KŐNIG Frigyes
LXX
KŐNIG Frigyes
LXX
Időpont: 2025. november 29., 15:00
Helyszín: Csók István Képtár (Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.)
Megnyitja: Karafiáth Orsolya író, költő
Köszöntőt mond: Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója
A kiállítás megtekinthető: 2026. április 19-ig, naponta 10–18 óráig
A kiállítás 2025. december 22-től 2026. január 5-ig zárva tart.
Kőnig Frigyes képzőművész 1955-ben született Székesfehérváron, a városhoz és a múzeumhoz egyaránt kötődik. A kezdeti impulzusokat a családi kör és a város jelentette számára. Később olyan emblematikus régész és művészettörténész szakemberek kísérték pályáját, mint Fitz Jenő, Kovalovszky Márta és Kovács Péter. Főiskolai tanulmányait befejezve elsőként nyerte el a Smohay Alapítvány ösztöndíját, és a múzeumban nyílt első nagyszabású, önálló kiállítása 1985-ben. Székesfehérváron korábban is bemutathatta – összesen nyolc alkalommal – azokat a munkáit, festészeti ciklusait, amelyek az őt aktuálisan érdeklő témákat, műfajokat, problémákat érintették. Életművének jelentős darabjait őrzi a Szent István Király Múzeum. Kőnig egyik főműve, a kortárs magyar egyházművészet egy jelentős alkotása is a városban látható: a 2022-ben a Szent István király székesegyházba tervezett és kivitelezett monumentális falkép.
Kőnig Frigyes 1990 óta tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszékén, 2005 és 2013 között az egyetem rektora volt, 2013-tól az Doktori Tanács elnöke. 2025 óta az egyetem rector emeritusa, jelenleg is óraadó tanára.
Közel ötvenéves alkotói, kutatói, oktatói, és tudományos pályáját egyéni és csoportos kiállítások és számtalan publikáció és közéleti szereplés tette ismertté.
Az elmúlt évtizedek tendenciáit bemutató tárlat az életmű hangsúlyait kívánja a lehető legváltozatosabb formában bemutatni. Feltárul a múzeum és a művész archívuma, fényképek illusztrálják Kőnig Frigyes alkotó- és élettereit, munkáit, a kiállítás-megnyitókat, a baráti összejövetelek helyszíneit. Míg a fényképek mesélnek, a grafikai mappákból számtalan eddig nem látott és nem publikált mű látható. Grafikai anyagának digitalizálása teszi lehetővé, hogy megtekinthetők korai rajzai, vázlatai, anatómiai, botanikai, zoológiai és várrajzai is.
