A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2024. április 22-26. között rendezte meg nagy sikerű Nemzetközi Hetét.
A Nemzetközi Hétre Európából, Ázsiából és Afrikából is érkeztek vendégelőadók, akik bejárták egyetemünk valamennyi helyszínét, és egy-egy igazán különleges témában tartottak előadást vagy workshopot a hallgatóknak és a partnerintézményekből érkezett érdeklődőknek.
Négy külföldi előadóval készítettünk interjút Ghánától Indonéziáig, ezeket publikáljuk itt a Nemzetközi Hírek alatt.

Interjú Agni Saraswatival (ISI, Indonézia)

Bemutatná az ISI Yogyakarta művészeti karát?

Az Indonéziai Művészeti Intézet, más néven Institut Seni Indonesia (ISI) Yogyakarta hivatalosan 1984. július 23-án indult állami intézetként. Az ISI Yogyakarta jó hírnevét a kiváló oktatásnak köszönheti, amely a yogyakartai művészeti oktatás meghatározó éveire nyúlik vissza, az ASRI Vizuális Művészeti Akadémia 1950-es, az AMI Zeneakadémia 1952-es és az ASTI Táncakadémia 1961-es megalapításával. A három intézmény 1984-es egyesülését követően az ISI Yogyakarta Indonézia legnagyobb művészeti intézményévé vált. Az intézet a művészetéről és kultúrájáról ismert város, Yogyakarta szívében található. Az ISI Yogyakarta olyan kiemelt programokban vesz részt, mint a nemzetközi közösségi szerepvállalás, amely a nemzetközi felsőoktatás és a helyi közösség közös programja. Az ISI kiemelkedő szerepet játszik a multikulturális művészeti értékek megőrzésében és fejlesztésében nemcsak Yogyakarta, hanem egész Indonézia területén. Továbbá az ISI fontos szerepet játszik az indonéz művészet és kultúra külföldi megismertetésében.

Az ISI Yogyakarta három művészeti kara a következő:

1. Képzőművészeti Kar és Design (BA): képzőművészetet (grafika, festészet, szobrászat); kézművesség (kézművesség; batik és divat (szakképzés); design (belsőépítészet; vizuális kommunikáció; termék; média); és Arts Management (Arts Management; Arts Conservation).
2. Előadóművészeti Kar (BA): tánc; etnomuzikológia; színház; bábművészet; karawitan/gamelan zene; előadóművészeti oktatás; zene; zeneszerzés; zene az oktatásban; zenei előadás (szakképzés).
3. Hangfelvételes médiaművészeti kar (BA): film és televízió; fotográfia; animáció (szakképzés); filmgyártás (szakképzés).

Az ISI Yogyakarta posztgraduális programja: kutatás és alkotás mesterképzés; művészeti menedzsment mesterképzés; és doktori képzés a kutatás és alkotás területén.

Az egyetem/intézmény honlapja és közösségi médiája:

https://isi.ac.id/

https://uia.isi.ac.id/

Említene valami különlegeset vagy tipikusan helyi jellegzetességet az ISI Yogyakartáról?

Az ISI Yogyakarta Képzőművészeti és Filmes Karai izgalmasan ötvözik Indonézia helyi, tradicionális művészetét a globális nézőponttal.
Továbbá az intézmény szoros kapcsolatokat ápol olyan művészeti intézményekkel, mint a múzeumok és galériák. Gyakran hívnak meg hivatásos művészeket, kurátorokat és filmeseket vendégprofesszornak, lehetővé téve a hallgatók számára, hogy szakértő mesterségbeli tudással gazdagítsák tanulmányaikat.
Az egyetem organikus hálózatot és olyan egyenlőségen alapuló környezetet ápol, amely tökéletes a fiatalabb diákok számára. Számos ismert indonéz művész és filmes, mint Heri Dono, Entang Wiharso, Eko Nugroho és Ifa Isfansyah (a Jogja Netpac Ázsiai Filmfesztivál ügyvezető igazgatója) ezen a karon végzett, és sikeres nemzetközi karriert futott be.
Mindemellett a művészi személyiség és identitás fejlesztésére irányuló kísérletezés az oktatási rendszer egyik érdekes része.

Ön előadást tartott Yogyakarta Art Scene and Indonesian Contemporary Art címmel. Bemutatná a témát?

