Peter und Irene Ludwig Stiftung

Támogatást érdemlő művészet mindenütt van

Budapesti beszélgetés az aacheni Ludwig Alapítvány elnökével

A neves német műgyűjtő házaspár, Peter és Irene Ludwig mindig érdeklődéssel fordult Magyarország felé. Igaz ez az általuk létrehozott alapítványra is, melynek vezetője, dr. Brigitte Franzen a közelmúltban Budapesten járt, hogy aláírja az alapítvány és a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) közötti együttműködést megerősítő és új elemekkel is bővítő szerződést. Interjúnk ebből az alkalomból készült.

- Az alapítvány és az akkor még főiskolaként működött MKE közötti első megállapodást közel 30 évvel ezelőtt Peter Ludwig maga írta alá. Mit tartalmazott a régi, és mit az új szerződés?

- A régi a legelső volt, amit egy felsőoktatási intézménnyel kötöttünk, és nem véletlenül éppen Magyarországon, amely az 1980-as évek végén Németország számára nagyon fontos partner volt, miközben a Ludwig házaspár akkor már az egész közép- és kelet-európai régióra komolyan odafigyelt. A megállapodás azóta is minden évben két budapesti hallgató külföldi tanulmányújához biztosít ösztöndíjat, amiben eddig 56-an részesültek. Az új szerződés ennél tovább megy: ezentúl minden évben a Doktori Iskola két hallgatója is kap kutatási ösztöndíjat, és - ugyancsak évente - lehetővé válik külföldi vendégprofesszorok meghívása is; közülük Tobias Zielony fotóművész lesz az első'. Peter és Irene Ludwig, ha élnének, örömmel támogatnák ezt a maga nemében megint csak úttörő jellegű szerződést, mivel ők a gyűjtéssel egyenrangú fontosságúnak tartották a tudományos kutatómunkát, ezért a múzeumok mellett az egyetemekre is partnerként tekintettek. És hogy miért döntöttünk ismét Budapest mellett? Főként az itteni egyetemen tapasztalható szellemi pezsgés, a képzés és a kutatómunka alapossága miatt. Fontos volt számunkra például az is, hogy itt igen magas szinten folyik a restaurátorképzés.

- A Ludwig Alapítvány 20 éve működik jelenlegi formájában, ez a művészetek világában is hosszú idő. Hogyan követik a változásokat, mennyiben befolyásolják ezek céljaikat, feladataikat?

- Peter és Irene Ludwig mindig azt gyűjtötte, ami egy-egy adott időszakban radikálisan újat hozott a képzőművészetbe - például nagy szerepük volt az amerikai pop art európai megismertetésében, de ugyanígy a közép- és kelet-európai művészet nyugat-európai pozícióinak javításában is. Ezt az úttörő szemléletet igyekszünk ma is érvényesíteni, de a gyűjtemény gyarapítása ma lassabb ütemű , mint Ludwigék életében. Anyagi eszközeinket részben ma is új beszerzésekre fordítjuk - ezeket gyakran a hálózatunkhoz tartozó múzeumok kezdeményezik -, részben viszont kiállítási és kutatási projektek támogatására. Az utóbbi nekem különösen szívügyem. Van egy fantasztikus archívumunk, aminek az érdemi feldolgozása csak most kezdődik, és szinte futószalagon szállítja a témákat a tudományos kutatáshoz. Nem térünk ki a kultúrpolitikai kérdések elől, és kritikus szemmel figyeljük a műtárgypiac és a „művészeti ipar” utóbbi évtizedekben tapasztalt fejleményeit is.

- Mennyire tekinthető véglegesnek a Ludwig Múzeumok, illetve az alapítvánnyal szoros kapcsolatban álló többi múzeum napjainkra kialakult hálózata?

Ezt a hálózatot Ludwigék nagyon tudatosan építették fel. Minden az „Aachen-Köln-tengellyel” kezdődött. Aachen Irene szülőhelye, majd kettejük közös lakhelye, működésük központja volt, Kölnből ők csináltak igazi „művészeti metropoliszt”. Munkájuk a 70-es években kapott nemzetközi dimenziót; érdeklődésük a világ művészete felé fordult, nemcsak a korábbi századok, hanem napjaink vonatkozásában is - a globális művészeti színtér fogalma csak később került a köztudatba. Az első nyugati gyűjtők voltak, akik elindultak Kelet felé - először csak Európában, de aztán eljutottak egészen Kínáig, miközben ezzel párhuzamosan felfedezték a maguk számára Dél-Amerikát is. Ezek a prioritások jól tükröződnek a hozzánk kötődő múzeumok időközben kialakult hálózatában is, ezért ennek módosítása nincs napirenden, de természetesen itt is igaz lehet, hogy semmi sem örök.

