Plesznivy Ákos–Tihanyi Áron, mapel, projection mapping video game. Installáció, 2021.
Tihanyi Áron, this.type, interactive projection mapping, 2021.
Analóg filmvágás
Az Intermédia Tanszék analóg 16mm-es és 35mm-es celluloid alapú filmvágás kurzusának megteremtője és a minden művészhallgató számára nyitott gyakorlat oktatója Rigó Mária Balázs Béla díjas vágó. A munka a vágószobában két leselejtezett, de kiválóan működő vágóasztal és sokezer méter fel nem használt, kivágott, kidobott filmmaradék vagy filmhulladék alapján zajlik, amelyek az eszközt és a nyersanyagot jelentik a lassan feledésbe merülő, évszázados technika megismeréséhez valamint új, képzőművészeti indittatású művek létrehozásához. Az elmúlt két évtized során közel száz új film jött létre, közülük a 2010 – 2021 között készült művekből mutatunk be válogatást, digitális formában. Alkotók: Bakacs Éva, Balogh Emese, Barnaföldi Anna, Becze Dóri, Berta Júlia, Bóka Krisztina, Borsik Lili, Burucz Szabolcs, Farkas Lúcián, Hoff Bence, Horváth Róbert, Horváth Zsófia, Huszár Ildikó, Huszti Zoltán, Juhos Antal, Katona Norbert, Kazai Hajnal, Kicsiny Martha, Kovács Gyula, Kő Ábel Holló, Krnács Sára, Melykó Richárd, Modor Viktória, Németh Dániel, Pamuk Lili, Plesznivy Ákos, Seemann Adrienn, Spitzmüller József, Szilágyi Kornél, Szűcs Anda, Szvoboda Zsófia, Takács Flórián, Tanker Kata, Tihanyi Áron, Varga Panna
Együttműködő partner (digitális átírás): Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum https://nfi.hu/hu
múlt – kép – narratívák (fortepan diafilm)
A Fortepan.hu nyilvános képarchívumra épülő feladat célja, hogy a hallgatók fotografikus képek elemzéséből kiindulva, a készítés történeti körülményeinek és társadalmi-politikai sajátosságainak vizsgálatán keresztül diafilm-jellegű narrációkat hozzanak létre. A feladat meghatározó összefüggései: archívum és információ, kutatásra épülő alkotás, dokumentarizmus és fikció viszonya, valamint a kép-szöveg egymásrahatása. (KissPál Szabolcs)
Botos Martina: Az őrnagy látogatása, 2019.
Csököly Adél: A magunk megvalósításának néhány változata, 2018.
Melykó Richárd: Ajna és a rózsaszín szemüveg, 2018.
Németh Dániel: Film az Emkénél, 2018.
Németh Noémi: Láthatatlan pokol, 2019.
Pamuk Lili: Hajadonok 2018.
Sárvári Regina: Dunaújváros 1986, 2019.
Séfer Evelin: 1977 A nyitott jövő problémája, 2019.
Barnaföldi Anna, SWIPE, 2021. Videó, néma, 5 óra (hétköznap) illetve 8 óra (hétvégén).
A vetítésen három képet látunk. A képek az 1909-ben írt A mozgófénykép című cikk illusztrációi.
Barnaföldi Anna
„Mindenképpen megtanulásra szánt szövegrészek”
Installáció, vegyes technika, 2012
„Mindenképpen megtanulásra szánt szövegrészeket félkövér szedéssel emeltük ki.” E mondattal jelzik a szerzők egy középiskolai történelemkönyv előszavában, miért használnak a könyvben kiemelést. Egy 1974-es* és egy 2002-es** történelemkönyvet alakítottam át úgy, hogy csak a kiemelt és az aláhúzott szövegrészeket vágtam ki a könyvekből. Ezeket egymás mellé illesztettem, ragasztottam és tekercsként installálom. Munkám során számomra nagyon fontos volt az a szelekció, amelyet könyvek szerzői használtak mintegy 25 évnyi különbséggel. Mi maradt, mi változott, miből lett több vagy kevesebb a „mindenképpen megtanulásra szánt szövegekből”?
