KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

MÁTÉ Dániel
Épülő emlékezet
2017
fa, gumilap

A közösségi emlékezet fizikai megtestesülése az elékmű. Egy épülő posztamens kérdéseket vet fel. Kinek állít emléket, és kik azok akik építik. Közvetve pedig arra is rákérdez ki vagy kik építik a közösségi emlékezetet, kik vannak abban a pozícióban, hogy eldöntsék végül mi kerül az épülő talapzatra.

MÁTÉ Dániel
Variábilis zászlósor
2017
fém zászlótartó, fa zászlórúd, neoprene zászlók

A képzőművészetek címere a három tar pajzs, a festészet, szobrászat, építészet hármas egyégének szimbóluma. Az üres pajzsok azonban lehetőséget teremtenek más szimbólumok bevonására, az eredeti jelentés és tartalom átfogalmazására. A pajzsok más szimbólumokra cserélésével, végtelen számú, elképzelt, párhuzamos jelentés hozható létre.

MÁTÉ Dániel
Az egybeforrt emlékezet zászlaja
2017
vászon, neoprene

A hatalom szimbolikája és így vizualitása is kizárólagos, maga mellett nem ismer el, nem tűr meg más interpretácóktat. A hatalomváltások így mindíg a korábbi szimbolika teljes eltörlésével, radikális átfogalmazásával járnak. Az egybefort emlékezet zászlaja egy olyan elképzelt, kontinuus történelem szimbolikus tárgya, melyben a különböző hatalmi struktúrák szimbólumai egymásra épülve, új eddig nem ismert elképzelt identitásokat hoztak létre.

MÁTÉ Dániel
Gyenge Pajzsok
2017
hajtott, hegesztett szénacél

A pajzs a védelem eszköze, a címerek heraldikai alapeleme. Ezek a pajzsok azonban eredeti kontextusukból kimozdítva, mind fizikai mind ikonográfiai hatalmuktól megfosztva, gyengén kiszolgáltatottan állnak velünk szemben, lehetőget teremtve radikális új interpretációkra.

0/
BÁNFI Brigitta
Audioguide
2017
hang (9 soundtrack)

Bánfi Brigitta szerzői szövegei a többi alkotó munkáját kísérő szubjektív kommentárok, a kiállítás áldokumentációs szövetét szorosabbra fűző fikciók. Az audioguide-n hallható kilenc szekvencia a régi Magyar Képzőművészeti Egyetem és jogelődjei által kiadott Évkönyvek hangnemében szólalnak meg, az egykori tanmenetek és követelmények átirataiként.
Használati útmutató – javasolt útvonal: A kiállítótérben a művek mellett szereplő számok (0-9) és a hangfájlok számozása megegyeznek.

Felvételeken hallható: JÁSZBERÉNYI Gábor, ZÁVADA Péter
Közreműködött: FUSZ Mátyás

1/
BALLA Zoltán – MONHOR Viktória
Tiltott mű
2017
videó (1’23” – loop)

„A Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakára felvételizők a harmadrostán találkozhatnak egy ún. tiltólistával, amely egy körülbelül ötven elemből álló útmutató: az ott felsorolt anyagok alkalmazása a felvételiből történő automatikus kizárást eredményez. A listán felsorolt anyagokat használtuk a Tilott mű elkészítéséhez, amelynek dokumentációja látható a kiállításon.
A tiltott jelző és a mű eltávolítása a kiállítótérből különféle értelmezési síkokat hoz létre: az előző rendszerbeli TTT kategóriára, a jelenlegi állami kulturális intézményrendszer működésére, a cenzúrára és az öncenzúrára is asszociálhat a néző.”
/Balla Z., Monhor V./

Utómunka: Griff Művészeti Központ

2/
SZEKERES Alexandra
Szekeres Alexandra emlékház
2017
installáció / performatív environment

Szekeres Alexandra a múzeumi vizuális repreneztáció egy sajátos válfaját, az emlékszoba műfaját használja fel egy jövőbe datált vízió részeként. A munka egyben lenyomatot ad a hallgatói élet 2010-es évek lakhatási viszonyairól. Közelebbről a MKE Stróbl Alajos utcai, néhai munkás szállóból átalakított kollégium világát hozza tapintható közelségbe. Olyan „performatív environment, amelynek keretében a kiállítás időtartamára függetlenítem magam a tárgyi környezetemtől.” írja. „Az életteremet képező kollégiumi szoba rám eső teljes tartalma a kiállítótérbe került, pontosan úgy, ahogyan az eredeti helyén állni szokott. Önmagam számára elérhetően mindössze a létfenntartásomhoz nélkülözhetetlen holmikat hagytam. (ruházat, tisztálkodási szerek, stb.) Alvóhelyemül a kiállítás ideje alatt néhány pokróc funkcionál.”
/Szekeres A./

