyáj esőben. Olajf.

1874.
1. Canon Hans. Halvásár. Olajf.
2. Brissot. Legelő tehenekkel. Olajf.

1875.

l. Achenbach Oswald. Tájkép. Olajf.

1876.
1. Adam Fr. Sétalovaglás előtt. Olajf.
2. Ten Kate Herrn. Házi boldogság. Olajf.
3. Lichtenfels Ed. Esti tájkép. Olaj f.
4. Bournier. A legelőn. Olajf.

1877/78.
1. Dreux Alfred. Két paripa. Olajf.
2. Jacques Charles. Legelőn. Olajf.
3. Charlcmont Hugó. Csendélet. Olajf.
4. Russ Franz. Hárem. Olajf.
5. Heger Heinrich. Imaszoba a gottorpi kastélyban. Olajf.
6. Wcnglein Josef. Téli regg az Isar partján. Olajf.
7. Russ Róbert. Est. Olajf.
8. Bolonachi C. A lissai tengeri csata.

1879.
1. Weber Théodore. A mentőcsolnak. Olajf.
2. Weishaupt V. Tehenek a patakban. Olajf.
3. Bühlmayer Konrád. Regg az Alpesen. Olajf.

1880.
1. Matejko Jan. A várnai csata. Olajf.
2. Veyrassat F. Lóvásár. Olajf.

1881.
1. Mesdag H. V. Téli nap. Olajf.
2. Wenglein Josef. Tavasz kezdetén. Olajf.
3. Feyen-Perrin. Cancale-i halászlányok. Olajf.
4. Leclaire V. Virágkép. Olajf.
5. Hermans Ch. Római nő. Olajf.

1882.
1. Verstraete Théodore. Áprilisi alkony. Olajf.

1883.
1. Sinding Otto. Tarantella. Olajf.

1884.
1. Normann A. Tájrészlet Lofotennál. Olajf.

1885.
1. Lefebvre Jules. Ondine. 01 aj f.
2. Hoguet C. Tengeri táj Dieppe mellett. Olajf.

1886.
1. Baisch Hermann. Parasztudvar Hollandiában. Olajf.

1887.
1. Bedini P. Régi váza. Vízf.
2. Firlc Walter. Vasárnapi iskola. Olajf.
3. Normann Adelsten. Nearefjord. Olajf.
4. Joris Pio. A kertben. Olajf.
5. Joris Pio. A nyilvános író. Olajf.
6. Sala P. Piccadilly. Vízf.
7. Sala P. Regent Street. Vízf.
8. Tholen W. D. Reggeli szürkület. Olajf.
9. Verhas Jan. Egyedül. Olajf.

1888.
1. Abr}r Léon. Hazulról. Olajf.
2. Rótta Silvio. Gályarabok. Olajf.
3. Uitterschaut V. Halászbárka zátonyon. Vízf.
4. Uitterschaut V. Ősz az erdőben. Vízf.

1889.
1. Thoren von Ottó. Juhok és bárányok az akolban. Olajf.
2. Thoren von Otto. A legelő. Olajf.
3. Thoren von Ottó. Igavonó ökörfogat. Olajf.
4. Van neemputten. A legelőn. Olajf.
5. Bazzai Luigi. Kút Pompei egy utcájában. Vízf.
6. Bazzani Luigi. Septimius Severus diadalíve. Vízf.
7. Rotta Silvio. A régész. Vízf.

1890.
1. Baisch Hermán. Crevette-halászok Hollandiában. Olajf.
2. De Vigne Paul. Női tanulmány. Márvány dombormű.
3. Dill Ludwig. Reggeli hangulat, a Giudecca táján Velencében. Olajf. %
4. Peel Paul. Fürdés után. Olajf.

1891.
1. Courtens Frans. Arany eső. Olajf.
2. Hagemann M. Útrakelő halászbárkák. Vízf.
3. Huberth A. Az őrség. Vízf.
4. Huberth A. Marokkói lovas. Vízf.
5. Oyens Pierre. A művész. Vízf.
6. Staquet H. Rotterdami részlet. Vízf.
7. Staquet H. A roduki tengerpart. Vízf.
8. Van Seben. A kis halász. Vízf.

1892.
1. Bartels Hans. Hullámtörés. Vízf.
2. Villegas Jósé. Az államtitkár előszobájában. Vízf.

1893.
1. Lenbach Franz. Bismarck arcképe. Olajf.
2. Richir Hermán. Az élet nyomorúsága. Olajf.
3. Sinibaldi J. P. R. A hajnal virradása. Olajf.
4. Stuck Franz. Az atléta. Bronzszobor.

1894.
1. Joris Pio. Via Flamina. Olajf.
2. Zügel Heinrich. Az első napsugarak. Olajf.

1895.
1. Stuck Franz. Sphynx. Olajf.
2. Austen-Brown Thomas. Friss fekvőhely. Vízf.

