„A nemzetköziesítés jótékony hatása mindenütt tetten érhető az egyetemen” – vallja Tóth-Dolenszky Réka, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Nemzetközi Irodájának vezetője, aki az interjúban abba nyújt betekintést, hogyan formálják a mobilitási programok az MKE arculatát és mindennapjait, milyen stratégiai célokat szolgálnak az új nemzetközi partnerségek, és milyen kihívásokkal néztek szembe az elmúlt időszakban. Szó esik a hallgatók és oktatók tapasztalatairól, a nemzetközi lehetőségek széles spektrumáról, valamint arról is, milyen irányba tart ma a nemzetközi mobilitás az MKE-n.

Milyen fő célokat szeretne elérni a Magyar Képzőművészeti Egyetem a nemzetközi mobilitási programok bővítésével?
Az egyetem vezetésének kiemelt célja, hogy a hallgatói közösség minden tagja az MKE-n töltött évei alatt nemzetközi tapasztalatokra is szert tegyen. A hallgatók felé elvárás, hogy ismerjék nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kortárs képzőművészeti tendenciákat, szereplőket, és megismerjenek, kipróbáljanak számukra új technikákat, módszereket. Ezt több módon is igyekszünk biztosítani, ezek közül a legismertebb és legnépszerűbb program az Erasmus+ program. Míg a kiutazás egy intenzív időszak, ami a hallgatóknak nemcsak szakmai, de személyes fejlődéssel is jár: fontos inspirációs forrás és kapcsolatépítési lehetőség is egyben. De azoknak is tudunk nemzetközi kitekintésre lehetőséget adni, akik bármilyen okból nem tudnak vagy nem szeretnének külföldi egyetemen tanulni fél vagy egy évig. Nekik jó lehetőség az egy hetes Erasmus BIP (Blended Intensive Porgramme) programokon való részvétel, de házhoz is hozzuk a nemzetközi művészeti életet: a Nemzetközi Héten külföldi partneregyetemek előadóit hallgathatják meg, a Ludwig Alapítvány segítségével pedig minden félévben felkérünk neves művészeket vendégoktatónak, ezen kívül különféle programok segítségével nemzetközileg elismert művészek állítanak ki az egyetemen. Valamint itthon is bekapcsolódhatnak a hallgatók a tanszékeken szervezett Erasmus BIP munkájába és kapcsolódhatnak a nálunk tanuló külföldi erasmusos vagy Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatókhoz is.

A tanszékekről kiutazó kollégák a nemzetközi tapasztalataikat beépítik az oktatási és művészeti munkájukba, amiből szintén profitálni tud minden hallgató. A nem oktatói munkakörben dolgozók is kiutazhatnak Erasmus ösztöndíjjal, ők a hazahozott jó gyakorlatokkal segítik az egyetemi élet számos területének fejlődését. A mobilitási programok és a nemzetköziesítés jótékony hatása tehát mindenütt tetten érhető az egyetemen, az egyénektől kezdve egészen a stratégiai célokig mindenre és mindenkire hatással van.

Hogyan választják ki az együttműködő intézményeket? Miért pont ezekkel az egyetemekkel alakítottak ki kapcsolatot?
Mára több, mint 100 külföldi egyetemmel van Erasmus szerződése vagy intézményközi együttműködési megállapodása az MKE-nek, de ez a szám még most is évről-évre növekszik. Fontos azonban, hogy ne csak a számokat lássuk, a lehetőségek minősége és tényleges tevékenységekkel való megtöltése a valódi cél. Elsősorban a kifejezetten művészeti profilú egyetemekkel épült ki kapcsolat, de több, kiemelkedő művészeti karral rendelkező intézménnyel is együttműködünk. A képzőművészeti képzések nagyon sokszínűek Európán belül is, a világ távolabbi részein pedig, mint például Ázsiában, a helyi hagyományos művészeti ágak is többnyire nagy hangsúlyt kapnak. Alap elvárás, hogy magas színvonalú képzéseket kínáló intézmény legyen, akivel együttműködünk, és hogy a különbözőségek mellett legyenek a képzéseink között kapcsolódási pontok is. A különbségek és a közös pontok adják azt az alapot, amiből kinőhet egy olyan szakmai kapcsolat, amiből mindkét fél profitálhat. Nagyon fontosnak tartjuk ezt az egyensúlyt a partnerségekben, mert csak így biztosítható, hogy hosszútávon is működjön egy kapcsolat, különösen az Európán kívüli partnerségek esetében, és ne csak egy papíron létező kihasználatlan lehetőség legyen.

Az új kapcsolatok ma már többnyire úgy születnek, hogy valamelyik oktató megkeres minket, hogy egy jó személyes szakmai kapcsolatot szeretne intézményi szintre emelni, hogy a hallgatók és kollégák is részesülhessenek belőle. De arra is volt már példa, hogy egy hallgató szeretett volna egy konkrét egyetemre menni Erasmus ösztöndíjjal, megkeresett minket, és mi felvettük a kapcsolatot az egyetemmel. Mivel szerencsére ők is nyitottak voltak, meg is kötöttük a szerződést, és felkerült az egyetem a partnerlistánkra.