- Reagál-e, s ha igen, milyen formában az alapítványa világ művészeti színtéren kívülifejleményeire, például korunk glo bális problémáira?

Hét országban vagyunk aktívak, Németország mellett Oroszországban, Kínában, Kubában, de Ausztriában, Magyarországon és Svájcban is. Kapcsolataink révén a fontos történéseket rendszerint közelről szemügyre tudjuk venni, és adott esetben reagálni is tudunk. A legfontosabb számunkra az, hogy azokat a művészeket és művészettel foglalkozó szakembereket támogassuk minden rendelkezésünkre álló eszközzel, akik helyben, a művészet, a tudomány, a kurátori szakma nyelvén tudják megfogalmazni álláspontjukat. Tapasztalataink szerint bármilyen politikai környezetben így segíthetünk, így érhetjük el a legtöbbet. Ebben a kontextusban értelmezendő az MKE-vel való együttműködésünk is. Ludwigék mindig azt hangoztatták, mindegy, hogy melyik országban vannak, érdekes, támogatást érdemlő művészet mindenütt van. Az magától értetődő ugyanakkor, hogy a kultúrpolitikai fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, hiszen hálózatunk tagjai közintézmények, melyeknek számtalan érintkezési pontja van országuk kultúrpolitikájával.

- Elképzelhetőnektartja, hogy egy ország kultúrpolitikájának alakulása visszavonulásra kényszeríti Önöket?

- Elvben természetesen igen. Ha például azt látnánk, hogy nevünket céljainkkal, a nemzetközi megértésnek a művészet eszközeivel történő elősegítésével ellentétes törekvésekhez igyekeznek felhasználni, felmerülne a menni vagy maradni kérdése. De eddig szerencsére sohasem kellett megtennünk ezt a lépést, az esetleges problémákat az érintettekkel folytatott tárgyalásokon mindig rendezni tudtuk.

- Úgy gondolom, a budapesti Ludwig Múzeum vonatkozásában is voltak már olyan kérdések, amelyek kapcsán meg kellett szólalniuk.

- Valóban. Fontos, hogy a döntések előkészítése során mindig el tudtuk mondani, és el is mondtuk a véleményünket. Az a döntés, hogy mennyire támaszkodnak szakmai alapon kialakított álláspontunkra, alapvetően a múzeum fenntartóinak kezében van. A művészet, a múzeumi emberek támogatóiként, műtárgyak kölcsönzőiként nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy tudjuk, hogyan alakul a jövő, és hogyan tudunk ahhoz mi hozzájárulni. Ajtónkat mindig szélesre tárjuk azok előtt, akik értékelik tanácsainkat, és építeni akarnak azokra. Közintézményekkel van dolgunk, amelyek autonómiáját nem tudjuk, és nem is akarjuk kétségbe vonni. Kötelezettségvállalásaink nagyságrendje okán ugyanakkor elvárjuk a nyílt kommunikációt. Ez a megközelítés eddig minden esetben jól működött.

- Mióta kinevezték az alapítvány igazgatójának, rendszeresen megfordul Budapesten, és ott volt a magyar pavilon megnyitóján is a legutóbbi Velencei Biennálén. A gyakori látogatásoknak elvben egyaránt lehetnek örömteli és kevésbé örömteli okai.

- Igyekszem nemcsak Budapestre, de minden hozzánk kapcsolódó intézménybe rendszeresen eljutni, ugyanakkor tény, hogy Önöknél az átlagosnál gyakrabban fordulok meg. Az MKE-vel kötött megállapodásunk és a budapesti Ludwig Múzeummal való szoros kapcsolatunk okán ez így lesz a jövőben is. Érdeklődésemnek van családi gyökere is; tudós édesapám már a 70-es években nagyon jó munkakapcsolatban állt magyar kollégáival, először még vele jártam Önöknél. Később egy ideig Bécsben tanultam, és sokszor átruccantam Budapestre. Azóta is nagyon közel érzem magamhoz a közép-európai „kultúrrégiót”.

