BARNAFÖLDI Anna

http://annabarnafoldi.tumblr.com/
Eredj a Pokolba! 2018.
VR alkalmazás
+ VEZETŐ a MOLNÁR és TRILL-féle POKOL-KÖRKÉPHEZ (másolat)

A Pokol körkép 1896. májusában nyílt meg az akkori Aréna út - Városliget sarkán.
A körkép igazgatója, a koncepció kitalálója és a „marketing managere” nem más volt mint Gárdonyi Géza. Neki támadt az az ötlete, Feszty körkép sikerének hatására s mert éppen Dante Isteni színjátékának fordításán dolgozott, hogy Dante Poklát készítesse el Körkép formájában.
Az alkotók, Molnár Árpád és Trill Károly díszletfestők, Ligeti Miklós szobrász és mások készítette Pokol, bár kapkodva ugyan, de megnyitotta kapuját és Gárdonyi marketing tevékenységének köszönhetően (cikkek, dalok, indulók stb.) június közepéig még a százezredik látogatót is elérte (lásd Kiállítási Újság 1896 június 28.).
Mégis Gárdonyi bukott vállalkozásának tartják számon a Poklot, ugyanis a körkép megnyílt, a munkálatok azonban nem fejeződtek be, s bár a kiállítás nappal működött, este tovább zajlott az építés. Esztétikai okoknál fogva is kudarcnak találták a művet, Fesztyné Jókai Rozália visszaemlékezése szerint a körkép “Bádog barlangokban, bádog sziklákon, vörös fényű villanykörtéktől megvilágított, bádogfantáziával megrajzolt, bádogból kivágott, bádog kárhozottak gyűjteménye volt ez. Szegény bádogpokol ....Olyan volt az egész, mint a mostani barlangvasút.” (Feszty Árpádné: A tegnap, Bp. 1924. Légrády, 14. p).
A körképnek lényegében nyoma veszett, csupán a Gárdonyi Géza által fordított Pokol könyv illusztrációi ismerjük, melyek a Molnár-Trill féle körkép festményekből lettek beemelve.
Ezeknek a képeknek a felhasználásával egyfajta rekonstrukciót hoztam létre a virtuális valóság segítségével. Ezen alkalmazásban a néző a Pokol képeiben sétálhat, miközben a Gárdonyi által felkért Dankó Pista szerzeményét, az Eredj a Pokolba induló dallamait hallhatja.

DOBÓ Bianka

http://www.dobobianka.hu/
Újrarendezés 2018.
Két részből álló installáció. Első rész: acél, zománcfesték, 56x86cm, második rész: mágnestábla, acél, mágnes, 60x90cm

Horvay János 1908-ban pályadíjat nyert alkotása a maga korában is sok vihart kavaró, első budapesti Kossuth szobor. A szoborcsoport alakjait környezetükből kiragadtam és mágnesekkel whiteboardra helyeztem. Az installáció lehetőséget ad a látogatóknak a beavatkozásra, az alakok újrarendezésére és környezetük szabad megalkotására. Bármely köztéri szobor felállításakor a körülötte lévő tér rendezőinek gondolni kell arra, mit szeretne a járókelőkkel közölni az rendezés módjával, a szobrokhoz való kapcsolatával, s hogyan tudja módosítani a kialakított környezet a szoborcsoport tagjai közti kapcsolatokat. Az installáció interaktív, arra szeretném biztatni a látogatót, hogy rendezze át a szobrokat és a mellékelt tollal szabadon alkossa meg környezetüket. Ha megteheti, kérem hogy dokumentációs célból készítsen fotót az változtatásról és küldje el az ujrarendezes@gmail.com e-mail címre. Előre is köszönöm.

Munkáim alapjául Erdélyi Mórnak az 1908-as Kossuth szobor pályázatra beérkezett pályamunkákról készített 114 részes fotósorozata szolgált, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében található. A kiválasztásnál fontos volt számomra, hogy ez egy ma is létező köztéri alkotás, vagyis lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálhassam a fotón szereplő valamikori műtárgy utóéletét, környezetének változását és mai állapotát. Ezért esett a választásom a győztes pályázó, Horvay János szoborcsoport tervéről készült fotókra.

