EMLÉKKONFERENCIA – Végvári Lajos

EMLÉKKONFERENCIA – Végvári Lajos

EMLÉKKONFERENCIA – Végvári Lajos

Magyar Képzőművészeti Egyetem, NAGYELŐADÓ
2019. SZEPTEMBER 27. PÉNTEK

VÉGVÁRI LAJOS születésének 100. évfordulóján a Magyar Képzőművészeti Egyetem e tudományos konferenciával kíván tisztelegni intézményünk professzora emléke előtt. Az előadások első részében a Végvári Lajos által kutatott témák újabb eredményeiről esik szó, második része pedig egyetemünk elméleti-történeti tanszékein folyó jelenlegi tudományos kutatásokról ad képet, ezáltal is megidézve egy olyan kolléga munkásságát, akinek – hozzánk hasonlóan – kutatói munkásságát befolyásolta az egyetem sajátos, kortárs művészeti közege. A konferencia záró eseménye kerekasztal beszélgetés olyan alkotókkal és pályatársakkal, akik jól ismerték Végvári Lajost. A beszélgetés reményeink szerint a tanár-történész személyes alakját is megidézi majd.

VÉGVÁRI LAJOS (1919–2004) művészettörténész
1948–1953 között a Fővárosi Képtár igazgatója volt, majd 1954-től több mint 30 éven át, 1981-ig a Képzőművészeti Főiskola Művészettörténeti Tanszékét vezette és a művészhallgatóknak a modern művészet történetét tanította. Ezt követően 1971-től a miskolci művészeti élet szervezésében is részt vett.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

09.00– REGISZTRÁCIÓ

09.30–10.00 Végvári György (Kaposvári Egyetem)
Apám, Végvári Lajos

Végvári Lajos művészettörténeti működése

10.00–10.20 Révész Emese (MKE, Művészettörténeti Tanszék)
Végvári Lajos az MKE Művészettörténeti Tanszékén 1954–1981 között

Végvári Lajos 1954-től 1981-ig, csaknem három évtizeden át tanított a Képzőművészet Főiskola (Egyetem) Művészettörténeti Tanszékén. Ez idő alatt mindvégig a tanszék vezetését is ellátta. 1954-ben a Fővárosi Képtár igazgatói székét cserélte fel a katedrával. Olyan időszakban kezdett el az intézményben tanítani, amikor művészettörténet oktatása ideológiai kérdés volt. Az előadás a fent maradt tantervek és oktatási programok mentén vizsgálja a művészettörténeti oktatás időben változó célkitűzéseit. Kitér arra is, hogy az egyetem sajátos közege, a kortárs művészettel való szoros kapcsolat miként alakította a történész érdeklődési körét és publikációit.

10.20–10.40 Fehér Ildikó (MKE, Művészettörténeti Tanszék)
Giotto vagy Stefano Fiorentino?
A Szépművészeti Múzeum Assisiből származó falképtöredéke a legújabb kutatások tükrében

A Szépművészeti Múzeum itáliai falképgyűjteményének egyik legértékesebb darabja az a női fejet ábrázoló freskó, amely eredetileg Assisiben a San Francesco bazilika alsó templomának a szentélyfalát díszítette.
A képnek az ad különleges jelentőséget, hogy a 14. század első évtizedeiben készült, de mára már elpusztult Gloria Celeste jelenet egyetlen fennmaradt töredéke.
Történeti források alapján a kutatóknak ugyan sikerült rekonstruálni az egykori kompozíciót, azonban a mesterkérdés tekintetében nincs egyetértés: Giotto egyetlen, Itálián kívüli falfreskóját őrzi a Szépművészeti Múzeum, vagy pedig Stefano Fiorentino munkája, akinek a festészetét különösen tisztelték a kortársak, és aki a Villanitól kapott jelző, „a természet majma”, által lett híres a későbbi korok számára is?