1897.
1. Dierckx Pierre. Ebédlő a gyermekmenedékházban. Olajf.
2. Dubois Paul. Madonna. Bronzszobor.
3. Vincotte Thomas. Catilina. Bronzszobor.
4. Van dér Stappen Charles. A zsarnok rögeszme. Márványszobor.
5. Palmié Charles. Holdas éj. Olajf.
6. Baer Fritz. Őszi est eső után. Olajf.
7. Willroider Ludwig. Est. Olajf.

1898.
1. Conring August von. Németalföldi arckép a régi mesterek modorában. Pasztell.
2. Van der Waay Nikolas. Amsterdami árva. Olajf.
3. Hoecker Paul. Naplemente. Olajf.
4. Moreno Carbonero Jósé. Átkelés a Quadal-quiviren. Olajf.
5. Liebermann Max. Hálót foltozó leány. Eredeti karc.
6. Liebermann Max. Leány tehenekkel. Eredeti karc.
7. Lieberman Max. Fürdő gyermekek. Eredeti karc.

1901.
1. Lenbach Franz. Lenbach a leánykájával. Olajf.
2. Segantini Giovanni. Tehén a vályúnál. Krétarajz.
3. Dali' Oca Bianca Angelo. A Madonna-kút Veronában. Olajf.

1902.
1. Khnopff Fernand. A patak. Olajf.
2. Putz Leo. Idyll. Olajf.
3. Palmié Charles. Reggel a tó partján. Olajf.
4. Úrban Hermán. Egynapos hó. Tempera.
5. Bracht Eugen. Az ingovány. Olajf.
6. Gaul August. Macska. Bronzszobor.
7. Van dér Stappen Charles. Aggodalom. Bronzszobor.
8. Kobilca Ivana. Arcképtanulmány. Olajf.
9. Priestman Bertram. Felföldi táj. Olajf.
10. Walton E. A. A patak. Olajf.
11. Austen-Brown Thomas. Az utolsó falat. Olajf.
12. Pennel Joseph. A világ legfestőibb pontja. Rézkarc.
13. Pennel Joseph. Kilátás a Notre Dáméról. Rézkarc.
14. Pennel Joseph. Rézkarcok Velencéről. (8 drb.)
15. Kuehl Gotthardt. Az Augustus-híd Drezdában. Pasztell.
16. Gaul August, Juhok. Bronzszobor.
17. Zuloaga Ignazio. El Bunerdo Toreador. Olajf.
18. Putz Leo. Tirol vára. Színes rajz.
19. Bartels Hans. Kora reggel a Canal Granden. Vízf.
20. 'Bartels Hans. Ferencrendi apácák. Vízf.
21. Bartels Hans. Danee kolostor Ragusa mellett. Vízf.
22. Bartels Hans. Venezia és Triest közt. Vízf.

1903.
1. Austen-BrownThomas. Anya és gyermeke. Olajf.
2. Lerolle Henry. Fürdő nők. Olajf.
3. Marr Carl. A tájképfestő. Olajf.
4. Mac-Ewen Walther. Baba nagymamájával. Olajf.
5. Cameron D. I. Az Amboise-Square. Olajf.
6. Shannon Charles. A kiszolgálás. Kőnyomat.
7. Kallstenius Gottfried. Erdő sírokkal. Olajf.
8. Kuehl Gotthardt. Kötő árvák. Olajf.
9. Neuenborn Paul. Pelikánok. Kőrajz.
10. Ménard Rene. Corsikai táj. Olajf,
11. Hall Olivér. Az Angerton-mocsár. Olajf.

1905.
1. Dauchez Andre. Kóróégetés. Olajf.
2. Simon Lacién. Anya és gyermekei. Olajf.
3. Morris Younk Charles. Havas hangulat. Olajf.
4. Harrison Alexandre. A felhő. Olajf.
5. Peppercorn Douglas Arthur. A tó. Olajf.
6. Strang William. Füller Maitland arcképe. Rajz. .
7. Strang William. W. B. Feats arcképe. Rajz.
8. Swan Macallan John. Jaguárok. Vízf.
9. Solomon J. Solomon. Jeral Zangwill arcképe. Olajf,

1906.
1. Smith Wilhelm. A kikötő. Olajf.
2. Schultzberg Anshelm. Az erdőben. Olajf.
3. Lindbcrg Erik. Érmek és plakettek. Bronz.
4. Stenersen Gudmund. Szent János éjszakája Norvégiában. Olajf.
5. Vik Ingebrigt. Fiatal leány. Márványszobor.
6. Dorph Niels Vinding. Édes anyám arcképe. Olajf.
7. Larsen Gnud. Paraszttemetés. Olajf.
8. Ancher Michail. A művész arcképe. Olajf.
9. Tuxen Laurits. Kröyer P. S. dán festő arcképe. Olajf.
10. Engberg Gabriel. A zsákmány nyomában. Olajf
11. Halonen Pekka. A kőbányában. Olajf.
12. Gallén-Kalela Akseli. Fiatal faun. Olajf.
13. Rissanen Juho. A baleset. Vízf.
14. Jarnefelt Eero. Arckép. Gouache.
15. Johansen Viggo. Feleségem és leányaim. Olajf.
16. Neyd Hermán. Stina. Márványszobor.
17. Vik Ingebrigt. Öregség. Márványszobor.
18. Bergström Alfred. Téli táj. Rézkarc.

