Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a kiállító művész tisztelettel meghívja Önt

Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

című kiállításának megnyitójára,
a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termébe (1062 Budapest, Andrássy út 69.)
2018. október 18-án, csütörtökön 18:00 órára.

Köszöntőt mond Radák Eszter, az MKE rektora, a kiállítást megnyitja Földényi F. László, esztéta.
A kiállítás kurátora: Hajdu István

A kiállítás látogatható 2018. október 19. és november 30. között, hétköznaponként 10:00-18:00 óráig.

Jegyár: 600 Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak: 300 Ft. Ingyenes: szakmai szervezetek (MAOE, MKISZ, AICA) tagjai, művészeti egyetemek és középiskolák hallgatói és oktatói, pedagógusok, a sajtó képviselői, 70. életévüket betöltött személyek, fogyatékkal élők, nagycsaládosok részére.

Klimó Károly az Európai Iskola hagyományainak folytatója, ennek örököseként érkezett az informel, majd egy sajátosan közép-európai Neue Wilde szemléletmódjához, melynek egyik legkövetkezetesebb képviselője maradt a mai napig, bár abban különbözik elődeitől, hogy művészete sosem nélkülözi a narratív elemet, mely gyakran konkrét irodalmi hatás formájában is megnyilatkozik. Festészeti és grafikai munkássága nem válik élesen külön, a formálás nagyvonalúsága mérettől és anyagtól független. Több könyvet (Kazantzakis: Zorba, a görög; Kafka: A kastély; Musil: Törless iskolaévei; Thomas Bernhard: In hora mortis) és verset (Antonin Artaud: Velem a kutya-isten) illusztrált, Marquis de Sade Juliette-jének tízkötetes müncheni kiadását olyan világhírű művészek társaságában illusztrálta, mint például Arnulf Rainer, André Masson, Mimmo Paladino, Christian Ludwig Attersee, Herman Nitsch.

Témáihoz, tárgyaihoz valami melankolikus, egyben konceptuálisan szimbolikus gondolkodásmód kötötte és fűzi ma is, amelynek lényegét egy nem egészen ismeretlen, mégis különös elegyű analitikus igény és vágy adja: a mester a művészetet mint nem érzéki absztrakciót vizsgálta s teszi most is az érzékivé tett bánattal átitatott munkákkal. A kollázsok, assemblage-ok, tárgyegyüttesek a melankólia mellett vagy fölött penge éles iróniával emelik önmagukat a kettősmutatás, paradoxonnal ábrázolás szellemes példáivá, egyszersmind folytatólagos hivatkozás-sorozatként illusztrálják, miképpen kell működnie a képzőművészet és az irodalom együtthatását megóhajtó látásmódnak.

Jarry, Kafka, Sade, Thomas Berhard, Artaud voltak tehát Klimó ihletői az elmúlt évtizedekben, s láthatjuk, a hetvenes évek közepe óta munkáin az irodalmi elemek a durvaság és az átszellemültség végletei között villódznak, hol megfontolt stiláris óvatossággal és kiszámítottsággal, hol a blaszfémiáig villantva a gúnyt. Pontos és jól rendezett kompozíciói még valamifajta színházi tudatot is sugallnak: távolról figyelt, intelligens lényeknek tetsző antropomorf foltok alkalmazkodnak irodalmi szövegekhez vagy legalábbis azok emlékéhez, s ahogy a hetvenes években az arte povera hatása alatt dolgozott, úgy a nyolcvanas évek elején festett munkái az olasz és francia absztrakt szürrealizmust és az informelt aktualizálták erős pszichológiai érzékről is tanúskodva. A festmények a figuralitás és az absztrakció határán állnak, de már onnan, a látványelvűségen túlról tekintenek vissza vagy át, a narrativitás oldódása után.

Hajdu István

Külön köszönet a kölcsönző intézményeknek
Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár
Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr
és a magángyűjtőknek a szívélyes hozzájárulásukért a kiállítás sikeres megvalósításához.

Grafika: Eln Ferenc

Támogató

NKA - Nemzeti Kulturális AlapNKA - Nemzeti Kulturális Alap

A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAM

A művész és a kurátor közös tárlatvezetése a KLIMÓ Károly: IDŐBEZÁRVA c. kiállításon.

A tárlatvezetés időpontja: 2018. november 5. hétfő, 18:00-19:30 óráig
Helyszíne: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem (1062 Budapest, Andrássy út 69.)

A programhoz érvényes belépőjegy megváltásával lehet csatlakozni.

További információ: http://www.mke.hu/node/38893

Dualitások

Klimó Károllyal beszélget Hajdu István

Nyolc év katalógusait visszanézve azt vettem észre, hogy van valami egészen különös affinitás benned arra, hogy az irodalom és - ami ugyancsak fontosnak tetszik - az irodalmárok révén és azokkal együtt, azok által mutasd meg a képeidet. Most a kérdés az, hogy egyrészt ez miért van így, másrészt: miután a képeid, melyek egészen leegyszerűsítve és durván fogalmazva absztrakt expresszionisták, tehát nem igénylik a narrativitást, vagy éppen azzal szemben működnek, akkor tehát mi ez az igény a narrativitásra?

Valóban így van. Például a Francia Intézetben Antonin Artaud inspirációjára csináltam a télen egy installációt, hiszen Artaud is régóta foglalkoztat. De hogy a kérdés lényegére térjek vissza: ez valószínűleg onnan ered, hogy már kamasz koromban nagy könyvmoly voltam. Az irodalom mélyen beépült a gondolkodásmódomba: az olvasott mű átváltódik vizuális élménnyé, és miközben az általad helyesen megfogalmazott megállapítást, hogy absztrakt expresszionista vagyok, elfogadom, akkor amikor dolgozom, erősen munkálnak bennem, az indulataimban ezek az irodalmi élmények.

Igen, de végül is kitérsz a kérdés második fele elől, amit meg lehet úgy is ismételni, hogy nincs-e ellentmondás egy tisztán vizuális eszközökkel dolgozó áramlat vagy irányultság, és a verbalitás, vagy verbalizmus, vagy narrativitás között? Tehát nem arról van-e szó, hogy érvet, vagy mankót, vagy indokot keresel a megértéshez, pontosabban nem is a megértéshez, a megértetéshez? Szóval nem arról van-e szó, hogy talán nem bízol abban, hogy a kép belső ereje, a gesztusok ereje elviszi a képet, és nem arra gondolsz-e, hogy ehhez valamiféle segítség kell a nézők számára?