*Unger Mátyás: Történelem a gimnáziumok III. osztálya számára. Tizedik, átdolgozott kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974 [1967]
**Závodszky Géza: Történelem III. a középiskolák számára. Hetedik, átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002 [1999]
Kovács Gyula A. Napdiagram - Camera obscura, fotópapíron - képeredetik, printek, sorozat, változó méretek, 2017/2019.
Érdeklődésem a napfény rajzának változására fókuszált. Hogyan befolyásolja a légkör, az évszakok – összefüggésben a nyersanyagokkal és a vegyszerekkel. A mozgás az idő eszköze, aminek köszönhetően a lassú lassabbá tehető és a változás az idő függvényében leolvashatóvá válik. A lyukkamerát a valós változások folyamatos leképzésére használom oly módon, hogy a folyamat az egyedi jellemzők alapján visszafejhető legyen. Ennek eszköze a kör alapú filmdobozból épített kamerám. A Nap, mint égitest a közvetlen téma, tehát fizikálisan a látómező meghatározója. Az időben lezajló környezeti változások megfigyelése és ábrázolása egy absztrakt, grafikonszerű rendszerben. A képrögzítés kulcsa a két eltérő sebességű mozgás. Egyfelől az exponálás alatt lezajlott lassú változások: A légköri jelenségek megváltozása, a Nap és a Föld forgása. Másfelől a jóval nagyobb sebességet képviselő kameramozgás: A kör alakú kamera a dinamizmust testesíti meg. A folyamat egyfajta performansz ami láthatóan erősen idegen a fényképezés megszokott metódusától. A bejárt pálya és közben a saját tengelye körül forgó kamera egy folyamatosnak tekinthető mozgást hajt végre. Ez csak a nyugvóponton és az újabb lendületvételkor szakad meg. A lyukkamera mozgása biztosítja a folyamatos leképzést és a viszonyrendszert. Ahhoz, hogy a lezajlott változásokat rögzíteni tudjuk, meg kell nyújtani az expozíciós időt. Ebben segít a forgás, melynek hatására mindig máshol éri fény a nyersanyagot, így az relatíve minimálisan fejti ki hatását. Továbbá ennek köszönhető az olvashatóság, tehát a kialakuló kép megfejthetősége.
Szécsényi-Nagy Loránd, Napok. Sorozatok, speciális fotografikus technika, print, videó, 2017/2021.
’Napok’ a gyűjtőcíme az elmúlt években készített, az idő és tér kölcsönhatását vizsgáló fotografikus munkáim összességének. Kutatásaim során olyan kamerákat építettem, melyek képesek analóg színes nyersanyagra leképezni 1 nap hosszúságú expozíciót. A kiállított projektjeim szorosan kapcsolódnak és kiegészítik egymást. Az első sorozatban a szolárgráfia eljárását igyekeztem kiterjeszteni a színek megjelenítésével, majd olyan film pozitív nyersanyagokkal kísérleteztem, melyek egy része a hordozó határait feszegetve a hosszú képalkotás után instant módon előhívható, másik része pedig vetíthető. Utóbbiak segítségével képszekvenciákban örökítettem meg az idő múlását hónapos léptékben, legutóbbi munkámban pedig a kamerát körülvevő tér és az idő sajátos metszetét vizsgáltam.
Szécsényi-Nagy Loránd
1 nap, 2017, analóg fotósorozat, változó méret (kiállított kép: Ponte 25 de Abril, 68 x 68 cm)
Days, 86400.00066sec – instant, 2019, analóg instant fényképek 8.9 x 10.8 cm
Days, 86400.00066 sec – sequencer, mozgókép vetítés
Téridő panorámák, 2020, analóg fotósorozat, változó méret. Kiállított képek:
Budapest 2020.06.02. [21:00] - 2020.06.03. [12:00] 309 x 50 cm
Balatonfüred 2020.05.20. [20:20] - 2020.05.21. [20:20] 331 x 50 cm
Hoóz Anna–Szécsényi-Nagy Loránd, Signals, videó installáció, 2020/2021.
