A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára a Könyvtárral, valamint a Művészeti Gyűjteménnyel közös szervezeti egységben működik. A három részegység egyedülálló kincsei, dokumentumai jól kiegészítik egymást, átfogó képet adnak amagyar képzőművészképzés múltjáról és jelenéről. Az 1995-ben megalapított szaklevéltár illetékességi köre elsődlegesen az egyetem és jogelőd intézményeinek szervezeti egységeiben keletkezett iratokra, intézménytörténeti vonatkozású forrásokra terjed ki. Gyűjtőkörébe tartoznak az intézmény egykori művésztanárainak és növendékeinek iratai, továbbá a művészképzéshez kapcsolódó egyéb források is. A levéltári dokumentumok között megtalálható például Lyka Károly (1869–1965) művészettörténész, valamint Zemplényi Tivadar (1864–1917) festőművész dokumentumainak, fényképeinek egy része is. A tervrajzok gyűjteményében főként átalakítási munkálatokkal kapcsolatos tervek sorozatából álló tervlapok kutathatók.

A hallgatói anyakönyvek 1876-tól kezdődő sorozata kiemelkedő forrásértékű, egyedi kötetei az I. és a II. számú Festészeti Mesteriskola anyakönyvei (1883–1932). Külön sorozatot alkotnak a polgári iskolai, valamint a középiskolai rajztanárjelöltek törzskönyvei (1903–1949).

A levéltárban 104 db oklevél található, köztük az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállítás oklevele, illetve a Mintarajziskola nagydíj-oklevele, amelyet az 1906-os milánói világiállításon nyert el. Az egyedi okiratok, emléklapok között főként rajztanári okleveleket találunk.

Az intézmény alapításától a 20. század közepéig tartó időszakra vonatkozó dokumentumokkal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a korai iratállomány jelentős része valószínűleg elpusztult az 1949. évi selejtezés idején, egy része pedig a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Dokumentációs Központjába került át az 1950-es évek elején. Ezek az iratok az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének Adattárában találhatóak az MDK-C-I-1. jelzetű fondban (lásd: Képzőművészeti Főiskola iratai). Az iratanyag jelentős része fénymásolatban a Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltárában is kutatható, nem elkülönített levéltári egységként, hanem a meglévő levéltári struktúra szerinti besorolásban.

A levéltár jelenleg (2022. december 31-ei állapot) mintegy 115 ifm iratanyagot őriz, 32 fondba sorolva, a legkorábbi forrás 1845-ben keletkezett.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltáráról nyomtatásban eddig megjelent segédletek:

Szögi László-Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Levéltára: Repertórium (1845) 1871–1991, Dokumentumok a Képzőművészeti Felsőoktatás Történetéből 1. rész 1870–1949, Budapest, Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1997.

Kiss József Mihály, A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium (1845) 1871–1996). Dokumentumok a képzőművészeti felsőoktatás történetéből 2. rész 1875–1949, Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2001.

(A Hungaricana oldalán elérhető: Repertórium 2. rész, 1871-1996)

Kiss József Mihály, A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai 1871–1949: segédlet, Budapest,Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2006.

(A Hungaricana oldalán elérhető: MKE Igazgatói, Rektori Hivatal iratai 1871-1949)

MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény Adattára

A levéltári dokumentumok közül állományvédelmi okok miatt kiemelt, valamint az írott dokumentumoktól korábban is elkülönítve tárolt, – jelzet és gyűjteményi besorolás nélküli – intézménytörténeti fényképgyűjtemény a Levéltár kezelésében létrehozott, külön adattári jegyzékkel ellátott gyűjteményi egységbe került. Az eddig feldolgozott, részletesen adatolt, több mint 200 kép alapján, a fotók évköre 1919-től napjainkig tart. A digitalizált képanyag jelentős része a Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény közös katalógusában(https://katalogus.mke.hu/) is kereshető, de egy külön fotóadatbázis (MKE Intézménytörténeti Fényképadatbázis) segítségével is elérhető. Az online is kutatható fényképek között szerepelnek például épületfotók, műtermi munkát ábrázoló felvételek, valamint hallgatói munkákról készített, 1937-ben fényképezett műtárgy-reprodukciók is. Teljes sorozatok is elérhetővé váltak, ezek közé tartoznak például az 1937/1938-as tanévtől az 1943/1944-es tanévig bezárólag megrendezett tanévnyitó ünnepségek felvételei.

Megjegyzendő, hogy az intézménytörténeti fotók közül, a korai időszak speciális tárolási körülményeket igénylő fényképei a Művészeti Gyűjteményhez tartoznak fizikailag és jelzetük alapján is, amelyek adatai ugyancsak elérhetőek a közös katalóguson keresztül.

Az adattárba tartoznak többek között a diplomakiállításokhoz, az MKE valamely központi épületében, az Epreskertben vagy külső helyszínen megvalósuló tárlatokhoz kapcsolódó koncepciótervek, kiállítási naptárak, meghívók, vendégkönyvek, kisnyomtatványok, kiállítási plakátok, kiállítási vezetők és falszövegek. A levéltári iratanyagba nem besorolható dokumentumok jelentős része a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek és jogelőd intézményének Kiállítási Irodájában keletkezett, és az intézmény történetéhezszervesen kapcsolódik. A levéltári anyag mellett, az adattári anyag rendezése is folyamatos, a kutatásához segédlet is készül.