// Please scroll down for english version //

Megnyitó: 2022.05.18. (szerda) 19.00
Megnyitja MIKLÓSVÖLGYI Zsolt és a Gentry Sultan koncertje.

Kiállítók:

AGG Lili, ARLÁTH Krisztina, BOROS Lőrinc, Clarissa Perrone BUTELLI, ERDŐS Zsófia, Erekle CHINCHILAKASHVILI, Özgür ILTER, HORVÁTH Mátyás, KOVÁCS Gyula A., MÉZES Tünde, SALAMON Júlia, ULBERT Ádám

A viza (Huso huso, fajtok, orhal, vizahal, beluga) a tengerben és folyóvizekben honos ősi halfajta, amely egykor az ívási időszakban a Dunán Fekete-tengertől indulva Pestig vagy akár az osztrák fővárosig felúszott. A Duna szabályzása – vízerőművek vízlépcsői – miatt ez a reprodukciós folyamat mára már nem járható út a Kárpát-medencében a vizák számára. Vagyis a megmaradt populáció folyami útját megszakítva megfordulni kényszerül, és idő előtt visszatér a tengerbe. (A legállhatatosabb példányok az ívóhelyre való eljutás erős ösztönétől vezérelve persze átjuthatnak a hajózsilipeken is.)

A legnagyobb édesvízben is előforduló hal robusztus képe mára jobbára csak a kulturális emlékezetben létezik, őrzi a nyelvi és vizuális reprezentáció – például ilyen az újpesti Vizafogó elnevezésű városrész, a múzeumi rekonstrukciós szemléltetés vagy épp a Tisza-tavi ökológiai látogatóközpont turisztikai plakátjai.

A kiállítás vonatkozásában első ránézésre a viza képe egy burjánzó metafora. A leszűkült mozgástér címerállata a művészeti ökoszisztémán belül. Egyrészt a konszenzuskeresés nehézségét mutatja az autonóm művészeti kutatásokat összegző tárlat közös nevezőjének megtalálása kapcsán. Másrészt talányos is, ahogy a parallel működtetett művészeti praxisok, az alkotótevékenység, és e gyakorlati munkán alapuló kutatás összeegyeztetése is olykor nehezen megragadható a doktori hallgatók számára, akár a sikamlós halbőr. Ugyanakkor az viza lenyűgöző fizikai kiterjedése (a Magyarországon a 19. század derekán hitelesített legnagyobb fogás több mint féltonnát nyomott), ikrája miatt delikát luxusportékaként is számontartott kulturális értéke, de leginkább töretlen érvényesülni akarása nyomán egy groteszk azonosulás lehetőségét is felkínálja az arra nyitott képzelet számára.

Mindezt a Fészek Művészklub egész házat beszövő, galéria- és köztes tereiben rendezett kiállítással összefüggésben, amely egyúttal az MKE Doktori Iskola másodéves hallgatóinak a képzési programot felező számadását (komplex vizsga), az elmúlt két évében folytatott alkotó és kutató munka dokumentálását adja.

A kiállítás megtekinthető: 2022.06.19-ig a Fészek Művészklub nyitvatartási idejében (kedd-szombat 11.00-19.00, vasárnap-hétfő 10.00-19.00).

THE GREAT STURGEONS TURN

Exhibition of the Doctoral School of the Hungarian University of Fine Arts

Opening: 2022/May/18 (Wednesday) 7.00 pm
Opening speech by MIKLÓSVÖLGYI Zsolt and concert by Gentry Sultan.

Exhibitors: Lili AGG, Krisztina ARLÁTH, Lőrinc BOROS, Clarissa Perrone BUTELLI, Zsófia ERDŐS, Erekle CHINCHILAKASHVILI, Özgür ILTER, Mátyás HORVÁTH, Gyula A KOVÁCS., Tünde MÉZES, Júlia SALAMON, Ádám ULBERT

The great sturgeon (Huso huso, beluga) is an ancient species of fish native to the sea and rivers, which once swam up the Danube from the Black Sea to Pest or even the Austrian capital during the spawning season. Due to the regulation of the Danube - hydroelectric dams - this reproduction process is no longer a viable option for the waters of the Carpathian Basin. This means that the remaining population is forced to turn around and return to the sea prematurely (the most persistent individuals may, of course, pass through the navigation locks, driven by a strong instinct to reach the spawning grounds).

The robust image of the largest fish in fresh water is now largely a cultural memory, preserved in language and visual representation, such as the Vizafogó district in Újpest, museum reconstruction displays or tourist posters for the Lake Tisza Ecocentre in Poroszló.

At first glance, the image of the great sturgeons in relation to the exhibition is a sprawling metaphor. It is the heraldic animal of the confined space within the art ecosystem. On the one hand, it demonstrates the difficulty of finding a common denominator in the search for consensus in an exhibition summarising autonomous artistic research. On the other hand, it is also puzzling how the reconciliation of parallel artistic practices, creative work and research based on this practical work is sometimes difficult for doctoral students to grasp, like a slippery fish-skin. At the same time, the impressive physical size of the sturgeon (the largest catch authenticated in Hungary in the mid-19th century weighed over half a ton), its cultural value as a delicate luxury item due to its fish eggs, but most of all its unbroken will to assert itself, also offers the possibility of a grotesque identification for the open imagination.

All this in the context of the exhibition in the gallery and the spaces between the Fészek Artists' Club, which covers the entire building and is also the complex exam of the second-year students of the MKE Doctoral School, documenting their research and artistic work over the past two years.

The exhibition is open until 19.06.2022 during the opening hours of the Fészek Artists' Club (Tuesday-Saturday 11.00-19.00, Sunday-Monday 10.00-19.00).