Az MKE folytatja a pandémia miatt megszakadt nagysikerű művészeti szabadegyetem sorozatát. 2023 tavaszán a kortárs művészet aktuális tendenciái állnak a kurzus középppontjában. Mert hol is tudnák jobban, hogy mi a helyzet a képzőművészetekkel ma – mint a Magyar Képzőművészeti Egyetemen? A tíz előadás átfogó képet ad arról, hogy a hagyományos és új műfajokat, médiumokat milyen jelenkori törekvések jellemzik. Valamennyi előadást más-más eladó tart, akik maguk is kortárs alkotóművészek. Előadásaik során kibontakoznak előttünk a portré- és tájképfestészet, a kép- és tervezőgrafika, szobrászat, tér- és tájművészet, installáció, médiaművészet és látványtervezés legfrissebb irányai.

A tanfolyam szakmai koncepciója: Révész Emese

Ideje: 1 szemeszter (10 x 1,5 óra), csütörtökönként: 18.30 – 20.00
A tanfolyam kezdete: 2023. március 9.
Helyszín: 1062, Andrássy út 69. (Vetítő – Bejárat az Andrássy út 71. felől)
A tanfolyam részvételi díja: 60.000 Ft
Kredit elismerés: A szemeszter végén oklevelet és kreditigazolást adunk, mivel a tanfolyam pedagógusoknak 2 kredites továbbképzésnek minősül. (A 277/1997. (XII.22. )

Jelentkezés: a jelentkezési lapokat 2023. március 3-ig kérjük a szervezőknek visszaküldeni, a tanfolyam.jelentkezes@mke.hu email címre.

RÉSZLETES PROGRAM

Március 9.

1. Tayler Patrick (festőművész) Testutópiák
   A kortárs festészet egyes alkotói újraértelmezik a képmás (portré) műfaját. Előadásom arról az elméleti vitáról szól, ami a test művészet általi játékos újrakódolását érinti. Nem az ember átlényegülésének lehetőségei érdekelnek, hanem a festmény játékterében formálódó önképünk változatai. Előadásomban az emberi alak érzékeléséből fakadó horrorisztikus tartománnyal is foglalkozom. A kortárs festészet általam elemzett példái esetében az arcot gépekkel átfedésbe hozó kriptomasinizmus-fogalom mellett a zoomorf hibridizáció jelenségéről is szó esik. Az ember leképezése sajátos utópiák, illetve disztópiák foglya, jelenre és jövőre vonatkozó szorongásokkal telített. A konkrét, hazai alkotói gyakorlatok feltérképezése és elemzése során – többek között Ezer Ákos, Dallos Ádám, Ember Sári, Keresztesi Botond, Lőrincz Áron munkáit érintve – összekapcsolom a gyakorlat és elmélet egymást inspiráló zónáit.

Március 16.

2. Radák Eszter (festőművész): Tájkép, mint világkép
   Az aktuális hírek folyamatosan a klímaváltozásról, az energiaválságról, természeti erőforrásaink végső kihasználásáról szólnak. Mindeközben az érintetlen, romlatlan természetet értéknek tekintjük, a tájra többnyire romantikus pátosszal tekintünk. Hogyan is viszonyulunk a természethez? Részei vagyunk, vagy egy tőlünk független létezőként tekintünk rá? Mi a képünk a környezetünkről, a minket körülvevő világról? Hogyan változtak a természet, a táj megjelenítési formái az évszázadok során, mit árulnak el korunkról a kortárs művészek tájképei?

Március 23.

3. Madácsy István (grafikusművész): Okosgrafika
   Az előadás a kortárs magyar és külföldi művészek grafikai munkáinak elemzésére fókuszál, valamint a kontextusok keresésére a jelenkorban érvényes alkotói folyamatokkal. Célja elsősorban a hagyományos kánontól eltérő alkotói módszerek, koncepciók, technikák és anyaghasználatok ismertetése. A bemutatott alkotások mentén vizsgálja a grafika műfajának határterületeit, multimediális megjelenéseit, a kísérleti műfajokat és a grafikai installációk jellegzetességeit.

Március 30.