3/
BARNA Orsolya – PÁLINKÁS Bence György – RUDAS Klára
Pecsételés – Kipakolás a 2/2-es műteremben
2013, 2017
papír, videó (2’09”)

„A Képzőművészeti Egyetem év végi kipakolásán a 2/2-es műteremben négy bakot helyeztünk el a falnak fordítva, a rajztáblák helyére digitális képkereteket állítottunk, rajtuk ugyanabban a térben kurátor szakos hallgatókkal felvett beszélgetéseink mentek, a bakok körül a falon a személyekhez szabadon társított képeket helyeztünk el. A beszélgetések során a tevékenységünk kiválasztását és gyakorlását ösztönző motivációinkat és céljainkat, a diszciplináris keretekről és az oktatásról alkotott véleményünket osztottuk meg egymással. A kapcsolódó eseményen a meghívott kurátor, festő, intermédiás stb. hallgatók elkészíthették saját névjegykártyáikat és matricáikat előre készített és helyben faragott krumplinyomdákból és radírpecsétekből. A megjelenteket szerencsesütivel kínáltuk, melyekbe a kurátor hallgatóktól kölcsönzött mondatokat rejtettünk.” A 2017-es bemutató a pecsételést egyfelől mint a négy évvel korábbi akció dokumentációját veszi elő, másfelől a nyomkövetés szándékával is él, ugyanis az öt képzőművészet-elmélet szakos hallgatót egy újabb beszélgetésre invitálták a szerzők. Az alumni hallgatók rövid skype-interjúin keresztül betekintést kaphatunk a diplomát követő évek szakmai öndefiníció-formálódásába vagy a kurátori gyakorlat tágabb és szűkebb értelmezésével és a pályaelhagyás jelenségével találkozhatunk.

Az interjúkban közreműködtek: ÁCS Bálint, DON Tamás, MÉNESI Luca, VARGA Krisztina, ZSÁMBOKI Miklós

4/
CSONKA Veronika
E330, Stopped Apoptosis
2017
objektegyüttes

Az Stopped Apopotosis (lt. sejthalál) sorozat része a E330. A név beszédes. Az akvárium mestersége közegébe zárt látványt az alkotó olyan anyagból hozta létre, amelyeket a táplálkozástudomány rákkeltő élelmiszertartósító szerekként azonosít. Paradox módon Csonka vizuális kiindulópontja pont a daganatos szövettani metszetek, mikroszkópos felvételek lenyűgöző mintázata volt. A Stopped Apopotosis sorozat célja a sejtbomlás, -szakadás, a sejtek átformálódásának (lt. lymphoma) szakaszait mollezni, hasonlóképpen az élő szerkezetekben végbemenő folyamatokhoz. A végeredmény egy, a lakberendezési desingtárgyak esztétikumával vetélkedő alkotás, amely egyszerre állhat előttünk egy különös vanitas tárgyként is, emlékeztetve a szervezetünkbe szinte észrevétlenül beépülő mesterséges, potenciálisan rákkeltő anyagok hétköznapjainkat átitató mérgező jelenlétére.

5/
TEPLÁN Nóra
Wounded selves in oblivion
2017
installáció

„Wounded selves in oblivion beton-installációt azonos című kollázsom parafrázisaként készítettem el. A betonhasábok geometrikus alakzatokként emelkednek ki a földből, fekete szénnel és mohával fedett felületük pedig domborzatra emlékeztetnek, amelyek ezáltal koherens tájegységet formálnak. A kitüremkedő tájszeletek egy fiktív, lelki tájnak az elemei, a szén, illetve a fekete moha pedig a felperzselt földre adnak asszociációt.
A beton-installációt a TELEP Galériában helyspecifikus installációként lett előzetesen bemutatva, de a Közös történetünk kiállításra módosított, kiegészített formában látható.”
/Teplán N./