1908.
1. Willem Maris. Tehenek a legelőn. Olajf.
2. Neuhuys Albert. Varrónő. Olajf.
3. Maris Matthys. Montmartre. Olajf.
4. Maris Jakob, A dordrechti templom. Olajf.
5. Rombaux Egide. A sátán leányai. Kőszobor.
6. Lagae Jules. Dr. Lambotte E. arcképe. Bronzszobor.
7. Lagac Jules. Goffln Arnold arcképe. Bronzszobor.
8. Lagac Jules. Dilíens J. arcképe. Bronzszobor.
9. Lagae Jules. Lequine L. arcképe. Bronzszobor.
10. Khnopf+ Fernand. Álarcosnő. Rézkarc.
11. Rassenfosse Armand. Munkásnő. Rézkarc.
12. Khnopf+ Fernand. Virágot tartó nő. Rézkarc.
13. Danse Auguste Michel. A modell. Rézkarc.
14. Stevens Alfred. Hárfásnő zöld ruhában. Olajf.
15. Rops Félicien. Ártatlanság. Rajz.

1909.
1. East Alfréd. Zivatar. Rézkarc.
2. East Alfred. A molnár otthona. Rézkarc.
3. Brangwyn Frank. Hajójavító műhely. Rézkarc.
4. Kirchner Eugen. Müncheni Glaspalast. Vízf.
5. Kirchner Eugen. Öreg kocsis. Rajz.
6. Thöny Eduárd. Jogos irigység. Rajz.
7. Reinicke Rene. Parádéban. Gouache.
8. Strang William. George Framton. Rézkarc.
9. Strang William. F. Goulding arcképe. Rézkarc.
10. Holmboe Thorolf. Úszó medvék. Vízf.
11. Zorn Anders. Eda. Rézkarc.
12. Zorn Anders. Rodin. Rézkarc.
13. Zorn Anders. Edo (akt). Rézkarc.
14. Zorn Anders. Vízgyűrűk. Rézkarc.
15. Utamaro. Faldísz. Fametszet.
16. Paterson James. St. Jacob de la Mer. Vízf.
17. Kollwitz Käthe. Tanulmány. Rajz.
18. Bauer M. J. Kapu. Rézkarc.
19. Merson Olivier. Gyermektanulmány. Rajz.
20. Énekeli Magnus. Az anya. Rézkarc.
21. Zeising Walter. Drezdai Blumenmarkt. Rézkarc.
22. Dodd Francis. Campbel Dogson arcképe. Dry point.

Az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat által a fennállott Nemzeti Képcsarnok-Egylet 58,157 korona 70 fillér vagyonának átvétele fejében a Nemzeti Múzeum, illetőleg a Szépművészeti Múzeum képtárának gyarapítására 1878-tól kezdve, évi 2000 koronáért magyar művészektől vásárolt festmények.

1. 1878. Munkácsy Mihály. Újoncozás. Olajf.....9,615.- K
2. 1881. Wagner Sándor. Debreceni ménes. Olajf. . . . 2,000.- ,.
3. 1882. Liezen-Mayer Sándor. Magyarországi Szt. Erzsébet. Olajf.....8,000.- "
4. 1883. Aggházy Gyula. Terefere. Olajf.......2,000.- "
5. 1885. Deák-Ebner Lajos. Húsvéti körmenet. Olajf. . . 5,000.- ,.
6. 1880. Baditz Ottó. Az első csárdás. ÜJajf......3,000.- ,.
7. 1890. Halmi Arthur. Vizsga után. Olajf.......4,000.-
8. 1892. Csók István. Az árvák. Olajf.........3,000,- "
9. 1893. Pap Henrik. Üres bölcső. Olajf.........2,600.- K
10. 1893. Réti István. Bohémek karácsonya. Olajf.....2,400.- "
11. 1894. Jendrassik Jenő. Vége. Olajf.........2,000.- "
12. 1895. Fényes Adolf. Pletyka. Olajf.........2,000.- "
13. 1896. Aggházy Gyula. Őszi szántás. Olajf......
14. 1896. Both Menyhért. A nő. Olajf.........
15. 1896. Brodszky Sándor. Elhagyott malom. Olajf. ...
16. 1896. Brück Miksa. Estebéd a Hortobágyon. Olajf.
17. 1896. De m jen Zoltán. Nehéz leiadat. Olajf......
18. 1896. Edvi Illés Aladár. Tájkép Bodrogkeresztúrról. Olajf. .
19. 1896. Eisenhut Ferenc, ítélet előtt. Olajf.......
20. 1896. Knopp Imre. Szent Cecilia. Olajf.........30,000. - "
21. Magyar-Mannheimer Gusztáv. Budapest külvárosi gyártelep. Olajf.........
22. Mestcrházy Kálmán. Balatoni részlet. Olajf......
23. 1890. Poli Hugó. Bretagneban. Olajf.........
24. 1896. Szlányi Lajos Gyümölcsfák alatt. Olajf......
25. 1896. Tahy Antal. Karácsony est. Olajf.......
26. 1896. Vajda Zsigmond. Szilágyi Erzsébet. Olajf......
27. 1896. Zemplényi Tivadar. Szegény asszony otthona. Olaj f. J
28. 1898. Olgyay Ferenc. Utolsó őszi nap. Olajf......3,200.- K
29. 1899. Szlányi Lajos. Őszi eső. Olajf. ....'.... 800.- "
30. 1899. Dudits Andor. Alkony. Olajf. . . '...... 600.- "
31. 1900. Kárpáty Rezső. Reggeli hangulat. Olajf......1,400.- "
32. 1900. Szenes Fülöp. Esti Újság. Olajf.......'. . 2,000.- "
33. 1901. Stetka Gyula. Önarckép. Olajf.........1,000.- "
34. 1901. Háry Gyula. Parasztudvar Boczföldön. Olajf. . . 800.- "
35. 1902. Boruth Andor. Meditatio. Olajf......2,200.- "
36. 1903. Ujváry Ignác. Tavasz. Olajf........2,000.- "
37. 1904. Zombory Lajos. A szolnoki vásár. Olajf. . . 850.- "
38. 1907. Nyilassy Sándor. Valii sárnap délután. Olajf. . . 4,500.- "
39. Boruth Andor. Férfi kutyával. Olajf. . .' . . . . 2,650.- "
40. 1909. Pentelei Molnár János. Harminc ezüst pénz. Olajf. . 6,000.- "

