Megnyitó: 2024. október 29. 18:00
Helyszín: MKE Epreskert, Parthenón-fríz terem (1063 Budapest, Kmety György utca 26-28.)
A kiállítás megtekinthető: 2024. november 8-ig, 10:00-18:00 óra között
A kiállítást megnyitja: Uszkay Tekla művészettörténész

A levegővel felfújt túlélőfóliából készült installáció, a túlélés és a levegő – mint egyik legfontosabb létfontosságú elem – szimbolikáját hordozza. E mű összefüggésbe hozza a sebezhetőséget a védelem fogalmával, miközben a levegő felhasználása új dimenziót ad a létezés és az elmúlás témáinak. Az installáció a túlélés és a lét elemeit boncolgatja, az emberi sérülékenység és a természetes erőforrások közötti kapcsolatot állítva a középpontba.

A túlélőfólia a modern társadalom törékenységének és védtelenségének szimbóluma, miközben az emberi találékonyságot és a menedék iránti vágyat is kifejezi. Ez az anyag, amely gyakran menekültek és katasztrófák túlélőinek védelmét szolgálja, egyszerre hivatott az egyén sebezhetőségére és az általa megkövetelt minimális biztonságra utalni. Az installációm fókuszában ez az ellentét áll: a menekülés és túlélés szükséglete, valamint a környezet adta levegő, mint az élethez elengedhetetlen alapvető elem.

A levegő, mint a túlélés egyik alapvető forrása, nemcsak a természet és az ember kapcsolatát testesíti meg, hanem a láthatatlan támogatás szimbólumává is válik, amely minden életet fenntart. A felfújt túlélőfólia nemcsak védelmet nyújt, hanem egyben a levegő láthatatlan jelenlétére is reflektál, amely nélkül az élet lehetetlen lenne. Az installációm révén a láthatatlant láthatóvá kívánom tenni, érzékenyítve a közönséget arra, hogy mennyire törékeny és sebezhető a létezésünk.

A menekültválság, az emberi migráció és a természeti katasztrófák középpontba állítása elengedhetetlen a kortárs társadalmi diskurzusban. Az installációm felhívás is arra, hogy a közönség mélyebben elgondolkodjon azokról a globális kérdésekről, amelyek az emberi lét feltételeit érintik. A levegő, mint univerzális elem, a túlélőfólia anyagával kombinálva közvetlen kapcsolatot teremt az emberiség közös sebezhetősége és a világ különböző pontjain zajló tragédiák között.

A fólia finom mozgását és alakváltozását a körülmények formálják, susogása a tenger gondolatát idézi meg, megjelenítve az élet változékonyságát, a létezés és túlélés folyamatának különböző fázisait.

Interaktív hanginstalláció (24 db. túlélőfólia, levegő, hang)
Méret: 500 x 900 x 60 cm

Az alkotóról:

Daczó Enikő Erdélyben (Sepsiszentgyörgy) élő képzőművész, aki az installációk, fotó-videó, land art, performansz és festészet műfajaiban dolgozik, amelyek szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást művészetében. Munkáit elsősorban a kísérletezés, az interaktivitás, a dinamika, a játékosság, az akció, valamint az ösztönös, intuitív jelenlét jellemzi. Az évek során az installációiban gyakran visszatért a levegő megjelenítése és rögzítése. Egyidőben szeretetét és fájdalmát fújta léggömbökbe, egyszerre utalva mennyre és pokolra.

Üzenetének minimalizmusa, az anyagok és a tartalom különös társításai miatt válik erőteljessé, installációi és megnyilvánulásai gyakran monumentális méreteket öltenek. Művészetének egyik legfontosabb eleme az alkotások és a tér közötti együtt-lélegzés, valamint a környezeti elemek integrálása a munkáiba.

Művei a spiritualitás, az örökkévalóság és a mulandóság kérdéseivel; a férfi- és női szimbólumok végtelen ciklusávalt; valamint a létezés és a nemlét kettősségének feltárásával teljesednek ki.
Szereti, ha művei lélegeznek. Kedveli a friss, energikus, spontán ecsetvonásokat és a gesztusok erejét, amellyel érzelmeket, érzéseket, ötleteket és intuíciókat rögzít. Olyan témák foglalkoztatják, mint a levegő, az energia, a rezgés, a nő és a férfi, a jelen ereje, valamint a pillanat hangulatának minimális beavatkozással történő megörökítése.