Hát végül is a kérdésben föllelhető állítás teljesen jogos, mert valahol van egy bizonyos paradoxon ebben a dologban, amire persze rengeteg kortárs művészeti párhuzamot is tudnék idézni. Én azért érzem ezt elfogadhatónak, vagy azért nem érzem szimulált formának, mert amikor egy-egy képcímben valamelyik irodalmi műre hivatkozom vagy utalok, akkor én tényleg és őszintén gondolok a hivatkozás vagy utalás tárgyára. Nem is beszélve arról, hogyha ezt szélesebb pszichológiai kontextusba hozzuk, akkor végül is azok az irodalmi művek, amikkel én együtt élek, mindenképpen az életem és a gondolkodásom, az én világképem részeivé válnak. Másrészt még sincs arról szó, hogy én tisztán absztrakt expresszionista rajzokat csinálnék. Készítettem ugye 44 rajzot Artaud egyik költeménye alapján, s a narrativitás ezeken például megjelenik. És más dolgokban is. Most Thomas Bernhard verseivel foglalkozom, és tulajdonképpen aggályosan gondolkodom arról, hogy akármennyire is elvont jelekkel dolgozom, van-e vajon jogom egy ilyen típusú rajzhoz hozzáigazítani Thomas Bernhardot. Pontosabban fordítva, egy ilyen rajzot Thomas Bernharddal útra bocsátani, azt mondani, hogy ez az ő inspirációja. A kérdés engem is aggaszt és kétségtelen, hogy az átlag néző számára nem olyan kézenfekvő módon lehet ezt nyomon követni. Ugyanakkor az is tény, hogy azok az irodalmi művek, amikről itt szó van, maguk is nagyon elvont művek, tehát tulajdonképpen nem is lehetne olyan típusú narratív eszközökkel közelíteni ezekhez, mint egy Dickens-regényhez.

Akkor te végeredményben fonák realista vagy abban a tekintetben, hogy egy Artaud vagy Bernhard által közvetített világot használsz modellként, vagy tárgyként, vagy témaként, és úgy vagy „realista”, hogy ezek valóságát úgy kezeled, mint egy csendéletben a tárgyakat vagy a tájképen a látvány elemeit?

Hát végül is ez nem elfogadhatatlan gondolat a számomra. Miért ne? Ugyan mostanában azt mondani valakire, hogy realista, bármilyen jelzővel vagy bármilyen vonatkozásban, az szitokszónak számít. De nyilván nem ebben az értelemben gondolod te...

Nem.

...hanem, hogy az én munkáimban ez egy jelenlévő realitás, vagy olyan szubsztancia, amihez föl akarok zárkózni, vagy meg akarom válaszolni ugyanazt a kérdést a magam módján, amit az író fölvet.

Ez létezik?

Igen.

Jó, viszont az nagyon jellemzőnek látszik, hogy kikhez vonzódsz - és miért -, a Francia Intézetben volt ugye néhány éve a Sade-kiállítás, az Ernst Múzeumban az Artaud-sorozat, s Thomas Bernhardot sem úgy tartják számon, mint az egészséges kritikai realizmus, vagy a lektűr, a hétköznapi belletrisztika, a konvencionális irodalom képviselőjét...

Volt egy időszak az életemben, amikor megérintett az egzisztencialista filozófia. Ennek nagy divatja volt a hatvanas években, és akkoriban sokat olvastam, hál’ Istennek megjelentek Magyarországon is Camus és Sartre művei. Aztán elég korán - mindenféle közvetítésekkel - rá tudtam hangolódni Heidegger, de talán még inkább Jaspers gondolataira és hát ez adott egy egzisztencialista töltést a dolgoknak. És nyilván, hogy ez a parallelitás, vagy ez a fajta érdeklődés például, ami annak idején Camus világához kötött, ez valahogy átszivárgott a képzőművészeti érdeklődésembe, illetve a munkáim megformálásába. Most ezen a téren van egy bizonyos fajta változás, mert már nem lelkesedem mindenekfelett például Heideggerért, vagy időnként Camus-t is sok szempontból patetikusnak érzem, és egyoldalúnak bizonyos dolgokban, de hát annak idején az egzisztencializmus nagyon erős motiváció volt.

De Sade világa a maga gátlástalanságával, libertinus szemléletével vagy a konvenciók teljes tagadásával mindenesetre más irányt jelent, és Artaud is más utat képvisel, már Camus-éhez képest.

Abszolút más irány. Viszont Sade-nál találtam egy azonosságot: az erotikus agresszivitás, a perverzió, az emberi testnek ez az iszonyatos szemlélete, az emberi testhez való kegyetlen viszony, ez az aberráció szellemileg kicsit rokonított ehhez a dologhoz, de hát amiről beszéltem, tehát a hatvanas évek második fele, az a korszak, amit nyilván a kortársaimmal együtt sokan átéltünk, ez Camus és a többi egzisztencialista nagy üzenetét hozta nekünk, s a Sade-hoz készített 12 nagyméretű rajz születésekor, három-négy évvel ezelőtt az egzisztencializmus már elég régen „passzív” volt a számomra.
A Sade-rajzokat egyébként egy német kiadó publikálja a Sade-sorozatában. Arnulf Rainertől Mimmo Paladinón vagy Baselitzen át jó néhány kortárs művész kapott felkérést, és Sade-dal kapcsolatban tulajdonképpen hihetetlenül változatos és színes kép mutatkozik meg atekintetben, hogy ki mit, melyik szeletét választja ki leginkább ennek a különös, és egyébként korántsem csupán erotikus, vagy pláne perverz életműnek, ami rengeteg filozofikus gondolatot tartalmaz, és valóban egy nagyon szélsőséges libertinus világba vezet. Tehát minden művész a maga módján kiragad ebből a kozmoszból egy részletet, olyat, amit önmagához legközelebb állónak tart, és majdnem azt mondhatnám, hogy amikor kész lesz a teljes sorozat, akkor kialakul ebből egy olyan összkép, ami talán Marquis de Sade egész életművét hitelesebben felöleli.
Minden évben megjelentetnek egy kötetet, más és más európai művész munkáival. Tíz-tizenegy kötet lesz, német nyelven az első teljes Marquis de Sade.

És te melyiket kaptad?

A Justine-t.

És erről itthon miért nem tud senki?

Nem is ambicionáltam, hogy nagyon tudjanak. Biztosan lehetett volna valamit kavarni ezzel. De hát...

Használtál egy szót Camus-val kapcsolatban, ami egyfelől azért érdekes, mert ha Camus már patetikus, az olyasmit is jelenthet, hogy túl vagyunk rajta, másrészt viszont éppen ez a szó összefüggésbe hozható a te munkáiddal is: az elmúlt hat év képeit nézve nálad egyrészt a pátosz – abszolút pozitív értelemben – és a teljesen efemer, mondjuk a szar egyetlen felületre, azonos képtérbe kerül. Tehát a két fogalom mint egy libikóka működik. Ez egy világszemlélet-e vajon, melyben a fehér, az arany, a fekete, a bíbor egyfelől, másfelől meg a szar állandóan billen ide-oda, vagy pedig ez megint valami segítség a nézőnek és saját magadnak persze a megközelítéshez vezető úton? Tehát hogy a két végletet fölajánlod a nézőnek...

Amikor a fehérrel, arannyal, bíborral festett munkákat csináltam, tulajdonképpen abban a korszakban voltam, amikor az egzisztencialistáktól – mármint Camus-tól, Heideggertől, Sartre-tól - egy kicsit „elvándoroltam” a katolikus egzisztencialisták felé. Megfogott és lebilincselt a Nyíri Tamás-féle filozófiatörténet, s az érdeklődésem ennek az egésznek a rendkívül érzékeny szociális oldala felé irányult, ami persze abszolút nem tévesztendő össze a tételes vallással való azonosulással, de tény az, hogy mélyen foglalkoztat az emberi megértésnek az a módja, mely alapvetően benn foglaltatik a keresztény tanokban. De tulajdonképpen innen is elvándoroltam, mert valahogy egy olyan fajta ötvözetnek, egy olyan eklektikus gondolkodásmódnak éreztem ezt az egészet, amivel valahol mégsem tudtam teljesen azonosulni. Ami pedig a kérdés lényegét illeti, tehát a fény, a ragyogás és a szar kapcsolata, valahogy úgy definiálható – félreértések nélkül akarom említeni ezt a párhuzamot –, hogy a salak és az eszményi szépség a nagy mestereknél is együtt mutatkozik meg... Végeredményben ennek a két dolognak az alternatívája mint kontraszt benne kell, hogy legyen elvileg a művészetben. Nem?