103,615.- K

Jegyzet. A 13-27. számú festményeket az Orsz. Magy, Képzőművészeti Társulat az ezredéves kiállításból 30,000 koronáért vásárolta s előzetes megegyezés szerint ezeket vidéki múzeumoknak ajándékozta s viszont a vallás- és közokt. miniszter az 1896-ra esedékes 2000 korona képcsarnok-egyleti tartozást ezzel törlesztettnek elismerte.

Jegyzet. A társulat sorsolási vásárlásának a rovatában tisztán csak azok az összegek szerepelnek, melyeket a társulat fizetett ki a nyerő tagoknak. A nyerő tagok ráfizetései a magánvásárlások tételei alá jegyzett kisebb összegek

A "Magánosok" rovatában a földművelésügyi m. kir. minisztérium vásárlásai 1908-ra 15,900 koronával, 1909-re 9300 és 1910-re 2500 koronával vannak számbavéve.

Budapest székesfővárosnak az utóbbi évek számadásaiból kimutatható vásárlásai ugyanezen rovatban 190ő-re 4000, 1906-re 2980, 1907-re 300, 1908-ra 3404 és 1909-re 770D koronával vannak számbavéve.

Évszám ...... Bevétel, Kiadás

1863/64 ...... 559.- 1,775.-
1864/65 ..... 1,784.- 1,233.-
1865 ...... 1,783.- 400.-
1866...... 840.- 346.-
1867......4,944.- 1,521.-
1868......3,743.- 939.-
1869......1,806.- 1,367.-
1870......3,205.- 2,175.-
1871......4,243.- 4,081.-
1872......10,515.- 3,862.-
1873 ...... 5,063.- 4,243.-
1874......5,343.- 5,277.-
1875......8,584.- 7,565.-
1876......5,288.- 4,324.-
1877......11,145.- 3,336.-
1878......16,089.- 7,737.-
1879......12,729.- 11,647.-
1880......10,314.- 7,645.-
1881......24,125.- 22,024.-
1882......98,823.- 83,990.-
1883......17,912.- 18,910.-
1884......83,728.- 66,609.-
1885 ...... 25,826.- 29,693.-
1886......44,721.- 27,647.-
1887......19,490.- 16,809.-
1888......21,791.- 22,441.-
1889......24,810.- 20,968.-
1890......28,664.- 24,954.-
1891......32,459.- 29,789.-
1892......33,975.- 36,648.-
1893 ...... 40,703.- 37,094.-
1894 ...... 37,408.- 22,506.-
1895......37,295.- 26,409.-
1896......78,611.- 93,829.-
1897 ......47,873.- 43,771.-
1898......52,730.- 44,917.-
1899......45,1 13.- 30,911.-
1900......56,572.- 52,301.-
1901......61,932.- 50,113.-
1902......58,873.- 35,840.-
1903......62,250.- 55.889.-
1904......60,226.- 48,077.-
1905......44,700.- 42,808.-
1906......50,694.- 41,104.-
1907...... 51,446.- 61,190.-
1908......49,851.- 49,731.-
1909......71,883.- 53,925.-
1910......47,452.- 29,447.-

Jegyzet. Az 1882-iki műtárlati bevételben a Munkácsy Mihály "Krisztus Pilátus előtt" című festményének egy havi kiállításából befolyt 79,731 korona is benne van ; a kiadás azért oly nagy, mert a Sedelmeyernek kifizetett jutalék 63,271 korona volt ; éppen úgy az

1884. évben Munkácsy "Krisztus a Kálvárián" című festményének kiállítása 65,054 koronát jövedelmezett, a kifizetett jutalék 39,032 korona volt.