- Ezért is ragadok meg minden alkalmat - ilyen volt a Velencei Biennálé is -, hogy többet tudjak meg a magyar szcénáról. Számos feltörekvő' galériát látok itt, és sok a nagyon jó művész is. A mi aktivitásunk ugyanakkor azzal is szorosan összefügg, mennyire aktívak, kezdeményező- ek hálózatunk tagjai. Budapest esetében ez az aktivitás igen jelentős. Kapcsolatunk nem statikus, az új javaslatok, elképzelések formába öntése igényli a rendszeres egyeztetéseket is. De fontos, hogy a hálózatunkhoz tartozó múzeumok ne csak velünk, hanem egymással is szoros kapcsolatban legyenek, hiszen így „családon belül” is nagyon sokat lehet tenni például az érintett országok, így Magyarország kortárs képzőművészete iránti nemzetközi figyelem erősítéséért. Utóbbiban egyébként az MKE diákjainak és doktoranduszainak felajánlott ösztöndíjaink is segítenek, hiszen ezek a hallgatók nemcsak kapnak valamit a fogadó országban, hanem oda ki is visznek magukkal valamit. A nyugati múzeumok vezetői csak nehezen és lassan vesznek tudomást a közép- és kelet-európai művészetről. Peter és Irene Ludwig már évtizedekkel ezelőtt felléptek ezzel a felfogással szemben, de csak most kezd teret hódítani egy olyan szemlélet, amely végre nemcsak Párizsban, Londonban, New Yorkban, Los Angelesben, hanem más központokban is gondolkodik. Ennek az esélynek a kiaknázásában nekünk és a hozzánk kapcsolódó múzeumoknak is szerepet kell játszaniuk. Egyes, a hálózatunkhoz tartozó európai - németországi, magyarországi és ausztriai - múzeumok vezetői már ebben a szellemben dolgoznak. De Európa nyugati felében történhetne több is ebben az ügyben.

Hogyan látja a budapesti Ludwig Múzeum szerepét a hálózatban?

- Budapestről rendszeresen kapunk új impulzusokat, információkat, javaslatokat, ami azért nagyon pozitív és fontos, mert ami itt zajlik, arról az itt élőknek és dolgozóknak van a legpontosabb képük. Az itteni kiállítások aktuálisak, alapos előkészítő munka előzi meg őket, és profi a prezentáció módja is. A tárlatok sokszor képeznek tartalmi értelemben hidat Kelet és Nyugat között, ami sok új felismerés megfogalmazását teszi lehetővé. De hogy konkrét példát is mondjak: kiemelkedő például az az aktivitás, amellyel a budapesti Lud- wig Múzeum a médiaművészeti műtárgyak megőrzésének, restaurálásának nagyon komoly kérdéseit úttörő módon kezeli. Nem véletlenül kaptak e témának szentelt 2016-os programjaik, amelyeket mi is támogattunk, nemzetközi szinten is komoly figyelmet.

- Az alapítvány irányítása nyilván idejének, energiáinak nagy részét leköti. Marad emellett ideje saját projektek, kiállítások megvalósítására?

- Szerencsére nem kell teljesen lemondanom erről a munkáról sem. A Ludwig Alapítvány számára most éppen egy német fotóművész, Annette Kelm kiállítását készítem elő, 2019-ben pedig a Stuttgart melletti Fellbachban leszek a nemzetközi kisplasztikai triennálé kurátora.

Dr. Brigitte Franzen

A Peter és Irene Ludwig Alapítvány igazgatója művészettörténeti, európai etnológiai, germanisztikai és szociológiai tanulmányainak befejezése után frankfurti, karlsruhei, grazi és münsteri múzeumokban dolgozott, 2007- ben a tízévente megrendezett Skulptur Projekte Münster egyik kurátora volt. 2009-2015 között az aacheni Ludwig Forum für Internationale Kunst igazgatójaként tevékenykedett, ahol számos nagy sikerű kiállítás, köztük a Hyper Real, a Ludwig Múzeumok egyik legnagyobb közös projektjének ottani tárlata fűződött a nevéhez. 2015 óta a Peter és Irene Ludwig Alapítvány igazgatója. Egyetemi oktatói és szakírói tevékenysége is jelentős.

