VÉNUSZ SZÜLETÉSE – Tranker Kata
VÉNUSZ SZÜLETÉSE – Tranker Kata
A Magyar Képzőművészeti Egyetem meghívja Önt
Tranker Kata
VÉNUSZ SZÜLETÉSE
című kiállítására
2018. november 27-én 18 órára
a Parthenón-fríz Terembe.
A kiállítást megnyitja:
Mélyi József
művészettörténész
Megtekinthető: 2018. december 8-ig,
hétköznap 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig
Helyszín: Epreskert, Parthenón-fríz Terem (1063 Budapest, Kmety György utca 26-28.)
Egy elmélet szerint a paleolitikumból származó Vénusz szobrokat maguk a megformált nők készítették önmaguk ábrázolására életük különböző szakaszaiban. Más magyarázatok szerint ezeknek a női figuráknak az eredete a pornográfiával függ össze, ezért jelennek meg rajtuk eltúlozva a nemi jellegek és valószínűleg pubertás fiúk voltak az alkotók. Legszélesebb körben viszont a kis szobrok spirituális funkcióját fogadják el, ennek kapcsán a termékenységkultuszt és a mágikus amulett szerepét szokták az értelmezők emlegetni. Az archeológusokon és az antropológusokon kívül megtalálásuk óta sokakat foglalkoztattak már ezen tárgyak, például orvosokat, akik a kőkorszaki ember egészségügyi problémáit akarták segítségükkel diagnosztizálni, feministákat, hogy az ősi társadalmak matriarchális mivoltát támasszák alá, a fajok egyenlőtlenségéről szóló elméletek hatásaként pedig az alkotók rasszának meghatározása is foglalkoztatta a tudományt.
A művészettörténet hagyományosan ezekkel a tárgyakkal kezdődik. A paleolit Vénusz szobrokra az első figurális ábrázolásként és a szobrászat gyökereként szokás hivatkozni. A művészet eredetének idáig történő visszavezetése viszont felveti azt a kérdést, mit is tekintünk művészetnek. Hiszen manapság a művészet önálló iparággá vált, termelőeszközökkel, gyártási lánccal, gazdasági tranzakciókkal, logisztikával, kommunikációval, marketinggel és rengeteg szereplővel - ebbe a logikába pedig nehezen illeszthetők be az ősi társadalmak tárgyi emlékei, melyek tulajdonképpen ‘csak’ az akkori élet melléktermékei.
A kiállítás fókuszában az élet és művészet dichotómiája, pontosabban a művészet életből történő kihasítása áll. Ugyanis napjaink művészete mintha az intézményesülés során a mindennapi életből száműzetésbe került volna. A paleolit Vénusz szobrok megidézése és az újraértelmezésükre tett kísérlet ezért a mai művészet-fogalom és a művészettörténeti narratíva problematikusságára irányítja rá a figyelmet. A kiállításon a női figurák különböző tárgyakkal egészülnek ki és alkotnak egyetlen, a Parthenón-fríz Termen végignyúló installációt.
![[B/R]elief – Kútvölgyi-Szabó Áron](/res/imgcache/kutvolgyi-szabo_aron201801_rb_800x800conv.webp)