Évszám - Pártfogó és alapító - Rendes - Összesen - Bevétel a tagsági díjakból

1861 12 142 154 2,320.-
1862 33 191 224 1,590.-
1863 71 469 540 8,780.-
1864 93 717 810 11,376.-
1865 97 659 756 10,070.-
1866 105 911 1016 15,320.-
1867 111 815 926 14,588.-
1868 116 923 1039 15,960.-
1869 128 802 .. 930 13,240.-
1870 141 796 937 12,602.-
1871 148 845 1093 15,528.-
1872 157 898 1055 14,140.-
1873 174 680 854 13,434.-
1874 187 1064 1251 21,060.-
1875 224 1055 1279 21,600.-
1876 243 1011 1254 20,404.-
1877 260 932 1192 18,640.-
1878 271 972 1243 19,490.-
1879 275 915 1190 19,020.-
1880 290 1266 1556 26,040.-
1881 304 1575 1879 31,460.-
1882 316 1825 2141 35,980.-
1883 330 1676 2006 33,970.-
1884 337 1867 2204 37,820.-
1885 340 1897 2237 37,990.-
1886 349 1829 2178 37,200.-
1887 353 1793 2146 36,470.-
1888 355 1728 2083 35,940.-
1889 358 1652 2010 34,650.-
1890 372 1729 2101 36,030.-
1891 378 1804 2182 36,770.-
1892 383 1940 2323 39,310.-
1893 391 2086 2477 40,650.-
1894 395 2145 2540 41,700.-
1895 397 2192 2588 41,450.-
1896 398 2077 2475 42,950.-
1897 401 2159 2560 41,310.-
1898 405 2685 3090 48,590.-
1899 409 2784 3193 53,970.-
1900 414 3025 3439 59,590.-
1901 416 3188 3604 62,770.-
1902 426 4210 4636 82,860.-
1903 426 4885 5311 96,520.-
1904 429 5464 5893 108,070.-
1905 432 5680 6112 112,320.-
1906 437 5845 6282 115,580.-
1907 442 7925 8367 157,030.-
1908 444 7935 8379 156,910.-
1909 444 7839 8283 154,950.-
1910 445 6989 7484 137,740.-

A *-gal jelölt lapok a bécsi "Gesellschaft für vervielfältigende Kunsf-tal közösen kiadott gyűjteményből valók, az országos (Esterházy), most szépművészeti múzeumi képtárban levő festmények után.

1861.

1. Ámor és Psyche. Festette Brocky Károly. Kőre rajzolta Grimm Rudolf.
2. Visegrád délről. Festette Ligeti Antal. Kőre rajzolta Grimm Rudolf.

1862.

3. Izabella királyné búcsúja. Festette és kőre rajzolta Wagner Sándor.
4. Szép Ilonka. Festette Orlai P. Soma. Kőre rajzolta Grimm Rudolf.

1863.

5. Jelenet az ember tragédiájából. Festette Than Mór. Kőre rajzolta Grimm Rudolf.
6. Zivatar a pusztán. Festette Lotz Károly. Kőre rajzolta Marastoni József.
7. A Szt. Mihály kápolna Kassán. Rézre karcolta Doby Jenő.

1864.

8. Aratási jelenet. Festette Markó Károly (id.). Kőre rajzolta Engerth Vilmos.
9. Malom belseje. Festette Telepy Károly. Rézre karcolta Marastoni József.

1865.

10. Ágnes asszony. I-III. lap. Szerk. és rajz. Székely Bertalan. Szín. nyom. Rohn és Grund.

1866.

11. Zrínyi a költő halála. Festette és kőre rajzolta Kelety Gusztáv.
12. Balatoni halász. Festette Benczúr Gyula. Rézre karcolta Marastoni József.
13. A kun vezért üldöző Szent László. Rajzolta Storno Ferenc. Kőny. Rohn.

1867.

14. Ebéd után. Festette Greguss János. Kőre rajzolta Kelety Gusztáv.
15. Gödöllő. Kőre rajzolta Kelety Gusztáv.

1868.

16. Gulyaitató. Festette Lotz Károly. Kőre rajzolta Marastoni József.
17. Az özvegy. Festette Székely Bertalan. Fényképezte Simonyi Antal.

1869.

18. Az anyai őrszem. Festette Székely Bertalan. Színes nyomásra átt. Marastoni József.

1870.

19. Szent Cecilia. Festette Than Mór. Kőre rajzolta Marastoni József.
20. Nőrablás. Festette és kőre rajzolta Wagner Sándor.

1871.

21. Mária és a koldusasszony gyermeke. Festette Liezen-Mayer Sándor. Rézre metszette Schul-theiss A.

1872.

22. Mária a gyermek Jézussal és hittérítőkkel. Festette Murillo B. E. Rézre metszette Ballin.

1873.