10.40–11.00 Jernyei Kiss János (PPKE, Művészettörténeti Tanszék)
Végvári Lajos és Maulbertsch sümegi freskói

Maulbertsch újrafelfedezésében nagy szerepe volt a modern művészeti irányzatoknak. Szertelen, öntörvényű festészete, expresszív formanyelve, merész anyagkezelése nagy hatással volt többek között Kokoschkára, érdeklődést keltett az új mozgalmakkal rokonszenvező művészettörténészekben is. Nem véletlen, hogy Végvári, aki a 19-20. századi festészet kutatója volt, szívesen írt Maulbertsch sümegi együtteséről, a művész legismertebb magyarországi alkotásáról. A Műemlékeink sorozat számára készült ismertetője a rá jellemző retorikával, sajátos hangsúlyokkal igyekszik a maga korának szemlélőjéhez közel hozni a 18. századi falképsorozatot. Az írás a modern művészet tapasztalatán és annak eredetiségés művészetfogalmán nevelkedett történész jellemző megnyilvánulása.

11.00–11.20 Boros Judit (Magyar Nemzeti Galéria)
A hatvanéves „Végvári” és egy kiegészített életmű-katalógus problémái

Munkácsy mindmáig egyetlen és napi szinten használt életmű-katalógusát 1958-ban publikálta Végvári Lajos, a festő monográfiájának kiegészítéseképpen. A festménykatalógus 630, a rajzkatalógus 278 tételt tartalmaz (a rajzok száma ennél nagyobb, van olyan tétel, amely több rajzot foglal magában). A metaadatokkal és az adat közvetlen forrásának megjelölésével ellátott szöveges jegyzéket 254 fekete-fehér képtábla kíséri.
Ebből 210 összesen 410 festmény-reprodukciót tartalmaz, vagyis a lajstromba foglalt képek kétharmadának fotóját (ami igen jelentős szám!), 44 tábla pedig 131 grafikai lap reprodukcióját hozza. Az eltelt évtizedekben a hatalmas anyagnak mindössze néhány tételénél merült fel az eredetiség megkérdőjelezése, ami azért is rendkívül jelentős eredmény mert Végvári Lajos a festmények talán harmadát ismerhette közvetlenül, esetleg színes reprodukciók alapján, a többit vagy fekete-fehér fotón láthatta, vagy csak az adatokat kapta meg. Ugyanakkor azt sem szabad kizárni, hogy a katalógusban lehetnek információhiányból adódó tévedések. Tudjuk, hogy soha egyetlen életmű-katalógus sem zárható le véglegesen; a jegyzéket nem csak kiegészíteni lehet (mint látni fogjuk számos időközben előkerült művel), hanem annak egyes tételeit virtuálisan ki is lehet venni, illetve meg lehet kérdőjelezni. Egy kiegészített, bővebb adatokkal (provenienciával, kiállítási helyekkel, szakirodalommal) és színes reprodukciókkal ellátott életmű-katalógus elkészítése több mint időszerű. Előadásomban az e munka során felmerülő kérdéseket fogom elsorolni, remélve, hogy némelyikre közösen választ is tudunk adni.

11.20–11.40 Szinyei Merse Anna (Magyar Nemzeti Galéria)
Szinyei recepció Végvári Lajos korában és napjainkban, az újabb Szinyei kutatások tükrében.