Mik voltak a legnagyobb kihívások a 2023-as és 2024-es pályázatok megnyerésében?
A COVID idején, ahogy más egyetemeken is, itt is jelentősen visszaesett a mobilitási kedv mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Amikor viszont megint kinyílt a világ, a hallgatók is újra felfedezték az Erasmus programot. A 2022/23 és a 2023/24 tanévekben a korábbi évről megmaradt Erasmus költségvetési keretek lehetőséget adtak arra, hogy minden korábbinál több hallgató folytasson résztanulmányokat a programországokban, és 2022-ben, még az elődöm tollából született meg az MKE első sikeres Erasmus KA171 projektje is, aminek keretében a Montenegrói Egyetem Művészeti Karával tudunk mobilitásokat megvalósítani. A hirtelen megugró érdeklődés a Nemzetközi Mobilitási Osztályt nagy kihívás elé állította, hiszen létszámban és módszertanilag is visszafogottabb terhelésre volt az iroda felkészülve. Mostanra sikerült a munkatársi oldalát rendezni a kérdésnek, és a további fejlődés elősegítésére egy mobilitás menedzsment szoftvert is beszerzett az egyetem, amit még a tavaszi félévben szeretnénk élesíteni. Ez segíti majd a mobilitásban résztvevőket és az NMI koordinátorait is, hogy átlássák a teljes mobilitási folyamatot és követni tudják a tennivalókat.

Fontos mérföldkő volt a 2023-as év, mivel ekkor nyertek támogatást az első olyan mobilitási projektek, amelyeket igazán távoli partneregyetemekkel – ghánai, indiai és indonéz intézményekkel – terveztek. Ez 2024-ben tovább bővült tajvani, mongol, albán, örmény, nigériai, dél-afrikai és kambodzsai partnerségekkel. Az Európán kívüli projektek finanszírozása más módon működik, mint az Európán belüli, itt a fókusz elsősorban a bejövő hallgatói mobilitáson és az oktatócserén van, a kimenő BA/MA mobilitásokat csak néhány ország esetében lehet ebből a keretből finanszírozni. Ezekre az egyetemekre más forrásból kell az intézménynek biztosítani a költségvetést a kiutazó hallgatóknak, ezért ezek kiválósági ösztöndíjnak is tekinthetők. Ilyen program keretében tanul jelenleg az indonéz partneregyetemen egy festő hallgatónk, illetve a tajvani partner szerepel a jelenlegi felhívásban. Reményeink szerint hamarosan további Európán kívüli mobilitási lehetőségekkel bővül a lista a képzős hallgatók számára.

Hogyan látja a jövőt ezen a területen, merre tart most a mobilitás?
Az MKE hallgatói szerencsére ismerik és szeretik az Erasmus programot, sokan szeretnének élni a lehetőséggel. Ez talán annak is köszönhető, hogy az elmúlt években az elsősök orientációs programja keretében is rendszeresen beszélünk a nemzetközi mobilitási lehetőségekről. Így a hallgatók tudatosan betervezhetik a tanulmányaikba a mobilitást. Az évi 100-120 fős hallgatói mobilitást számban már nem is tervezzük növelni, inkább a minőségi fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt. A tanszékekkel közösen szeretnénk a hatékony tantárgyelismeréshez elmélyíteni a partnerkapcsolatokat, és a mobilitási kapcsolatokra építve nagyobb projektekhez is partnerséget építeni.

További cél, hogy az ide érkező nemzetközi hallgatókat jobban integráljuk az egyetemi életbe, a tanulmányi lehetőségeken kívül a hallgatói szolgáltatások és programok minél szélesebb körét szeretnénk nekik is elérhetővé tenni. Szeretnénk az MKE-t egy sokszínű, nemzetközi szempontból is pezsgő, élettel teli intézménnyé fejleszteni, amihez a magyar hallgatók és oktatók nyitottsága is elengedhetetlen. Éppen ez, az egyetemi közösség nyitottsága az, ami szerintem erőssége a Képzőnek és kulcsfontosságú körülmény a sikeres, organikusan fejlődő intézményi nemzetköziesítéshez.

Mit tanácsolna azoknak a hallgatóknak és oktatóknak, akik még hezitálnak, hogy részt vegyenek-e egy nemzetközi mobilitási programban?
A 2025/2026-os tanév őszi vagy tavaszi félévére már lejárt a határidő, személyes tájékoztatással és online is segítettük a hallgatókat. A pályázati kiírás már márciusban megjelent a nyári, illetve a diploma utáni szakmai gyakorlatokra, és ehhez kapcsolódóan személyes tájékoztató előadást is tartottunk. Ezt a lehetőséget azok figyelmébe is ajánlottuk, akik ugyan idén még nem terveztek mobilitási pályázatot benyújtani, de nyitottak arra, hogy akár a képzésük alatt, akár a diplomaszerzést követően külföldön szerezzenek szakmai tapasztalatot.

Az oktatók és személyzet számára folyamatos a pályázási lehetőség, de legalább 2 hónappal a tervezett kiutazás előtt nekik is érdemes beadni a jelentkezést. Jelenleg dolgozunk a magyar nyelvű intézményi honlapon egy informatív és átlátható Nemzetközi aloldal elkészítésén, ami segít majd az egyetemi közösség minden tagjának, hogy tájékozódjon az elérhető lehetőségekről és az aktuális nemzetközi eseményekről.

2023-ban megnyert pályázatok:

• Institut Seni Indonesia Yogyakarta, Indonézia
• The Maharaja Sarayirao Universitty of Baroda, India
• Takoradi Technical University Takoradi, Ghána
• University of Montenegro Podgorica/ Cetinje, Montenegró

2024-ben megnyert pályázatok:

• University Of Tirana, Albánia
• State Academy of Fine Arts of Armenia, Örményország
• Mongolian National university of Arts and Culture, Mongólia
• University of Port Harcourt, Nigéria
• Niger Delta University, Nigéria
• National Taiwan University of Arts, Tajvan
• University of Johannesburg, Dél-Afrika
• Royal University of Fine Arts, Kambodzsa
• University of Montenegro Podgorica/ Cetinje, Montenegró