6/
GÓTH Martin
Szűcs Ferenc díjai
2017
installáció

„Góth Martin 2017. február 3-án bukkant rá Szűcs Ferenc hagyatékára, a VII. kerületi albérletéhez tartozó pincében. Főleg műtermi kellékeket, személyes tárgyakat, régi fotókat és díjakat talált, melyek nyomán levéltári kutatásba kezdett. (...)” – olvashatjuk a tárgyegyütteshez tartozó szerzői szövegben. Góth által felvett alteregó az egyetemi évek alatt elnyerhető kitüntetések és rangos díjakon keresztül bomlik ki előttünk. Ironikus módon azonban alkotói munkásságáról, a fenn maradt műveiről semmit nem tudunk meg a mű fikciók határán belül. Az idézett törzsszöveg végén, egy lábjegyzetnyi kikacsintásként azonban a következő csattanó olvasható: “*A mű megtalálható a kiállítótérben „Nem csak kenyérrel él az ember - Vajjal finomabb” címmel. A diplomamunkát képező kenyerek Fukui Ryu családjának birtokában vannak, egy az 1960-as évek végén történt ajándékozás nyomán.”
Szűcs Ferenc alakja egyben finom kritikát fogalmaz meg a művészeti intézményrendszerben szakmai „irányjelzőként” szolgáló címkékkel kapcsolatban.
/Góth M./

7/
FUKUI Ryu
Nem csak kenyéren él az ember - Vajjal finomabb
2017
objekt

Fukui Ryu a kenyér felnagyított hordozóját használja fel a klasszikus művészeti médiumok analógiájaként. A vászonhoz hasonlóan a két méteres karéjok a fal síkjára kerülnek, összevetésként nyers és megmunkált („megkent”) formában. A mű – a festészeti tradíció egyértelmű vizuális párhuzamaként jelenik meg előttünk – egyúttal egy néhai, elfeledett szakirány, a kenyérkenő szak egyetlen megmaradt (ál)dokumentumaként is.

8/
SZABÓ Menyhért
H. K.-val a feledés ellen
2017
installáció

Szabó Menyhért appropriáció-alapú installációja, a Százados úti művésztelep poros raktárából emelte ki Herczeg Klára többségében köztéri szobrokhoz készült gipszpozitívjait, amelyek az ötvenes, hatvanas években születtek. A zárt alakzatba rendezett spirális kompozíció egyszerre halk tisztelgés a 20. századi szobrász mester előtt, ugyanakkor egy eleven reflexió, hogy a Herczeg Klárával kapcsolatos asszociáció jobbára a nevéhez köthető díjra* szűkültek.

*A Herczeg Klára-díj 1998-ban alakították, a kiváló érem- és szobrászművész emlékezetét ápoló Fiatal Képzőművészek Stúdiója Alapítvány minden évben két képzőművésznek ítéli oda a pénzbeli támogatással járó díjat, junior és senior kategóriában.

9/
FUSZ Matyás
Induló
2017
hang (1’27”)

A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek és jogelődjeinek vajon volt a művészeti mesterségek nagyszerűségét hírdető indulója, intézményi himnusza? Ezzel a felvetéssel játszi el Fusz Mátyás, amikor a műtermi stúdiumokhoz kapcsolódó életképeket stófába szedi, és az ‘50-60-as évek munkás indulóinak dallamvilágát idéző zenei keretben megszólaltatja.

Közreműködő: Oriolus Kórus tagjai

JENESES Ádáms
Persona II.
2017
Installáció

Sajnálatos tény: a megnyitóra érkezők többségének a kiállított alkotások csupán mellékszereplők. Annál hangsúlyosabb szerepük van az ott jelenlévőknek. A tekintetek kereszttüzében most újabb szereplők jelennek meg ezúttal kamerákkal a kezükben, hogy dokumentálják, és újabb rétegekkel bővítsék az oda sereglett tömeg viselkedését.

JENESES Ádám
Lélektani Alapok
2017
Installáció

Az archívumokban nemcsak az iratok összegyűjtése és őrzése, de szelektálása és a feleslegesnek ítélt iratok megsemmisítése is zajlik. Ez úgy is értendő, hogy amikor az archívum valamilyen dokumentumot a megőrzés szándékával kiemel, számos másikat el is felejt. A jelen „túlinformált társadalmában információszerzésnél nehezebb és fontosabb feladat az információk szűrése, ez pedig a felejtés művészetét implikálja.
A tervezett felejtés a dokumentum tárak szakterülete, amelyek esetében ez nem jelent mást, mint „az iratok tervszerű megsemmisítését”. Az archívumok azonban nemcsak úgy felejtenek, hogy az iratok egy részét tervszerűen megsemmisítik. Az archívum ugyanis nemcsak megőrzi, de el is rejti szemünk elől azt, amit archiválni kíván. Olyan fal, amely elzár bennünket a valamikori valóság, az elmúlt emberi történetek lehetséges többszólamúságától. Ezeknek a falaknak a megszabásában központi szerepük van a mindenkori uralkodó hatalmi diskurzusoknak, amelyek a tudás feletti kontroll megtartásának érdekében saját félelmüktől vezérelve a végletekig képesek elmenni a öncélú, „helyes” olvasatuk érvényre juttatásában.
Melyek azok az információk, amiket az intézmény megoszt az egyetemi polgársággal? Habár az archívumok decentralizálódásával és demokratizálódása következtében ma mindenki saját maga levéltárosává válik, az egyetem megtartva hatalomgyakorlását sok esetben rejtve tartja az itteni hallgatók és dolgozók életét befolyásoló történéseket. Valóban csak csíkokra szétvágott formába juthatunk hozzá a pl. szenátusi gyűlés jegyzőkönyveihez, vagy a transzparencia felé fog nyitni a Képző?