De, csak azt nem tudom eldönteni, hogy abban a pillanatban, amikor ugye a történelemnek, a művészettörténetnek az éppen aktuális ideák és ideológiák szintjén vége van, akkor egy ilyen program, ami ugyan nekem igencsak rokonszenves, nem rémlik-e mégis rettentő romantikusnak, időszerűtlennek, konzervatívnak, ha úgy tetszik, mert hogy ugye az egész világ arról szól, hogy vége az ideológiáknak, vége a kulturális történetnek. Más szempontból pedig arról, hogy teljesen átalakulnak a közvetítő eszközök, és pontosan az a fajta világlátás, ahol ez a dualitás, tehát a magasztosnak és az alantasnak a dualitása még működhetne, eltűnik, és a kultúra vagy egy átlagba zuhan, és a nivellálódásban kellene hogy kifejeződjék, mint valamiféle élet, vagy pedig a teljes és gátlástalan kaleidoszkópban, ami meg már követhetetlen. Ennek érvényében nem tűnsz-e tehát saját magad számára is ködlovagnak?

De igen. És ebben tényleg rengeteg korszerűtlen vonás van. Persze egyrészt le lehet vezetni abból, hogy az a nemzedék, aminek én is tagja vagyok és egyáltalán ez az ország félelmetes nehézségekkel küszködött mindig, így az elmaradás vagy a lemaradás, tehát a központ és a régió problémájával is. Mi mindig csak „régió” voltunk, ami tulajdonképpen rettentően izgalmas, szép és jó, meg hihetetlenül változatos is lehet, de együtt jár egy iszonyatos pánikkal, hogy nagyon gyorsan le kellene dolgozni a hátrányokat, és nagyon gyorsan föl kellene zárkózni. A gyors felzárkózás igényével, a sebességgel kapcsolatban viszont mindannyiszor fölvetődik az a kérdés a magyar művészettel szemben, hogy a csatlakozás kényszere hiteltelen, vagy nem átélt, vagy nem valós eredményeket fog hozni. Hát ez majd elválik.
No most visszatérve a kérdésre: ha meggondolod, hogy az avantgarde-ban tulajdonképpen mennyi romantikus vonást lehetett találni, és hogy a tudományos világképhez kapcsolódó művészet, melyben élt az a bizalom, hogy a tudomány és a művészet összetalálkozhat-összeforrhat, mégis milyen nagy csalódást okozott, akkor az ember elbizonytalanodik. Volt egy korszak, amikor tényleg iszonyatosan komoly dolgok születtek, mint Mondrian működése, vagy az egész Bauhaus, csodálatos korszak volt, amit az a hit, és az a szintén romantikus látásmód táplált, hogy ezen a ponton meg lehet találni egy közös nyelvet. Az új helyzet - érzésem szerint - az, hogy a technikával, technológiával szemben kialakult egy nagy fokú bizalmatlanság, mivel az jó és rossz célra egyaránt fölhasználható, bár még senki nem készített statisztikát, hogy hány százalékban lett jó és rossz a hatás... A fejlődés, a progresszivitás, az evolúció fogalmai most enyhén szólva nem aktuálisak, és a kortárs képzőművészetben például a konstruktivizmus háttérbe szorulása is ennek következménye, mert a kortárs művészet nem hisz abban, hogy a tudomány egyértelmű, valós és matematikai tisztaságú válaszokat tud adni azokra a szellemi kérdésekre, amik a művészetet is foglalkoztatják.
Érzem persze, hogy abban van valami romantikus gesztus, hogy - amint te mondtad -, a dualitást, a magasztos és az alantas dualitását akarnám expresszív módon megragadni, és ez valóban nem igazán aktuális most. Annál is kevésbé, mert a kortárs művészet tendenciái tulajdonképpen elismerten olyanok, hogy már a szintézis megragadása sem elképzelhető cél senki számára. Ezt én is belátom és teljesen tisztában vagyok vele. És nem remélhető már az, hogy egy műbe, vagy akár életműbe, vagy egy korszakba bele lehet sűríteni mindent. A kortárs képzőművészetnek tulajdonképpen csak annyi az ambíciója, hogy egy hiteles mozaik-kockát elkapjon, és ezen a nagyon pici és hiteles részen keresztül próbáljon visszautalni az egészre. Vagy ebben a kis és hiteles részben megtalálhassa azt a reményt, hogy talán tükrözni tudja az egészet. Mondjuk ebben az értelemben én nem próbálok ilyen ostoba, és tényleg reménytelen reflexiókat a magam dolgaival felvetni, tehát hogy itt az ilyen típusú teljességre való törekvésnek még csak a kísérlete is megjelenhet. De mindenesetre úgy találom, hogy van egy ilyen szándék a művészetben: megkísérelni mondjuk a fényt és az árnyékot ábrázolni szimbolikusan szólva, a dolog reménytelenségével egyetemben.

Többször használtad a nemzedék fogalmát. Ez számodra fontos? Mert nekem az a benyomásom, hogy te eléggé tudsz, vagy tudtál kívülálló is lenni, egy rendes, ironikus rálátással együtt.

A nemzedék szót csak az életkor szinonimájaként használtam. S miközben természetesen a legnagyobb tisztelettel és barátsággal beszélek a kollégákról, tény, hogy különösebb együttműködési készség soha nem volt bennem. Valahogy mindig szeparáltam magam a közös akcióktól, és a műtermi magányban szívesebben dolgoztam. Néhány közös kiállítást, közös szereplést leszámítva tulajdonképpen tényleg nem vagyok beilleszthető egyetlen csoportba sem.
Azt hiszem, ez azért alakult így, mert iszonyú nehezen sikerült megszabadulnom azoktól a kötöttségektől, amelyeket egy rossz iskola rárak az emberre. Nehezen tudtam megtalálni a hangomat, s valószínűleg még most sem sikerült igazán. Viszont pozitív fordulat volt az életemben, hogy egy ideig Kondor és Korniss szomszédja voltam Szentendrén, és velük sokat beszélgettünk, nagyon jó barátságba keveredtünk. Ez felszabadító hatással volt rám, bár Kondorról, végül is mint képzőművészről, elég ambivalensen gondolkodom. A munkáiról már nem hiszem azt, mint akkor, hogy különleges remekművek lennének, viszont mint emberrel, mint példaalkotó figurával, még most is azonosulok. Ő volt az, aki bebizonyította, hogy a karanténba zárt szocialista művész típus helyett van egy másik alternatíva is, a művész autonómiája. És hát Kornissnak a húszas-harmincas évekből hozott egészen másfajta művész-etikája is nagyon vonzó példa volt a számomra.
De nekem, Bak Imrével, Nádler Pistával vagy akár Hencze Tamással szemben is, csak elég nehezen és később sikerült megtalálnom a saját utamat. Tulajdonképpen a nyolcvanas évek elejére értem el azt az állapotot, és lelkileg azt a stabilitást, amikor úgy éreztem, hogy semmi okom arra, hogy ne kívánjak részt venni a kortárs művészeti életben és az akkor szerveződő kiállítások, különösen a Fészek Galéria beliek ebbe a társaságba sodortak engem is, attól függetlenül, hogy izolált helyzetem megmaradt.

