MKE Intézményi Művészeti Diákköri Műhely előkészítése és lebonyolítása – 2025/2026 – NTP-HHTDK-25-0052
Szakmai programsorozattal támogatta a fiatal alkotókat a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Tehetség Program

MKE Intézményi Művészeti Diákköri Műhely előkészítése és lebonyolítása – 2025/2026 – NTP-HHTDK-25-0052
Szakmai programsorozattal támogatta a fiatal alkotókat a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Tehetség Program
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás és a fiatal alkotók szakmai támogatása. Ennek fontos része az Intézményi Művészeti Diákköri Műhely (IMDK), amelynek programsorozata során a hallgatók előadásokon, workshopokon és műhelybeszélgetéseken vehettek részt.
Az IMDK lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők bemutassák alkotásaikat az egyetem szakmai zsűrije előtt. A bemutatókat követő szakmai visszajelzések és párbeszédek segítették őket alkotói szemléletük továbbfejlesztésében, valamint előadói készségeik erősítésében.
A program legeredményesebb résztvevői a Magyar Képzőművészeti Egyetemet képviselhetik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), ahol tovább bővíthetik szakmai tapasztalataikat és erősíthetik jelenlétüket a hazai művészeti életben.
Az OTDK-ra az idei mezőnyből továbbjutó hallgatók:
https://www.mke.hu/hirek/archiv.php?mid=FrWytyBghOpkfXz2JhUs3u
A programsorozat szakmai eseményei:
A 2026 tavaszán megvalósított komplex szakmai programsorozat célja az volt, hogy a középiskolás és egyetemi résztvevők ne csupán betekintést kapjanak a kortárs művészeti gondolkodás világába, hanem személyes tapasztalatokon, párbeszédeken és alkotói helyzeteken keresztül közvetlenül találkozzanak annak működésével és dilemmáival. A program különös hangsúlyt helyezett a bevont „Kisképzős” középiskolás diákokra, akik számára a művészeti felsőoktatás nem elvont intézményi struktúraként, hanem megtapasztalható alkotói közegként jelent meg.
A program szakmai koncepciójának kialakításakor fontos szempont volt, hogy a nyilvános előadások és beszélgetések szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tegyék a kortárs képzőművészet aktuális kérdéseit, miközben a mentorálási alkalmak célzott, személyre szabott támogatást biztosítsanak a művészeti pályára készülő fiataloknak. A programsorozat egymásra épülő szakmai ívet alkotott: a látásmód és vizuális gondolkodás fejlesztésétől a kortárs esztétikai kérdések elemzésén és a digitális technológiák bemutatásán át egészen a művésszé válás személyes történeteiig és az egyéni mentorálásokig vezette végig a résztvevőket.
A nyilvános előadássorozat keretében Horváth Dániel három alkalommal tartott szakmai programot. A „Nézőpontváltás” című bemutatkozó előadás a festészeti megszállottság, a képi rétegzettség és a vizuális figyelem kérdésköreit járta körül, személyes alkotói tapasztalatokon keresztül mutatva meg a kortárs festészet belső működését. A „Mi van ma? – Kortárs esztétikai kérdések” című előadás a jelenkori vizuális zaj, a képdömping és a kortárs esztétika bizonytalanságait vizsgálta, reflektálva arra, hogyan változott meg a képalkotás szerepe és értelmezési kerete a mai vizuális kultúrában. A „Képterv-készítő workshop” során a résztvevők gyakorlati keretek között dolgozhattak a képalkotási folyamat különböző szakaszaival: a nyers ötlet kibontásától a tudatosan felépített képtervig. A workshop egyik legfontosabb célja az egyéni alkotói módszerek fejlesztése és a rétegzett vizuális gondolkodás elmélyítése volt.
Erős Apolka előadásai a kortárs szobrászat kiterjesztett lehetőségeit és a digitális technológiák szerepét helyezték fókuszba. A „Virtuális mintázófa – A digitális mintázás tere és lehetőségei” című program megmutatta, hogyan tágul ki a szobrászműterem tere a digitális technológiák segítségével, és milyen új formaképzési lehetőségeket nyit meg a digitális szobrászat a fiatal alkotók számára. A „Köztér / kereskedelmi galéria – Van híd a két part között?” című előadás az autonóm és alkalmazott szobrászat kapcsolódási pontjait vizsgálta, miközben a művészi és vállalkozói lét összehangolásának kérdéseit is körbejárta. Az előadás különösen fontos gyakorlati tudást közvetített a pályakezdő alkotók számára a kortárs művészeti szcéna működéséről és az érvényesülés lehetőségeiről.