23. Faust és Margit. Festette Liezen-Mayer Sándor. Rézre metszette Schultheiss A.

1874.

24. Iskola előtt. Festette Munkácsy Mihály. Rézre karcolta Unger W.
25. *Holdvilágos táj. Festette Van dér Neer Aart. Rézre karcolta Unger W.
26. "írástudó. Festette Rembrandt van Rijn. Rézre karcolta Unger W.
27. Tájkép tehenekkel. Festette Ctfyp Aalbert. Rézre karcolta Unger W.
28. Hímzés. Festette Ramberg A. Rézre metszette Martin E.

1875.

29. Jeruzsálem siralma. Festette Horovitz Lipót. Rézre metszette Doby Jenő.
30. *Kotlóstyúk és héja. Festette Snyders Franz. Rézre karcolta Unger W.
31. *Hollandi búcsú. Festette Ruijsdael S. Rézre karcolta Unger W.
32. Szent Ildefonso oltára. Festette Rubens P. P. Rézre karcolta Unger W.
33. A cipész-inasok. Festette Knaus L. Rézre metszette Raab Doris.

1876.

34. * Krisztus Pilátus előtt. Festmény Rembrandt iskolájából. Rézre karcolta Unger W.
35. *Katholikus Ferdinánd és Izabella. Festette Tiepolo G. B. Rézre karcolta Unger W.
36. Tündér Ilona. Festette Than Mór. Rézre metszette Doby Jenő.
37. Cecilia Metella síremléke. Festette Poussin G. (Dughet). Rézre metszette Fischer L. J.
38. Keresztelés esküvő előtt. Festette Schmidt M. Rézre metszette Rauscher K.

1877.

39. Zrínyi Miklós kirohanása. Festette Krafft Péter. Rézre metszette Stöber F.
40. *Madonna. Festette Boltraffio Giov. Ant. Rézre Metszette Büchel E.
41. *Hódolat. Festette Metsu G. (most Netscher Carl nevén). Rézre karcolta Rauscher K.
42. Önarckép. Festette Rubens P. P. Rézre metszette Lindner J.
43. Teli Vilmos. Rajzolta Kaulbach W. Rézre metszette Erdmann M.

1878.

44: Schlosshof. Festette Canaletto B. B. Rézre karcolta Fischer L. H.
45. *Családi kép. Festette Gonsales Coques. Rézre metszette Doby Jenő.
46. *Férfiarckép. Festette Murillo B. E. Rézre karcolta Rajon P.
47. Violante. Festette Pálma J. il Vecchio Rézre metszette Burger F.
48. A szent család az almafa alatt. Festette Rubens P. P. Rézre karcolta Unger W.

(Külön album 1878-ra.)

49. *Férfiarckép. Festette Hals Franz. Rézre karcolta Rajon P.
50. *Vihar a tengeren. Festette Beerstraten J. Rézre karcolta Gaucherei L.
51. *Víg társaság. Festette Steen Jan. Rézre karcolta Rauscher K.

1879.

52. Újoncok. Festette Munkácsy Mihály. Rézre karcolta Klaus J.
53. Boreas elrabolja Oreithyát. Festette Rubens P. P. Rézre metszette Sonnenleiter.
54. Gyermekgyónás. Festette Kaulbach Hermann. Rézre metszette Schmidt W.
55. *A szent család a gyermek Jézussal és szent Jánossal. Festette Raibolini Francesco, Francia. Rézre metszette Martin E.
56. Hegyi táj. Természet után rézre karcolta Jäger G.

1880.

57. Balatoni halásztanya. Festette Mészöly Géza.. Rézre karcolta Woernle W.
58. *Borkóstolók. Festette Brouwer Adriáén. Rézre karcolta Woernle W.
59. *Szent család. Festette Murillo B. E. Rézre karcolta Rauscher K.
60. *Női arckép. Festette Rembrandt valamely követője (most Moreelse Paulus nevén). Rézre metszette Raab Doris.
61. Magyar népfelkelők. Festette Pettenkofen A. Rézre karcolta Greux G.

1881.

62. *Szent András vértanúsága. Festette De Ribera G. lo Spagnoletto. Rézre karcolta Doby Jenő.
63. *Lóúsztatás. Festette Wouwermann Ph. Rézre karcolta Greux G.
64. Szent István keresztelése. Saját festménye után rajzolta Benczúr Gyula. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.

1882.

65. *Hollandi család. Festette Cuyp Aalbert. Rézre karcolta Woernle W.
66. Honvéd törzstiszt. Festette Détaille. Ed. Rézre karcolta Woernle W.
67. Mátyás király tudósai és művészei körében. Festette Than Mór. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.

1883.

68. Tereiére. Festette Aggházy Gyula. Goupil & Comp. heliogr.
69. *Paraszt doktor. Festette Teniers Dávid (ifj.). Rézre karcolta Woernle W.
70. "Mária dicsőítése. Festette Tiepolo G. B. Rézre karcolta Woernle W.