Ami viszont rendkívül rokonszenves, hogy a nemzedéki elzárkózást vagy gőgöt hihetetlen rugalmasan rúgod félre. Ez azzal függ-e össze, hogy tanítasz a főiskolán, vagy valóban megszűnt a te számodra a nemzedéki elkülönülés?

A főiskolának kétségtelenül van ebben szerepe. A főiskolán rendes tanár csak az utóbbi években lettem, előtte sokáig a főiskola esti évfolyamán tanítottam, ahol nagyon széles társasággal kellett együttműködni, s akik között nagyon tehetségesek, dilettánsok, és középszerű emberek is voltak, és akikkel, úgy érzem, remélem, ez az önminősítés nem túlzás, meglehetősen empatikus viszonyt sikerült kialakítanom, és megpróbáltam megérteni azt, hogy valaki önmagában csakis ezzel a dologgal, a művészettel akar foglalkozni. És ebben az időszakban - talán éppen egy ilyen unalmas és szürke főiskolával szemben - egy színes világra leltem, amelyben a sokszínű egyéniségek – természetesen nem kibontakozott és nem kész egyéniségek – nagy számban voltak jelen. És rájöttem, hogy ha az ember nem veszi komolyan azokat a doktrínákat, hogy ki a befutott művész, ki a jól jegyzett fiatal tehetség, hanem ennél sokkal szélesebben értelmezi a dolgot, és nem társadalmilag kialakult pozíciók alapján próbál közeledni ehhez a dologhoz, hanem tényleg ősérdeklődés alapján, akkor az ember nyitott és kiváncsi marad arra is, amit a társadalom mint jegyzett értéket még nem tart nyilván, ami még lappangó, és még ki nem bontakozott energia.

Ez azt jelenti, hogy te úgy képzeled, hogy Magyarországon a társadalom jegyez egyetlen képzőművészt is? Másrészt: szerinted ebben az országban van értelme annak, amit te vagy én csinálunk?

Hát nézd, az egy folyamatos lelki tusa az emberben, hogy van-e hatékonysága annak, amit csinál, tehát hogy azon túl, hogy a személyes jóérzését, ambícióját kiéli, azzal, hogy esetleg egy szerény egzisztenciát teremt magának, ezen túlmenően van-e ennek az egésznek bármi hatékonysága... Ha a mindennapokra gondolsz, meg valami direkt hatékonyságra, hát akkor természetesen maximálisan a nemmel kell számolni. És hát nem beszélve arról ugye, hogy az összes jelentős kortárs gondolkodó végül is egyébről se ír, csak a krízisről, a kultúrkritika tulajdonképpen teli van panasszal és gonddal, és a századvég és az ezredvég ugye úgy jelenik meg, mint egy hatalmas alkony, amit persze már a tízes-húszas években elkezdtek jósolni. Ezzel szemben nagyon nehéz valamit mondani. Talán csak olyan általánosságot, hogy a pesszimista utópiák tulajdonképpen végigkísérték az egész emberiséget... Épp a napokban olvastam: a nagy katolikus antropológus, Teilhard de Chardin azt mondta, hogy most fog valószínűleg elválni, hogy az emberiség mindössze egy evolúciós tévedés-e, vagy mégis sikerül megtalálnia az emberiségnek azokat a megmentő reflexeket, amik kivezetik ebből a krízisből és katasztrófából. Az, hogy az emberiség evolúciós tévedés lenne, nagyon szuggesztív gondolat...
Ami a magyar struktúrát illeti, mert azt hiszem, erre gondoltál inkábbb, az egy szerencsétlen történelmi helyzet eredménye: itt igazán a nyelvnek van öntudatszervező szerepe, ami egyébként az irodalomra napjainkban iszonyú káros hatással van, mert azáltal, hogy a nemzet a nyelvén keresztül szimbolizálta önmagát, a nyelv és az irodalom különleges helyzetet ért el a kultúrában, és patetikus tartalommal töltődött fel, amit aztán fantasztikus dekadencia, romlottság követett és be is állt napjainkra. Tehát azáltal, hogy az irodalom és a nyelv köré egy politikai típusú feladat szerveződött, tulajdonképpen eltolódott az egész magyar kultúra, az egész magyar szellemiség a pátosz, a romantika felé. És a képzőművészetnek ebben sokkal szerényebb szerep jutott. Amerikában épp a fordítottját figyeltem meg ennek. Az embernek az volt az érzése például New Yorkban, hogy a legfontosabb a képzőművészet, és a hatalmas, a tízméteres Van Gogh-kiállítást hirdető plakátok, amikkel teli volt a város, intenzíven azt szuggerálták, hogy ami a vizualitással összefügg, az egy nagyon fontos dolog.

Ha ez a dolog Magyarországon így működik, ahogy működik, nem illúzió-e azt hinni a 80-as évek végének nagy optimizmusa és idealizmusa után, szóval nem illúzió-e azt hinni, hogy a magyar művészet bejuthat a nyugati, vagy egyáltalán a világművészetbe? Ezt azért kérdezem tőled, mert te vagy az egyik olyan magyar művész, aki talán többet állít ki Nyugat-Európában, mint Magyarországon.

Igen és természetesen én is fölteszem ezt a kérdést magamnak. Mintahogy föltettem akkor is, amikor megnéztem a Csontváry-kiállítást Münchenben a Haus der Kunstban. És az az igazság, hogy én is egészen más szemmel néztem Csontváryt külföldön, mint itthon. Valahogy tárgyilagosabban, objektívebben, és az a nagy lelkesedés, amivel a főiskolán a hallgatóknak vagy ismerőseimnek, vagy külföldi kollegáimnak szoktam Csontváryt propagálni, egy picit megcsappant, és valahogy úgy éreztem, hogy ha belehelyezem őt is a nagy európai panorámába, spektrumba, akkor talán az a fajta büszkeség már bennem sincs meg, mint itthon. Tehát meg kell szabadulnunk attól, hogy kétféle értékítéletünk legyen, egy lokális és egy európai. Ez nagyon nagy hibája a szellemi életnek, vagy hibája volt. Nyilván megvan erre a magyarázat, ugye a nemzeti kisebbrendűségi tudat kompenzálása érdekében nagyobbra kellett méretezni a szellemi nagyságainkat, mint amekkorák, aztán utána mindig jött a csalódás. Mert amikor megkíséreltük beilleszteni őket egy nagyobb összefüggésrendszerbe, akkor kiderült, hogy nem megy. Ami a kérdés lényegét illeti, hogy van-e egy különleges üzenetünk, vagy legalábbis helyünk a nagy palettán és a nagy rendszerekben: talán igen, lehet. Talán lehet, és egyáltalán, hogy észrevegyenek bennünket, és egyenrangúként vegyenek észre, vagy partnernek tekintsenek bennünket, ez sajnos ma nemcsak kulturális kérdés. Az a benyomásom, hogy ha tényleg tudunk csatlakozni a nagy áramlathoz, és gazdaságilag integrálódik az ország egy igazi, nagy nemzetközi tevékenységi rendszerbe, az magával húzza a kultúrát is. Mert az elszigeteltség, dacára annak, hogy ugye megtörténtek a politikai változások, az elszigeteltség reális tény.