Emőd Péter

Az alábbi budapesti beszélgetés az aacheni Ludwig Alapítvány elökével a szerző Emőd Péter és a Műértő folyóirat szerkesztőségének engedélyével olvasható honlapunkon.

A beszélgetés a Műértő folyóirat 2018 februári számában jelent meg.
Az eredeti Műértőben megjelent cikk letölthető (.pdf)

Közlemény

2018. március 1.

2018. március 6.-án kedden 10:30-kor a Magyar Képzőművészeti Egyetem vetítőtermében Szabó Ádám rektorhelyettes rövid köszöntője után kerül sor Tobias Zielony Úrnak a Peter és Irene Ludwig Stiftung Gastprofesszor-ának székfoglaló beszédére.

2018. március 6.-án kedden 13:30-kor a Doktori Iskolában folytatódik a program.
Szegedy-Maszák Zoltán a Doktori Iskola vezetője köszönti a megjelenteket, majd Kicsiny Balázs és Lepsényi Imre, a Doktori Iskola oktatói nyújtanak betekintést a képzésbe. Ezt követően munkabeszélgetés során megalakul Tobias Zielony Vendégprofesszor munkacsoportja.

2018. március 7.-én szerdán 10:30-kor kezdődik a bíráló bizottság ülése. Az ülés folyamán kerül odaítélésre a Peter und Irene Forschungsstipendium. A kutatási ösztöndíjat a Doktori Iskola két hallgatója pályázat útján nyerheti el.

A bíráló bizottság tagjai:
Dr. Brigitte Franzen, az aacheni Peter és Irene Ludwig Alapítvány elnöke,
Tobias Zielony, az aacheni Peter és Irene Ludwig Alapítvány vendégprofesszora
Csanádi Judit és Szegedy-Maszák Zoltán, egyetemi tanárok a Doktori Iskola képviseletében
Meghívott bíráló bizottsági tag Szűcs Attila, Munkácsy díjas festőművész

Szavazati jog nélküli jelenlevők:
Szűcs Réka a Doktori Iskola főtitkára, a jegyzőkönyv vezetője
Sass Valeria egyetemi tanár, projektmegbízott

A Magyar Képzőművészeti Egyetem nemzetközi kapcsolatainak ápolása és folyamatos bővítése alapvető része intézményünk tevékenységének.

Az egyetem egyik legfontosabb nemzetközi támogatópartnere több mint két évtizede az aacheni székhelyű Peter und Irene Ludwig Stiftung. Peter Ludwig maga kötötte az első támogatási szerződést az egyetem jogelődjével a Magyar Képzőművészeti Főiskolával, mely a művészettörténész mecénást 1988-ban a díszdoktorává választotta.
Az első szerződés szerint az alapítvány évente két hallgató számára biztosít ösztöndíjat egy nemzetközi szakmai tanulmányúthoz. Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el.
Ezt a támogatást, az alapítvány hosszú távon biztosítja az egyetem graduális képzésében résztvevő hallgatók számára.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Doktori Iskola működik. A Doktori Iskola hallgatói számára elengedhetetlenül fontos a nemzetközi terepen folytatott művészeti kutatás.
Ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2017 márciusában beadvánnyal fordult a Ludwig alapítványhoz, melyben az alábbi két projekt támogatását kérvényezte.

Egy kutatási ösztöndíj bevezetését a Doktori Iskola azon két hallgatója számára, aki a nemzetközi kortárs művészet elméleti és gyakorlati kérdésfelvetéseinek magas szintű értelmezésével foglalkozik.
Egy vendégprofesszor meghívását és alkalmazását, aki a graduális és a doktori képzésben résztvevő hallgatók számára lehetőséget nyújt független nemzetközi művészeti és műveszetoktatói pozíciók megismerésére.

A Peter és Irene Ludwig Alapítvány kuratóriuma 2017. májusi ülésén határozatot hozott a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2017 tavaszán benyújtott kérelmének támogatásáról. Ennek alapján a következő öt évben az alapítvány jelentős anyagi támogatást biztosít a két projekt megvalósítására.