4. Lelkes László (tervezőgrafikus): Alkalmazott képcsinálás – a mindennapok retina-jutalma
   A tervezőgrafika művészet, ahogy bármilyen alkotói tett az lehet. Az utca művészete. Alkalmazott kép. (De hát melyik kép nem az?) Nem kell érte galériákba vagy múzeumokba menni. Belebotlunk mindenütt, akarjuk vagy sem. Persze, csak akkor, ha észrevesszük.
   Ha valami érdekes van benne, – és itt nem a tartalmát kell érteni. Tudatosan megkonstruált célzott üzenet érzéki ruhába bujtatva. A tervezőgrafika kicsit tudomány is. Ebben a műfajban nem lehet semmit a véletlenre bízni. Hatást kell kiváltani, ami tervezhető. Akkor vonzó a kép, ha „trendi”? Ha divatos eszközökkel készül? Tagadhatatlan. De van olyan eszköz is, ami nem megy ki a divatból és bármikor jó eredményt garantál? Olyasmi, ami esélyt adhat az idő múlása ellen. Recept féle, ami segít abban, hogy miként készüljön olyan kép, ami vonzza a tekintetet, kiváltja az érdeklődést és élményt ad, ha nézzük. „Retina-jutalom”, ami jár a felkészült nézőnek és a gyanútlan szemlélőnek egyaránt. Persze mindez nem csak a tervezőgrafikáról szól.

Április 6.

5. Szabó Attila (képzőművész): A műalkotás tere, avagy műkészítés kezdőknek és haladóknak
   Amit egy múzeum vagy galéria terein belül installációnak nevezünk, azt sok esetben saját lakásunkban is felfedezhetjük, csak otthon megszűntetendő rendetlenségként kezeljük. De akkor mi a különbség? Előadásomban igyekszem példákkal szemléltetni a kiterjesztés elvének magyarázatát a határok közé zárt képtől a megalkotott tér általános és speciális esetéig.

Április 13.

6. Szabó Ádám (szobrászművész): Árnyékra vetődni. Vetett árnyék a képzőművészetben és a kortárs szobrászatban
   A vetett árnyék valós anyagi létező, fizikai lyuk a fényben, de nincs sem stabil formája, sem folytonos létezése, másrészt viszont az átalakulások, amelyeken keresztülmegy, determináltak, és bár diszkontinuus, mégis visszatérhet. A színhez hasonlóan az árnyék is csak a fény kiegészítőjeként létezik; de a színnel ellentétben az árnyéknak nincs saját, molekulárisan meghatározott területe. Bár a valóságban a felszínen, felületeken jelenik meg, területe háromdimenziós, és ezen a területen belül bármi alá van vetve neki. Talán emiatt is gondolkodtak el azon néha, hogy az árnyék talán nem csupán a fény helyi negatívja, hanem a fény aktív ellenfele, amely úgy sugárzik a sűrűségből, ahogy a fény sugárzik a fényforrásból.
   Az előadás az árnyék, illetve azon belül a vetett árnyék jelentésének és a képzőművészetben való megjelenésén keresztül az árnyék kortárs szobrászati megjelenítésének lehetőségeit tárgyalja. Az árnyék önmagában anyagtalan, éppen ezért szolgál jó példával arra, milyen új tartalmak és lehetőségek jelentek meg a kortárs szobrászatban.

Április 20.

7. Erőss István (képzőművész): Természet-Művészet
   Az erősödő ökológiai problémák miatt a természetművészet ma éppoly aktuális, s társadalmi értelemben is elkötelezett művészi kifejezési mód, mint a szociális jelenségekre reagáló, napjainkban viruló, aktivista művészeti megnyilvánulás. Miként is került vissza a műalkotás a természetbe? Mi is az a természetművészet? Hogyan alakult ki a vizuális művészetnek ez az izgalmas, sok mindent magába foglaló területe? A kilencvenes évekre a természettel való művészi interakció beágyazódott a kortárs művészetbe. Mára egyre inkább gyarapodik azoknak az alkotóknak a száma, akik a természettel való harmónia újrateremtésére törekednek, s a természeti anyagokat, tárgyakat, energiákat, helyszíneket közvetlenül alkalmazzák alkotásaikban, azaz közvetlen fizikai kapcsolatot teremtenek a természet és az alkotási folyamat között. Az előadás a természet-művészet fogalmába vezet be és annak új tendenciáit mutatja be.