(Balkon, 1997/5)

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

Megnyitó: 2024.02.19., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.02.19–02.29.

A Barcsay pályázat jutalmazottjainak kiállítása és díjátadási ünnepsége 

A nagy zabálás

Megnyitó: 2024.01.30., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2024.01.31. – 02.15.

A nagy zabálás

Álmainkban valóra válnak az álmaink

Egy utópisztikus képzőművészeti egyetem
Megnyitó: 2023.10.17., 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2023.10.18. – 12.17.

Álmainkban valóra válnak az álmaink

BEST OF DIPLOMA 2023

Megnyitó: 2023.06.24., 18:00
Helyszín: MKE Főépület, Barcsay Terem és Aula
Megtekinthető: 2023.06.24. – 07.22.

BEST OF DIPLOMA 2023

Diplomakiállítások 2023

Helyszín: MKE főépület és Epreskert
Megtekinthető: 2023.05.12. – 06.20.

Diplomakiállítások 2023

AMADEUS Alkotói Ösztöndíj Pályázat 2023

Megnyitó: 2023.04.20., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2023.04.14–20.

AMADEUS Alkotói Ösztöndíj Pályázat 2023

LIÁN 

Megnyitó: 2023.02.23., 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2023.02.24. – 03.23. 

LIÁN 

Maradjon köztünk

Szemelvények Révész László László művészetpedagógiai tevékenységéből
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2022.10.08 – 12.17.

Maradjon köztünk

Mappa 150

Megnyitó: 2022.09.6., 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2022.09.17-ig

Mappa 150

BEST OF DIPLOMA 2022

Megnyitó: 2022.06.25, 19:00
Helyszín: MKE Főépület, Barcsay Terem és Aula
Megtekinthető: 2022.06.24. – 07.22.

BEST OF DIPLOMA 2022

Diplomakiállítások 2022

Helyszín: MKE főépület és Epreskert
Megtekinthető: 2022.05.10. – 06.16.

Diplomakiállítások 2022

Kult-Tour

2022. 06. 03., 19:00 - 22:00
MKE épületei

Kult-Tour

A Peter és Irene Ludwig Alapítvány ösztöndíjpályázatának kiállítása

Megnyitó: 2022.04.22. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2022.04.25. – 05.22.

A Peter és Irene Ludwig Alapítvány ösztöndíjpályázatának kiállítása

A 2022. évi Fundamenta–Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat kiállítása

Megnyitó: 2022.03.31. 18:30
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2022.03.28. – 04.05.

A 2022. évi Fundamenta–Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat kiállítása

TÉRFOGLALÁSOK – A Régi Műcsarnok történetei

Megnyitó: 2022.02.22. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2022.02.22–19.

TÉRFOGLALÁSOK – A Régi Műcsarnok történetei

És mégis mozi a föld!

IMXXX – Intermédia retrospektív
Megtekinthető: 2021.12.15. – 2022.01.29.
Helyszín: MKE | Barcsay terem

És mégis mozi a föld!

Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói

Megnyitó: 2021.10.06. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2021.10.07. – 12.04.

Modellállítás: az emberi test képi konstrukciói

XXII. Országos Tervezőgrafikai Biennále

Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula
Megtekinthető: 2020.10.22. – 11.17.

XXII. Országos Tervezőgrafikai Biennále

KÉSŐI ÜZENET Szabados Árpád (1944 – 2017) kiállítása

Online megnyitó
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2020.09.15. – 10.09.

KÉSŐI ÜZENET Szabados Árpád (1944 – 2017) kiállítása

TILTOTTAK MENEDÉKE

Művészek az Állami Bábszínház műhelyében
Megnyitó: 2020.02.13., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2020.02.14. – 03.13.

TILTOTTAK MENEDÉKE

MECÉNÁSOK DICSÉRETE

Megnyitó: 2019.12.03. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2019. 12. 04. – 2020. 01. 24.

MECÉNÁSOK DICSÉRETE

HOMAGE TO THE PATRONS OF ART

Opening: 3 December 2019 6:00 PM
Location: HUFA, Barcsay Hall
On view: 04 December 2019 – 24 January 2020

HOMAGE TO THE PATRONS OF ART

12. Graphifest

Megnyitó: 2019.11.6. 19:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2019.11.07–23.

12. Graphifest

Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázati anyagának kiállítása, olasz illusztrátorok reprezentatív tárlata és a MATT Bauhaus tárlata

Megnyitó: 2019. október 11. 19:00
Helyszín: MKE
Megtekinthető: 2019.október 12- 30.

Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázati anyagának kiállítása, olasz illusztrátorok reprezentatív tárlata és a MATT Bauhaus tárlata

ÁTJÁRÓ / PASSAGEWAY

Megnyitó: 2019.09.10. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető:  2019.09.11. – 10.04.

ÁTJÁRÓ / PASSAGEWAY

Best of Diploma 2019

Megnyitó: 2019.07.02.,  18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető:  2019.07.03– 26.

Best of Diploma 2019

Diplomakiállítások és projektek 2019

Időpontok: 2019. május 13. és június 23. között

Diplomakiállítások és projektek 2019

LUDWIG 2019

Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2019. április 15-26.

LUDWIG 2019

140 SZEMESZTER

Megnyitó: 2019.02.12.,18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2019.02.13 – 03.14.

140 SZEMESZTER

Optimista kiállítás. / Optimistic Exhibition.

Megnyitó: 2018.12.14. 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2018.12.15. – 2019.01.25.

Optimista kiállítás. / Optimistic Exhibition.

Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

Megnyitó: 2018. október 18., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2018. október 19 - november 30.

Klimó Károly: IDŐBEZÁRVA

STÚDIÓ ’18 – SZALON

Megnyitó: 2018.09.13. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2018.09.14. – 10.05.

STÚDIÓ ’18 – SZALON

Best of Diploma 2018

Megnyitó: 2018. július 3., 17:00
Helyszín: MKE Főépület Barcsay Terem
Megtekinthető: 2018. július 4-27

Best of Diploma 2018

Diplomakiállítások és projektek 2018

Időpont: 2018. május 16. – június 24.
Helyszínek: Barcsay Terem, Aula, Epreskert

Diplomakiállítások és projektek 2018

FUNDAMENTA – AMADEUS 2018

Időpont: 2018.05.03. 18.30
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2018.04.30. – 05.10.

FUNDAMENTA – AMADEUS 2018

LUDWIG 2018

Peter és Irene Ludwig Alapítvány ösztöndíjpályázat kiállítása
A kiállítás nyitónapja: 2018 április 6.
A kiállítás zárónapja: 2018 április 18.

LUDWIG 2018

A FELEJTÉS EMLÉKEI – FOTÓ / MODELL 2

Megnyitó: 2018. február 15. 18h
Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula
Megtekinthető: 2018. március 25-ig

A FELEJTÉS EMLÉKEI – FOTÓ / MODELL 2

BARANYAY ANDRÁS (1938 ‒ 2016)

Megnyitó: 2017.12.14. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető:  2017.12.15. – 2018.01. 28.