JENESES Ádám
.ACCEL. - - - - - -
2017
Installáció

„Ha[..] eleget teszünk ezen a téren is hazafias kötelességünknek, akkor tudatára fogunk ébredni annak, hogy csak ily módon tudjuk ellenségeinknek a megsemmisítésünkre irányuló törekvéseit meghiúsítani és csak így tudjuk a ránk kényszerített háborúnak a részünkre kívánatos előnyeit megteremteni.”
Ferenczy Ödön: Harc a kémek ellen (1939)

KOLLÁR Zsófia
„Nem lom”
2017
Installáció

Mindaddig, amíg egy tárgy rendelkezik valamiféle értékkel, nem kerülhet a lom kategóriájába. De hogyan is határozható meg az értéke, és ki jogosult ezt megítélni? A tárgyakra vonatkoztatható értékkategóriák könnyen cserélődhetnek. Egy tárgyat funkcionális értékének megszűnésével vagy egyszerűen szemétnek minősítenek, vagy adott esetben figyelembe veszik annak esetleges eszmei jelentőségét, így marginális tárgyként továbbra is megtarthatja létjogosultságát és jelenlétét, csupán azzal, hogy jelent valamit - így bekerülhet például egy múzeum vitrinjébe vagy egy archívumba. A Magyar Képzőművészeti Egyetem művészettörténeti diagyűjteményének sorsa azonban továbbra is kérdéses. Noha oktatási segédanyagként a dia elvesztette használati értékét, ugyanakkor jelentősége miatt a gyűjtemény mindenképp muzeális értékkel bír. Jelenleg azonban a gyűjteményt tartalmazó két diatároló nem csak a “kulturális emlékezet szemétdombján”, de egyfajta tényleges lomtárban is tengődik az egyetem egyik félreeső folyosóján, elborítva a különböző tanszékek kiselejtezett bútordarabjaival és egyéb lim-lomokkal. A kiállítás alkalmából a diatárolók a lomokkal együtt most átkerültek a Barcsay kis termébe, ideiglenes lomtárrá alakítva azt. A kiállítás kontextusában a diagyűjtemény továbbra is elveszve a lomok között, de ismét jelentőséget kap, használatba kerül és láthatóvá válik.

KOLLÁR Zsófia
Camera Obscura
2017
Installáció

A lomtárként használt folyosótól nem messze található egy másik tárgy is, azaz inkább csak egy bizonyos kis lyuk és az általa keletkező jelenség az ajtó üvegére vetülve – történetesen egy camera obscura -, amelynek jelenléte és jelentősége a diagyűjteményhez hasonlóan talán nem mindenki számára evidens. A kiállításon hallható interjúban Győri István mesél a jelenséghez fűződő emlékeiről.

TAKÁCS Ádám – KOVÁCS Máté
Kék Hering
2017
Installáció

Az MKE könyvtárában fellelhető video-archívum kiterjedt képet ad az elmúlt évek számos eseményéről. Képzővel kapcsolatos TV-riportok „amatőr” dokumentációk diákfórumokról, körbejárásokról, kerekasztal-beszélgetésekről.
A video alapját egy jelentéktelennek tűnő, kiragadott részlet, egy a háttérben feltűnő falra fújt graffiti szolgáltatta. A falrészletről (Epreskert, 2-es épület, lépcsőforduló, a kerek ablak felett/mellett) akkor és most készült felvételek keverednek.
Az archív felvételekért köszönet a MKE Könyvtárának és Kis-Tóth Ferencnek.

TÁMOGATÓK

Magyar Képzőművészeti Egyetem

www.mke.hu

Kapcsolat: exhibition@mke.hu