Megnyitó: 2025. október 8., 18:00
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)
A kiállítás megtekinthető: 2025. október 8 – október 18.

Kiállító művészek

Forgács Genovéva
Korom Vivien
Polus Fanni

Kurátor

Tomcsányi Sára

Mi történik ma, ha három, városban élő és alkotó festő kiköltözik az erdőbe, és a természetről, a természetben hoz létre alkotásokat? A plein air festészet és alkotás hagyományának folytatása, újragondolása ma az összefüggő idő keresésének lehetetlensége által válik radikálissá.

A kiállítás középpontjában álló alkotók több alkalommal, alkotói-kísérleti jelleggel hosszabb-rövidebb ideig kivonultak az erdőbe, ahol egy saját, nomád művésztelepet hoztak létre. A természetjárás így megpihenéssé alakult, a szemlélődés és elcsendesedés magánrituáléja pedig közösségi gyakorlattá, kinyújtva a csend lombokba zárt konzisztenciáját.

Az alkotói program fókuszában a természet struktúrái, formái és ritmusai álltak, illetve az alkotások és a természet közötti közvetlen kapcsolat létrehozása. A természet geometriája mindenütt rendszereket feltételez: „[a] világegyetem rendszereket tartalmaz, a rendszerek pedig mintázatokat. Az elme célja, hogy beazonosítsa ezeket a mintákat, és keresse a bennük rejlő lehetőségeket új gondolkodási és viselkedési rendszerek kialakítására.” (Agnes Denes) A művésztelep fogalma így egyúttal az ismerős emberi gyakorlatok és az eltűnő rítus keresésének helyszínévé vált, ahol a művészek nyomolvasókká váltak, folytatva a Kállai Ernő munkásságára és Moholy-Nagy László Botár Olivér féle értelmezésére jellemző minták keresésének hagyományát, valamint ebben a kialakuló nomád rendszerben letapogatva közös-, illetve egyéni helyüket.

Az élményegyüttes különböző technikák segítségével vált maradandóvá festmények, frottázsok, nyomatok és land art dokumentációk formájában. A kiállítás részeként az erdőben létrejött alkotásokat láthatjuk, melyek hiába jelennek meg egy hagyományos white cube térben, másfajta helyhez kötöttek: a táj részeként, annak földrajzi, ökológiai- vagy kulturális hagyományait és jellemzőit figyelembe véve készültek. Ennek jelenbeli tátongó hiánya a terek áthidalhatatlansága között feszül: be lehet vinni a természetet úgy a fehér falak közé, hogy ne csupán rekonstrukció, vagy díszlet legyen?

A három művész a helyszínen talált elemek, termések, növények médiumként való felhasználásával gondolja újra a természet és a művészet viszonyát és egymáshoz való kötelékének kérdését, illetve az egymásra hangolódó alkotás körülményeinek megteremtését. A művek vállaltan magukon viselik az immaterialitást és az anyagi átalakulást, miközben a lebomlás, az efemer-jelleg és a megsemmisülés által szorosan összekapcsolódnak ökológiai és társadalmi kérdésekkel is.

Programok

I.Városból ki: Erdei séta, erdő meditáció.
II.Ecoprint workshop.

Részletek hamarosan!