A programsorozat meghatározó elemei voltak Suplicz Gergely moderálásával megvalósuló kerekasztal-beszélgetések is, amelyek „Felvételitől a diplomáig – Hogyan lesz a művész?” címmel két alkalommal kerültek megrendezésre. A beszélgetések során friss diplomás alkotók – Reining Vivien, Schell Réka, Kelemen Miklós és Farkas Dormán – osztották meg személyes tapasztalataikat a művészeti felsőoktatásról, az alkotói identitás kialakulásáról és a pályakezdés bizonytalanságairól. A beszélgetések egyik legfontosabb hozadéka a közvetlenség volt: a résztvevők nem kész válaszokat kaptak, hanem személyes történeteken keresztül láthattak bele a művészeti pálya valóságába, az útkeresés dilemmáiba és az autonóm alkotói lét kihívásaiba.
A középiskolás „Kisképzős” diákok számára szervezett mentorprogram a programsorozat egyik legfontosabb eleme volt. Az oktatói mentorálások során strukturált egyéni és kiscsoportos konzultációk valósultak meg, amelyek során portfólió-áttekintésre, szakmai visszajelzésre, pályaorientációs támogatásra és alkotói irányok kijelölésére került sor. Horváth Dániel, Szigeti G. Csongor, Erős Apolka és Suplicz Gergely mentorálási alkalmai lehetőséget biztosítottak arra, hogy a résztvevők közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek az egyetemi oktatói szemlélettel és a művészeti felsőoktatás elvárásrendszerével.
A mentorálások során a résztvevők gyakorlati ismereteket szerezhettek pályázatok előkészítéséről és benyújtásáról, valamint az alkotói kommunikáció alapvető kérdéseiről. Emellett szakmai látogatás keretében lehetőségük nyílt az egyetem tereinek, műhelyeinek és közösségi helyszíneinek megismerésére is, ami hozzájárult ahhoz, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot az egyetemi működés mindennapjairól.
A hallgatói mentorálások szintén kiemelt jelentőségűek voltak, mivel a középiskolás résztvevők fiatal alkotókon keresztül kaphattak közvetlen képet a művészeti felsőoktatás aktuális tapasztalatairól. Pető Fanni, Bácsi Benjámin, Öllinger Péter Zoltán, Börcsök Nikoletta, valamint Gazdag Sára és Konkoly Szonja mentorálási alkalmai személyesebb, közvetlenebb formában segítették a továbbtanulással kapcsolatos kérdések feldolgozását és az alkotói identitás formálását. A kis létszámú konzultációk lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők saját kérdéseiket, bizonytalanságaikat és szakmai problémáikat nyílt párbeszéd keretében beszélhessék át.
Összességében a programsorozat jelentős mértékben hozzájárult a tehetséggondozáshoz, a művészeti pályaorientáció erősítéséhez és a kortárs képzőművészeti gondolkodás szélesebb körű közvetítéséhez. A program nemcsak szakmai tudást közvetített, hanem olyan találkozási helyzeteket is teremtett, amelyek hosszabb távon meghatározóak lehetnek a résztvevők alkotói gondolkodásában és pályaválasztásában. A résztvevők számára a művészeti felsőoktatás és az alkotói lét nem távoli intézményi rendszerként, hanem személyesen megtapasztalható, élő szakmai közegként vált érzékelhetővé.
A program megvalósítását támogatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program.
Projekt címe: „MKE Intézményi Művészeti Diákköri Műhely előkészítése és lebonyolítása – 2025/2026”
Támogatói Okirat száma: NTP-HHTDK-25-0052
Támogatás összege: 4.140.000 Ft
Projekt végrehajtás időtartama: 2025. szeptember 1. – 2026. augusztus 31