BARANYAY ANDRÁS (1938 ‒ 2016)

NYOMHAGYÁS : NYOMTATÁS

MAURER DÓRA GRAFIKAI MUNKÁSSÁGA 1955–1980
Megnyitó: 2017. október 12., 18h
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2017. december 3-ig

NYOMHAGYÁS : NYOMTATÁS

KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről
Megnyitó: 2017.09.15. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula
Megtekinthető: 2017.09.16. ‒ 10.01.

KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK

Best of Diploma 2017

Megnyitó: 2017. július 4., 19h
Helyszín: MKE Barcsay Terem és Aula
Megtekinthető: 2017. augusztus 20-ig

Best of Diploma 2017

Diplomakiállítások és projektek 2017

Időpont: 2017. május 16. – június 25.
Helyszínek: Barcsay Terem, Aula, Epreskert, Dávid tér, InGame, Horizont Galéria, Impostor Bár

Diplomakiállítások és projektek 2017

A FUNDAMENTA – AMADEUS alkotói ösztöndíjpályázat kiállítása

Megnyitó: 2017. április 25. (kedd), 18.30
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2017. április 26. ‒ május 5.

A FUNDAMENTA – AMADEUS alkotói ösztöndíjpályázat kiállítása

LUDWIG 2017

Megnyitó: 2017. márc. 31. 16h
Finisszázs és eredményhirdetés: 2017. ápr. 11. 17h
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2017. márc. 31. - ápr.11.

LUDWIG 2017

Graphics open²

Megnyitó: 2017. február 9. 18h
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2017. febr. 10. ­­­‒ márc.19.

Graphics open²

DLADLA100

Megnyitó: 2016. december 15., 18h.
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2016. december 16. – 2017. január 31.

DLADLA100

FORRADALOM ELŐTT

A Képzőművészeti Főiskola 1945‒1956 között
Megtekinthető: 2016.10.21. ‒ 12.04.
Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula

FORRADALOM ELŐTT

Best of Diploma 2016

A végzős hallgatók legszínvonalasabb diplomamunkáiból rendezett kiállítás 2016. július 5-től 26-ig látható a Barcsay Teremben és az Aulában.
Megnyitó: 2016. július 5-e, kedd 18.00

Best of Diploma 2016

Diplomakiállítások 2016

2016. május 17- június 26. MKE, Barcsay Terem + Aula

Diplomakiállítások 2016

FUNDAMENTA-AMADEUS

2016. április 22- május 6. MKE, Barcsay Terem

FUNDAMENTA-AMADEUS

FOTÓ / MODELL. Képek a természet és művészet között

Megnyitó: 2016. február 9. kedd 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2016. február 9–március 15.

FOTÓ / MODELL. Képek a természet és művészet között

U TURN

Megnyitó: 2016. 14., 19h.
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2016. január 14-26.

U TURN

Műteremsarok

Csók István festészete kortársaink tükrében
Megnyitó: 2015.11.16. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2015.11.16 – 12.15.

Műteremsarok

Möbion

Megnyitó: 2015.10.19. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2015.10.20–31.

Möbion

A XIX. ORSZÁGOS TERVEZŐGRAFIKAI BIENNÁLE BUDAPESTI TÁRLATA – 2015

Megnyitó: 2015.10.05. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2015.10.06–11.

A XIX. ORSZÁGOS TERVEZŐGRAFIKAI BIENNÁLE BUDAPESTI TÁRLATA – 2015

Paolina Brugnatelli Alapítvány festészeti díj 2015

A milánói Accademia di Belle Arti di Brera és a Magyar Képzőművészeti Egyetem közös kiállítása.
Megnyitó: 2015. szept. 14. 18:00
Megtekinthető: 2015. szeptember 15–26.

Paolina Brugnatelli Alapítvány festészeti díj 2015

Best of diploma 2015

Megnyitó: 2015.07.07. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2015.07.08–25.

Best of diploma 2015

Diplomakiállítások 2015

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése. Időpontok: 2015. május 19 - június 27.

Diplomakiállítások 2015

2015. évi Fundamenta – Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat

Időpont: 2015. május 4., 18.30
MKE, Barcsay terem
Megtekinthető: 2015. április 27 –május 8.

2015. évi Fundamenta – Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat

Ludwig pályázat 2015

Megnyitó és eredményhirdetés: 2015. márc. 12. 18h.
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2015. márc. 9-21.

Ludwig pályázat 2015

Rembrandt nyomában

Rézkarcolók a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1921-1929

Rembrandt nyomában

Bizonytalan terek / Spaces of Uncertanity

Megnyitó: 2014.12.04. 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2014.12.05–13.

Bizonytalan terek / Spaces of Uncertanity

Parallelspuren / Párhuzamos nyomok

Megnyitó: 2014. okt. 20., 18h.
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető 2014. nov. 15-ig.

Parallelspuren / Párhuzamos nyomok

SVÁBY LAJOS

Megnyitó: 2014. szept. 12. 17h. Megtekinthető: 2014. okt. 11-ig

SVÁBY LAJOS

Best of Diploma 2014

Megnyitó: 2014. július 7., 18h. Megtekinthető: 2014. július 8-26.

Best of Diploma 2014

Diplomakiállítások 2014

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése. Időpontok: 2014. május 19 - június 27.

Diplomakiállítások 2014

2014. évi Fundamenta – Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat

Időpont: 2014. május 5. (hétfő) 18.30
MKE, Barcsay terem
Megtekinthető: 2014. április 28 –május 10.

2014. évi Fundamenta – Amadeus Alkotói Ösztöndíj Pályázat

Ludwig Pályázat 2014

Helyszín: Barcsay-terem
Megtekinthető: 2014. április 11-től 16-ig.

Ludwig Pályázat 2014

Hitem hitele

egynapos kiállítással egybekötött koncert
2014. 03. 27. 18:30

Hitem hitele

A Művészi Grafika Születése

Olgyai Viktor és tanítványai a Magyar Képzőművészeti Főiskolán
Megnyitó: 2014.03.10. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2014.03.10. – 04.05.

A Művészi Grafika Születése

Gender ecset III.

Válogatás a Festő Tanszék Munkáiból
Megnyitó: 2014. 02. 10. 18h
A kiállítás nyitva tartása meghosszabbítva: 2014. február 20.-ig

Gender ecset III.

Mucha és társai

Szecessziós plakátok a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Gyűjteményéből
A nagy sikerre való tekintettel a kiállítás nyitvatartását 2014. január 31-ig meghosszabítottuk...
Helyszín:MKE Barcsay terem

Mucha és társai

Prints / made in Leipzig

A Lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskola (HGB) 70 hallgatójának kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
Megnyitó: 2013. október 7. 18h.
Megtekinthető: 2013. október 8- 26.

Prints / made in Leipzig

Diplomakiállítások 2013

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése. Időpontok: 2013. május 27 - június 21.

Diplomakiállítások 2013

Best of Diploma 2013

2013-as diplomamunkákból válogatott kiállítás
Megnyitó. 2013. július 9., 18.00
Megtekinthető: 2013. július 27-ig

Best of Diploma 2013

Best of Diploma 2012

Megnyitó: 2012. július 9. 18.00. Helyszín: MKE, Barcsay-terem, Aula.  Megtekinthető: 2012. július 10–július 25.

