Projekt összefoglaló adatai

Projekt címe: Differences – Artistic Research in the European Union ‘EU4ART_differences’
Projekt azonosítószáma: GA 101016460

Kedvezményezettek: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Hochschule für Bildende Künste https://www.hfbk-dresden.de/ Accademia di Belle Arti di Roma https://abaroma.it/ Latvijas Mākslas akadēmija https://www.lma.lv/

A projekt hivatalos honlapja: https://differences.eu4art.eu/

A projekt megvalósítás időszaka: 2021.01.01-2023.12.31

Projektmenedzsment: Hochschule für Bildende Künste (HfBK)

Vissza nem térítendő támogatás összege konzorciumi szinten: 1 999 997.52 €
ebből a Magyar Képzőművészeti Egyetem által elnyert támogatási összeg: 449 831.27 €

A projekt a Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram keretein belül valósult meg.

DIFFERENCES – Művészeti kutatás az Európai Unióban

Az EU4Art_differences négy jelentős európai művészeti felsőoktatási intézmény – a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE), a drezdai Hochschule für Bildende Künste (HfBK), a római Accademia di Belle Arti di Roma (ABARoma) és a rigai Latvijas Mākslas akadēmija (LMA) – közös kutatási projektje, amely 2021. január 1. és 2023. december 31. között valósult meg. A projekt hozzájárult az európai művészeti felsőoktatási intézmények közötti együttműködéshez, valamint bemutatta és integrálta a művészeti kutatás különböző módszereit és gyakorlatait az egyetemi kurrikulumba.

A kutatási projekt öt munkacsoportból állt:

• WP1 munkacsoport Projektmenedzsment „Project Management” (HfBK),
• WP2 Művészeti laboratóriumok létrehozása "Fine Arts Lab Establishment" (MKE),
• WP3 Kutatás és innováció transzfer „R&I Agenda and Transfer to Citizens & Society” (HfBK)
• WP4 Kreatív ökoszisztéma „The creative eco-system” (ABAROMA),
• WP5 Disszemináció és fenntarthatóság „Dissemination & Sustainability” (LMA)

A WP2 munkacsoportot "Fine Arts Lab Establishment" a Magyar Képzőművészeti Egyetem vezette. A kutatócsoport ezen belül a művészeti kutatás elméleti hátterével, a kutató laboratóriumok, jó gyakorlatok feltérképezésével, a szellemi alkotások szabályozásának összehasonlító elemzésével, valamint az emberi erőforrás kérdésével foglalkozott.
A projekt kezdetén azt vizsgáltuk, hogy a művészeti egyetemeken hogyan történik a tudásátadás: vagyis milyen oktatási módszereket és gyakorlatokat alkalmaznak a művészeti kutatás változatos módszertanának átadására. A kutatás alapján kirajzolódó intézményi hasonlóságokat, valamint az esetleges anomáliákat megosztottuk a nemzetközi kollégákkal is.

Feltérképeztük a résztvevő intézmények szellemi tulajdonjogi szabályait és gyakorlatát, valamint a négy országban a szellemi tulajdon létrehozásában részt vevő kutatók jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási területen. A felmérés eredményeként ajánlásokat fogalmaztunk meg az EU4Art intézményei számára a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok lehetséges harmonizációjával kapcsolatban.

Információkat gyűjtöttünk arról, hogy az egyes partnerintézményekben az oktatók/kutatók értékelésére milyen adatbázisokat és rendszereket alkalmaznak (teljesítményértékelés és visszajelzés, előléptetési rendszerek, publikációk megjelenésének támogatása, karriertervezés, karrierfejlesztési programok, külső finanszírozási lehetőségek). A vizsgálat célja az egyetemi oktató-kutató értékelési rendszerek megismerése, valamint a lehetséges jó gyakorlatok átadása volt.