Az 1955-től évtizedeken át mérvadónak tekintett, több javított kiadást megélt alapműben, A magyarországi művészet történetében Végvári Lajos azt írta a 19. század második felét tárgyaló fejezetében, hogy „Szinyei Merse Pál a magyar festészetnek Munkácsy mellett legnagyobb mestere”. Ez a megállapítás szerepel az 1986-os kiadásban is, minden bizonnyal a szerkesztő és szerzőtársak: Zádor Anna, Genthon István és Németh Lajos egyetértésével. Hasonlóan foglalt állást legtöbb neves elődjük és kortársuk is, szinte a teljes 20. század folyamán. A Majális festője életművének és dokumentumainak 1985-re befejezett, teljességre törekvő munkáimban magam is bátran támaszkodhattam ezekre a véleményekre, ahogyan Végvári tanár úr is tette. Akkoriban akár meg is haragudhattam volna rá, hiszen a Képzőművészeti Kiadónál ugyancsak 1986-ban napvilágot látott Szinyei-albuma még hosszú évekre megakadályozta az én terjedelmes köteteim megjelenését az Akadémiai, illetve a Corvina Kiadónál.
A Tanár úr rendkívül eredeti, rokonszenves egyénisége azonban engem is elvarázsolt és máig tisztelője vagyok, még ha lektoraként nem is tudtam mindenben egyetérteni vele. A „Szurokfenyő” címmel, 2001-ben kiadott, Szinyei fiktív kései szerelméről kitalált regénye már inkább ambivalens érzéssel töltött el, mégis hálás lettem azért, hogy hangulatos leírásaival, ötletes történetszövésével akkor is sikerült a művész összetett egyéniségét és közvetlen környezetét közelebb hozni olvasójához, ha maguknak a leírt eseményeknek olykor semmi köze sem volt a valósághoz. Az életművész Végvári Lajos ugyanis megértő módon, szerethető karakterként állította be az élete során oly sokat szenvedett művészt, és nagyra értékelte nemzetközi mércével is úttörőnek mondható alkotásait, tevékenységét.
Napjaink hangadó művészettörténészeinek állásfoglalása ellenben akár kegyetlennek is mondható Szinyei Merse Pál viszonylatában. Az újabban divatossá vált „Main stream” bűvöletében többnyire a „futottak még” kategóriájába sorolják, és festészettörténeti jelentőségét elhallgatva gyengébb műveinek, valamint érzékeny karakterének hibáit emelik ki. Előadásomban ezeknek a jelenségeknek elemzésére teszek kísérletet.

11.40–12.00 KÉRDÉSEK ÉS SZÜNET

12.00–12.20 Gosztonyi Ferenc (ELTE, Művészettörténeti Intézet)
Végvári Lajos és a Nagybánya-viták az 1950-es években

Az 1950-es évek elejének „haladó hagyományok”-vitájában kulcskérdésként merült fel a Munkácsy vagy Nagybánya dilemma. 1953 nyarára Genthon István és Végvári Lajos kiállítást tervezett a Nagybányai művésztelep alkotásaiból. A tárlatot végül a Népművelési Minisztérium nem engedélyezte, „mert úgy vélte – Végvári emlékező sorait idézve –, hogy Nagybánya még nincs »kiértékelve«”. A kiállítás előkészítésével (és megtiltásával) is összefüggésben, 1953–1954-ben, részben a Szabad Művészet című folyóirat hasábjain, megélénkültek a Nagybányával kapcsolatos művészeti- politikai viták. Ezekben Végvári mellett vagy ellenében a korszak meghatározó művészettörténészei, művészei is részt vettek (csak néhány nevet említve: Aradi Nóra, Bernáth Aurél, Dobai János, Németh Lajos). Előadásomban e vita rétegeit: tétjét és stratégiáit kísérlem meg bemutatni.

12.20–12.40 Mélyi József (MKE, Képzőművészet-elmélet Tanszék)
A realizmus fogalmának átalakulása
- Végvári Lajos és a Munkácsy-recepció

A realizmus fogalmának átalakulása –
A szovjet befolyás és a Munkácsy-recepció 1945 után a sztálini ideológia folyamatos térnyerése volt tapasztalható Magyarországon, s ez a kultúra minden területén éreztette hatását – 1948-tól kezdve kötelező érvénnyel. A szocialista realizmus általánosan érvényes követelményével párhuzamosan az absztrakciót gyakorlatilag hazánkban is betiltották. A hivatalos magyar művészetpolitika olyan elvekre támaszkodott, amelyeknek gyökerei a harmincas évek szovjet kultúrpolitikájához nyúltak vissza – a történeti hátteret gyakran maguk a korabeli magyar kultúrpolitikusok sem ismerhették. Előadásom elsősorban a realizmussal, a szocialista realizmussal kapcsolatos szovjet elképzelések gyökereihez vezet vissza, s megkísérli ezek hatásait kimutatni az ötvenes évekbeli magyarországi Munkácsy-recepcióban.