1884.

7l. Magyarországi Szent Erzsébet. Festette Liezen-Mayer Sándor. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.
72. Rudolf trónörökös vadászata a Langbath tavánál. Rajzolta Pausinger F. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.
73. *Szűz Mária. Másolat Paulo Veronese után. (Előbb de Vargas neve alatt). Rézre karcolta Doby Jenő.

1885.

74. Munkácsy Mihály műterme. Festette Munkácsy Mihály. Rézre karcolta Koepping Ch.
75. *Női arckép. Festette Lucidel N. Rézre metszette Eissenhardt J.
76. Debreceni csikósverseny. Festette Wagner Sándor. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.

1886.

77. Vajda-Hunyad Mátyás korában. Festette Ligeti Antal és Wagner Sándor. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.
78. *Férj és feleség. Festette Rubens P. P. (most Van Dijck Antonie nevén). Rézre metszette Doby Jenő.

1887.

79. Milton. Festette Munkácsy Mihály. Rézre karcolta Courtry Ch.
80. Az elítélt. Festette Baditz Ottó. Rézre karcolta Pap Henrik.

1888.

81. Az árva leány sorsa. Festette Zichy Mihály. Ács.és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.

1889.

82. Mütörténelmi fali képek a M. Tud. Akadémia dísztermében. Festette Lotz Károly. Másolta Háry Gyula. A cs. és kir. katonai földrajzi intézet heliogravureje.

1890.

83. Víg társaság. Festette Vágó Pál. Rézre karcolta Pap Henrik.
84. A kosár. Festette Margitay Tihamér. Rézre metszette Doby Jenő.
85. Nászmenet. Festette Deák Ebner Lajos. Heliogr. Paulussen.
86. Érdekes mese. Festette Skutezky Döme. Heliogr. Paulussen.
87. Cairoi utca. Festette Nadler Róbert. Fára metszette Morelli Gusztáv.

1891.

88. V. László udvara. Festette Székely Bertalan.-Paulussen heliogr.
89. Baalbek. Festette Ligeti Antal. Szín. soksz. Kádár Gábor.
90. Piccola-Marina Capri szigetén. Festette Ligeti Antal. Fára metszette Moreili Gusztáv.
91. A kegyvesztett. Festette Eisenhut Ferenc. Rézre karcolta Doby Jenő.

1892.

92. Mályvák között. Festette Benczúr Gyula. Szín. soksz. Kádár Gábor.

1893.

93. Vadrózsák. Festette Baditz Ottó. Színesre sokszorosította Kádár Gábor.

1894.

94. A féltékeny. Festette Margitay Tihamér. Szín. soksz. Kádár Gábor.

1895.

95. Boszniába. Festette Pap Henrik. Szín. soksz. Kádár Gábor.

1896.

96. Ki a legény a csordában? Festette Vastagh Géza. Rézre karcolta Doby Jenő.
97. Női fej. Festette Karlovszky Bertalan. Szín. soksz. Kádár Gábor.
98. Szeptember végén. Festette Edvi Illés Aladár. Szín. soksz. Kádár Gábor.
99. Krumpliszüret. Festette Pataky László. Heliogr. Kádár Gábor.
100. Vége. Festette Jendrássik Jenő. Heliogr. Kádár Gábor.
101. Kísértés. Festette Márk Lajos. Heliogr. Kádár Gábor.

1897.

102. Szent Cecilia. Festette Knopp Imre.
103. Hunyadi Mátyásnak Prágában 1458-ban hírül adják, hogy magyar királlyá megválasztották. Festette Liezen-Mayer Sándor.
104. V. László király esküje a Hunyadi háznak. Festette Gyárfás Jenő.
105. Nógrád vára kulcsainak átadása 1600-ban. Festette Pap Henrik.
106. Sirató asszonyok Krisztus sírjánál. Festette Feszty Árpád.
107. Budavár visszafoglalása 1686-ban. Festette Benczúr Gyula.
198. Az 1567-iki tordai országgyűlés. Festette Kőrösfői-Kriesch Aladár.
109. A gödöllői vadászterületről. Fest. Kelety Gusztáv. A 102-109. sz. hat lapot Bruckmann sokszorosította heliogravureben

1898-1899.

A társulat tagjai megkapták kétévi illetmény fejében "Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái" díszldadását. A társulat közreműködésével és támogatásával kiadta a Singer és Wolfner cég.

1900.

Ez évre műlap helyett az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat a rendes összegen felül 20.000 koronát sorsolt ki tagjai javára, kiállított művek vásárlására.

1901.

A társulati tagok két illusztrált füzetet kaptak: "Téli tárlat 1900-1901. (I.)" és "Tavaszi tárlat 1901. (II.)" cím alatt. A társulat megbízásából és költségére kiadta a Singer és Wolfner könyvkiadó cég.

1902 - 1911.

1902-től kezdve a társulati tagok illetménye a "Művészet" című folyóirat, 1909-ig évi hat, azóta évi tíz füzetben. A társulat megbízásából kiadja Singer és Wolfner, felelős szerkesztője Lyka Károly.

