Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei
CZENE Márta, CZIGÁNY Ákos, FESZL Frigyes, FUSZ Mátyás, GRÓF Ferenc, JOVÁNOVICS György, JUNGFER Gyula, KOÓS Gábor, KÓSA János, Adolf LANG, LENGYEL András, LOTZ Károly, PLATZER Antal, RÉVÉSZ LÁSZLÓ László, TRANKER Kata, Katarina ŠEVIC, SZÁSZ Veronika
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói:
Auer Alexandra, Szakács Vivien, Csoma Tirza, Döbröntei Klára, Fehér Luca, Heim Fanni, Korognai Eszter, Lanuery Tom, László Dávid, Mészáros Dominika, Panák Laura, Skladanová Friderika, Sziládi Szabolcs
Kurátorok: LÁZÁR Eszter művészettörténész, A Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója RÉVÉSZ Emese művészettörténész, a Művészettörténet Tanszék oktatója
Kiállítási koncepció: RÉVÉSZ Emese
Megnyitó: 2022. február 22. 18.00
A kiállítást megnyitja:
Bojár Iván András művészettörténész
Közreműködik
Sárréti Márton (hegedű) és Tóth Barnabás (gordonka), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói
Megtekinthető: 2022. február 23. – március 19.
Hétfő-péntek: 14.00 - 19.00, szombat: 10.00 - 18.00
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem
Nyilvános tárlatvezetések (zárójelben a tárlatvezetést tartó személyek nevével):
március 5., 15 óra (Lázár Eszter és Révész Emese),
március 7., 17 óra (Bojtos Anikó és Lázár Eszter),
március 19., 15 óra (Lázár Eszter és Révész Emese).
Andrássy út 69. - az Andrássy út egyik legszebb palotája. Idén 145 éves. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona. Azé az intézményé, amely idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját.
Az MKE alapításának 150 évfordulójára rendezett eseménysorozat harmadik tárlata az egyetem műemléki épületeinek egyikét, az Andrássy út 69-es szám alatt álló palotát állítja középpontba. Kik voltak a lakói? Mikor milyen célra használták? Volt kiállítótér, múzeum, vásári látványosság, hivatal, kabaré, színház és műterem. Egy épület életrajza - egy szelet a magyar művészet történetéből.
Régi Műcsarnok
Az 1877-ben elkészült épületet Adolf Lang tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. A díszes palotát, amit akkor Műcsarnoknak neveztek, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette azzal a céllal, hogy a párizsi szalonok mintájára, itt rendezzék meg évente az aktuális képzőművészeti tárlatokat. Ez volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere. Amikor 1896-ban a Hősök terén elkészült a tágasabb új Műcsarnok, a Társulat oda költözött át. Ettől kezdve Régi Műcsarnokként élt a köztudatban. Az épületet 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Bábszínház használja.
Lotz-falképek
A tárlat közvetlen apropóját az adja, hogy a Régi Műcsarnok mennyezetét díszítő Lotz Károly falfestményeket 2021 végén restaurálták. Témája szorosan kötődik a Műcsarnok funkciójához: Lotz allegorikus női figurái a művészeti ágakat (Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet), valamint az akadémikus művészet alapfogalmait (Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia) testesítik meg. A kiállítás az épület izgalmas történetén kalauzolja végig a látogatót, fókuszában Lotz Károly falképeivel. Láthatjuk a falképek vázlatait, és kortárs művészek olyan munkáit, amelyek magáról a művészetről szólnak.
Régi és új
A Régi Műcsarnok 1877 és 1945 között kibontakozó történetét régi dokumentumok, fotók, építészeti tervrajzok és műtárgyak idézik meg. Ezeket olyan modern és kortárs alkotások egészítik ki, amelyek magáról a kiállító térről mint színpadról és hatalmi térről szólnak. A kiállító tér - színpad, amelyet a benne megjelenő művek töltenek meg értelemmel és jelentéssel.
A kiállítás designját az egyetem látványtervező hallgatói valósították meg, a grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készíti. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely egyszerre utalhat a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is.