12.40–13.00 Tóth Károly (Mission Art Galéria)
Kritikai realizmus az alföldi festészetben? – Végvári Lajos 1952-es könyve a szolnoki művészetről

Az előadás arra keresi a választ, hogy Végvári Lajos Szolnoki művészet 1852–1952 könyvének megjelenése óta hogyan változott az 1902-ben alapított szolnoki művésztelepről megítélése, illetve hogyan írták felül az újabb kutatások az 1950-es években használt fogalomrendszert. Az előadás betekintést nyújt abba, hogy Végvári a Fővárosi Képtár igazgatójaként kiadott könyvével és kiállítás rendezéseivel hogy járult hozzá az alföldi festészet fogalmának átértelmezéséhez, illetve a Munkácsy-hagyománnyal és a „kritikai realizmussal” való összefűzéséhez.

13.00–13.20 Pirint Andrea (Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
Végvári Lajos és a miskolci gyűjtemények

Végvári Lajos 1971-ben Miskolcra költözött, s miközben további tíz éven át a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészettörténeti Tanszékének vezetője maradt, előbb másodállásban, később nyugdíjasként, a borsodi régió képzőművészeti életének fellendítésén munkálkodott.
Sokrétű tevékenységében különös jelentőséggel bír a miskolci képzőművészeti gyűjteményeket kezelő, gyarapító és bemutató muzeológusi munka. Az előadás fókuszában Végvári Lajos három kollekció (a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteménye, a Miskolci Képtár és a Petró-gyűjtemény) arculatát, sorsát meghatározó áldásos tevékenysége áll.

13.20–14.00 KÉRDÉSEK ÉS SZÜNET

14.00–14.20 Sturcz János (MKE, Művészettörténeti Tanszék)
Gyónástól az önmenedzselésig és a politika „rehumanizációjáig”
A „Borsos Lőrinc Brand” indulása

Borsos Lőrinc gyökeresen új nézőpontot hozott a kortárs magyar képzőművészeti életbe, mindenekelőtt a hatalom legkülönbözőbb formáihoz, a politikához, a pénz- és médiavilághoz, a fogyasztói társadalomhoz és az egyházakhoz való viszonyulásban. Ennek a sajátos szemléletmódnak az alapját a transzcendencia és a spiritualitás újfajta felfogása adja, melyben szétválaszthatatlan egységben áll szent és profán, a jelen hétköznapi valóságáról alkotott tudás és a tágabb perspektívájú, szakrális, keresztény tapasztalat.

14.20–14.40 Lázár Eszter (MKE, Képzőművészet-elméleti Tanszék)
Helyhez kötött mobilitás – művésztelepek és rezidenciaprogramok a kortárs művészeti gyakorlatban

Előadásomban a művésztelep és a művészeti rezidenciaprogramok történeti és jelenkori párhuzamait mutatom be. Témám a Képzőművészet-elmélet Tanszék egyik korábbi szemináriumi alapkutatásából indul ki, amelynek keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tihanyi Művésztelepének történetét, a művészetoktatásban és a hazai kortárs művészetben betöltött szerepét és lehetőségeit vizsgáltuk meg a hallgatókkal. A kortárs művészeti, kurátori és intézményi gyakorlatokkal összefüggésben az intézménytörténeti kutatást a művészeti mobilitás aktuális nemzetközi kontextusaival kapcsolom össze.

14.40–15.00 Fábián Zoltán – Zomborácz Tamás (MKE, Művészettörténeti Tanszék)
Újonnan feltárt festményegyüttes Unisz-anh thébai sziklasírjában (TT 413)
– a restaurálás jelenlegi állapota.