A felsoroltakon kívül a társulatnak hivatalos kiadványai voltak s a tagoknak illetményül jártak: 1861-62.,1863.,1864 ,1865-1866. évekre négy füzetben "A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve".

1868 - 1869. "Műcsarnok. Az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat Közlönye." Felelős szerkesztő: Maszák Hugó. l-23. sz.

1876 - 1880. l -7.SZ. "Közlemények", 1881-1899. évenként egy-egy füzetben: "Az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat Közleményei".

1898 -1901. évekre a "Műcsarnok" az Orsz. M. Képzőművészeti Társulat lapja. Szerkeszti Ambrozovics Dezső titkár, 1909 február 15-ig ugyanaz esetről esetre, mint a "Művészet" melléklete. Azóta a "Művészet" külön rovata.

A kitüntetett művek szerzőinek szíves elnézését kérem, hogy a reprodukcióknak természetesen túlságosan apróknak kellett lenniök a képek nagy száma miatt s némelyik aránytalanul is kicsi lett, a tipográfiai beosztás miatt. Viszont talán méltányolni lesznek hajlandók azt, hogy mint dokumentumok ezek az emlékeztető kis képek műveik iránt a későbbi érdeklődést ébren fogják tartani. A sorozat teljes, csak éppen Mészölynek 1883-ban a társulati díjjal kitüntetett «Balaton»-ját Ő Felsége engedélyével a római kiállításra elküldték, mielőtt lefényképezni lehetett. A «Művészet» jövő számában fogjuk pótolni ezt a sajnos hézagot.

Sz. M.

Lotz Károly: A Társulat pecsétje 1886-ból

Láng Adolf: Az Andrássy-úti műcsarnok

Madarász Viktor: Hunyadi László siratása

Brocky Károly: Ámor és Psyche

Ligeti Antal: Visegrád délről

Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja

Orlai P. Soma: Szép Ilonka

Than Mór: Jelenet az ember Tragédiájából

Lotz Károly: Zivatar a pusztán

Markó Károly: Aratási jelenet

Telepy Károly: Malom belseje

Székely Bertalan: Ágnes asszony I., II., III.

Keleti Gusztáv: Zrínyi a költő halála

Greguss Ágost: Ebéd után

Liezen-Mayer Sándor: Mária Terézia és a koldúsasszony gyermeke

Zichy Mihály: Az árvaleány sorsa

Eisenhut Ferenc: Gül Baba halála

Zala György: Harckészség

Munkácsy Mihály: Pillanatnyi felhevülés

Feszty Árpád: Kesergő asszonyok

Benczúr Gyula: Mályvák között

Bihari Sándor: Az ő nótája

K. Spányi Béla: Őszi verőfény

Vastagh Géza: Ki a legény a csordában

Lotz Károly: Női arckép

Horovitz Lipót: Női arckép

Mednyánszky László báró: Hegyi táj

László Fülöp: Csekonics grófné arcképe

Zemplényi Tivadar: Virrasszatok és imádkozzatok

Stróbl Alajos: Kürtös alak

Perlmutter Izsák: Falurészlet

Olgyay Ferenc: Tehenek az akácosban

Strobentz Frigyes: Rózsaszínruhás hölgy

Karlovszky Bertalan: Magyar parasztasszony

Telcs Ede: Tanulmányfej

Róna József: József és Putifárné

Szinyei-Merse Pál: Parkban

Scharff Antal: Az állami aranyérem

Gyárfás Jenő: Tetemre hívás

Benczúr Gyula: Bacchansnő

Zala György: Mária és Magdolna

Roskovics Ignác: Pici piros alma

Deák-Ebner Lajos: Zöldséges vásár

Bihari Sándor: Biró előtt ,

Paczka Ferenc: Szent Benedek kísértése

Komlóssy Ede: Genre

Vágó Pál: Vonónégyes

Margitay Tihamér: Kosár

Mednyánszky László báró: Mindszentek napján

Baditz Ottó: Kihallgatás

K. Spányi Béla: Őszi regg

Bihari Sándor: Falurossza

Csók István: Árvák

Fadrusz János: Krisztus a Keresztfán

Pap Henrik: 1878-ból

Margitay Tihamér: Utolsó szerelem

Fényes Adolf: Pletyka

Knopp Imre: Szt Cecilia

Pállik Béla: Kosok az akolban

Vaszary János: Aranykor

Tölgyessy Artúr: Arany sugarak

Karlovszky Bertalan: Pipázó katona

Magyar-Mannheimer Gusztáv: Esti hangulat

Márk Lajos: Női arckép

Poli Hugó: Hazatérő búcsúsok

Ligeti Miklós: Arckép

Boruth Andor: Jézus születése

Rippl-Rónai József: Mikor az ember visszaemlékezésből él

Mihalik Dániel: Heretáblák

Kacziány Ödön: A Gellért éjfélkor

Zala György: A háború

Edvi Illés Aladár: Kiskunsági táj

A városligeti új műcsarnok