Egy technológiai korszakváltás során, az elavult eszközök leváltásával olyan attribútumok vesznek ki a médiumból, melyek aztán nem reprodukálhatóak az új, korszerű eszközökkel. Ezek eltűnésével és az általuk kiváltott érzet-emlékek elhomályosodásával általában senki sem számol. A kazetta szalag végén a magnó kattanása, a bakelit sercegése, a polaroid színátmenetei csak jelentős idő elteltével tűnnek fel hiányként a használók számára. A VHS korszak letűntével majd a digitális éra térhódításával az analóg modulációk hibák szinte teljesen eltűntek. A feledésbe merülő analóg hibák utáni vágy azonban jelenvaló maradt, mivel a hozzájuk kapcsolódó emlékek tudattalanul részünkké váltak. A videó architektúrájában a létrehozott másodlagos idő rezonanciákon, sajátságos feedbackeken keresztül kívánják feltérképezni a művészek az emberi értelmezhetőség és a gépi látás határának dimenzióját. Olyan határfelületet hoztak létre a mozgóképes anyagokban, melyen keresztül a médium saját magával modulálódik, ezáltal egy új fázis, layer jön létre. A visszacsatolás során a képi adatok önmagukba folynak, majd úsznak tova a képernyőkön. Különböző képsorokból állítottak össze olyan (ön)generált képfolyamokat melyek struktúrája az ismételt jelek egymásra rétegződésén keresztül épül fel. A jelörvények olyan analóg képzajként jelennek meg, melyben csupán az eredő képi tartalom fragmentumaiként ismerhetőek fel; egy letűnt virtuális világ töredékei.
Filmrajzok. Technikai médiumok elmélete kurzus, 2020 ősz. Készítették: André Fanni, Biró Anna, Hahn Petra, Mohácsi Júlia, Németh Krisztina, Réti Virág, Tompai Noémi, Tóth Kata, Túri Vanda, Zarándy Lilla
Bácsi Barnabás–Plesznivy Ákos, MKE – Magyar Képzőművészelhárítás 2019/2021.
A művészhallgatók azonosítására és megfigyelésére kiépített kamerarendszer. Az algoritmus felismeri, megtanulja az arcokat, majd fiktív adatokat rendel az egyes személyekhez, amelyek akár egy jövőbeli értékelési rendszer pontjaiként is szolgálhatnának.
Hoóz Anna, forms as objects, 2020/2021.
Melykó Richárd, Némafilm vakoknak, Objekt, 2021.
haimey (Illés Haibo, Melykó Richárd), Video-performances, videó, weboldal, 2020-2021.
A köztest két végpontként kezeljük. Ezek a hidak különböző erőket és csökkenéseket hoznak létre. A kijelzőn válogatás látható videó-performanszainkból, melyek a videóképek megérintésével válnak lejátszatóvá.
use the fire (bridges) 2021 kappa turns, 2021 empty picnic (bridges), 2021
windshake (bridges) 2020 renovation, 2021 mikado bridges (bridges), 2021
Csököly Adél, Textil, hintalánc, 2021,
A játszóterekhez mindannyiunknak fűződnek emlékei. A gyermeki spontaneitás és a viszonyrendszerek terepasztala ez. A hintát mi magunk hajtjuk vagy egy másik fél: apa? anya? barát? a szél? Akárcsak az emberi kapcsolatokat. A mozgás állapotát egy íves és ciklikus pályán éljük meg. Együtt vagy egyedül? Foglalkoztat a szórakozás közben bekövetkezett balesetek/halálesetek ambivalenciája, ahogyan az anyagok-színek-formák egymásra gyakorolt hatásai. Ezen a szőnyegen egy hintaállvány azon pedig egyetlen hinta rajzolódik ki, mindez hintaláncon lóg. (Szabad megérinteni.)
Lestál Hella, Multiexpozíciós fényképek, 2016 – 2021
Szellemkép / Phantom view, 2016. camera obscura, tintasugaras reprint
Kovács Gyula A., hozzáférés / access. Videó, 2020.
Tihanyi Áron, photogami, recursio.io, fotogram sorozatok, 2019/2021.
Tihanyi Áron, olisa, interaktív (vizuális) doku-sci-fi, 2019/2021.
Tihanyi Áron, this.type, interaktív projection-mapping, 2021.