Ennek köszönhetően öt éven át, évente két doktorandusz részesül a Peter és Irene Ludwig kutatási és tartózkodási ösztöndíj támogatásában. Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el.
Egy nemzetközileg ismert művész a Peter és Irene Ludwig Alapítvány által támogatott vendégprofesszor feladatkörének betöltésére kap megbízást. A vendégprofesszor kiválasztását az alapítvány és az egyetem javaslatait követően egy nemzetközileg elismert művészekből álló bizottság végzi.

A két projekt megvalósítását és az intézmények együttműködését rögzítő szerződés ünnepélyes aláírására 2017.október 17-én 11 órakor kerül sor a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanácstermében. Az aláírásra Budapestre érkezik Dr. Brigitte Franzen asszony, a Peter és Irene Ludwig Alapítvány vezetője.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem vezetősége ezúton is köszöni a Peter und Irene Ludwig Stiftung nagyvonalú anyagi és szellemi támogatását, mely az egyetem nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését szolgálva járul hozzá a hallgatók fejlődésének elősegítéséhez.

Kibővítette együttműködését az MKE és az aacheni Ludwig Alapítvány

A nemzetközi kapcsolatok ápolása és bővítése fontos része a Magyar Képzőművészeti Egyetem tevékenységének. Az egyetem életében jelentős eseményre került sor ezen a téren: megújítottuk a Peter és Irene Ludwig Alapítvánnyal több mint két évtizedes múltra visszatekintő együttműködési megállapodásunkat, amelynek értelmében a következő öt évben az Alapítvány további, jelentős összegű támogatást biztosít az MKE Doktori Iskolája számára. A nagylelkű támogatásnak köszönhetően az immár 28 éve létező utazási ösztöndíj mellett minden évben két doktorandusz részesülhet kutatási ösztöndíjban, valamint egy vendégprofesszor meghívása is lehetővé válik.

A két intézmény közti szerződés ünnepélyes aláírására Magyarországra érkezett Dr. Brigitte Franzen asszony, a Peter és Irene Ludwig Alapítvány vezetője is. A ceremóniára 2017. október 17-én 11 órakor került sor a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanácstermében, ahol Dr. Brigitte Franzen, prof. Csanádi Judit rektor és prof. Sass Valéria projektmegbízott látták el kézjegyükkel a dokumentumot.

Csanádi Judit az aláírási ceremónián kiemelte, hogy a Ludwig Alapítvánnyal közel 30 éves kapcsolatot ápol az Egyetem. Támogatásuknak köszönhetően az elmúlt 28 évben 56 hallgató vehetett részt szakmai úton. Az együttműködés kibővítésével az MKE kutatási tevékenysége is előtérbe és nemzetközi kontextusba kerül, amiért nagyon hálás az intézmény. Csanádi Judit megköszönte egyúttal Sass Valéria professzor asszony munkáját, akinek áldozatos közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre az új megállapodás.

Az eseményen jelen volt Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet vezetője is, aki köszöntőjében kiemelte, milyen alapvető szerepet játszik immár több évtizede a Ludwig Alapítvány a magyar-német kulturális kapcsolatok ápolásában.

Brigitte Franzen az együttműködés kapcsán elmondta, hogy a gyűjteménye révén a világ 26 Ludwig Múzeumában jelen lévő Ludwig Alapítvány alapítói, Peter és Irene Ludwig számára a nemzetköziség, egymás megismerésének és megértésnek lehetősége alapvető érték volt. Mivel művészettörténész hallgatóként ismerkedtek össze, maguk is az akadémiai közegből indultak és építették fel gyűjteményüket. Franzen asszony meggyőződése, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel 28 éve elindult kapcsolat kibővítése a Peter és Irene Ludwig által képviselt szellemiségben történik. Örömét fejezte ki egyúttal, hogy a most megkötött szerződést ‒ mely az Alapítvány életében is újdonságnak számít, hiszen az első vendégprofesszori programot indították ezzel útjára ‒ a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel köthette meg az Alapítvány.

Az MKE Doktori Iskolájának vezetője, Szegedy-Maszák Zoltán professzor szintén megköszönte a Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatását, azt hangsúlyozva, hogy a vendégprofesszorok és a kutatási programok támogatása jelentőségében messze túlmutat az Egyetem keretein, az egész magyar képzőművészet nemzetközi kontextusát befolyásoló esemény.

2017. október 17.