OKTÓBER – a hallgatástól az ellenállásig címmel nyílik időszaki kiállítás a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárban. A tárlaton a Képző oktatója, Chilf Mária alkotása is látható.

Megnyitó: 2025. október 14. 18 óra
Helyszín: BTM Kiscelli Múzeum, Oratórium (1037 Budapest, Kiscelli utca 108.)
Megtekinthető: 2025. október 15–2026. január 25.

A kiállítás kurátora: Páldi Lívia

Kiállító művészek:
Kateryna ALIINYK (1998), ANNA Margit (1913-1991), THE ARCHIVE OF PUBLIC PROTEST (APP), Katya BUCHATSKA (1987), CHILF Mária (1966), Marlene DUMAS (1953), EL- HASSAN Róza (1966), Rachel FALLON (1971) / CSOSZÓ Gabriella (1969), FERENCZY Noémi (1890-1957), FORGÁCH HANN Erzsébet (1897–1954), Lea GRUNDIG-LANGER (1906-1977), KASITZKY ILona (1910-1985), Gülsün KARAMUSTAFA (1946), Käthe KOLLWITZ (1872-1975), KÓSA (MOLNÁR) Mária (1899-1945), MAKRISZ Zizi (1924-2014), Paula REGO (1935-2022), Milica TOMIĆ (1960)

Az OKTÓBER a közéleti és a személyes összefonódására fókuszál, különös figyelemmel a női nézőpontokra. A történeti és kortárs pozíciók párbeszéde ezeket a kapcsolódásokat hangsúlyozza. A világszerte éleződő erőszak és a közvetlen környezetünkben zajló háború egyre több művészt szólaltat meg. Sokan közülük – más kulturális dolgozókkal összefogva – nehéz körülmények között is fenntartják a kreatív ellenállást, gyakran az elhallgattatásukra irányuló kísérletek közepette.

Az OKTÓBER különböző identitások és pozíciók felől mutat rá az egyenlőtlenségekre és a belső élmények–közös történelmek közti kapcsolódások törékenységére. A kiállítás személyes történeteket és emlékezeteket, a túlélés és ellenállás formáit kapcsolja össze, miközben megmutatja a háború tartós hatásait: a kegyetlenségekkel és nélkülözéssel terhelt évek nyomait archívumként őrző tájakat és testeket. A művészeti munka itt megfigyelés és dokumentáció, megküzdés és ellenállás: radikális gondolati tett, csendes tanúságtétel, cselekvésre ösztönző gesztus.

A kiállítás a maga szerény lehetőségeivel tiszteleg Käthe Kollwitz (1867–1945) német grafikusművész és szobrász életműve előtt, amelynek központi témái a társadalmi érdekérvényesítés és a háborúellenes kiállásá voltak, amely mind a társadalmi érdekérvényesítést, mind a háborúellenességet tekintve nem vesztett érvényéből. Kollwitz metszetein és rajzain radikális empátiával ábrázolta a munkásosztály és a városi szegények – különösen a peremhelyzetű nők – mindennapi küzdelmeit: az éhezést, betegséget, gyermekhalált és a háborús erőszakot. Társadalmi igazságosság iránti rendíthetetlen elkötelezettsége művészetét a kiállítás vizsgálódásának meghatározó kiindulópontjává teszi.
Páldi Lívia