Térfoglalások
Egyik alapkérdésünk arra vonatkozik, hogy miként érvényesült az épület történetében a különféle kulturális erőterek hatása. A palota kezdetben a magas művészet otthona volt: itt rendezték meg az évi nagy szalon tárlatokat, 20 év alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tárva a közönség elé. 1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt című festményét. Az épületben kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. 1896 mindez átadta a helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven viaszmúzeum nyitotta meg kapuit, 1907-ben pedig itt nyitotta meg Nagy Endre a Modern Színház Kabaréját. 1945 után a kiállító terek egy részébe a Képzőművészeti Főiskola műtermei költöztek, az alagsori régi kabaré helyén pedig kialakították a Bábszínházat. A kiállítás archív hang- és képanyaggal idézi meg a 19. századi szalon tárlatok hangulatát, a viasz bábok kiállítását és a századfordulós kabarék miliőjét.
Grafikai arculat: TARCSA Rebeka
Kurátor asszisztens: Végh Dóra
Az MKE150 projektvezetője és a kiállítás koordinátora: Uszkay Tekla
Külön köszönet: É. Kiss Piroska, Kiss Gabriella, Zeke Edit a Látványtervező Tanszék oktatói, valamint Bartis Elemér, Bácsi Barnabás, Bojtos Anikó, Bóna István, Gabelics Antal, Heitler András, Ménesi Kristóf, Perlaki József, Peternák Miklós, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény munkatársai
A Régi Műcsarnok kronológiája
1861 – Megalakul az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT).
1865 – Kiállításaikat a Magyar Tudományos Akadémia bérelt helyiségeiben tartják.
1871 – Elkezdődik a Pest történeti bevárosát a Városligettel összekötő Sugár út (mai Andrássy út) kiépítése.
1872 – A főváros kedvezményes áron, a Műcsarnok építésére átengedi a Társulatnak a Sugár út egyik telekcsoportját.
1874 – A Társulat a telek egy részét eladja a Kultuszminisztériumnak, a jövendőbeli Mintarajziskola felépítésének céljára. Határoznak arról, hogy a felépülő Műcsarnokot megosztják majd az Iparművészeti Múzeummal és építését, díszítését adományokból fedezik. Széleskörű társadalmi összefogással megindul a gyűjtés a Műcsarnok építésére. Áprilisban nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a kiállítási épületre. A zsűri Adolf Lang neoreneszánsz pályaművét hirdeti ki nyertesként.
1876 – Elkészül a Mintarajziskola Rauscher Lajos által tervezett, neoreneszánsz épülete. Az 1876/77-es tanévet már az új helyen kezdi az intézet.
1877 – November 3-án az uralkodó részvételével ünnepélyesen felavatják a Műcsarnok palotáját. Megnyílik a Társulat palotaavató tárlata és az Iparművészeti Múzeum kiállítása.
1879 – Elkészül a Zeneakadémia palotája, szintén Adolf Lang tervei szerint.
1896 – Az Ezredéves Kiállítás évében megnyílik a városligeti új Műcsarnok és az Üllői úti Iparművészeti Múzeum: az Iparművészeti Múzeum és a Képzőművészeti Társulat kiköltöznek az épületből. Május 17-én az Andrássy út 69. szám alatt megnyit a Plasticon viaszbáb múzeum kiállítása.
1897 – Itt rendezi meg a Nagybányai Művésztelep bemutatkozó fővárosi tárlatát.
1899 – Az épületet a Magyar Vasúti és Hajózási Klub veszi bérbe.
1907 – Az alagsorban megnyílik Nagy Endre Modern Színház Cabaret-ja. A tér ettől fogva, szinte folyamatosan színházi célokat szolgál.
1913 – Az épület új bérlője az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum.
1918 – Mivel a Társulat nem tudja fenntartani az épületet, eladja az Állat- és Takar-mányforgalmi Rt.-nek. Az Rt. feloszlása után azt az állam, azaz Kultuszminisztérium visszavásárolja.
1924 – Az Iparművészeti Társulat és a Képzőművészeti Társulat kiállításai láthatóak.
1928–35 – Emeletén Petrovics Elek rendezésében a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára kap helyet.
1944-45 – A háború utolsó éveiben beköltöznek a művészhallgatók a Régi Műcsarnok épületébe, az első emeleten például Bernáth Aurél és növendékei dolgoznak.
1948-49 – A Képzőművészek Szabad Szervezete modern kiállításokat rendez tereiben.
1949-től a Képzőművészeti Főiskola kiállítóhelye lesz. A régi kabaré helyére beköltözik az Állami Bábszínház.
1988 – Barcsay Jenő halála után Barcsay Teremnek nevezik el az emeleti kiállítóteret.