Egyiptomban, a thébai nekropoliszban folytatott magyar ásatások egyik helyszíne az El-Hoha domb, ahol a temetőkörzetek legrégebbi díszített sírjai is találhatók. A domboldalon 14 díszített sír és a közöttü és bennük készített további temetkezőhelyek feltárása folyik 1995. óta minden évben. Ebben a munkában 2007. óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói és immár volt hallgatói is részt vesznek. Unisz-anh sziklasírja az eddig ismert legkorábbi emlék a thébai temetőkben, a késői Óbirodalom korában készítették.
Újonnan feltárt nagyméretű festmény-együttesének tisztítása, restaurálása feltárását követően azonnal megkezdődött, 2019-ben pedig a számos, festménytöredék visszaillesztése is. Az előadás ennek eredményeiről és további feladatairól számol be.

15.00–15.20 Végvári Zsófia (Festményvizsgálati Labor, Budapest)
Munkácsy Mihály festéstechnikája és a „bitüm” kérdése.

A magyar művészettörténetben nincs még egy olyan széles körben ismert festéstechnikai kérdés, mint a Munkácsy festmények sötétedésének problémája. A II. Világháborút követő időszak, bár új technikai kutatási lehetőségeket hozott, mégis, többszöri „nekirugaszkodás” után sem volt egységes képe sem a művészettörténészeknek, sem a restaurátoroknak arról, mi okozza a Munkácsy képek elfeketedését. Az előadás során bemutatom a kutatások eredményeit, valamint részletesen kitérek a bitumen-bitüm anyagok különbségére és fizikai tulajdonságukra a XIX. század végi festészeti
alapanyagok tükrében.

15.30–16.30 KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A konferencia zárásaként Végvári Lajoshoz közelálló személyiségek, művészek és a művészettörténész fia elevenítik fel Végvári professzor személyiségét, karakterét, emberi habitusát.

A beszélgetést Feledy Balázs vezeti.

Beszélgetőtársai: Féner Tamás –
Gyémánt László – Máger Ágnes –
Pátzay János – Végvári György

Fotó: Kósa Zoltán

ugrás
1 - 30 | 6,526 items

MKE Doktori Iskola program

2024. március 19. kedd

MKE Doktori Iskola program

Meghívó Barnaföldi Anna doktori védésére

Időpont: 2024.03.21. 13:00
Helyszín: MKE Doktori Iskola, a Feszty-ház

Meghívó Barnaföldi Anna doktori védésére

Rianás

2024.03.20. 18h
Szeged, Boszorkánysziget

Rianás

Corin Hewitt – amerikai művész előadása

2024. március 12-én, 10:00-12:00
Helyszín: MKE Intermédia előadó

Corin Hewitt – amerikai művész előadása

MKE Doktori Iskola program

2024. március 12. kedd

MKE Doktori Iskola program

A sütimorzsától a posztkoloniális konyhakutatásig

Szabó Eszter Ágnes képzőművész előadása
Időpont: 2024.03.13. 10:00
Helyszín: MKE Főépület / Közösségi Tér

A sütimorzsától a posztkoloniális konyhakutatásig

V4 GEN Mini-Grant pályázaton vesz részt egyetemünk

Az Intermédia tanszék kezdeményezésére és szakmai irányításával egyetemünk sikeresen pályázott a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott V4 GEN Mini-Grant pályázatra...

V4 GEN Mini-Grant pályázaton vesz részt egyetemünk

TELTHÁZ

Megnyitó: 2024.03.12. 18:00
Helyszín: MKE | AULA
Megtekinthető: 2024.03.13– 26.

TELTHÁZ

Parthenón-fríz Terem – Tanszéki kiállítás

Megnyitó: 2024.03.05., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.03.06– 14.

Parthenón-fríz Terem – Tanszéki kiállítás

Parthenón-fríz Terem – Tanszéki kiállítás

Megnyitó: 2024.03.05., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.03.06– 14.

