Szerző: Révész Emese- Gosztola Annamária- Forrai Kornélia et al.
Szerkesztő: Révész Emese
Eredeti másolat
Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után
ISBN13: 9789637165238
Hosszú leírás:
"A másolat napjainkig olyan bélyeg egy mûalkotáson, amely kirekeszti azt az eredeti mûvek ragyogó fénykörén, raktárak félhomályos zugaiba számûzve a kétes státusú kópiát. Mivel éppúgy nélkülözi az eredetiség tiszteletet parancsoló auráját, mint a hamisítvány borzongató izgalmát, létezése zavaró, mitöbb, nyugtalanító. Az önéletrajzok és visszaemlékezések mélyen hallgatnak róla, s a mûvészmonográfiák szerzôi is többnyire szégyenlôsen siklanak el fölötte. Éppen ezért érdemel különös figyelmet egy olyan életmû, amely másolatokban teljesedett ki, hiszen az utókor elismerését Balló Ede nem saját munkáival, hanem mûvészi másolataival szerezte meg. Reneszánsz és barokk klasszikus nagymesterek remekmûvei után készült kópiát 1899-tôl haláláig több alkalommal is bemutatta a nagyközönségnek. Tárlatainak a korszak elismert galériái és múzeumai adtak helyet: 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia épületében az Országos Képtár, 1908-ban a Nemzeti Szalon, 1924-ben az Ernst Múzeum, 1928-tól több alkalommal a Szépmûvészeti Múzeum, 1932-ben a Mûcsarnok. E nagy ívû sorozat betetôzéseként két esztendôvel halála elôtt, 1934-ben a magyar államnak ajándékozott mintegy száz mûvébôl a Szépmûvészeti Múzeumban megnyílt másolatainak önálló és állandó kiállítása. Kópiái ennek köszönhetôen a múzeumi értékû mûtárgy rangjára emelkedtek.
Balló újrafelfedezése egybeesett a téma iránt megélénkült nemzetközi érdeklôdéssel. Az eredeti–másolat kérdésköre a háború után a neoavantgárd expanzív törekvéseivel párhuzamosan került a tudományos kutatás látókörébe. A modern fogyasztói társadalom képi tömegtermelésére reflektáló pop art irányzatok hátterében a hatvanas-hetvenes években sorra nyíltak a témát elemzô kiállítások. A posztmodern fokozott történeti érzékenysége új lökést adott e folyamatnak, aminek köszönhetôen a tárgykör napjaink egyik legtermékenyebb és legizgalmasabb kutatási területévé vált. E vizsgálódásoknak köszönhetôen ma már nyilvánvaló, hogy a másolás közel sem a képzômûvészetek periférikus jelensége, hanem olyan széles körû tevékenység, amely minden korban a mûvészi praxis szerves része volt. Tágabb értelemben – amint arra Georg Kubler immár klasszikussá vált tanulmányában rámutatott – a másolás, az ismétlés mindennapjainkban összehasonlíthatatlanul sûrûbben elôforduló kulturális gyakorlat, mint az újítás. A múlt átlátható „mintázatát” éppen az állandóságot biztosító konvenció teremti meg. Hogy a másolás nem feltétlenül az invenció hiányának jele, azt a másolatokat, variánsokat, átiratokat készítô mûvészek impozáns névsora is bizonyítja, köztük olyan újító, stílusteremtô klasszikusokkal, mint Tiziano, Rubens, Tintoretto, Poussin, Greco, Delacroix, Géricault avagy a modernizmus úttörôinek körébôl Manet, Degas, Cézanne, Matisse és Picasso.
Balló másolatait nem kizárólag önértékük teszi különösen fontossá a mai mûvészettörténeti kutatás számára, hanem az a tény, hogy esetükben kivételesen gazdag tárgyi és írásos forrásanyag áll az utókor rendelkezésére. Annak ellenére, hogy a források gyakorta utalnak 19. századi alkotóink másolataira, ezek többsége megsemmisült, szétszóródott vagy azonosításuk mára már lehetetlenné vált. Balló gondos végrendeletének és nagylelkû adományának köszönhetôen azonban másolatainak páratlanul teljes kollekciója maradt ránk. Datálásuk, születési körülményeik és utóéletük vizsgálatát az alkotó feljegyzései segítik. Balló saját másolatait kísérô kommentárjai, illetve Ybl Ervin által közölt naplója és levelei segítségével, utólag nagy pontossággal rekonstruálhatóak a szerzô eredeti intenciói is. A mûvek egykorú nyilvános bemutatóinak köszönhetô élénk sajtóvisszhang nyomán nyomon követhetô a kópiák befogadástörténete is. E források révén világosabb képet alkothatunk arról, hogy az 1880 és 1930 közötti fél évszázadban milyen szerepet töltött be a másolás a mûvészi gyakorlatban, milyen funkciókat töltöttek be a kópiák a késôbbiekben, s hogyan vélekedett e mûvekről a közönség és a mûkritika. Az érvek és ellenérvek, magasztaló dicséretek, ingerült vádaskodások és szarkasztikus bírálatok szövevénye olyan esettanulmány, amely alapvetô adalékot nyújt a másolat koronként változó történeti megítéléséhez." (Részlet Révész Emese "A mûvészi másolat helye és szerepe a századforduló magyar mûvészetében. Balló Ede kópiái" című tanulmányából)
Tartalomjegyzék:
TARTALOM Révész Emese: A művészi másolat helye és szerepe a századforduló magyar művészetében
11 Gosztola Annamária: Balló Ede másolatai a Szépművészeti Múzeumban
59 Forrai Kornélia: Balló Ede festéstechnikája
73 Hessky Orsolya: Akvarellmásolatok a XIX. századból
81 Függelék
93 Gosztola Annamária - Papp Katalin - Révész Emese: Balló Ede (1859-1936).Életrajzi kronológia
95 Papp Katalin - Révész Emese: Válogatás Balló Ede írásaiból
98 Válogatás Balló Ede nyomtatásban megjelent írásaiból
106 Balló Ede írásai
111 Adattár
113 Gosztola Annamária - Papp Katalin - Révész Emese: Balló Ede művészi másolatainak katalógusa
113 Révész Emese: Balló Ede művészi másolatkiállításai
133 Révész Emese: Az I. számú Mesteriskola másolatgyűjteményének rekonstrukciója
137 A kiállított művek jegyzéke
138 Rövidítésjegyzék
146 Névmutató
Megvásárolható a Képzőművészeti Egyetem könyvtárában vagy a Prospero Disztribúció internetes áruházban.