Best of Diploma 2012

„A halottak élén” – Major János világa

Megtekinthető: 2013.03.13. – 2013.04.13.

„A halottak élén” – Major János világa

Ludwig Pályázat 2013

Megtekinthető: 2013. február 18-tól 23-ig.
Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula.

Ludwig Pályázat 2013

A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI 1896-1946

Megnyitó: 2012.12.13. 19:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2012.12.14. – 2013.02.09.

A RAJZMŰVÉSZET MESTEREI 1896-1946

141 ÉV - 141 KÉP

Egynapos festészeti kiállítás és vásár az összefogás jegyében. A kiállítás megtekinthető 2012. december 7-én 10h-tól 20h-ig. Megnyitó: 2012. december 7-én 17h-kor.

141 ÉV - 141 KÉP

ATÁDITÉL

Megnyitó: 2012. november 8-án 18 órakor Helyszín: Barcsay-terem Megtekinthető: 2012. december 1-ig

ATÁDITÉL

Halász András: Modellek és növendékek

Megnyitó: 2012. okt. 3. 18h. Helyszín: MKE, Barcsay Term. Megtekinthető: 2012. szept. 27- okt. 25.

Halász András: Modellek és növendékek

Diplomakiállítások 2012

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése. Időpontok: 2012. május 21 - június 29.

Diplomakiállítások 2012

Graphics Open 2012

Megnyitó 2012. február 23. 17h
Helyszín: Barcsay-terem.
Megtekinthető: 2012. március 31-ig

Graphics Open 2012

Reformok évtizede

A Képzőművészeti Főiskola 1920-1932 között
Megnyitó: 2011. november 22-én 18 óra
Megtekinthető 2012. január 21-ig

Reformok évtizede

Román György: Betegségország vándora

Megnyitó: 2011. október 10-én 18 óra. Helyszín: MKE Barcsay terem. Megtekinthető: 2011. november 5-ig.

Román György: Betegségország vándora

Best of Diploma 2011

Válogatás a MKE 2011-es diplomamunkákból.
Megnyitó: 2011. július 6. 18.00
Megtekinthető: 2011. július 7–július 26.

Best of Diploma 2011

Diplomakiállítások 2011

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése. Időpontok: 2011. május 17 - június 24.
A héten  az Intermédia Tanszék hallgatóinak diplomakiállítása látható!

Diplomakiállítások 2011

Amadeus-Fundamenta Alkotói Ösztöndíj Pályázat 2011/2012

Megnyitó / Eredményhírdetés: 20110 május 5. (csütörtök), 18:30
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2011. május 2- 7.

Amadeus-Fundamenta Alkotói Ösztöndíj Pályázat 2011/2012

Keresetlen csúf

Drezda-Budapest
Hochschule für Bildende Künste Dresden, Hans-Peter Adamski Klasse, Malerei
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Drozdik Orsolya Festő Osztálya

Keresetlen csúf

Horváth Gábor (1974 – 2008) festőművész emlékkiállítása

Megnyitó: 2011. március 4. 18 óra Megnyitja: Gaál József festőművész, egyetemi docens Helyszín: Barcsay-terem (MKE, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)
Megtekinthető: 2011. március 26-ig

Horváth Gábor (1974 – 2008) festőművész emlékkiállítása

Ludwig Pályázat 2011

A Kuratórium tagjai a kiemelkedően színvonalas pályázati anyagból Brückner János Özséb festő és Dér Adrienn grafikus hallgatóknak ítélte oda az ösztöndíjat.

Ludwig Pályázat 2011

Bús düledékeiden…

A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítás megtekinthetó 2011. január 3 - január 22-ig a nyitvatartási időben.

Bús düledékeiden…

Concepto Grosso

A Brnói Egyetem Művészeti Karának Intermédia szakos kiállítása / exhibition by the Intermedia Studio of Faculty of Fine Arts in Brno
Megnyitó / Opening: 2010. szeptember 28. Kedd, 17.00 / 28  September 2010, Thuesday 5 PM
 

Concepto Grosso

Best of Diploma 2010

Megnyitó: 2010. június 19. 17 óra. Helyszín: MKE Barcsay terem, Aula. Megtekinthető: 2010. június 19 – július 21.

Best of Diploma 2010

Diplomakiállítások 2010

A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése.
Időpontok: 2010. május 18 - június 17.

Diplomakiállítások 2010

Fundamenta / Amadeus alkotói ösztöndíj 2010/2011

A 2010. évi Amadeus pályázati kiállítás és a nyertesek névsora.

Fundamenta / Amadeus alkotói ösztöndíj 2010/2011

néma jelek / mute signs

Az (in)tolerancia kortárs megközelítései / Contemporary Approaches to (In)toleranceHelyszín: Barcsay teremMegnyitó: 2010. március 19. 18 óraMegtekinthető: 2010. március 20-tól április 16-ig

néma jelek / mute signs

Ludwig Pályázat 2010

A Kuratórium tagjai a kiemelkedően színvonalas pályázati anyagból Jagicza Patrícia Linda festő és Molnár Dóra Eszter  grafikus hallgatónak ítélte oda az ösztöndíjat.

Ludwig Pályázat 2010

Párhuzamok

Festmények a Vysoká Škola Výtvarných Umení, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóitól

Párhuzamok

Textus - Kontextus

A Magyar Képzőművészeti Egyetem legújabb kortárs, indiai kiállítása 2009. december 10-én, 18 órakor nyílik Textus - Kontextus címmel.

Textus - Kontextus

XVI. Országos Tervezőgrafikai Biennále - 2009

Megnyitó: 2009. november 9., 17:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető 2009. november 28-ig

XVI. Országos Tervezőgrafikai Biennále - 2009

Virágszirmok Madárszárnyak

Kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának tulajdonában lévő Meidzsi-korabeli japán fametszetekből és fametszetes könyvekből.

Virágszirmok Madárszárnyak

Best of Diploma a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Megnyitó: 2009. július 7. 19 óra. Helyszín: Barcsay terem. A tárlat július 7. és 24. között látogatható.

Best of Diploma a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Látványtervező Tanszék diplomakiállítása
2009. június 25. 18 óra

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Grafika Tanszék / Tervezőgrafika szakirány diplomakiállítása
2009. június 10-én, szerdán 18 órától

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Grafika Tanszék / Képgrafika szakirány diplomakiállítása
2009. június 4-én 18.00 órától

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Festő szakos diplomakiállítás II. csoport
2009. május 28. 18 óra

Tárlatvezetés a Barcsay teremben

Diplomakiállítások 2009

Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése.
Időpontok: május 9 - június 27

Diplomakiállítások 2009

Fundamenta / Amadeus ALKOTÓI ÖSZTÖNDÍJ 2009/2010

Fundamenta / Amadeus ALKOTÓI ÖSZTÖNDÍJ 2009/2010

Kortárs horvát rajz

Megnyitó: 2009. március 16, 19 óra. Helyszín: MKE. Megtekinthető: 2009. április 4-ig.

Kortárs horvát rajz

Ludwig Pályázat 2009

Megtekinthető: 2009. február 2-től 13-ig.

Ludwig Pályázat 2009

Vonalművészet

Kiállítás Varga Nándor Lajos rajzaiból és grafikai gyűjteményéből.
Megnyitó: 2008.12.09. 17:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2008.12.09. – 2009.01.20.