Emlékváltó, 2018.
LED, karcolt plexi, 45,5cm x 34cm

Az 1927-ben felavatott Kossuth szoborcsoport a Parlament előtti Kossuth téren ma mint másolat látható az eredeti helyszínen. Horvay János eredeti szobrait lebontásuk után különálló darabokban, alapzat nélkül szállították el és állították fel Dombóváron a Szigeterdőben, ahol ma is láthatók. A Horvay-féle szoborcsoportot 1952-ben Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth szoborcsoporja váltotta fel, mely mára ugyancsak eltűnt. Alakjait eredeti alapzatuk nélkül a budapesti Orczy-kertben állították fel.

Az emlékezet politika váltakozásával a Kossuth ábrázolások is váltották egymást. Az installáció felváltva mutatja a Kossuth szobor főalakját Horvay János és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai nyomán.

A Kossuth szoborcsoport történetét összefoglaló poszter, 2018. Infografika, digitális print, 70 x 100 cm

KOLLER Margit

http://www.kollermargit.com
Az emlékezés mérése, 2018.
Installáció. Hang, vetítés, objektek

Hány generáció alatt kopik ki egy ember emléke, meddig menekíthető át tárgyainkkal?
Wendt Mária 1920-ban szerezte meg oklevelét az Országos Magyar Királyi Rajztanárképző Főiskolán. Dédunokája, vagyis én, majdnem száz évvel később, 2015-ben diplomáztam ugyanitt, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Időközben az ország történelmével együtt családunk is jelentős változásokon ment keresztül. A területi veszteségekkel a család szétszakadt, a különféle politikai rendszerek alatt előbb bujkált majd vagyonát elvesztve többszörösen deklasszálódott, de a két köztes generáció után újra van művész a családban - azonban sosem találkoztunk.
Dédnagymamám az élményeit a ’10-es évektől fényképeken örökítette meg, azokat albumokba rendezte, melyek korképként mutatnak a priváttól a kollektív történések felé. A fotók történetei csak részben ismertek előttem, jórészt viszont már örökké feledésbe merültek. Nagymamám közvetítőként idézi fel a képeken és a megmaradt tárgyakon keresztül a családunk történetét átszövő szűkebb és tágabb eseményeket. A történelem ezen a ponton a személyes emlékezet szövevényébe gabalyodik.
Az installáción keresztül néhány fennmaradt tárgyunkkal, ahogy nagymamám hívja: a „Nagyimúzeum” ereklyéivel és a személyes történetekkel rekonstruálom a hiányosan összerakható, kopott emlékképeket.

Manuel F. CONTRERAS - PETERNÁK Anna

Az emlékezés élménye, 2018.
dokumentumfilm, 21 perc

Manuel F Contreras Kolumbiában született dokumentumfilm készítő, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának a hallgatója Budapesten. Kutatási területe a Latin-amerikai dokumentumfilm, számos nemzetközi filmfesztivál munkatársa.

A film egy speciális nézőponton keresztül mutatja be az értékes Strobl-hagyaték néhány darabját: Stróbl Mátyás, Strobl Alajos unokája saját otthonában mesél a műalkotásokról, amelyek között nemcsak szobrok vannak, hanem festmények, fényképek, sztereofényképek és rajzok is. A családban ugyanis nemcsak Strobl Alajos volt művész, hanem testvérei, Zsófia és József is, továbbá József felesége, Marianne (Maria Nentwich), és Alajos felesége, Kratochwill Alojzia. A hagyatékkal jelenleg elsősorban a család foglalkozik: Stróbl Mátyás a testvérével, dr. Stróbl Alajossal együtt könyvsorozatot ír szobrász nagyapjuk művészetéről. Néhány éve megjelentették édesapjuk, Stróbl Mihály visszaemlékezéseit (A gránitoroszlán – Strobl Alajos), ez jelenleg is a legfontosabb forrás mindazok számára, akik a Strobl család életét és a szobrászművész alkotásait tanulmányozni akarják. Strobl Alajosról nem jelent még meg átfogó monográfia, bár történtek lépések az ügyben, de eddig még senki nem vállalta, hogy Strobl művészetét tudományos igénnyel feldolgozza. Erre, és a család többi művészére szeretnénk felhívni a figyelmet ezzel a filmmel.