A projekt egyik fő célja és feladata az volt, hogy a résztvevő intézmények létrehozzanak egy-egy saját LAB(oratórium)ot, ezen keresztül értelmezve a művészeti kutatás (artistic research) fogalmát, szervezeti, kutatási, valamint fejlesztési lehetőségeit. A különböző helyi kontextusokból és intézményi hagyományokból adódóan a partnerek együttműködésben, ugyanakkor egymástól függetlenül alakították ki saját koncepcióikat és indították el saját LAB-jeiket.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem a LAB-ot egy olyan diszkurzív térként alakította ki, ahol a különböző szintű (hallgatói, doktorandusz, oktatói) egyéni kutatási eredmények megoszthatóak, és metszésterületeiken olyan közreműködések alakulhatnak ki, amelyek külső partnerek bevonásával szélesebb kulturális és társadalmi hatást eredményezhetnek. A 2022. november 15-ei, sikeres „LAB pilot eseményt” követően 2023. március 23-án a partnerek ismertették a LAB-ok koncepcióját és tevékenységét egy sajtókonferencia keretein belül Budapesten, amely alkalmat nyújtott néhány konkrét, az MKE-n zajló hallgatói művészeti kutatás közvetlen megismerésére, „megtapasztalására” is. A sajtókonferencia alkalmából jelent meg a „Labification – Metaphor or practice” című kiadvány, amely összegezte a partnerek LAB koncepcióit. 2023-ban még további három LAB workshopot rendeztek az MKE-n, ezeken a szemináriumokon a hangsúly nem a művészeti kutatás témáján, hanem a kutatási módszereken, azon belül is a diszkurzivitáson és a narrativitáson alapult, amelyeket a tudástermelés kollektív kísérletének kontextusában vizsgáltak.
A projekt keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem két hiánypótló publikációt készített a művészeti kutatás témájához kapcsolódóan.

A partnerekkel együttműködve egy angol nyelvű könyv "Approximating Borders: Artistic Research in Practice" jelent meg, melynek létrehozásában olyan képzőművészek, művészek és művészcsoportok vettek részt, akik alkotói gyakorlatukban következetesen alkalmazzák a művészeti kutatást és közvetítik azt a művészeti felsőoktatásban, valamint, akik egy-egy művük létrejöttének bemutatásán keresztül betekintést nyújtanak módszertanukba.
A kiadvány a művészeti kutatással kapcsolatos különböző kutatási módszerekre fókuszál, amelyek gyakorlati folyamatát nemcsak szövegek, hanem vizuális anyagok segítségével mutatja be. A 225 oldalas könyvben szereplő szövegtípusok három fő csoportba sorolhatók. A központi csoportba tartozó ún. művészi hozzájárulásoknál kortárs művészek ismertetik az alkotómunkához kapcsolódó kutatási folyamataikat. A másik szövegtípus, az úgynevezett „inzertek” elméleti szakemberek által írt rövid összefoglalók. A szerzők esetenként történeti távlatból mutatják be a művészeti kutatás és az oktatás összefüggéseit, a kutatás intézményi infrastruktúrájához és a felsőoktatás irányvonalaihoz való alkalmazkodás szükségességét. Az említett szövegtípusok mellett a művészekkel készült interjúk az alkotói folyamatok és a kutatás összefüggéseit egy külső nézőpontból vizsgálják. Bár a kiadvány elsődleges célközönségét a diploma előtt álló és a doktori kutatásban résztvevő művészhallgatók alkotják, hasznos könyv azok számára is, akik a művészeti alkotófolyamatok és a művészeti kutatás közötti összefüggésekre kíváncsiak.

A fent említett könyvön kívül elkészült egy magyar nyelvű szöveggyűjtemény is „Elmélet és tudomány a művészeti gyakorlatban – szöveggyűjtemény a művészeti kutatásról” címmel, amely a művészeti kutatással kapcsolatos fontos történeti és kortárs forrásokat, elméleti szakemberek és művészek által írt szövegek magyar fordításait tartalmazza. A több mint húsz szöveget tartalmazó kötetben a művészeti kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb Európai Uniós irányelvek és nyilatkozatok is megismerhetőek. A kötet célja, hogy a magyar hallgatók fontos írott forrásokhoz jussanak a művészeti kutatás témájában.