TILTOTTAK MENEDÉKE
Művészek az Állami Bábszínház műhelyében
TILTOTTAK MENEDÉKE – Kurátori tárlatvezetések
TILTOTTAK MENEDÉKE – enteriőr
TILTOTTAK MENEDÉKE – Megnyitó
TILTOTTAK MENEDÉKE
Művészek az Állami Bábszínház műhelyében
Kiállítás Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében, a Budapest Bábszínházzal együttműködésben, a Bábszínház megalakulásának 70. évfordulója alkalmából.
Megnyitó: 2020. február 13., csütörtök 18:00
Köszöntőt mond: Radák Eszter, az MKE rektora és Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója
Megnyitja: Gergye Krisztián
Helyszín: MKE Barcsay Terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69.
A kiállítás látogatható: 2020. február 14 - március 13., H-P 10:00-18:00
KURÁTORI TÁRLATVEZETÉSEK
2020. február 27. (csütörtök) 17 óra
2020. március 6. (péntek) 18 óra
A tárlatvezetéseken érvényes belépőjegy megváltásával lehet részt venni.
Az Európai Iskola nevű művészcsoport Európába vezető „hidat” akart művészetével létrehozni, de 1948-ra, a szocialista realizmus időszakában saját hazájában is elszigetelődött és csakhamar meg is szűnt. Tagjai szellemi emigrációba kényszerültek. Az Állami Bábszínház akkor, a kommunista kultúrpolitika látóteréből szinte teljesen kiesve, cenzúramentesen, amolyan „törvényen kívüli” helyként működött. Így menedéke lett az új politikai rendszer követelményeihez igazodni nem akaró művészeknek. Bod László igazgató kérte fel a képzőművészeti műhely vezetésére Jakovits József szobrászművészt, illetve a Képzőművészeti Főiskola tanáraitól, köztük az ekkor még ott tanító Korniss Dezsőtől kért segítséget a tervezéshez – mindketten az Európai Iskolának voltak a tagjai, és egyikük sem mutatott hajlandóságot ekkor – és később sem – a szocialista realizmus követelményeinek megfelelni. A legendás Rottenbiller utca 1. szellemének legautentikusabb képviselője Bálint Endre volt (a hely lényegét meghatározó, fiatalon elhunyt Vajda Lajos örök barátja), aki az ötvenes évek elején plakátterveket készített a Bábszínháznak. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után megélhetést keresve ide került Ország Lili is, mint díszletfestő-festőművész. Kettejük között mély mester és tanítványa barátság alakult ki, melyben egy idő után az építő alkotói gondolatok már nem csak egy irányban áramoltak. Az ösztöndíjas Márkus Anna számára is ebben a műhelyben nyílt ki a főiskolán eltitkolt posztimpresszionizmuson túli világ. Bródy Vera is itt tanulta meg a szakmát és egy új látásmódot Jakovits Józseftől. E pezsgő szellemi körhöz csatlakozott Pilinszky János is. Így ez a műhely hamarosan ismert lett művészeti körökben és mindenki megfordult itt, művészek, színészek, zeneszerzők, rendezők, így a szellemi ellenállás egyfajta fészke lett.
A Bábszínház az ország történetének egyik legsötétebb időszakában a nyugalom szigete volt, az akkor még egyetlen hivatásos magyarországi bábszínház alkotói ki tudtak bújni a kötelező szabályok béklyóiból. Egy humortalan korban megnevettette a felnőtteket, a gyerekeknek szóló mesék pedig álomvilágot kínáltak nézőiknek. S menedéket, megélhetést nyújtott azoknak a kultúrpolitika által tiltott kategóriába sorolt művészeknek, akik műtermük magányában különleges, az egész magyar művészetet meghatározó műveket alkottak.
Kurátor: Kolozsváry Marianna
Kurátorasszisztens: Palya Gábor
Kiállítás koordinátor: Kozma Éva, Magyar Képzőművészeti Egyetem
Látványterv: Varga Csaba
Kiállításgrafika: Varga Csaba
Videó: Szőnyi András
Installáció kivitelezés: Unisol Kft
Műtárgybiztosítás: Uniqa Biztosító Zrt.
Műtárgytechnikusok: Berta Zsolt, Buru György, Győri István, Móró Zoltán, Wiemann Tamás
Műtárgyszállítás: Maurice Ward Group
A Budapest Bábszínház és a Magyar Képzőművészeti Egyetem köszönetet mond azoknak az intézményeknek és magángyűjtőknek, akik műtárgyaikat a kiállításra kölcsönözték:
Alföldi Róbert
Márkus Anna (Anna Mark)
Antal-Lusztig-gyűjtemény
MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom
Budapest Bábszínház
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nudelman Gyűjtemény
Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára Gyűjtemény, Budapest
PIM — Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest
Pilinszky János hagyatékából
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
és azoknak a magángyűjtőknek, akik meg kívánták őrizni névtelenségüket.
Wolfgang Weyrauch: A japán halászok című darabjának Ország Lili által tervezett színpadképét rekonstruálta:
Magyar Képzőművészeti Egyetem: Kiss Gabriella, Takács Lejla Fanni, Velki Eszter, Zatykó Borbála,
Budapest Bábszínház
Beregszászi Attila fővilágosító, Torma Gábor műszaki vezető
Mechanikai műhely: Safár Gábriel, Tarnai Balázs
Festő-, szobrászműhely: Salgó András
Asztalosműhely: Hegyi Zsolt
Külön köszönjük dr. Zeke Edit egyetemi docens az MKE Látványtervező Tanszék vezetőjének segítségét.
A kiállítás létrehozásában nyújtott segítségéért fogadja köszönetünket Grászli Bernadett múzeumigazgató (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr)
A segítségéért fogadja köszönetünket: Antal Péter, Baktai Gábor, Csandáné Szepesvári Ildikó, Haller Dóra, Jáky Balázs, Nudelman László, Dr. Székely Gábor, Zelenák Orsolya, és a kölcsönző intézmények minden munkatársa, aki tanácsaival és segítségével hozzájárult a kiállítás megvalósításához.
Jegyár: 1.000 Ft Nyugdíjasoknak, diákoknak: 500 Ft Ingyenes: szakmai szervezetek (MAOE, MKISZ, AICA) tagjai, művészeti egyetemek és középiskolák hallgatói és oktatói, pedagógusok, a sajtó képviselői, 70. életévüket betöltött személyek, fogyatékkal élők, nagycsaládosok részére
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