Vonalművészet

2. Intézményi Művészeti Diákköri Konferencia

Kiállítás megnyitó és a továbbjutott munkák kihirdetése 2008. nov. 24-én hétfőn 18 órakor. A kiállítás megtekinthető: 2008. nov. 28-ig hétköznap 10-18 óráig.

2. Intézményi Művészeti Diákköri Konferencia

Véletlen találkozások

A kiállítás megtekinthető
2008. október 17-ig.

Véletlen találkozások

Best of Diploma 2008

Válogatott Diploma Kiállítás.
Megnyitó: 2008. június 26-án 16 óra
Megtekinthető: 2008. június 26 - július 18.

Best of Diploma 2008

X. Fundamenta / Amadeus ALKOTÓI ÖSZTÖNDÍJ és Képvásárlási Akció

A pályázat eredményhirdetésére és az azt követő állófogadásra 2008. május 9-én [pénteken] 18:30 órakor került sor.

X. Fundamenta / Amadeus ALKOTÓI ÖSZTÖNDÍJ és Képvásárlási Akció

Diplomakiállítások 2008

Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése.
Időpontok: május 20 - június 20

Diplomakiállítások 2008

CSUTOROS SÁNDOR kiállítása

Megnyitó: 2008.03.20. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2008.03.21. – 04.18.

CSUTOROS SÁNDOR kiállítása

FINISSZÁZS

Szeretettel meghívjuk 2008. március 13-án 19 órakor a Láthatósági Viszonyok / Visibility Works című kiállítás és workshop-sorozat záróeseményére.

FINISSZÁZS

Marjolijn Dijkman

Geography is a Flavour. 2008. március 10 - 13.
Helyszín: MKE | Barcsay terem és Budapest különböző helyszínei.

Marjolijn Dijkman

SURPLUS

az interdiszciplináris művészeti és design stratégiák felülvizsgálata. Időpont: Február 22., péntek 17-20h.
Helyszín: MKE | Barcsay terem

SURPLUS

Láthatósági viszonyok / Visibility Works

Kiállítás és workshop-sorozat. 2008. 02. 21. - 2008. 03. 13.
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem. A workshopokra legkésőbb 2008. február 18-ig lehet jelentkezni. (barcsay@mke.hu) A workshopok létszáma korlátozott. A munkanyelv angol.

Láthatósági viszonyok / Visibility Works

LUDWIG PÁLYÁZAT 2008

Megtekinthető: 2008. február 6-tól 13-ig.

LUDWIG PÁLYÁZAT 2008

Utódallamok

Művek a szovjet utódállamokból.
Megnyitó: 2008. január 10. 19.00.
Megtekinthető: 2008.01.10 - 2008 01.30.

Utódallamok

Ligeti Antal kiállítása

Megnyitó: 2007. november 8-án 18h.
A kiállítást megnyitja: Keserű Katalin.
A kiállítást megtekinthető: 2007. december 15-ig.
Helyszín: MKE

Ligeti Antal kiállítása

100 GRAFIKA - 100 KORTÁRS MŰVÉSZ

Megnyitó: 2007. október 3. 18.00h.
Megtekinthető: 2007. november 3-ig.
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)

100 GRAFIKA - 100 KORTÁRS MŰVÉSZ

Diplomakiállítások 2007

Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatóinak kiállítása és diplomavédése.
Időpontok: május 15 - június 15

Diplomakiállítások 2007

AMADEUS Művészeti Alapítvány 2007/2008

Pályázati kiállítás 2007. április 28 - május 5. között.
Helyszín: MKE | Barcsay terem
A pályázat eredményhirdetésére és az azt követő állófogadásra 2007. május 2-án (szerdán)18 h.

AMADEUS Művészeti Alapítvány 2007/2008

VIGH TAMÁS

Megnyitó: 2007.03.20. 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2007.03.21. – 04.21.

VIGH TAMÁS

LUDWIG PÁLYÁZAT 2007

Megtekinthető: 2007 február 19 - március 5

LUDWIG PÁLYÁZAT 2007

Black Snow & Paper / Fekete hó és Papír

An exhibition of seven artists from the Finnish Academy of Fine Arts, Helsinki / Kiállítás a Finn Képzőművészeti Egyetem (Helsinki) hét művészének munkáiból. Opening reception: 7-9 PM January 19 2007 / Megnyitó: 2007. január 19 19.00 - 21.00

Black Snow & Paper / Fekete hó és Papír

Elképzelések egy fiktív akadémiáról

Megnyitó: 2006. november 28-án, 19.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
A kiállítás megtekinthető: 2007. január 10-ig.

Elképzelések egy fiktív akadémiáról

Megsejtett múltak / Intimations of the Past

Megnyitó: 2006. október 27-én, 19.00h
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2006. november 18-ig

Megsejtett múltak / Intimations of the Past

Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola

Megnyitó: 2006. szeptember 18-án, 18 óra.
Megtkinthető: 2006. október 20-ig

Stróbl Alajos és a szobrász mesteriskola

Best of Diploma 2006

Megnyitó: 2006.07.14. 18.00
Helyszín: MKE | Barcsay terem, Aula
Megtekinthető: 2006.07.15 – 08.12.

Best of Diploma 2006

Diplomakiállítások 2006

Végzősök kiállítása: 2006. május 16-tól június 24-ig

Diplomakiállítások 2006

Amadeus Alkotói Ösztöndíj pályázat kiállítása

Megtekinthető: 2006. május 2-6.között.
Eredményhírdetés, Caran d' Ache-Corwell Különdíj átadása és állófogadás: 2006. május 5. (péntek) 18.00 óra

Amadeus Alkotói Ösztöndíj pályázat kiállítása

Pátkai Ervin kiállítása

Pátkai Ervin kiállításának megnyitója
2006 március 20-án, 18 óra, a MKE, Barcsay Terme,
Megtekinthető: 2006 ápr. 22.-ig

Pátkai Ervin kiállítása

PIRANESI

válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának grafikai gyűjteményéből, valamint hallgatói reflexiók Piranesi műveire
Helyszín: MKE
Megnyitó: 2005. július 25. 18.00
A kiállítás megtekinthető: 2005. szeptember 18-ig

PIRANESI

Diplomakiállítások 2005

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2004/2005-es tanévben diplomázó hallgatóinak védése és kiállítása

Diplomakiállítások 2005

EREDETI MÁSOLAT

Balló Ede és 19. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és barokk festészet remekművei után
Megnyitó: 2004. szept. 30. 18.00 óra
Megtekinthetõ: 2004. okt.1 - nov.20.

EREDETI MÁSOLAT

Amadeus Alkotói Ösztöndíj

Az ünnepélyes megnyitón kihírdetett pályázati eredmény...

Amadeus Alkotói Ösztöndíj

Diplomakiállítások 2003

Végzős hallgatók kiállítása. Megtekinthető: 2003.05.19 - 06.22

Diplomakiállítások 2003

Amadeus Alkotói Ösztöndíj

Amadeus Alkotói Ösztöndíjra jelentkezett pályázók csoportos kiállítása
Ünnepélyes eredményhirdetés: 2003. márc. 13., 18:00
Helyszín: MKE | Barcsay terem
Megtekinthető: 2003. márc. 10- 15.

Amadeus Alkotói Ösztöndíj