Melykó Richárd–Plesznivy Ákos, Solvator, telefonos segélyprogram: https://solvator.gitlab.io/
Pátkai Rozina, Mammary, Zikaron. Játékok, 2020/2021. http://rozinapatkai.com/zikaron/
Pátkai Rozina és az EM90 formáció: Zenei CD, Plakát, 2019.
Bácsi Barnabás, Gate I-III., Háromkomponensű installáció: I. Human Error Captcha, érintőkijelzős interfész. II. The „Saddest Case”, videóhurok. III. Catalogue of Previously Unimaginable Horrors, 2021.
Tulisz Hajnalka, Everything's gonna be alright, Public art, videó animáció + dokumentáció, 2017.
Tulisz Hajnalka, Pásztázás. Réskamera felvételek, részletek, digitális print, 2010.
A budapesti Margit hídat a felújítása alatt elzárták a gyalogos- és az autóforgalomtól, csak villamosok haladhattak át rajta. A villamoson utazók azonban hónapokon át, napról napra követhették az építkezés folyamatát. A munkálatok során eltávolították a lámpaoszlopokat, amellyel megváltozott a panoráma, ezért elkezdett foglalkoztatni, hogyan tudnám a villamos segítségével “beszkennelni” ezt az átmeneti látványt. Egy kisfilmes analóg fényképezőgép egyszerű átalakításával réskamerát készítettem és a hídon való áthaladás mintegy 3 perces ideje alatt nyitott rekesszel és a film folyamatos (kézi) tekerésével a negatív teljes hosszát “végigexponáltam”. Szerettem volna, ha a felújítás befejeztével, a híd átadásának alkalmával a villamosokról rögzített időképek azok oldalán, a reklámok helyén jelentek volna meg.
Képzősök 1956 – 2016, riport-dokumentumfilm, 56 perc. Készült az MKE-Open Art 2016 évi pályázata nyomán. Közreműködők: Csizmadia Zoltán, Gönczi Béla, Klimó Károly, Sváby Lajos, Szurcsik János, a Képzőművészeti Főiskola 1956-os hallgatói, és az őket kérdező, aktuális egyetemi hallgatók: Demeter Dávid, Für Johanna, Koller Ágnes, Süle Tamás, Spiczmüller József, Szabó Gabriella, Szűcs Anda. Idézet a filmből: Klimó Károly képzőművész: Lent a pincében, a menza mögött kialakítottunk magunknak egy tipikus, háborús óvóhelyet, amikor kitaláltuk, hogy éjszakákat fogunk a főiskolán eltölteni, és felmerült bennünk a kérdés, hol alszunk. Na, ekkor csináltunk priccseket. Úgy határoztunk, hogy nem fogunk kilőni az épületből, de ha bejönnek, védekezni fogunk. A megmenekülésem után sokáig álmodtam azt, hogy futok az épületen belül és keresem azt, hogy hova tudnék elbújni. Például voltak katedrák a tantermekben és én azt álmodtam, hogy bebújok azok alá. Álmomban tökéletesen megfeledkeztem arról, hogy amikor pár nappal később visszamentünk, azt láttuk, hogy minden katedrát felfordítottak, hogy megnézzék, nem bújt-e el oda valaki. A nyomokból azt láttuk, hogy az utolsó centiméterig átkutatták az épületet. Zene: Márta István, rendezte: Sólyom András. https://youtu.be/86mOM8F7Nic
Blog Print, computerprint, 2012. Készítették: Ekker Nikoletta – Zombori Balázs, a Médium analízis V. blog http://24hourtvwatching.blogspot.com/ alapján.
Animációs gyakorlatok. Super 8mm-es film, muszter (vágatlan anyag), 1991. február. Háy Ágnes kurzusa. Készítették, illetve a filmen megjelennek: Bakos Gábor, Csörgő Attila, Sohler Andrea, Szabó Ágnes, Szeged-Maszák Zoltán. Digitalizálás, utómunka: Vándor Csaba
Ivan Ladislav Galeta táblarajza a 2013. április 10-én tartott előadásán, Intermédia Tanszék.
Hoóz Anna, catalogue of unfindable objects, pingpong, installáció, 2020/2021.