MEGHÍVÓ

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék másodéves hallgatói tisztelettel meghívják az Ön itt áll! című kiállításuk megnyitójára, amely a Nagyváros brand (kurátor: Szigethy Anna) projektjeként valósul meg a Fotóhónap2018 keretében.

2018. november 14., 19:30
Fuga Budapesti Építészeti Központ
(1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)

Nagyváros brand

Nagyváros brand - történeti és kortárs fotóművészek városképe Berlin és Budapest, illetve európai nagyvárosok tükrében

Sybille Bergemann, Ute Mahler, Werner Mahler és az MKE Képzőművészet-elmélet szakos hallgatóinak kiállítása
2019. 11.14.-12.03.
FUGA – Budapesti Építészeti Központ

Berlini múzeumokban, könyvesboltokban és turistahelyeken sétálva világossá válik, hogy a város milyen jól alakította a Fal lebontása óta a saját városképét, imázsát. A meghívásra vagy kíváncsiságból odaérkező, hosszabb-rövidebb ideig a városban dolgozó fotóművészek sorozatait nézegetve egy nagyon határozott és erős anyagot kaphatunk a város múltjának ikonikus időszakairól, helyszíneiről, a város önképéről - a számtalan fellelhető album és kiállítás segítségével. Ez persze fontos a turizmus szempontjából, de ad egy öngerjesztő energiát is a városnak; a Made in Berlin címke a berliniek számára is különleges jelentéssel bír, egy erős hangulati tényező.

A Nagyváros brand című kiállításban megpróbálunk felvillantani ezt az erős hangulatot, amit Berlin (többek) között sugall: Sibylle Bergemann a 70-es, 80-as években készült kelet-berlini városfotóival, életképeivel szerepel a kiállításon; Ute Mahler és Werner Mahler pedig a Külvárosi Mona Lisák portrésorozatával.
Bergemann kelet-berlini jeleneteit a hetvenes évektől a Fal lebontása utáni időkig, a kilencvenes évek elejéig tartó időszakból válogattuk. Nemcsak a történelem ismeretében megrázó nézegetni ezeket a szomorú és komor képeket egy leigázott és szétszabdalt városról; beletörődött lakóiról, vádló tekintetű vagy groteszk maszkos kisgyerekekről. Lehet egy fotón a szocializmus dicsőségét megörökítő új lakótelepnegyed; az előtérben elszántan gyomláló néni azonnal megkérdőjelezi azt. Mindenféle előzetes ismeret nélkül is érzékeljük a kétértelműséget, az iróniát, a szomorúságot, amit Bergemann képes a fotóiba sűríteni.
A kiállításon Ute Mahler és Werner Mahler művészektől közös munkájukból, a Külvárosi Mona Lisák című sorozatból válogattunk portrékat. Nagyvárosokban, mint Berlin, Reykjavík, Liverpool, Minszk vagy Firenze fiatal nőket kerestek, akiket érdekesnek találtak és felkérték őket, hogy lakóhelyük környékén lefényképezhessék őket. A hátterek a sokszor egyforma, beazonosíthatatlan elővárosok (amelyek nagy méretben is kiállításra kerültek az arcképek mellett), a lányok öltözete egyszerű, de a klasszikus festményekről ismert kéz- vagy fejtartás és a fekete-fehér színvilág miatt időtlen hatása lesz a hétköznapi portréknak.

A Fortepan budapesti városképeinek sikere megmutatja, hogy a mindenki által ismert városi helyek egy adott történelmi korból milyen másnak, ijesztőnek vagy nosztalgikusnak hatnak összevetve az aktuális képpel; egyáltalán, milyen erős emocionális töltettel bír - különösen igaz ez, ha a bemutatás művészi, vizuálisan erős megfogalmazásban történik.
Kár, hogy Budapestről nincs ez dokumentálva, kiadva: időnként előkerülnek sorozatok egyes művészek életműve kapcsán, de nem helyspecifikusan vagy tematikusan. A kiállítást ennyiben témaindítónak szánjuk; egy kutatási projektet kezdeményeztünk Budapest saját identitásának vizuális kifejezésére. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapszakos hallgatóinak kutatási projektje, az Ön itt áll! - Budapest művészeti koordinátái 1968-1993 címmel a városi térhasználatról szól, az ebben az időszakban készült művek; akciók, performanszok, helyspecifikus installációk, videóművek és fotósorozatok felhasználásával.
Egy képzeletbeli térképre helyezve az alkotások helyszíneit, Budapestnek egy olyan arcát szeretnénk láthatóvá tenni, amelyben a városrészek, terek többletjelentést kapnak az ott dolgozó művészek művei miatt; amit fel lehet fedezni és beépülhet a városról alkotott, közös képünkbe.