Április 27.

8. Menasági Péter (szobrászművész): Az európai figurális szobrászat kortárs tendenciái a művészettörténeti előzmények viszonylatában.
   Az előadás kísérletet tesz a plasztikus emberábrázolás ezredfordulón érvényesülő, meghatározó trendjeinek bemutatására. Igyekszik feltárni a kortárs szobrászat eme kiemelt területének sokszínűségét, eltérő sajátosságait, tartalmi és formai megnyilvánulásait úgy, hogy egy szobrász szemével, gondolkodásával keresi a közös pontokat. A művészettörténeti előzmények megismertetésével – a stíluskorszakok szellemiségének tömör bemutatásán, illetve reprezentatív példáinak felsorakoztatásán keresztül – olyan kapcsolódási lehetőségeket próbál felmutatni, amelyek a figurális szobrászat folytonosságára hivatottak rávilágítani.

Május 4.

9. Szegedy-Maszák Zoltán (képzőművész): Olyanok, amelyek ebben az osztályozásban nem szerepelnek
   "az állatok lehetnek a) a Császár állatai, b) balzsamozottak, c) idomítottak, d) malacok, e) szirének, f) mesebeliek; g) kóbor kutyák, h) olyanok, amelyek ebben az osztályozásban szerepelnek, i) őrülten rázkódók, j) megszámlálhatatlanok, k) olyanok, akiket a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek, l) másfajták, m) olyanok, akik az imént törtek össze egy vázát, n) olyanok, akik távolról légynek tűnnek."
   (Jorge Luis Borges: A John Wilkins-féle analitikus nyelv, fordította: Scholz László)
   A rendszerváltás nyomán létrejött Intermédia Szak alapítása többek között azon a belátáson alapult, hogy minden a művészet műfajok szerinti osztályozására irányuló igyekezet szükségképpen hasonló a Borges által kitalált ősi kínai enciklopédia állat-renszertanához. Saját bevallása szerint Michel Foucault a fenti Borges idézet keltette nevetés hatására írta meg a Szavak és a dolgok című nagyhatású könyvét, melyben az episztémé és dialógus folyamatosan változó hangsúlyait elemzi. Focault-val szólva a médiumok hógörgetegszerű gyarapodása nem a műfajok(kategóriák) gyarapodásához vezet, hanem azokat az előfeltételeket módosítja, melyek revelatív művek létrehozását teszik lehetővé.
   Az előadásban tehát műfajok helyett a kortárs episztémét meghatározó jelenségekre irányítom a figyelmet: pl. a fizikai és mesterséges/virtuális terek együtthatása, a (képző)művészet megnyilvánulási területeinek változásai, vagy a Mesterséges Intelligenciának Nevezett Izék. Olyan műveket mutatok be, amelyek alkotói jórészt – magamat is beleértve – az Intermédia Tanszéken tanultak. Az előadás – és a válogatás – nem titkolt célja a figyelmet a befogadás és értelmezés előfeltételeinek folyamatos változására irányítani.

Május 11.

10. Zeke Edit (látványtervező): A színházi látványtervezés a színfalak mögül
    Az előadásban bemutatásra kerül a díszlet-, jelmez- és bábtervező munkája a tervezés kezdetétől a bemutatóig. Az olyan, gyakran felvetődő kérdésekre is próbálunk választ adni, mint hogy: mi lesz a díszletekkel, jelmezekkel és a bábokkal a bemutató után? mitől kel életre a látvány? milyen összefüggések vannak díszlet és jelmez, díszlet és báb között? Milyen tudás és tapasztalat szükséges a látványtervezéshez? Mi az a kulissza, mit jelent tervezői aspektusból? A folyamat különlegessége a közösségben való alkotás, a tervek kivitelezésének nehézségei. A különböző színházi műfajokkal szembeni kortárs elvárások elemzése a jelenleg legjelentősebb magyar tervezők munkáin keresztül prezentálásra.

Előadóink alkotói, tudományos, pedagógiai munkásságáról részletes információ található az egyetem honlapján: https://www.mke.hu/oktatok/index.php