PETERNÁK Anna

http://www.peternakanna.hu/portfolio/
Stróbl Mátyás mesél, 2018
képvetítés és audioguide, 19 perc
sztereofelvételek: Strobl Alajosné Kratochwill Alojzia
audio guide hang: Stróbl Mátyás
képvetítés összeállítása: Peternák Anna
sztereonéző doboz: Csábi Ádám
külön köszönet: Stróbl Mátyás, Szegedy-Maszák Zoltán, Peternák Zsigmond, Fernezelyi Márton

A képvetítésen látható sztereofotók Strobl Alajosné Kratochwill Alojzia felvételei, aki 1903 és 1927 közt rendszeresen készített fényképeket a férje műveiről és dokumentálta közös életüket. A sztereofotók megőriztek valamit a szobrok által keltett térélményből, és ezáltal intenzív időutazás-érzést nyújtanak. A felvételek jelentős része az Epreskertben készült, a jelenleg is szobrászműteremként működő épületben vagy a kert bizonyos pontjain. A képvetítés elsősorban epreskerti – tehát a Képzőművészeti Egyetem történetéhez szorosan kötődő – fotókat mutat be, különös tekintettel az olyan jelenetekre, amikor egy szobor készülőben van, akár modellel vagy a szobrászokkal együtt látható, s még nem nyerte el végleges formáját. Olyan szobrokról is láthatunk képeket, amelyek nem maradtak fenn, például Széchenyi Gyula portréja, vagy az úgynevezett izlandi nőről készített kútszobor, melynek modellje az 1913 tavaszán Budapesten rendezett nemzetközi nőkongresszuson részt vevő dán diáklány és suffragette, Leuvey Asmusen volt. Az audio guide-on Stróbl Mátyás, a szobrászművész Strobl Alajos és az amatőr fotográfus Kratochwill Alojzia unokája mondja el gondolatait a képekről.

Gránitoroszlán

Izlandi nő

Lotz Károly kiállítás, Műcsarnok

Széchenyi Gyula

Szobormosás

Erzsébet

Sztereokártyák
Strobl Alajosné Kratochwill Alojzia, Strobl Alajos és ismeretlenek felvételei

A kis méretű, fekete sztereonézők kézbe vehetők és a kártyákon szereplő sztereofotók megtekinthetők: a kártyát a sztereonéző téglalap alakú tartó részébe kell illeszteni és a lencsén keresztül nézni. A kártyák hátoldalán rövid információ (fényképész, helyszín, dátum) olvasható. Míg az audio guide-al kombinált sztereonézőn keresztül főleg epreskerti képeket lehet látni, a sztereokártyákon másféle helyszínekkel is találkozhatunk, például a felvidéki Strobl-rezidenciával és környékével, a Strobl házaspár külföldi utazásainak helyszíneivel, a ruszkicai márványbányával, vagy a műcsarnoki Lotz-kiállítással (1905), amelynek dekorációját Strobl Alajos készítette.

PÁLINKÁS Bence György

http://palinkasbencegyorgy.hu/
Kolóniák, 2018.
Krumplinyomat, pigment, tustinta, tojassargaja, cseresznyegyanta, nyulenyv

2016-os római utazásom során a Forum Romanumon a legmeghatározóbb élményem a romokból kinövő bálványfák (Ailanthus altissima) virulens kolóniáinak látványa volt. Az egykor Tehénlegelőként ismert területen a romok nagyrészt földel és természetes élővilággal voltak borítva, majd a romok a Grand Tour és Piranesi nyomatai hatására érdekessé váltak, így lepucolták a földréteget a növényzettel együtt (1803-tól). A látvány három eleme így az antik Róma oszló kő- és terrakottamaradványai, a romlást konzerváló aluminiumszerkezetek és a romokat lebontó, élőhellyé alakító bálványfák. A hely növényzetének két korábbi fázisa jól megfigyelhető Piranesi metszetein és a késő 19. századi fotókon.
http://corvina.mke.hu:8080/voyager/images/piranesi/original/00784.jpg
http://corvina.mke.hu:8080/voyager/images/foto/974/974-06.html

PETTENDI SZABÓ Péter

Lassú nézés, 2018.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fotográfia-gyűjteményének darabjain olyan részleteket kerestem, amelyek nem a képen kiemelt, leghangsúlyosabbnak számító elemek. A fotók központi motívumai általában úgyis mindenkinek megragadják a szemét, aki kézbe veszi az eredeti felvételeket, vagy a felvételeket tartalmazó albumok, itt a kiállításon is bemutatott, reprodukcióit. Az eredeti fényképek felbontása megengedi, hogy kinagyításukkal olyan részletekre fordítsuk a figyelmünket, amelyek - különösen a mai képnézési tempó mellett - szinte észrevétlenül maradnának. Vegyük észre azokat a tekinteteket és eseményeket, amelyek a figyelmünk okán teljesednek ki közvetlenebb, a képek nézőjét is magukba foglaló, emberi történetekké.