Ön itt áll! koncepció

Ön itt áll!
Budapest művészeti koordinátái
1968-1993
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet alapszakos hallgatóinak kutatási projektje a városi térhasználatról 1968-1993 közötti művészeti akciók, performanszok, helyspecifikus installációk, videóművek és fotósorozatok felhasználásával.

A rendszerváltás előtti időszak Magyarországán a köztér használata és a nyilvánosság határai egyáltalán nem voltak egyértelműek. A város különböző helyszínein megvalósult spontán művészeti megnyilvánulásokat, mint például egy szokatlan helyen és időben történő magányos üldögélés, ma már talán egyéni gerilla akcióknak mondanánk. Azonban az egyszerű provokáción túl, a nyilvánossághoz és a városi térhasználathoz fűződő komplex viszonyt is árnyalják ezek az egyszerűnek tűnő gesztusok.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék másodéves hallgatói azt vizsgálják Ön itt áll! című alapkutatásukban, hogy hogyan írják át a mai Budapest-imázst azok a művészek, akik 1968 és 1993 között másképpen viszonyultak a fővároshoz, Budapest különböző jelentéssel bíró helyszíneihez. Hogyan értelmezik át a rendszerváltás előtt a magányos utcai művészeti megnyilvánulások a város helyszíneit (Hősök-tere, Váci utca, Városliget), és milyen kérdések fogalmazódnak meg ugyanerről, az 1993-ban megrendezett eseménysorozat pályázati felhívására beadott művek esetében (Polifónia- A társadalmi kontextus mint médium a kortárs művészetben)?
A kiállításon szereplő Budapest térképére felhelyezett munkák nagy része helyspecifikus, efemer akció volt, amelyeknek fotódokumentációit fővárosi, online vagy személyes archívumok őrzik. Az anyaggyűjtés és a munkák válogatását követően, a tárgyszavazó katalógusrendszereket továbbgondolva, hashtageket rendeltünk a művekhez. Az akciók dokumentációja mellett, budapesti helyszínekre (lakótelep, pályaudvar) fókuszáló fotósorozatok is bemutatásra kerülnek. A tanulmányi-kiállítás másik egysége a vitrinekben található napi sajtóból és útikönyvekből álló, a térképen kijelölt helyszíneket követő gyűjtés, ahol ugyanarról a geopolitikai kontextusban elhelyezkedő Budapestről van szó, de ez egy másik Budapestnek, ha tetszik, a nyilvánosnak és a hivatalosnak a lenyomata.
Bár a kijelölt időszakhoz kapcsolódó alapkutatás a város művészeti koordinátáinak ezúttal csak egy részét tudta felhelyezni a térképre, reményeink szerint nemcsak arra kínál támpontokat, hogy egy kevésbé ismert Budapestet mutasson be, hanem olyan kutatási kezdeményezést is felvillant, amely tetszőleges műfaji és időszaki keretek meghatározásával Budapestet egy komplex, folyamatosan alakuló városként térképezi fel művészek munkáin keresztül.

Kurátorok: Farkas Tiffany, Grisztel Eliza, Krnács Sára, Polgár Anett Enikő, Szentimrey Borbála Klára, Szőlősi Dominika, Tóth Gréta, Úri Szűcs Luca, Várhelyi Valentina

Témavezetők: Lázár Eszter, Szigethy Anna
A projekt a Kiállítás rendezési gyakorlat szeminárium keretein belül valósult meg.

Grafika: Szmolka Zoltán, Úri Szűcs Luca

A kiállítás megtekinthető: 2018.november 14. – december 3.