Parthenón-fríz Terem – Tanszéki kiállítás

Síkban gazdag!

Megnyitó: 2024.03.08., 17:00
Helyszín: Rajzstúdió Galéria
Megtekinthető: 2024. március 8-10. 

Síkban gazdag!

Kortárs magyar művészek kiállítása Törökországban

Magyar kortárs művészek kiállítása, „Határokon túl: Utazás a magyar kortárs művészet világába” címmel...

Kortárs magyar művészek kiállítása Törökországban

Meghívó Zalavári András doktori védésére

Időpont: 2024.03.07. 14:00
Helyszín: MKE Doktori Iskola, a Feszty-ház

Meghívó Zalavári András doktori védésére

WHOMANITY – A kiabálás csendje

Helyszín: Deák17
Megtekinthető: 2024.03.08.–13.

WHOMANITY – A kiabálás csendje

MKE Doktori Iskola program

2024. március 5. kedd

MKE Doktori Iskola program

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

Időpont: 2024.02.29., 10:00
Helyszín: MKE Doktori Iskola, a Feszty-ház

Meghívó Filó Veronika doktori védésére

MKE Doktori Iskola program

2024. február 27. kedd

MKE Doktori Iskola program

Meghívó Brzózka Marek doktori védésre

Időpont: 2024.02.21. 11:00
Helyszín: MKE Epreskert, Kápolna majd Feszty-ház előadóterme

Meghívó Brzózka Marek doktori védésre

Figyeljük Sanyikát!

A Kósa osztály kiállítása
Megnyitó: 2024.02.21., 18:00
Helyszín: MKE | AULA
Megtekinthető: 2024.02.22. – 03.06.

Figyeljük Sanyikát!

MKE Doktori Iskola program

2024. február 20. kedd

MKE Doktori Iskola program

Németh Marcell - EGY HELY

Megnyitó: 2024.02.20., 18:00
Helyszín: Parthenón-fríz Terem
Megtekinthető: 2024.02.21– 03.01.

Németh Marcell - EGY HELY

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

A pályázat benyújtásának ideje: 2024. február 14. 12.00 – 2024. március 7. 12.00

Erasmus+ Hallgatók tanulmányi célú mobilitása 2024/2025 tanév őszi vagy tavaszi szemeszter

FELHÍVÁS – 24. TERVEZŐGRAFIKAI BIENNÁLÉ

Feltöltési határidő: 2024. február 20. kedd 23:59-ig.

FELHÍVÁS – 24. TERVEZŐGRAFIKAI BIENNÁLÉ

Ösztöndíj MKE hallgatóknak a HAB Art&Business első üzleti szabadegyetemre!

A levelek beérkezésének határideje február 15.

Ösztöndíj MKE hallgatóknak a HAB Art&Business első üzleti szabadegyetemre!

MKE_KDP_Szakmai kerekasztal #2 || Táncfilm vs. videoklip

2024. február 19., 18:00 – 20:30

MKE_KDP_Szakmai kerekasztal #2 || Táncfilm vs. videoklip

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

A pályázat benyújtásának határideje: 2024. március 10 . vasárnap 24.00 óra

HAB – PÁLYÁZAT - ART WALL CAFÉ

Európai uniós szakmai rendezvények gyűjtőoldal

A különböző európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati programokhoz...

Európai uniós szakmai rendezvények gyűjtőoldal

Meghívó Kovács Olivér Artúr doktori szigorlatára

Időpont: 2024.02.16., 11:00
Helyszín: Feszty-ház előadóterem

Meghívó Kovács Olivér Artúr doktori szigorlatára

Meghívó Hanan Saif doktorandusz kiállításmegnyitójára

Megnyitó: 2024. február 8. 18 óra, Fuga

Meghívó Hanan Saif doktorandusz kiállításmegnyitójára

MKE Doktori Iskola program

2024. február 13. kedd

MKE Doktori Iskola program