Az előadásom arra világított rá, hogy az indonéz közönség az 1970-es évek eleje óta használja a "kortárs művészet" kifejezést. Számos esemény fémjelezte az indonéz modern művészettörténetet. Például Gregorius Sidharta szobrászati alkotása (Tangisan Dewi Betari) lapos kialakítása miatt szakít a szobrászati művészeti hagyományokkal; ezért nem szobornak tekintik, és a közönség kritizálta. A következő incidens akkor történt, amikor a Jakartai Művészeti Tanács nagyszabású kiállításának zsűrije kiválasztotta a kiállítás legjobb műalkotásait. A tiltakozást az ornamentális absztrakt stílusok hangsúlyozása váltotta ki. A Jakartai Művészeti Tanács 1974 decemberében megrendezett Indonéziai Festészeti Nagykiállítására válaszul számos fiatal művész tiltakozott az indonéz művészet halála miatt küldött részvétkoszorúkkal. Ez az incidens "Fekete december" (1974) néven vált ismertté.
Egy évvel később a fiatal művészek összegyűltek Taman Ismail Marzuki néven, hogy új típusú művészetet állítsanak ki, új médiát használva Pameran Gerakan Seni Rupa Baru címmel, és megrendezték az Új Művészeti Mozgalom kiállítást (1975). A Bandungi Technológiai Intézet (ITB) és a yogyakartai STSRI (más néven "ASRI") képzőművészeti hallgatóinak egy csoportja alapította meg az Új Művészeti Mozgalmat. Az esemény során kiáltványt adtak ki az új indonéz művészetről. Az indonéziai Új Művészeti Mozgalom legjelentősebb művészei közé tartozik Jim Supangkat, FX Harsono, Dede Eri Supriya, Siti Adiyati Subangun és mások.
Az 1990-es évek elején olyan neves művészek, mint Heri Dono, Entang Wiharso és Titarubi olyan alkotásokat hoztak létre, amelyek társadalmi-politikai kérdéseket, történelmet, populáris kultúrát, a technológiát és a globális viszonyokat állították középpontba.
Kitértem a yogyakartai művészeti szcénára és annak infrastruktúrájára is, beleértve a művészeti vásárokat, művészek által működtetett tereket, galériákat, múzeumokat és biennálékat. A Tirtdipuran Link, a Kedai Kebun Forum, a Cemeti, a Studio Kalahan, a Kiniko Art, a Museum Affandi, a Jogja Biennále és az Art Jog a művészeti szcéna népszerűsítésében kiemelt szerepet játszott. Számos befutott művész bátorítja a fiatal művészeket azzal, hogy befogadó alternatív művészeti teret és környezetet alakít ki és biztosít számukra, és esélyt ad számukra a karrierjük előrehaladásához. Yogyakarta jól ismert oktatási és kulturális központ Indonéziában, iskolák és intézmények tucatjaival. Meleg trópusi éghajlatával és gazdag kulturális örökségével a város virágzó kulturális életet és élénk turisztikai életet kínál. Biztonságos és megfizethető, és ami a legfontosabb, kiváló kortárs művészeti és kézműves központjai vannak. Kiváló találkozási pont a művészeti diskurzushoz a művészek, értelmiségiek között.

Mi a jelenlegi projektje, min dolgozik jelenleg?

Egy prezentáción és néhány festményen dolgozom több közelgő projekthez. A kerekasztal egyik tagjaként veszek részt a 13. Ázsiai Tudósok Nemzetközi Találkozóján (ICAS 13), amelyet 2024. július 28. és augusztus 1. között rendeznek Surabayában, Indonéziában. A konferenciát a Nemzetközi Ázsia Tanulmányok Intézete és az Airlangga Institute of Indian Ocean Crossroads szervezi.
Az ISI Yogyakarta animációs tanszékének oktatója vagyok, de emellett továbbra is foglalkozom a saját művészeti projektjeimmel. 2024. június 26. és augusztus 26. között részt veszek a "Suara-suara" vagy Voices of Yogya Annual Art #9 című csoportos kiállításon, az indonéziai Bale Banjar Sangkringban.

Mit talált a legérdekesebbnek egyetemünkön?

A Magyar Képzőművészeti Egyetem számos érdekessége inspirált, többek között az Andrássy úton található főépület építészeti szépsége; az oktatási rendszer, amely függetlenséget, szabadságot és kísérletezést biztosít a hallgatóknak; az egyes hallgatók önfegyelme és időbeosztása a műtermi munkában; a modern eszközök és berendezések. Valamint a természetművészetet, amely az egyik olyan fontos program, amelyet Indonéziában is fel kellene karolni. A jövőben a művésznek szerepet kell vállalnia a természet és a környezet megőrzésében a művészeteken keresztül.